Arra a kérdésre, hogy mennyit befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a
jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta:
"részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek
belőlük".
A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan
kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak.
Ez már a negyedik konzultáció - jelezte Orbán Viktor, emlékeztetve az új
alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra,
valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre.
Ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött ez indokolt
Azzal
kapcsolatban, hogy az Országgyűlés hétfői döntése nyomán az
állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és
lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó
nyilvántartásból, a kormányfő azt válaszolta: "az elmúlt húsz évben -
nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is -
egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült
Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait; ilyen
diktatúrákkal a hátunk mögött meg az emlékezetünkben ez indokolt is".
Hangsúlyozta
azonban, hogy "ezen túl vagyunk", ezért az adatvédelemnek ma már azt a
szempontot is figyelembe kell vennie, hogy "a kapcsolatba lépés, az
érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk" pozitív dolgok, amelyek
segítenek a jövő alakításában, így szerinte nem tiltani, hanem inkább
támogatni kell ezeket. A korábbi, szociális konzultációval kapcsolatos
adatvédelmi vitákról szólva Orbán Viktor közölte: nem tartotta ezeket
komoly vitáknak. Aki úgy gondolja, hogy nem akarja kitölteni a
kérdőívet, ha nem akar többé ilyet kapni, az majd nem válaszol - mondta.
Nem szabad az államadósság felduzzasztásának árán elérni gazdasági növekedést
A
mai körülmények között nemmel kell válaszolni arra a kérdésre, hogy a
gazdasági növekedés eredményezhet-e nagyobb költségvetési hiányt -
mondta Orbán Viktor. Ha Magyarország államadóssága például a bolgárok 16
százalékos vagy akár a lengyelek 55 százalékos szintjén lenne, akkor
lehetne azon gondolkodni, hogy 5-10 százalékos államadósság-növeléssel
olyan forrásokat vonunk be a gazdaságba, amelyek lehetővé teszik a
növekedést - fejtette ki, rámutatva azonban, hogy a magyar államadósság
"az előző időszak örökségének következtében" 80 százalék fölött volt, és
még csak 77-78 százalékig tudták lecsökkenteni.
"Ilyen
körülmények között életveszélyes dolog lenne úgy növekednie
Magyarországnak, hogy közben azt hiszi, átmenetileg vállal csak
adósságnövekedést, holott valójában egy adósságcsapdába manőverezné
magát vissza, ezért a magyar helyzetben növekedést az államadósság
felduzzasztásának az árán nem szabad generálni" - figyelmeztetett a
kormányfő.
Rubicon-szerű változás lenne, ha az EU jelentős forrásokat közvetlenül szedne be
Kitért
arra is, a magyar kormány azon a véleményen van, hogy ne legyen közös
bevétele az Európai Uniónak, nem az a feladat ugyanis, hogy "a brüsszeli
bürokráciát és költségvetést erősítsük, hanem az, hogy a
nemzetállamokat erősítsük meg, az ő költségvetésüket, az ő bevételeiket,
az ő gazdálkodásukat". Ha Brüsszel elkezd önálló adókat szedni, annak a
vége egy olyan bürokratikus Európa lesz - "belesodródunk egy olyan
egyesült európai államokba" -, amelyről a választók nem döntöttek -
folytatta, majd nyomatékosította: Rubicon-szerű változás lenne, ha
lehetővé tennék, hogy az EU jelentős forrásokat szedjen be közvetlenül.
Orbán Viktor szerint a korábban megkötött fiskális paktumot nem lehet
felváltani egy növekedési paktummal, legfeljebb kiegészíteni.
Magyarországot
- mint mondta - elismerés illeti azért, mert azon 3-5 ország közé
tartozik idén és jövőre is, amelyek egyszerre képesek növelni
versenyképességüket és csökkenteni államadósságukat. "A minimum, amit
meg kell kapnunk, az a méltányos bánásmód és a korábbi, a nekünk járó
pénzek felfüggesztéséről szóló méltánytalan döntésnek a kihúzása,
megsemmisítése" - zárta szavait a miniszterelnök.
(MTI - fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése