A TEK számtalan akcióban bizonyította szakmai tudását

Aki a Terrorelhárítási Központ megszüntetését kéri a kormánytól, az a magyar emberek biztonságát teszi kockára - olvasható Selmeczi Gabriella pénteki közleményében, melyben Harangozó Tamás nyilatkozatára reagált.

A Fidesz szóvivője leszögezte, hogy „a TEK számtalan bel- és külföldi akcióban bizonyította szakmai tudását, rátermettségét, külföldön elrabolt túszokat hozott haza. Ha ez a teljesítmény a szocialistáknak semmit sem ér, azt őszintén sajnáljuk”– zárul Selmeczi Gabriella közleménye. (fidesz.hu)

Fontos a tagállamok nemzeti identitása

Az uniós jogok nemzeti jogba való átültetésekor lesznek még viták, amelyeknek a kimenetelét nem lehet megjósolni - mondta Martonyi János külügyminiszter pénteken Balatonalmádiban a XI. Magyar Jogászgyűlésen.

Sem konkrét, sem politikai ügyekbe nem megy bele - szögezte le az előadás elején a külügyminiszter. Az európai jogot lehetett integrálni az univerzális, nemzetközi jogba, a nemzeti jogok pedig az európai alá kerültek, még ha ezt senki nem mondta is ki hivatalosan - adott áttekintést.
   
Kifejtette: az alakzat később megbomlott, az egyes szintek közötti kapcsolat meglazult; a tiszta hierarchia helyébe egymással sajátos kölcsönhatásban álló rendszer lépett, a nemzeti szabályok felerősödtek, az egyes szabályozási területek között pedig egyensúlyhiány alakult ki.
   
Hozzátette: a nemzetközi áru- és kereskedelmi szolgáltatás területen úgy-ahogy működött a szabályozás, óriási elmaradás mutatkozott viszont a tőkemozgás területén: bizonyos új pénzügyi termékeket, ügyleteket képtelenség volt a nemzeti szabályozásban elhelyezni. A szabályozás hiányossága, tökéletlensége volt az egyik oka a globális válságnak - állapította meg a külügyminiszter. Hozzáfűzte: a nemzetközi intézményrendszer is elmaradt a változásoktól.
   
Az uniós jognak elsődleges szerepe van, ez világosan látszik például a kötelezettségszegési eljárásból. Kiderült viszont, hogy az elsőbbség nem olyan egyszerű, hiszen a tagállami alkotmányok is léteznek - mondta a külügyminiszter.
   
A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés kimondta, nem korlátlan az uniós jog elsődlegessége, a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben kell tartani, és ez azt jelenti, hogy az uniós jog nem elődleges; a szerződés megnyitotta az utat a nemzeti alkotmányok felé - magyarázta Martonyi János.
   
Arra, hogy tagállamok időnként érvényesíteni próbálják nemzeti alkotmányukban foglaltakat, két példát hozott. Lengyelország az európai bíróság előtt próbálta elfogadtatni azt, hogy a génmódosítási irányelvet morális okok miatt nem akarja elfogadni, bizonyítania azonban nem sikerült, így az európai bíróság elutasította a kérését.
   
Ausztria viszont sikerrel hivatkozott egy 1920-as nemzeti szabályozására, miszerint tilos a nemesi származásra, előjogokra utaló jeleket viselni, és elutasították egy Ausztriában letelepülni szándékozó, a nevében hercegnői címet viselő nő keresetét.
   
Lesznek még hasonló ügyek - jósolta Martonyi János, és ezt nem zárta ki, hogy Magyarország esetében is.

Pintér: Az önkormányzati védelmi feladatot ellátóknak legyen több jogosítványuk

 A belügyminiszter szerint több jogosítványt kellene adni az önkormányzati védelmi feladatokat ellátó embereknek a jelenleginél, annál, hogy csak regisztrálják a bűncselekményt. Pintér Sándor pénteken Balatonalmádiban, a XI. Magyar Jogászgyűlésen, Közbiztonság-bűnüldözés című előadásában azt mondta, a társadalmi értékítélet jelentős szerepet játszik abban, hogy a polgárok hogyan értékelik a közbiztonságot. Mint hozzátette, 2011-ben a százezer lakosra jutó, regisztrált bűncselekmények száma 4520 volt; a Belügyminisztérium a bűnüldöző szervek átalakítását a statisztikákra építi, még akkor is, ha azok kissé csalókák.
   
A belügyminiszter közölte, az objektív biztonságérzet tudományos fogalom, azt erősen befolyásolja a bűncselekmények, azon belül a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Emellett szubjektív elemként megjelenik a látencia, az, hogy a sértett mennyire bízik a hatóság felderítő munkájában, illetve a hatóság iktatási "hajlandósága", utóbbin az úgynevezett robotzsarurendszer sokat javít - tette hozzá.
   
Közlése szerint az okirattal való visszaélések területén jelentős esetszám-emelkedés tapasztalható (2009-ben 21 ezer, 2011-ben 58 ezer esetet regisztráltak), ami arra világít rá, hogy a jogértelmezési kérdések erősen befolyásolják a statisztikát. Az objektív biztonságérzetet a szankció és a gyors felderítés is befolyásolja - állapította meg Pintér Sándor.
   
Kifejtette: a szubjektív biztonság jelentősen függ a személyes, családi érintettségtől. A kiscsoportok megkérdezése alapján a tapasztalat az, hogy az egyén biztonságban érzi magát, de a megyéjében már nem elégedett a biztonsággal, az országos helyzetet pedig nagyon sötéten látja - ismertette a belügyminiszter, hangsúlyozva: lényegesen javítja a biztonságérzetet a rendőri jelenlét, a hatóság reagálásának gyorsasága, és az, milyen eredménnyel zárul az eljárás.
   
Pintér Sándor szólt arról is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Pest megye kiemelkedő a regisztrált bűncselekmények száma alapján. A százezer lakosra jutó, személy elleni erőszakos bűncselekmények száma alapján viszont toronymagasan kiemelkedik Fejér megye, amire nem találják a magyarázatot - mondta.
   
Hozzátette: 1999 és 2011 között 250-ról 142-re csökkent a befejezett szándékos emberölések száma, ami nemcsak a rendőri munkának, hanem az orvosi segítségnyújtás fejlődésének is köszönhető. Csökkent továbbá a közterületi bűnözés "terjedelme", az esetek száma Pintér Sándor szerint a jövőben az egyre inkább kiépülő kamerarendszernek köszönhetően tovább mérséklődik. A rablások felderítési eredménye nő, bár ezek száma emelkedett 2006-hoz képest, ennek egyik oka, hogy gyakoribb a gyerekek körében a mobiltelefon-eltulajdonítás. A miniszter elmondta azt is, 1999 óta jelentősen csökkent - 11 ezerről alig 5 ezerre - a személygépkocsi-lopások száma, ami több tényező eredménye.
   
Leszögezte: az ország legrosszabb gazdasági helyzetben lévő megyéiben a legtöbb a bűnelkövető.
   
Pintér Sándor a minisztérium átvétele óta tett intézkedéseket sorolva közölte: 3500 fős hiányt töltöttek fel az elmúlt időszakban a rendőrségnél, új szolgálatvezénylési rendszert vezettek be, s növelték a közterületi jelenlétet.
   
Kitért arra: szélesebb lett a rendőrségnek a civil szervezetekkel való együttműködése, az önkormányzatok különböző biztonsági feladatokra egyre több embert alkalmaznak, azoknak viszont korlátozott lehetőségeik vannak: nem tarthatják vissza például a tettest, amíg a rendőr megérkezik.
   
A belügyminiszter ezért azt szeretné elérni: az önkormányzati védelmi feladatokat ellátó embereknek (például polgárőr, halőr) több jogosítványuk legyen a mostaninál, vagyis annál, hogy csupán regisztrálják a bűncselekményt.
   
Pintér Sándor szerint annak megítélése, javult-e a közbiztonság Magyarországon, ma politikai szimpátia kérdése is. A jelenlegi felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka szerint javult - mondta előadásában a belügyminiszter, hozzátéve: azért dolgoznak, hogy ez bekövetkezzen.
 

(MTI-fidesz.hu)

Nagyvárad: megnyílt a Kárpátok Régió Üzleti Hálózat irodája

Kolozsvár után Nagyváradon nyitotta meg második irodáját a Kárpátok Régió Üzleti Hálózat. Még ebben az évben 11-re emelkedik a hálózat irodáinak száma a szomszédos országokban - mondta el a helyszínen Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek.

Az irodaátadást megelőző gazdasági fórumon a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár bemutatta a Wekerle Tervet, amely - mint fogalmazott - "a nemzeti gazdaság Magyarország határain túli elsődleges növekedési stratégiája".     A Wekerle Terv "erdélyi lába" a helyi Mikó Imre Terv, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ismertetett a fórumon, megjegyezve, hogy a dokumentum "felhívás a gazdasági összefogásra".     E tervek megvalósításának intézményi hátterét alkotják és segítik a Kárpátok Régió Üzleti Hálózat irodái - hangzott el a fórumon. (MTI-fidesz.hu)

Varrodai üzem létesült Vásárosnaményban

Mintegy hatvan, részben megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmazó varrodai üzem létesült Vásárosnaményban; az új üzemegységet Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adta át pénteken a beregi városban.

A nyíregyházi székhelyű Pro-Team Rehabilitációs Közhasznú Kft. a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) hátrányos helyzetűek foglalkoztatására kiírt pályázatán nyert el támogatást, amelynek első lépcsőjében 25 munkavállaló mellett további 10 megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatása kezdődik el a főként nőknek munkát adó vásárosnaményi üzemben.     Ezzel párhuzamosan 25 fő szakképzetlen, megváltozott munkaképességű ember varró szakmára történő átképzése indul el, a sikeresen vizsgázók számára pedig munkát  biztosítanak a varrodában, mondta el Nagy József, a társaság ügyvezető igazgatója.     A Pro-Team Kft. az ország 12 megyéjében rendelkezik telephellyel és összesen 2.200 embert foglalkoztat, jelenős részük megváltozott munkaképességű. A kiválasztott munkavállalók mindegyike regisztrált álláskereső, akik több hónapja vannak munka nélkül.     Az üzemben jelenleg festékek promóciós reklámanyagát készítik, később pedig felsőruházati termékek gyártását indítanák be, amelyet a hazai és a külföldi piacokon értékesítenek.     Czomba Sándor beszédében emlékeztetett arra, hogy ezen a héten zárult le a mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait támogató pályázat, amelynek 10 milliárd forintos keretére 10,3 milliárd forint támogatási igényt regisztrált a tárca.     Az eredmények szerint a támogatási programra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2,1 milliárd forint értékben érkezett igény. A térségben a konstrukció alapján nagyságrendileg ezer új munkahelyet lehet létrehozni, további kétezret pedig megőrizni - hangsúlyozta az államtitkár. (MTI-fidesz.hu)

Az úszóválogatottéhoz hasonló sikereket kívánt Áder az európai ügyészeknek

Áder János köztársasági elnök azt kívánta az európai ügyészeknek, hogy legyenek olyan sikeresek a gazdasági válság kihívásaira adott válaszaikban, mint amilyen a magyar úszóválogatott volt a debreceni Európa-bajnokság csütörtöki napján.

Az államfő jókívánságát pénteken, a Gondolatok az Európai Ügyészségről elnevezésű, budapesti konferencia résztvevőinek, köztük az Európai Unió 22 legfőbb ügyészének, illetve helyetteseinek adta át, akik a gazdasági válság ügyészségekre gyakorolt hatásairól tanácskoznak szombatig. Áder János az eseményt megnyitva azt hangsúlyozta, hogy a válság miatt megnövekedett a bűncselekmények száma, ezért szükség van az ügyészi munka hatékonyságának növelésére.

A köztársasági elnök kiemelte, a magyar Országgyűlés erre a krízisre válaszolva már 2010-ben elfogadott egy büntetőeljárásokat gyorsító csomagot, amely egyebek mellett szélesítette a tárgyalás mellőzésével lefolytatható eljárások körét, egyszerűsítette az ügyész büntetőeljárásból történő kizárására vonatkozó szabályokat, csökkentette a nyomozóhatóságok és az ügyészségek adminisztrációs terheit, továbbá kibővítette a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználhatóságát.

(MTI - fidesz.hu)

Kovács: Nő a megértés, kezdik megérteni az üzeneteinket

Nem értünk egyet az amerikai külügyminisztérium 2011-es országjelentések az emberi jogi gyakorlatról című felmérésének több megállapításával, mert Magyarországon nincs roma diszkrimináció, de az észrevételeket tiszteletben tartjuk – jelentette ki csütörtökön az MTI-nek New Yorkból telefonon

Az amerikai diplomáciai tárca csütörtökön hozta nyilvánosságra a csaknem 200 országra vonatkozó emberi jogi jelentését, amely romák társadalmi diszkriminációját és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet jelölte meg Magyarországon a legfőbb emberi jogi problémaként. Kovács Zoltán szerint az abban felvetett kérdésekről a magyar kormány folyamatos eszmecserét folytat Washingtonnal. „A mi felfogásunkban Magyarországon nincsen roma diszkrimináció” – jelentette ki az államtitkár. Rámutatott, hogy a jelentés egymástól elkülönült negatív példákat emleget, a magyar kormány pedig szisztematikus és átfogó programokkal támogatja a romák felzárkózását. Az államtitkár külön kiemelte a foglalkoztatási programokat.
  
Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben, alapvető jogokban és állampolgársági ügyekben illetékes tagja, aki szerdán Brüsszelben közös sajttájékoztatót tartott Járóka Lívia magyar EP-képviselővel, elismeréssel szólt arról, hogy a magyar uniós elnökség indítványozta az EU-tagállamok nemzeti romastratégiájának összehangolását. Az államtitkár ugyanakkor üdvözölte, hogy a jelentés több megfogalmazása azt tükrözi: „nő a megértés, kezdik megérteni az üzeneteinket”. Példaként hozta fel, hogy a médiatörvény esetében több potenciális kormányzati lépést nem tényként, hanem csak lehetőségként emlegettek.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány védi a kisebbségek jogait, és a leghatározottabban fellép a szélsőségesekkel szemben. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország módosította a gyűlöletbeszédre és az egyenruhás felvonulásokra vonatkozó jogszabályokat. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a Klubrádió ügyében az alapvető vélemény-eltérést még nem sikerült áthidalni. Az államtitkár hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az új alaptörvény alkalmazásának gyakorlata hamarosan megcáfolja majd azokat a bírálatokat is, amelyek szerint Magyarországon nem működnek az alkotmányos fékek és ellensúlyok.

(MTI-fidesz.hu)

A következő két évben előtérbe kerül a külpolitika + videó

Még dolgoznak a kommunikációs feladatok újraelosztásán a miniszterelnök nemzetközi kapcsolataiért felelős államtitkári posztot június 1-jétől betöltő Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő közlése szerint.

 Orbán Viktor szóvivője erről pénteken, a TV2 Mokka című műsorában beszélt, ahol az új tisztségét firtató kérdésre kifejtette: a következő két évben a nemzetközi kapcsolatok és a külpolitikai kérdések még inkább előtérbe kerülnek majd, ezért a miniszterelnök úgy gondolta, szüksége lenne egy olyan munkatársra, aki ezeket az ügyeit kezeli, vagyis például előkészíti a nemzetközi tárgyalásokat, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat.

 Szijjártó Péter a TV2 Mokka című műsorában

Arra, hogy lesz-e utódja a szóvivői poszton, és ha igen, ki, azt válaszolta: még dolgoznak "a kommunikációs feladatok újraelosztásán", de várhatóan a jövő héten ebben a kérdésben is közölni tudják a döntést. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a parlamenti választáson való részvétel esetleges előzetes regisztrációhoz kötése ügyében "minden nemzetközi példát érdemes legalább egyszer tanulmányozni", döntés ugyanakkor még nem született.

(MTI - fidesz.hu)

"A magyar emberek eddig is nagy áldozatot hoztak" + videó

Az m1 Este című műsorában Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője foglalta össze a csütörtök hajnalban végetért uniós csúcs tanulságait.

A megbeszélés előkészítő tárgyalás volt, az uniós gazdaság felgyorsításáért kell majd döntéseket hozni. A tegnapi nap folyamán ezt készítették elő – foglalta össze a hajnalban véget ért uniós csúcs fő célját. Orbán Viktor itt világossá tette: Magyarország minden olyan lépést és eszközt támogat, ha azok nem okoznak újbóli adósságnövekedést, tehát olyan gazdaságélénkítő csomagot, amely nem jelentik az államadósság újbóli elszabadulását – emelte ki a magyar álláspontot a miniszterelnök szóvivője. Hozzátette: a magyar emberek eddig is nagy áldozatot hoztak, hogy meginduljunk az adósságcsapdából kifelé.   Szijjártó Péter az m1 Az este című műsorában   Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy a közép-európai országok önálló gazdaságfejlesztési politikával állnak elő. Ez egy egyfajta válasz volt arra, hogy az EU vezetői hozzá akartak nyúlni a régiónknak szánt kohéziós pénzekhez? – hangzott el a kérdés. Egyetértés a V4-ek közt Szijjártó Péter válaszában úgy fogalmazott: a visegrádi országok egyetértettek abban, hogy a kohéziós források egy bizonyított gazdaságpolitikai eszközt jelentenek. Ezeknek köszönhetően 2,5 millió új munkahelyet hoztak létre, több ezer km autópályát, vasútvonalat építettek vagy újítottak fel, be, ennek csökkentését semmi szín alatt nem támogatja Magyarország – tette hozzá a miniszterelnök szóvivője. Emellett felhívták a figyelmet az uniós vezetőknek, hogy a bankokból való tőkekivonás nagyon veszélyes jelenség lehet az régió számára, és Európa nyugati felének is érdeke, hogy együttműködjenek ebben a kérdésben Közép-Európával – tért ki az uniós tervek egy másik részére Szijjártó Péter. Az elkövetkezendő két évben nagyon fontos terület lesz a külpolitika Megerősítette: több gazdasági eszköz szóba jöhet ebben az együttműködésben, ezért  Van Rompuy urat most azzal bízták meg,hogy a júniusi EU-s csúcsra egy olyan akciótervet hozzanak létre, melyben ezeket a növekedésösztönző lépésekre vonatkozó döntéseket meg lehet hozni, úgy mint az EBRD-tőkeemelés, vagy a  fiskális paktum ügye - ennek egyik része a tőkekivonással kapcsolatos kérdés, akárcsak a fordított áfa minél gyorsabb és egyszerűbb engedélyezése. A csúcs egyik leginkább középpontba kerülő eseményéről, a francia-német tengely „csikorgásáról” csak annyit tudott elmondani Szijjártó Péter: a tegnapi ülésen mindenki a saját céljait mondta el, ebből Rompuy-nak kell egy akciótervet elkészítenie. Valóban felmerült az euró és a projektkötvények ügye, amikre Hollande tett javaslatot, de meglátjuk, júniusra milyen döntési alternatívák készülnek el – foglalta össze a csúcsot a miniszterelnök szóvivője. A jövőjével kapcsolatban elmondta: az elkövetkezendő két évben nagyon fontos terület lesz a külpolitika, még nagyobb szerepe lesz a nemzetközi ügyeknek, mint volt. Ezért  a miniszterelnök külügyi, külpolitikai, külgazdasági stratégiájának a végrehajtása és gondozása lesz a feladata Szijjártó Péternek. Egy példát említve úgy fogalmazott: közre kell működni a nagy, munkahelyteremtő beruházások megvalósításában is. Mint mondta, ez részint külügyi, részint külgazdasági feladat. A kommunikációs rendszer újragondolása is folyamatban van. De személyi döntésekről, ha lesznek, mindenképp lesz bejelentés – zárta az államtitkár. (hirado.hu - fidesz.hu)

Kövér: Csak közös ügyeink vannak

Az erdélyi és a magyarországi magyarságnak nincsenek külön ügyei, valamennyi ügy közös - jelentette ki a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi országos fórumán Kövér László, az országgyűlés elnöke, az MPP tiszteletbeli elnöke.

Kövér László úgy vélte, nincsenek határon inneni és határon túli magyar emberek, csak magyar emberek vannak. A tiszteltbeli elnök önmagában is győzelemnek tartotta, hogy az MPP négy évvel a megalakulása után is talpon maradt, és megsokasodva, megerősödve állhat a választók elé.

Ezt azért tartotta jelentős eredménynek, mert - mint fogalmazott - az MPP jelöltjének lenni négy éve sem volt jó üzlet, és most sem az. "Aki ezekben a sorokban ül, az többet kockáztat, mint amennyit haszonként remélhet" - fogalmazott Kövér László. A házelnök mindezt nem tartotta bajnak, úgy vélte, mindez a jelöltek erkölcsi meggyőződését jelzi.

Egy délvidéki falu tanítójának a szavait idézve kifejezte meggyőződését, hogy a világ jobb, szebb, emberibb, tisztességesebb a Fidesszel és az MPP-vel, mint e két párt nélkül.

Szász Jenő: Megnyugtató, hogy figyelnek ránk

Az MPP jelöltjeihez szólva Szász Jenő pártelnök egy katalán parlamenti képviselő szavait idézte, aki szerint az erdélyi magyarságnak akkor lesz autonómiája, amikor leszámol saját árulóival. "Ahhoz, hogy az autonómiáért tehessünk, még fajsúlyosabban kell megjelennünk az önkormányzatokban" - jelentette ki Szász Jenő. Az elnök úgy vélte, az MPP-nek az erdélyi magyar közélet lelkiismeretévé kell válnia. "Megmutatjuk a helyes utat mind az RMDSZ-nek, mind az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP)" - fogalmazott Szász Jenő.

A pártelnök elmesélte, hogy a rendőrök csütörtökön az autójában keresték Nyirő József hamvait. "Számomra megnyugtató, hogy figyelnek ránk, ez azt jelzi, hogy az MPP jó úton jár" - vonta le a következtetést az elnök. Megemlítette, hogy Nyirő Józsefet a Székelyudvarhelyen született Rajk László száműzte Magyarországról.

(MTI - fidesz.hu)

Lázár: El kell érni az érdekek összehangolását

Lázár János szerint a kormánynak a következő két évben azon kell dolgoznia, hogy könnyítse az emberek életét. Vissza kell adni a reményt – mondta a Délmagyarországnak Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, aki júniustól a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként folytatja majd munkáját.

"Magyarországon nem demokratikus deficit van, hanem szociális. Ez a legsúlyosabb probléma. Nagyon sokan nem látják a jövőt, elvesztették a reményt. Az elmúlt években mindenki meghozta a maga áldozatát, most már a sikernek kell jönnie" - fogalmazott a pénteken megjelent interjúban a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki azt is elárulta a lapnak, családjával nem költözik a fővárosba, és polgármesteri működését sem befejezi, hanem megszakítja. Lázár János jövőbeni feladatával kapcsolatban kifejtette, Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a frakciót és a kormányt, hogy érdemi változást tervez a kormányzásban. Ennek a lényege, hogy a következő időszakban a kormányzati munka politikai koordinációjának, összehangoltságának erősebbnek kell lennie. A vidék elképzelései, tervei, vágyai be kell, hogy épüljenek a kormányzati munkába, és ennek meg kell jelennie az uniós források elosztásában is. Az elkövetkező kormányzás legfontosabb iránya a vidékfejlesztés - fejtette ki. A fideszes politikus kitért arra, hogy zajlik a nagy rendszerek átalakítása, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás megújítása. Mint mondta, a demokratikus keretek, a törvények megvannak, meg kell tölteni ezeket tartalommal. El kell érni az érdekek összehangolását, azt, hogy jól működjenek ezek a rendszerek. Hogy sikeres legyen a kormányzás – közölte Lázár János. Lázár János államtitkárként a Miniszterelnökség szervezetében is változásokat tervez: lesz parlamenti helyettes államtitkárság, amely a miniszterelnök parlamenti munkáját szervezi, és politikai programjának érvényesülését követi a jogalkotás folyamatában. A stratégiai helyettes államtitkárság a Magyarországon működő különböző stratégiai központok véleményét, kritikáját, javaslatait próbálja meg ötvözni, annak érdekében, hogy nyomon kövesse, a választási programhoz képest a kormány teljesítménye hol tart. A harmadik egy koordinációs csoport lesz, amely azon dolgozik, hogy a vidék, a választókörzetek érdekei érvényesüljenek. (MTI - fidesz.hu)

Navracsics Tibor részt vesz a közép-európai igazságügyi miniszteri találkozón

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter részt vesz a közép-európai igazságügyi miniszteri találkozón, amelyet a csehországi Kromerizben rendeznek csütörtökön és pénteken - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az MTI-vel.

A találkozót Navracsics Tibor hozta létre, amikor 2011-ben a visegrádi ország - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - igazságügyi minisztereinek hagyományos találkozójára meghívta a német, a horvát és a szlovén szaktárca vezetőit is - olvasható a közleményben. Az első két ilyen találkozót Veszprémben rendezték meg. Mint írták, a közép-európai igazságügyi miniszteri együttműködés egyebek mellett hozzájárul ahhoz, hogy a részt vevő államok az Európai Unió Tanácsában folytatott viták során egységes álláspontot képviselve érvényesíthessék a régió érdekeit.

(MTI - fidesz.hu)

Orbán Viktor al-Huszein jordániai herceggel tárgyalt

A magyar-jordán kapcsolatokról és a futballutánpótlás-nevelésről folytatott megbeszélést Orbán Viktor miniszterelnök Ali Bin al-Huszein herceggel, a jordániai király testvérével, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) alelnökével csütörtökön - közölte Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint Orbán Viktor a budapesti FIFA-kongresszus nyitórendezvénye után tárgyalt a jordániai herceggel. A két ország kapcsolatain kívül a tárgyaláson szóba került a futballutánpótlás-nevelés kérdése is, amelyre mindkét országban nagy hangsúlyt fektetnek. A herceg átadta II. Abdalláh király szívélyes üdvözletét és meghívását a magyar kormányfőnek. A meghívást a hivatalos jordániai látogatásra Orbán Viktor köszönettel elfogadta - olvasható a közleményben.

(MTI - fidesz.hu)

Nemzeti konzultáció a munkahelyteremtésről + hang

Új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány - közölte Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szerint Magyarország jelenlegi helyzetében életveszélyes lenne, ha az államadósság felduzzasztása árán érnénk el gazdasági növekedést.

Orbán Viktor miniszterelnök az MR1 180 perc című műsorában Arra a kérdésre, hogy mennyit befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: "részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük". A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak. Ez már a negyedik konzultáció - jelezte Orbán Viktor, emlékeztetve az új alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra, valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre. Ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött ez indokolt Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés hétfői döntése nyomán az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból, a kormányfő azt válaszolta: "az elmúlt húsz évben - nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is - egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait; ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött meg az emlékezetünkben ez indokolt is". Hangsúlyozta azonban, hogy "ezen túl vagyunk", ezért az adatvédelemnek ma már azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy "a kapcsolatba lépés, az érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk" pozitív dolgok, amelyek segítenek a jövő alakításában, így szerinte nem tiltani, hanem inkább támogatni kell ezeket. A korábbi, szociális konzultációval kapcsolatos adatvédelmi vitákról szólva Orbán Viktor közölte: nem tartotta ezeket komoly vitáknak. Aki úgy gondolja, hogy nem akarja kitölteni a kérdőívet, ha nem akar többé ilyet kapni, az majd nem válaszol - mondta. Nem szabad az államadósság felduzzasztásának árán elérni gazdasági növekedést A mai körülmények között nemmel kell válaszolni arra a kérdésre, hogy a gazdasági növekedés eredményezhet-e nagyobb költségvetési hiányt - mondta Orbán Viktor. Ha Magyarország államadóssága például a bolgárok 16 százalékos vagy akár a lengyelek 55 százalékos szintjén lenne, akkor lehetne azon gondolkodni, hogy 5-10 százalékos államadósság-növeléssel olyan forrásokat vonunk be a gazdaságba, amelyek lehetővé teszik a növekedést - fejtette ki, rámutatva azonban, hogy a magyar államadósság "az előző időszak örökségének következtében" 80 százalék fölött volt, és még csak 77-78 százalékig tudták lecsökkenteni. "Ilyen körülmények között életveszélyes dolog lenne úgy növekednie Magyarországnak, hogy közben azt hiszi, átmenetileg vállal csak adósságnövekedést, holott valójában egy adósságcsapdába manőverezné magát vissza, ezért a magyar helyzetben növekedést az államadósság felduzzasztásának az árán nem szabad generálni" - figyelmeztetett a kormányfő. Rubicon-szerű változás lenne, ha az EU jelentős forrásokat közvetlenül szedne be Kitért arra is, a magyar kormány azon a véleményen van, hogy ne legyen közös bevétele az Európai Uniónak, nem az a feladat ugyanis, hogy "a brüsszeli bürokráciát és költségvetést erősítsük, hanem az, hogy a nemzetállamokat erősítsük meg, az ő költségvetésüket, az ő bevételeiket, az ő gazdálkodásukat". Ha Brüsszel elkezd önálló adókat szedni, annak a vége egy olyan bürokratikus Európa lesz - "belesodródunk egy olyan egyesült európai államokba" -, amelyről a választók nem döntöttek - folytatta, majd nyomatékosította: Rubicon-szerű változás lenne, ha lehetővé tennék, hogy az EU jelentős forrásokat szedjen be közvetlenül. Orbán Viktor szerint a korábban megkötött fiskális paktumot nem lehet felváltani egy növekedési paktummal, legfeljebb kiegészíteni. Magyarországot - mint mondta - elismerés illeti azért, mert azon 3-5 ország közé tartozik idén és jövőre is, amelyek egyszerre képesek növelni versenyképességüket és csökkenteni államadósságukat. "A minimum, amit meg kell kapnunk, az a méltányos bánásmód és a korábbi, a nekünk járó pénzek felfüggesztéséről szóló méltánytalan döntésnek a kihúzása, megsemmisítése" - zárta szavait a miniszterelnök. (MTI - fidesz.hu)

Nemzeti konszenzust – de hogyan?

Sütsch Imre, Svájc (civil levelek)

Szép és nemes, hogy új köztársasági elnökünk a gyűlölködés megfékezésére és a „kiegyezésre” törekszik. Ez szép és nemes, de vajon kivihető-e, és elérhető-e ez a cél?

A valóság az, hogy a baloldal már abban is kételkedik, hogy demokráciának nevezhetjük-e még, ha egy párt – ugyan legális választás útján – kétharmados többséget tud szerezni. A baloldal abban is kételkedik, hogy demokrácia-e még, ha a kétharmados többség új, saját felfogásának és ideológiai beállítottságának megfelelő törvényeket hoz. De a baloldal szerint még ennél is rosszabb, hogy mindez az ellenzék megkérdezése nélkül történik. A kérdés csak az, hogyan lehet egy ellenzéket a törvényhozásba bevonni, ha javaslatok helyett inkább kivonulnak a parlamenti ülésteremből, és csak kívülről, de annál hangosabban rágalmazzák és ócsárolják az Orbán-kormányt, miközben arról panaszkodnak, hogy Magyarországon nincs szólásszabadság.

Lehet egyáltalán egy ellenzéket komolyan venni, ha annak reprezentatív vezetője magáról állítja, hogy reggel, éjjel meg este hazudik, aki bűncselekményeiért csak azért nem elítélhető, mert azok elévültek, és akinek – másoktól ellopott – diplomamunkája csak úgy eltűnik, és azt ő még keresni sem hajlandó. Hogyan lehetne itt egy nemzeti konszenzust elérni? Még mindig nem tanultuk meg, hogy létezik egy emberfajta, amelyik szép szóval nem kezelhető?

"A Litvániától kapott támogatás nemcsak szimbolikus volt"

Magyarország kész átadni a 2013 második felében uniós elnökséget vállaló Litvániának az ezen a téren szerzett tapasztalatait - hangzott el a két parlament elnökének találkozóját követően hétfőn a Parlamentben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az elmúlt hónapokban Litvániától kapott segítségért mondott köszönetet Irena Degutiené-nek, míg a Litván Parlament vezetője arról számolt be az MTI-nek: a két ország közötti gyümölcsöző kommunikációba a fiatalokat is be kívánja vonni. Kövér László közölte: a Litvániától kapott támogatás nemcsak szimbolikus volt. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozásán konkrét segítséget jelentett, amikor Litvánia is hozzájárult ahhoz az eredményhez, amelynek végén Magyarország remélhetőleg lehívhatja a teljes kohéziós támogatást. Az Országgyűlés elnöke a jövőről szólva elmondta: a két ország parlamenti kapcsolatainak erősítése mellett biztosította partnerét arról, hogy Magyarország az európai uniós elnöksége során szerzett tapasztalatainak átadására is kész.
  
Irena Degutiene úgy értékelte: a két országnak - helyzetük hasonlósága okán - közösen kell képviselnie érdekeit az Európai Unióban. Mint mondta, Kövér Lászlóhoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy az uniót elsősorban nem gazdasági, hanem értékválság sújtja, amelyből nehezen találja a kiutat. A Magyarország és Litvánia közötti kapcsolatok erősítéseként a Litván Parlament elnöke a fiatalok számára egy olyan alapot is létrehozna, amely például az egyetemek hallgatóinak cseréjét segítené. Irena Degutiene háláját fejezte ki a magyar nemzetnek és politikusainak, valamint az Országgyűlésnek azért a támogatásért, amelyet Litvánia 1990-1991-ben, az ország történelmének nehéz pillanataiban kapott.

(MTI-fidesz.hu)

Navracsics Tibor miniszteri kötelességének tett eleget

Navracsics Tibor, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője szerint miniszteri kötelességének tett eleget a Kúria elnökének írt levelével, amelyben javaslatot tett a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára.

A politikus erről éves miniszteri meghallgatásán kérdésre válaszolva beszélt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában hétfőn. Az ülésen az MSZP-s Lamperth Mónika arról kérdezte a minisztert, hogy Darák Péter Kúria-elnök válaszlevele ismeretében újra megírná-e ezt a levelet.

Navracsics Tibor kijelentette: éppen az igazságszolgáltatás függetlenségéből adódóan, tevőlegesen nem tud és nem is akar az igazságszolgáltatás működésébe beavatkozni, ugyanakkor az elmúlt időszakban több olyan ügy volt, amelynél a magyar közvélemény felháborodással fogadta az ítéletet. Mint mondta, ezt jelezte a Kúria elnökének, illetve arra kérte, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vegye ezt is esetleges szempontnak az ítélkezési gyakorlat elemzése kapcsán.

"Olyan általános jelenségről van szó, amelyet mint politikus szükségesnek tartottam jelezni a Kúria elnökének" - mondta Navracsics Tibor, aki szerint ezzel a dolga véget ért, így nem szeretne véleményt nyilvánítani Darák Péter válaszával kapcsolatban.

(MTI - fidesz.hu)

"Munkahelyteremtő iparág lehet a turizmus" + videó

El kell érni, hogyha valaki egyszer Kaposvárra látogat, kedvet érezzen arra, hogy újból visszatérjen – jelentette ki Szita Károly a köztévé Ma reggel című műsorában hétfőn. Kaposvár polgármestere ugyanitt szólt arról is, tizenkettedik alkalommal rendezik meg május 24-e és 27-e között a Hangulatfesztivált a városban, Rippl-Rónai születésének évfordulóján.    Büszkék vagyunk arra, hogy Rippl-Rónai József és Vaszary János a város szülöttei – jelentette ki Szita Károly. Kaposvár polgármestere felhívta a figyelmet arra, immár tizenkettedik alkalommal rendezik meg május 24-e és 27-e között a Hangulatfesztivált a városban, Rippl-Rónai születésének évfordulóján. Ilyenkor műteremmé válik az egész belváros, kint alkotnak a festők – emelte ki. Mint mondta, megpróbálják a négy napon minden korosztály igényét kielégíteni.     Szita Károly az m1 Ma reggel című műsorában 2011-ben 23 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma 2010-hez képest – reagált a fideszes politikus az erre vonatkozó kérdésre. Hozzátette: hisznek abban, hogy a turizmus is lehet munkahelyteremtő iparág. El kell érni, hogyha valaki egyszer a városba látogat, kedvet érezzen arra, hogy újból visszatérjen – szögezte le. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a turisztikai beruházások mellett nagyon fontos az ott élők kényelmének a biztosítása is. Szita Károly szólt arról is, hogy a városban található Rippl-Rónai villa jelenleg felújítás alatt áll. Azt a kort, azt a miliőt akarjuk visszahozni, ami az 1900-as évek elején jellemezte az épületet – jelentette ki. (hirado.hu-fidesz.hu)

El lehet érni a vidékstratégiában kitűzött célokat

Az ország egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a Csongrád megyei Felgyő és Csanytelek között, több mint másfél milliárd forintból elkészült baromfitelepet a hétfői átadáson a vidékfejlesztési miniszter.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: az ehhez hasonló beruházásokkal lassan el lehet érni a nemzeti vidékstratégiában kitűzött célokat, azt, hogy helyreálljon az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya Magyarországon. Közölte: országszerte zajlanak azok a beruházások, amelyeket az állattartó telepek korszerűsítésére írtak ki. Jelenleg 46 milliárd forintból 338 beruházás valósulhat meg. Emellett 2012-ben számtalan támogatást adnak a gazdálkodók számára, a pályázatoktól a különböző hitelkonstrukciókig.  A Hungerit Zrt. új telepe 1,7 milliárd forintba került, amelyből az elnyert állami támogatás 700 millió forint, a többit banki hitelből finanszírozta a cég. A telepen évente hat turnusban kétmillió csirkét tudnak felnevelni. Az egykori szarvasmarhatartó telepen most tíz, egyenként 1680 négyzetméter alapterületű ólat létesítettek, amelyek egyszerre 352 ezer broiler csirke nevelésére alkalmasak.
  
A teljes csirkeállomány a Hungerit Zrt. saját keltető telepéről származik. A telep 11 állandó dolgozót foglalkoztat, mellettük idényszerűen ugyanennyien dolgoznak. A most átadott létesítmény egy alig tíz kilométerre levő másik egységgel együtt évente 3,4 millió csirkét nevel, ez a mennyiség a Hungeritnél vágott állomány mintegy 30 százalékát teszi ki.  Az 1990-ben alapított, 1450 főt foglalkoztató Hungerit Zrt. éves forgalma 37 milliárd forint, amivel a cég a baromfiipari ágazat piacvezető vállalkozása Magyarországon. A vállalat feldolgozott baromfitermékeket, sonkákat, pástétomokat, illetve gyorsfagyasztott, készre sütött és panírozott termékeket állít elő.   

Az ünnepség alkalmával Fazekas Sándor földhaszonbérleteket adott át három Csongrád megyei gazdának. Összesen csaknem hetven hektárt vehetnek bérbe a megyében az állattartással foglalkozó nyertes pályázók. Magyarországon 6 millió hektár termőterület van, ebből 500 ezer hektár mezőgazdasági terület az államé. 2011 októberében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 65 ezer hektár földet jelölt ki haszonbérbe adásra, tehát a teljes termőterület 1 százalékát.

(MTI-fidesz.hu)

Nyolcezer lakást vásárol meg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

Idén nyolcezer lakást vásárol meg az Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. - mondta a NET működésével kapcsolatos törvényjavaslat módosításának  ismertetésekor Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára közölte: a Magyar Bankszövetséggel történt tavaly decemberi megállapodás alapján a korábban eldöntött 5 ezer helyett 25 ezer ingatlant vásárol meg a NET 2014 végéig, ebből 8 ezret 2012-ben.    Boldvai László (MSZP) azt kérdezte az NGM helyettes államtitkárától, hogy milyen költségvetési forrásból lehet finanszírozni a 35-40 milliárd forintba kerülő idei ingatlanvásárlást, mivel a költségvetésben a tavalyról nem elköltött két, illetve az idei évre betervezett három milliárd forint nem elegendő. Nátrán Roland válaszában kifejtette: vagy az általános tartalékban lévő közel 100 milliárd forint lehet fedezet a különbségre, de szóba jöhet a költségvetési törvény módosítása is. Hangsúlyozta azt is, hogy a tervezett idei, GDP arányosan 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt nem veszélyezteti a NET programja.    A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette a NET-ről szóló törvény módosítását, és egy tartózkodás mellett döntő többséggel ugyancsak általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Nemzeti Bankról szóló tavaly év végén elfogadott törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslatot. (MTI-fidesz.hu)

Megkezdődött a szemléletváltás

Csak egy olyan politika vezetheti ki az egyes nemzetállamokat és az uniót is a válságból, ami a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre fektet komoly hangsúlyt – jelentette ki portálunknak Fürjes Balázs, a fővárosi nagyberuházásokért felelős kormánybiztos. A két nagyberuházás látványterveit megtekintheti itt.http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=180833

- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2012. január 1-től működik, ahol a rendőrtisztek, a honvédtisztek és a civil közszolgák eddig különálló képzését integrálta a kormány. Mi indokolta az összevonást?

- A nemzeti ügyek kormányának a kezdetektől fogva komoly célkitűzése volt a közigazgatás megújítása, javítása. Ez egyrészt jelenti a közigazgatási intézményrendszer működési mechanizmusainak az átszervezését. De ezen túl az a felismerés áll az NKE létrehozásának hátterében, hogy úgy is lehet javítani a közigazgatás minőségét, ha már az oktatásnál megkezdődik a szemléletváltás. Ha az egyetemi képzést sikerül jobbá tenni, attól remélhető az, hogy hatékonyabb lesz a magyar közigazgatás, rövidebb lesz az ügyintézés ideje, és jobb minőségű lesz az a szolgáltatás, amit az állampolgárok felé nyújt a magyar állam. Az új egyetem létrehozásán rengeteget dolgozott a három fenntartó miniszter és Gál András Levente kormánybiztos. Január 1-től pedig Patyi András rektor áll a szakmai munka élén.

- Nem tagadható azonban, hogy vannak speciális elemei mindhárom kar képzésének...

- Igen, de van jelentős átfedés is a közszolgálatban különböző módon résztvevő hallgatók képzésében is, ezért érdemes a felesleges párhuzamosságokat megszüntetni. Továbbá az egységes stabil közigazgatási életpálya és a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság biztosítása érdekében indokolt egy egységes, integrált egyetemi képzés megvalósítása.

Fotó: fidesz.hu

- Külföldi mintákat is figyelembe vettek, amikor elkészítették az NKE koncepcióját?

- A kormány a józanész alapján próbál eljárni, és úgy gondoljuk, hogy amit már kitaláltak, azt nem kell újra feltalálni, hanem azt a számunkra leghasznosabb módon alkalmazni kell. Ugyanakkor komoly nemzetközi elemzések előzték meg a közszolgálati egyetem létrehozását. Ez egy olyan modell, ami angolszász területen hosszú ideje – de a kontinentális Európában is -, bevált és jól működő képzési formája a közszolgáknak.

- Ha továbbra is a külföldi példáknál maradunk, akkor azt láthatjuk, hogy a közigazgatásban dolgozók képzésére létrehozott intézményeket kifejezetten impozáns épületekben helyezik el. Kiváló példa erre a francia Ecole Normale Superieure épületegyüttese Párizsban. Milyen tényezők alapján mérlegeltek, amikor kiválasztották az egyetemi campus helyszínét?

- Úgy gondolom, hogy egy nagyon szerencsés – több szempontot érvényesítő - döntés született azzal, hogy Józsefváros ad otthont a campusnak. A VIII. kerület hagyományosan egyetemi városrész, hiszen a legtöbb egyetemi létesítmény ebben a kerületben koncentrálódik. Gondoljunk csak a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, a Trefort-kertre vagy az ELTE létesítményeire, de itt volt egykoron a Ludovika, a Magyar Királyi Katonai Akadémia is. Ráadásul egy olyan területen valósul meg a projekt – az Orczy-kertben és környékén -, amely eredeti állapotához képest folyamatosan épül le. Köztudott, hogy a korábbi évtizedekben a zöldterületet jelentős részben ipari tevékenységgel csökkentették. De kicsivel kijjebb, a Korányi és Diószeghy utcák környékén is van egy olyan övezet, ahol az épületek állapota folyamatosan romlik, és nagyon komoly közbiztonsági problémák vannak.

- Ezek szerint a projekt a teljes városrész rehabilitációját is célozza…

- Így van, hiszen azzal, hogy ide kerül az egyetem, egyrészt a hagyományos városszerkezetnek megfelelően cselekszünk, másrészt pedig sikerül teljes egészében megfordítani egy rossz irányú folyamatot. Azokat a területeket, amelyeket a szocializmus időszakában kimetszettek a kertből, és ipari területek lettek, zölddé tesszük, és bevonjuk a közparkba. Ezáltal elérjük azt, hogy közel egy hektárral nő egy belső budapesti területen a zöldfelület. Mindezen túl egészen bizonyos az is, hogy az Orczy-kert rekonstrukciójával több szabadidős és sportolási lehetőségük lesz a józsefvárosiaknak is, hiszen sportcsarnok, tornacsarnok és uszoda is épül az egyetemi campuson.

- Említette, hogy a projekt megvalósulásával nőni fog a közbiztonság a környéken. Milyen konkrét intézkedésekben fog ez megnyilvánulni?

- A Diószeghy utcában két olyan telek van, amelyekre rendőrtisztek számára épülnek létesítmények. Az egyik egy speciális képzési helyszín, az úgynevezett Taktikai Blokk, a másik pedig egy kollégium lesz. Ez azt jelenti, hogy állandó rendőri jelenlét lesz ezeken a pontokon.

- A közbiztonság javulása mellett milyen pozitív hatásai lehetnek még a városrész rehabilitációjának?

- Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy javul az életminőség Budapest ezen részén. A Bárka Színház is nyertese lehet ennek a beruházásnak, ugyanis az a megegyezés született a kerülettel, hogy Józsefváros átadja a közszolgálati egyetemnek a színházat. Így az intézmény az NKE egyetemi színpadaként is fog működni, amellett, hogy megtartja jelenlegi profilját. A projekt keretében kapnak egy vadonatúj díszletraktárat és próbatermet, ami nagyon hiányzik ma a Bárkának. Mindezek mellett sikerült úgy előkészíteni a beruházást, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumnak a közönség által látogatott kiállítóterei zavartalanul látogathatók lesznek. A későbbiekben pedig csak akkor kell a Ludovika épületéből kiköltözniük, ha számukra megfelelő feltételeket teremtettünk egy új helyszínen.

- Milyen ütemezéssel valósítják meg a beruházást?

- A több mint kétszáz éves Ludovika főépületének felújításával kezdünk. A legutóbbi kormánydöntés értelmében a kabinet elfogadta azt a beruházási koncepciót, ami több mint 200 ezer négyzetméter épület létrehozását és a mintegy huszonhat hektáros park teljes megújulását célozza. Mindezt négy év alatt, 2012 és 2015 között szeretnénk megvalósítani. Ebből az is következik, hogy 2015-ben költözhet a felújított épületegyüttesbe az egyetem.

- Mennyi és milyen forrásból kívánják finanszírozni a projektet?

- A kormányhatározat 4,7 milliárd forintot biztosított az induláshoz. Ebből elvégezhető a főépület teljes rekonstrukciója. De az induláshoz biztosított forrás elég lesz arra is, hogy minden egyéb előkészítő és tervezési munkálatot lefolytassunk. Az a szándékunk, hogy a projekt egy részét európai uniós forrásból finanszírozzuk.Szerencsés lenne, ha a teljes beruházási összeg – ami négy év alatt 24,5 milliárd forint - felét sikerülne részben uniós pénzekből, részben pedig a megüresedő egyetemi ingatlanok eladásából befolyt összegből biztosítani.

- Lévén, hogy egy műemlék jellegű épületről van szó, lesznek olyan részei a Ludovikának, amelyeket eredeti állapotuknak megfelelően állítanak vissza?

- Természetesen, a tervek szerint a történeti hűségnek megfelelően fogjuk helyreállítani a Dísztermet, a Hősök folyosóját és a kápolnát, de lesznek a műemléki funkciót érvényesítve, új terek is, mint például az egységes egyetemi könyvtár, egyes oktatási terek, tanszéki irodák és a rektori hivatal.

- Az egyik legfontosabb célkitűzése a kormánynak a munkahelyteremtés. Egy ilyen volumenű projektnél kézenfekvő a kérdés, hogy a beruházás nyomán jönnek-e létre új munkahelyek?

- A legutóbbi európai választások is azt igazolták, hogy nem oldja meg a problémákat egy olyan egyoldalú politika, ami csak a kiadások visszafogására fókuszál. Csak egy olyan politika vezetheti ki az egyes nemzetállamokat és az uniót is a válságból, ami a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre fektet komoly hangsúlyt. Biztos vagyok benne, hogy sok építőipari vállalkozásnak tudunk lehetőséget kínálni ebben a nagyon nehéz időszakban. Továbbá adóbevétele is lesz az államnak a beruházásból. Végül a Start Munkaprogram keretében több száz közmunkást fogunk foglalkoztatni a projekt négy éve alatt.

- Bár a „Rubik Ház” még csak a tervek szintjén létezik, ugyanakkor egy nagyon ígéretes és impozáns létesítménnyel lehet gazdagabb a főváros, ha megvalósul a beruházás. Ki volt az ötletgazda?

- Volt egy civil emberünk még az átkosban, aki keresztülverekedte magát a szocialista bürokrácián és világhírre vitte saját találmányát: Rubik Ernő. Aztán harmincegynehány évvel később egy másik civil – Radnai Péter – kitalálta, hogy egy Rubik Kockát mintázó épületben létesüljön kiállítóközpont. Ezt az elképzelését eljuttatta a kormányzathoz is, és több kormányzati szereplő, valamint a miniszterelnök tetszését is elnyerte az ötlet.

- Miért pont a Rubik Kocka?

- Néhány elemet kombinálunk itt; egyrészt van a Rubik Kocka, ami a világ egyik legismertebb tárgya a maga színeivel, formáival, rendezett és rendezetlen állapotaival. Másrészt mindenki számára ugyanazt - mégpedig az ember készségét a problémák megoldására, a válaszok keresésére és megtalálására, illetve az elme kreativitásra és innovációra való fogékonyságát - testesíti meg. Végül, de nem utolsósorban magyar találmányról van szó. És hol is lehetne jobb helyen a magyar szellemi teljesítményeket bemutató kiállítóközpont, mint egy olyan épületben, amely formáját, külső megjelenését, színeit tekintve a Rubik Kockát idézi?

- Várhatóan mennyibe fog kerülni a teljes beruházás, illetve tervezik-e, hogy magánbefektetőket is bevonnak a projektbe?

- Milliárdos nagyságrendet érhet el a bekerülési költség, amit néhány év alatt a költségvetés képes finanszírozni, adott esetben kiegészítve európai uniós forrásokkal.

- Mikor kezdődhet meg az építkezés, és mikorra készülhet el a kiállítóközpont?

- 2014-ben lesz negyven éves a kocka, és az nagyon szép eredmény lenne, ha abban az évben meg is kezdődhetne az építkezés, és alapkőletétellel tudnánk ünnepelni a jeles évfordulót. Ehhez azonban még nagyon sok feladatot kell elvégezni, de terveink szerint várhatóan 2017-ben megnyithat a létesítmény.

- A helyszínt kiválasztották már?

- Úgy tűnik, hogy nem nagyon van konkurense a Rákóczi-híd melletti budai területnek, szemben a Művészetek Palotájával és a Nemzeti Színházzal. Ráadásul ez egy állami tulajdonban lévő terület, ami egyszerűsíti a beruházás megvalósítását. Azonban azt is ki szeretném emelni, hogyha évtizedekre, vagy talán még hosszabb időre tervezünk, nem szabad elkapkodni semmit. Mélyen hiszek a párbeszédben, tehát az előkészítő munkának meg kell adni a megfelelő időt, hogy minden gondolat felszínre kerülhessen, és minden javaslatot, ötletet alaposan megfontolhassunk. Körülbelül egy éves munka után - amiben történészek, muzeológusok, tudománytörténészek és civilek is részt vehetnek - letisztulhat a koncepció, hogy mit és hogyan állítsunk ki. Ennek alapján pedig elkészíthető az épület programja, ami alapján várhatóan jövőre kiírható egy nemzetközi építészeti pályázat. Ezt követően kiválasztható a terv és a tervező, be lehet szerezni az építési engedélyeket, majd kiírható egy közbeszerzési pályázat a kivitelezésre. Ez a folyamat természetesen időigényes, de mindig azt szoktam mondani, hogy néhány évtized megér egy-két év nagyon alapos előkészítő munkát. Ugyanis amit az előkészítés során elrontunk, az építkezés során már vagy nem, vagy csak jelentős költségnövekedés árán hozható helyre.

- Ráadásul az elmondottak alapján ez egy olyan épület lehet, amelynél a láthatóság kiemelt szempontként szerepelhet…

- Jó ötletnek tűnik, hogy a Dunára fűzve valósuljon meg a projekt. Az a célunk, hogy ez egy eleven budapesti épület legyen, amiben és ami körül folyamatosan zajlik az élet.

- Mit és hogyan fognak kiállítani, mi lesz a tényleges funkciója a létesítménynek?

- A „Rubik Ház” a magyar szellemi teljesítményeket bemutató kiállítóközpontnak lesz az otthona. Az a célunk, hogy egy nagyon interaktív, élményeket adó, magával ragadó teret hozzunk létre, ahol meg lehet érinteni, ki lehet próbálni a kiállítási tárgyakat. Mindezek mellett nagyon szeretném, ha úgy is működne az intézmény, mint egy inkubációs ház, azaz egyetemistáknak tudnánk biztosítani kutatás-fejlesztési lehetőségeket, laboratóriumokat, szellemi, alkotó műhelyeket, ezzel is inspirálva az új magyar gondolatokat. De az is egészen biztos, hogy olyan helyiségeket is ki kell alakítani, amelyekben a szokásos iskolai környezethez képest izgalmasabban, élményszerűbben lehet a tanórákat megtartani. Bízom benne, hogy nem lesz olyan általános iskolás az országban, aki ne töltene egy napot a központban tanulmányai során.

(fidesz.hu)

Pintér: Folytatódott a rendőrségi létszámbővítés

Pintér Sándor belügyminiszter közlése szerint teljesül a 3500 fős rendőrségi létszámbővítés, amit az első két évre vállaltak. A tárcavezető erről éves miniszteri meghallgatásán beszélt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén, ahol közölte, 4250 ember kiképzése történik meg június 30-ig.

Hozzátette: a létszámbővítéshez kötődően várható volt, hogy több bűncselekményt derítenek fel, több elkövetőt fognak el a rendőrök, ennek megfelelően a börtönök telítettsége nem csökken.

Tájékoztatása szerint jelenleg 138 százalékos a börtönök telítettsége, amin egy létszámtelítettség-kiegyensúlyozó programmal, valamint két börtön - a solti és a Gyorskocsi utcai intézmény - szolgálatba állításával próbáltak segíteni. Így első lépésben csökkent a túlterheltség, de a fogvatartottak számának növekedése miatt később ez visszaállt - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a fogvatartottak egy része ma már hasznos munkát végez az intézményeken belül, így például ők végzik a rendőrök egyenruhájának, valamint a bakancsainak a gyártását; előbbiből eddig 48 ezer, míg utóbbiból 40 ezer pár készült el. Jelezte, szeretnék bővíteni a gyártási kapacitást, így például szerződést kötnének a Magyar Postával, a BKV-val és a honvédséggel. Közölte azt is, terveket készítettek börtönök felújítására, és új intézmények építésére, így Miskolc térségében már megkezdődött az önkormányzat által ingyenesen rendelkezésre bocsátott területen egy 500 fős intézet tervezése. Bejelentette azt is, hogy egy másik területen úgynevezett "nyári börtönt" is szeretnének létrehozni, ahol azokat az elítélteket helyeznék el, akiket 3-6 hónap fogva tartásra ítéltek.

Mint mondta, ebben a nyári időszakban jobb körülmények között és olcsóbban tudják majd elhelyezni a fogva tartottakat, és így enyhülhet a máshol tapasztalható zsúfoltság. Közölte, az elmúlt időszakban kiemelt rendőri jelenlétet biztosítottak például Északkelet Magyarországon, ahol ezt követően csökkent a bűncselekmények száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például több mint 14 százalékkal kevesebb bűnesetet tapasztaltak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 6,4 százalékkal kevesebbet. Jelezte: csökkent például a lopások és a tulajdon elleni szabálysértések száma, ami szavai szerint az új szabálysértési törvénynek is köszönhető, ami lehetővé tette, hogy az elkövetőket elzárással büntessék.

Pintér Sándor a Belügyminisztérium (BM), illetve a hozzá tartozó szervezetek elmúlt évi tevékenységét értékelve azt hangoztatta, munkájukkal nagyban hozzá tudtak járulni a kistelepülések élhetőbbé, és biztonságosabbá tételéhez. A belügyminiszter a 2006 őszi rendőri intézkedésekkel, és a felelősségre vonásokkal kapcsolatos képviselői kérdésekre válaszul arról beszélt, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrkapitány ellen a Katonai Ügyészség nyomozást folytat, és ez teljesen független a BM tevékenységétől. Azt mondta, az akkori eseményekben részt vevő, fegyelem-, vagy szabálysértést elkövető közel száz rendőrt "kivetette magából a testület".

Hozzátette, akikkel szemben bírósági ítéletek születtek, azokat a rendőröket is kiveti magából a testület, továbbá a fegyelmi eljárásokban és a Balsai-jelentésben elmarasztaltak sem dolgozhatnak tovább a rendőrségnél. Kitért arra is, hogy az akkori eljárásokban sérelmeket szenvedett emberekkel - akik a felhívásukra idejében jelentkeztek - peren kívül megegyeztek, és összesen száz millió forintos nagyságrendű kártérítést fizettek. Hozzátette ugyanakkor, van egy csoport, akiknek a tagjai utólag, erkölcsi sérelmeik miatt kérnek kártérítést; velük még nem foglalkoztak, mert "nem bemérhető a kör". Az ülésen Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felvetésére többször felmerült a csendőrség felállításának a kérdése.

Pintér Sándor a témával kapcsolatban személyes megbeszélésre invitálta a jobbikos képviselőt, majd a kérdéskörhöz később ugyancsak hozzászóló Steiner Pál szocialista képviselőt is. Ugyancsak képviselői felvetésre arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetők származásáról sehol a világon nincs megengedve, hogy nyilvántartásokat vezessenek. A közmunkákat érintő kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett azt mondta, 6 és 8 órás foglalkoztatásban gondolkodnak, és az év végéig szeretnének 200 ezer főt bevonni a foglalkoztatottak körébe. Közölte azt is, úgynevezett szociális szövetkezeteket hoznának létre a mezőgazdaság területén azzal a céllal, hogy a foglalkoztatottak magukat és a települések közszolgáltatásainak, óvodáinak, iskoláinak, idősotthonainak ellátását tudják biztosítani.

A rendőrség munkáját értékelve bejelentette azt is, hogy a leggyengébben teljesítő rendőri vezetőket - akár főkapitányokat, kapitányságvezetőket - leváltja, más beosztásba helyezi, hogy rátermettebbek, jobban felkészült szakemberek kerülhessenek a helyükre. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy július 1-jéig lesz főkapitányi és kapitánysgvezetői váltás is. Pintér Sándor a béremelésre vonatkozó képviselői kérdésekre arra hívta fel a figyelmet, hogy a BM alá tartozó hivatásos állományú tiszthelyetteseknek idén januártól 14 ezer forinttal lett több a bére, ez pedig közel 10 százalékos átlagos béremelést jelent.

(MTI-fidesz.hu)

Btk.: zsebszerződéssel a rács mögé

Egy és öt év közötti börtönbüntetésre ítélhetők majd azok a vevők és eladók, ügyvédek és közjegyzők, akik közreműködtek külföldi állampolgárok illegális földtulajdon szerzésében Magyarországon. A büntető törvénykönyv zsebszerződésekről szóló módosítását a parlament várhatóan decemberben elfogadja, az új büntető törvénykönyv pedig 2013. június elsején lép hatályba – jelentette ki Budai Gyula.

A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: mentesülhetnek azonban a jogi következményektől azok, akik addig hajlandók feltárni az illegális földtulajdon szerzéséről szóló szerződéseiket. Ismertette, hogy az elmúlt húsz év joggyakorlatai szerint külföldiek Magyarországon 17 féle módon szerezhettek földhasználati jogot, s a terület az egységes európai szabályozás életbelépését követően, 2014. június 15-től egyszerű adásvétellel a tulajdonukba kerül. A zsebszerződések kifehérítéséről és a külföldiek földtulajdon szerzésének korlátozásáról szóló komplex törvénycsomag négy minisztériumot érint, a belügyi, a közigazgatási és igazságügyi, a vidékfejlesztési és nemzetgazdasági tárcákat, a büntető törvénykönyvön túl változik a polgári törvénykönyv, az ingatlan-nyilvántartási törvény és a földtörvény. A jogszabályok végrehajtásában a földhivatalokra hárul majd a legnagyobb feladat, náluk tárható fel és követhető nyomon a külföldiek földhasználata.

Budai Gyula példaként említette az Őrségi Nemzeti Parkot, ahol a helyi földhivatalokból érkeztek az első jelzések arról, hogy magyarországi bejegyzésű, osztrák tulajdonú cégek használnak természetvédelmi oltalom alatt álló területeket az Őrségben. A tulajdonszerzés megakadályozása érdekében a magyar állam 450 millió forintot biztosított a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kisajátítására. A távirati iroda emlékeztet rá, hogy a zsebszerződésekkel lefedett terület nagyságáról számháború folyik, egymillió hektárról is beszélnek, megközelítően pontos adatok a törvény végrehajtását követően lesznek.

(Magyar Hírlap)

Mindenképpen elvégzi a főváros a 3-as metró felújítását + videó

Budapest főpolgármestere nem teljesen nyugodt a BKV hosszú távú jövője miatt, de a 3-as metró felújítását mindenképpen elvégzik. Jelezte, üzemszünetekre is szükség lesz.  Régen fel kellett volna már újítani a 3-as metrót, így jutott el a helyzet a múlt hétre odáig, hogy 40 kilométer/órás sebességkorlátozás van a vonalon. A főváros vezetése most előásott a semmiből – máshonnan elkotorva – 500 millió forintot a legkritikusabb állapotban lévő, 600 méternyi vágányszakasz felújítására.

Tarlós István már távolabbra tekint.      Tarlós István az m1 Ma reggel című műsorában övőre kétmilliárdot kell szereznünk, hogy azt a 35 kilométernyi, összesen négy sínszálat fel lehessen újítani. Ha a fene fenét eszik is, el kell indítani ezt – fogalmazott a főpolgármester a köztévé hétfő reggeli háttérműsorában. Mint arra korábban Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ igazgatója is felhívta a figyelmet, egy ilyen felújítás megtervezése körülbelül 2 évbe kerül, Tarlós ezt most azzal egészítette ki, hogy maga a tervezés 2011-ben már megkezdődött, de a tervezésen kívül forrásokra és számos engedélyre szükség van. Megjegyezte közben, sokan vannak olyanok, akik 20 éven keresztül valahogy nem nagyon aggódtak a 3-as metró állapota miatt. Eredmények Tarlós István korábban „kezelhetetlennek” nevezte a főváros, illetve a közlekedés néhány emblematikus gondját, a metrókén kívül a BKV járműparkjának állapotát is, de rámutatott arra, hogy sok gondot így is sikerült megoldaniuk másfél év alatt. Ha nem is akarják észrevenni, azért rendbe tettük az Alstom-ügyet, középtávra megállapodtunk a kormánnyal a BKV finanszírozásáról, visszaszereztem a Szent Margit Kórház önállóságát, aláírás előtt van a vízművek visszavásárlása, megoldáshoz közeli állapotba került a CET, és visszaadtuk az aluljárókat a budapestieknek, nem kell most már a gusztustalanság és a tbc között választani – sorolta a városvezető. Az egyik legnagyobb eredménynek nevezte 54 milliárd forintnyi fejlesztési pénz szerzését a kormánytól, ami mivel pozitív hír, nehezen kerül be a híradásokba. Leállás nem, csak szünet Visszakanyarodva a 3-as metró azonnali 500 millió forintjára, azt az általános tartalékból csoportosították át az égető gond orvoslására. Közben rengeteg igény érkezik a tartalék pénzeire, például éppen a BKV működtetése részéről, amely egyre több pénzt emészt fel, „én sem vagyok teljesen nyugodt a BKV hosszú távú jövőjéért” - mondta erről Tarlós István. Hogy szükség lesz-e a 3-as metró átmeneti bezárására, így válaszolt: "Elrendeltem a metró teljes felülvizsgálatát, ez legalább két hét, amíg megtörténik, akkor tudunk erre biztosan válaszolni. Az előzetes jelzések szerint olyan, hogy le kell állítani, nem várható, de lesznek üzemszünetek és egy hosszú felújítás". (mno.hu)

Macedónia és Montenegró NATO-csatlakozását sürgette Orbán Viktor + képgaléria

A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Chicagóban, a NATO 25. csúcstalálkozójának nyitó tanácskozásán, ahol egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez. Képgaléria megtekinthető itt.

A NATO eddigi bővítései sikersztorinak bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell - jelentette ki az amerikai nagyvárosban tartott kétnapos csúcsértekezleten a kormányfő, akinek szavait szóvivője, Szijjártó Péter idézte magyar újságíróknak helyi idő szerint vasárnap délután. A magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja Macedónia és Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását - közölte Orbán Viktor.

Fotó: Miniszterelnökség

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterelnök a tanácskozáson arról is beszélt, hogy a mostani biztonsági kihívások közepette minden eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a NATO-nak a tagországai között. Éppen ezért fontos - magyarázta -, hogy a szövetség legfőbb jellemzője és mondanivalója továbbra is a kollektív védelem legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer.
  

Fotó: Miniszterelnökség

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell, hogy legyen a regionális együttműködéseknek, például a visegrádi négyek (V4) országai - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - között. Külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy találkozót tartanak a NATO akcióihoz legnagyobb mértékben hozzájáruló tagországok.

A NATO 28 tagállamának vezetői vasárnap kezdték meg Chicagóban a szövetség 25. csúcstalálkozóját, amelyen egyebek mellett az afganisztáni háborúból kivezető útitervről, az úgynevezett "okos védelem" koncepciójáról, valamint a rakétavédelemről folytatnak eszmecserét. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttségnek tagja Martonyi János külügy- és Hende Csaba honvédelmi miniszter is. A csúcsértekezlet második napján, hétfőn külön téma lesz a NATO afganisztáni szerepvállalása, így az átmenet kérdései, a biztonsági erők finanszírozása, a 2014-en túli NATO-szerep és a hosszú távú partnerség. Afganisztánban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők fokozatosan az afgánoknak adják át a vezetést, és - az ütemterv szerint - túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.

(MTI-fidesz.hu)

Tucatnyi előterjesztést fogadhat el a parlament

Tizenkét előterjesztést fogadhat el hétfői ülésén az Országgyűlés, míg további három javaslat esetében a módosító indítványokról döntenek. A képviselők kétszer is átírhatják az idei költségvetést, emellett új törvényt fogadhatnak el a közadatok újrahasznosításáról, továbbá jogszabályokat változtathatnak az igazságszolgáltatás gyermekbarátabbá tétele érdekében.

Az ülés a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A határozathozatalokra ezúttal is az interpellációk után kerül sor, utána pedig mindössze három, korábban tárgyalni kezdett javaslat vitája folytatódik a kora esti órákban. A Ház két alkalommal is módosíthatja az idei költségvetést. Előbb Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezésére változhatnak a büdzsé fő számai, a tárcavezető a fővárosi és megyei kormányhivatalok szabálysértéssel kapcsolatos feladataihoz biztosítana pénzügyi fedezetet. Másodszor a svájci CERN kutatóintézet új, Csillebércre tervezett adatbázisa, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kaphat állami támogatást.    A határozathozatalok során az Országgyűlés több nemzetközi szerződés módosításához is hozzájárulhat. A képviselők ezek egyikével a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Magyarországon működő intézményeire és vezető tisztségviselőire is kiterjesztheti az ENSZ által biztosított kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket, egy további módosítással pedig azt a magyar és az új-zélandi kormány közötti megállapodást hirdethetik ki, amely a két ország turistáinak ideiglenes munkavállalását szabályozza. Szintén a mai ülésen módosíthatják a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényt, valamint kijelölhetik a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapját. Utóbbi előterjesztést a fideszes Menczer Erzsébet jegyzi; november 25-ét javasolja emléknappá nyilvánítani, és kezdeményezi: az Országgyűlés kérje fel a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról. A parlament ugyancsak kormánypárti javaslatra változtathat a sportról szóló törvényen úgy, hogy a 18 év alatti sportolókkal kötött sportszerződések csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válhassanak érvényessé.    A Ház emellett Navracsics Tibor kezdeményezésére további törvényeket módosíthat a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulása érdekében. Az új szabályok egyike lehet, hogy a 16 évnél idősebb fiatalkorúak közérdekű munkára is válthatják majd a rájuk kiszabott, behajthatatlan pénzbüntetéseket. Változhat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló jogszabály is. A fideszes Koszorús László javaslatának elfogadásával a Miniszterelnökség név és lakcím adatokat kérhet le azért, hogy - mint a kormánypárti politikus indoklásában fogalmaz - a polgárok tájékoztatást kaphassanak az őket személyesen is érintő kormányzati intézkedésekről, továbbá azért is, hogy ők is továbbíthassák véleményüket, álláspontjukat a kormánynak.    A fenti módosítás mellett új tövényt fogadhatnak el a közadatok újrahasznosításáról. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a minisztereknek, a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek, valamint az önálló szabályozó szervek: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára adna felhatalmazást az újrahasznosítás részletszabályainak megállapítására. Az Országgyűlés háromnapos ülést tart a héten. Kedden a pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról kezdenek tárgyalni a képviselők, csütörtökön a médiaszabályozást módosíthatják. (MTI-fidesz.hu)

Adomány a Bethesda Gyermekkórháznak

A Fidesz Női tagozata nevében Pelczné dr. Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő, a tagozat elnöke és  az  EON Hungária Zrt. képviseletében Károlyi Zsuzsanna, a cég kommunikációs vezetője 1.500.000 Ft-ot adományozott a Bethesda Gyermekkórház kis betegei számára. Az összeggel  a  gyermek autizmus felismerését és kezelését szolgáló programhoz nyújtottak támogatást. Az esemény helyszíne a Bethesda Gyermekkórház Gyermekneurológiai Ambulanciája volt.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó elmondta, hogy az egyik legfontosabb dolog, hogy minél korábban történjék az autizmus felismerése, hiszen annál hamarabb kezdődhetnek meg azok a speciális programok, melyek segítségével mind a gyermek, mind a szülők könnyebben integrálódhatnak  környezetükhöz, illetve a társadalmi beilleszkedésüket segíti.

Fotó: fidesz.hu

Ezek a gyermekek ugyanis sokat szenvednek attól, hogy ők mások, esetleg különcek társaiktól /tudjuk, hogy sok zseni is autisztikus vonásokkal rendelkezett, mint pl: Beethoven, Mozart, Archimedes/,  kihívó tulajdonságaikat azonban a felismerést követően ezeknek a speciális programoknak a segítségével javítani, kezelni lehet.

Fontos a felismerés a szülőknek is, hogy elkezdhessék az autisták számára kidolgozott programokat. A képviselő  rámutatott, hogy a becslések szerint számuk hazánkban 65 ezer és 100 ezer közé tehető és sajnálatos módon ez a szám évente emelkedik. Ezért kerestek meg  olyan cégeket, akik társadalmi felelősségvállalásuk kapcsán anyagilag támogatni tudják ezt a programot. Több cég közül az EON Hungária Zrt nyújtott kezet és adta meg a kért összeget a kórház számára, melyet ma szerény  ünnepség közepette nyújtottak át.

Az adományt átvevő Dr. Velkey György - igazgató - főorvos kiemelte az adomány jelentőségét, hiszen az autizmus korai felismerése nagyban segíti azoknak a családoknak az életvezetését, ahová ilyen fogyatékos gyermek születik. Megköszönte a Fidesz Női tagozatának közreműködését és az EON Hungária Zrt. segítségét.

A Bethesda Gyermekkórház a közép-európai régióban az egyedüli egyházi fenntartású gyermekkórház. A legfontosabb gyermekbetegségekkel foglalkoznak 18 éves korig. A kórház részt vesz a főváros gyermekügyeleti rendszerében, területi ellátási kötelezettségük a pesti oldal észak-keleti területeit öleli fel, de fogadnak betegeket Pest megyéből és az ország más területeiről is.

(pgi.hu - fidesz.hu)

"Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található"

Megalakulásának 15. évfordulója alkalmából ünnepi küldöttgyűlést tartott a Magyar Mérnöki Kamara szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem dísztermében. A szakmai köztestület ünnepi küldöttgyűlését videóüzenetben köszöntötte többek között Orbán Viktor miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy az állami képzésben a legtöbb diákot a műszaki, informatikai képzés irányába terelnek, mert Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található.

Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt másfél évtizedben a hazai mérnökök értéket teremtettek, megszervezték saját önkormányzatukat, és jelenleg is azon szakmák közé tartoznak, amely saját önigazgatással rendelkezik.
  
Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára pedig azt hangsúlyozta: a Magyar Mérnöki Kamara megalakulása óta bizonyította, hogy az egyik legfajsúlyosabb, legtekintélyesebb szakmai szervezet Magyarországon, amely a kormány partnere a szakterületéhez tartozó fejlesztési kérdésekben. Kifejtette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számos területen kapcsolódik a mérnöki kamara működési területeihez, a tárca támaszkodni kíván a jövőben is a kamara tagságának munkájára, véleményére az együttműködés során. A mérnöktársadalom helyzetének javítása, a lehetőségek bővítése a kormányzati célok közé tartozik, az ország fellendítéséhez nélkülözhetetlen a műszaki társadalommal való együttműködés, Magyarország csak akkor indulhat el a felemelkedés útján, ha mindenkinek a tapasztalatára, munkájára, segítségére alapozva tudja megvalósítani céljait - hangsúlyozta Völner Pál.
  
Barsiné Pataky Etelka megjegyezte: értetlenül állnak az előtt, hogy az ipari és kereskedelmi kamaránál kötelező regisztrációt írtak elő a szakmai kamarai tagoknak is. Az európai uniós pályázatokkal, projektekkel kapcsolatban a Magyar Mérnöki Kamara elnöke jelezte: a kamara felajánlja mérnöki tudását, kapacitását a meglévő problémák azonnali áttekintésére, a megoldások gyors és hatékony kimunkálására. Hajtó Ödön, a Magyar Mérnöki Kamara alapító elnöke köszöntőjébem a köztestület létrejöttét megalapozó törvény születésére emlékezett. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség Elnöke, a Szegedi Tudomány-egyetem rektora pedig azt hangsúlyozta, hogy az innováció legnagyobb bázisa a mérnöki tudás. Mindkét szervezetnek az igazi nemzeti érdekeket kell képviselnie a nemzetközi versenyben - mondta.
  
Ugyancsak videóüzenetet küldött Cséfalvay Zoltán, Szaló Péter és Tarlós István. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a gazdaságpolitika és a mérnökvilág együttműködésére hívta fel a figyelmet, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára pedig azt mondta: óriási felelősség terheli a mérnököket munkájuk során, és a kockázat viselésében a kamara segítséget nyújt tagjainak. Tarlós István főpolgármester rámutatott arra, hogy a mérnöktársadalom szellemi kapacitására az eddigieknél jobban kell támaszkodni.
  
Az ünnepi küldöttgyűlésen több kitüntetést is átadtak. A kamarai munka elismeréséért az idei Zielinski Szilárd Díjat  Holéczy Ernő okleveles földmérő mérnök, Karvaly Elemér okleveles építőmérnök, Komjáthy László okleveles közlekedésépítő mérnök, M. Csizmadia Béla okleveles gépészmérnök, Miháltz Pál okleveles gépészmérnök, Rónay István okleveles vízépítő mérnök, Sipos László villamosmérnök, és Zergi István okleveles bányamérnök kapta. Többen tiszteletbeli kamarai tag kitüntetésben részesültek, köztük Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a közlekedési szakterületen való eredményes együttműködésért, a műszaki felsőoktatás fejlesztésében végzett munkájáért. Kamarai Emlékérmet nyolc szakember vett át.

(MTI-fidesz.hu)

Újra ülésezhet a magyar-horvát vegyesbizottság

A magyar-horvát kormányközi vegyesbizottság ülésezéseinek felújításáról állapodott meg a testület két társelnöke, Németh Zsolt és Josko Klisovic a horvátországi Opatijában (Abbázia) tartott találkozójukon.

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Josko Klisovic horvát külügyminiszter-helyettes a pénteken tartott megbeszélés után leleplezte és megkoszorúzta Andrássy Gyula egykori miniszterelnök, külügyminiszter felújított emléktábláját az Opatijához tartozó Volosko településen. Korábban évente ülésezett a magyar-horvát kormányközi vegyesbizottság, de ez a hagyomány hosszú ideje megszakadt. Németh Zsolt az MTI-nek a helyszínen adott nyilatkozatában elmondta: horvát partnerével megállapodtak abban, hogy még az idén összehívják és Magyarországon tartják meg a vegyesbizottság ülését.
  
Az államtitkár a vegyesbizottság sok feladata közül kiemelten fontosnak tartja az infrastruktúra területén való együttműködést, azon belül is az energetika területét, mert ez Magyarország számára a gáz-, az áram- és részben a kőolajellátást diverzifikációját jelenti. Fontos feladatként említette a fiumei kikötő fejlesztését is, aminek előfeltétele a vasútfejlesztés, valamint a határmenti közlekedési infrastruktúra fejlesztése is. Ugyancsak fontos lenne a zágrábi magyar kulturális intézet, valamint a két ország közötti kulturális, tudományos és civil együttműködést segítő Zrínyi Miklós alap létrehozása.
  
Az Andrássy Gyula felújított emléktábláját felavató ünnepségen Németh Zsolt beszédében úgy fogalmazott: ne azt nézzük a múltban, ami elválasztott egy időre, hanem azt, ami örökre összeköt. Az államtitkár, aki az 1868-as magyar-horvát kiegyezés "építőmesterének" nevezte Andrássy grófot, rámutatott, hogy a magyar és horvát népnek sikerült felülemelkednie a történelem eltérő értelmezéséből eredő kérdéseken. "A magyar és a horvát nép viszonya a kilencvenes években a történelmi megbékélés és összefogás egyfajta modelljét teremtette meg, ami elvezetett a horvát csatlakozási folyamaton keresztül a magyar horvát barátsághoz" - mondta.
  
A szolidaritásról és egymás kölcsönös támogatásáról beszélt Josko Klisovic is, aki megköszönte Magyarországnak, hogy támogatta az európai uniós és a NATO-tagság elérésére irányuló horvát törekvéseket. Horvátország és Magyarország kapcsolatait "fejlett jószomszédi együttműködésként" jellemezte, amely napról napra erősödik a stratégiai partnerségen át a kétoldalú együttműködés minden területén, a legmagasabb szintű kölcsönös látogatásoktól kezdve a gazdasági és kulturális kapcsolatokig, a kölcsönös kisebbségvédelem, a határokon átívelő, a rendőrségi és katonai együttműködés terén is.
  
Kolar Erzsébet, a rijekai (Fiume) Baross Kultúrkör elnöke megköszönte mindazok segítségét, akik hozzájárultak az Andrássy-emléktábla felújításához. Az emléktábla restaurálására és az emlékhely rendbehozatalára a rijekai magyarok tavaly 400 ezer forint pályázati támogatást nyertek a magyar Külügyminisztériumtől.

(MTI-fidesz.hu)

Tállai: A sportban rejlik az egészség

A Belügyminisztérium 5,5 milliárd forintot biztosít az önkormányzatoknak iskolai sportlétesítmények felújítására, építésére Tállai András önkormányzati államtitkár szerint, aki szombaton Abaújszántón felavatta a település általános iskolájának 22,5 millió forintból megépült multifunkcionális, műfüves pályáját.

A politikus hozzátette, az elmúlt húsz évben nem volt pénzügyi forrás ilyen célokra, de jelenleg olyan kormánya van Magyarországnak, amely felismerte, hogy a sportban rejlik az egészség, az erő és a tiszta lélek, ezért pedig tesz is. "A mai gyerekek, a fiatalok nem szeretnek mozogni, igaz, jószerivel nincs is hol, hiszen kevés a sportpálya, ezen próbál változtatni a kormány" - mondta Tállai, aki megjegyezte, az elmúlt évben 392 pályázat nyert az 5,5 milliárd forintból, s ezáltal tornatermek, uszodák újultak meg, sportpályák épültek meg. Tállai abbéli reményét fejezte ki, hogy a feltételek megteremtése csak a kezdet.

(MTI-fidesz.hu

Giró-Szász: Trendforduló érzékelhető + videó

Az unió és a valutaalap politikájában bekövetkező trendváltozásáról, a kormányátalakításról, és a magyar gazdaság helyzetéről beszélt többek között Giró-Szász András kormányszóvivő a HírTV Péntek8 című műsorában.

 Fellegi Tamás helyett Varga Mihály lett a tárca nélküli miniszter, az ő feladatkörébe tartozik ezután az IMF-tárgyalás. Az IMF-tárgyalások előkészítése, - mely szükséges volt az unió „zöld lámpájához” - más tárgyalástechnikát, szakembert követelt meg, a pénzügyi megállapodás viszont egy más típusú háttérrel, beágyazódással, előélettel bíró személyiséget követel meg – fűzte hozzá.

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai gazdaság mutatóit alapvetően az uniós válság befolyásolja.  A hazai makroszámokat tekintve Magyarország a 27 EU-tagállamból az 1-8 helyen tartózkodik – húzta alá. Elmondta azt is, közel 50 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010 májusában. Giró-Szász András emlékeztetett arra is, gazdasági téren más országokkal nem járt el olyan szigorúan az unió, mint velünk. Példaként a spanyol hiányt említette.

 
Giró-Szász András a Hír tv Péntek8 című műsorában

Emlékeztetett, a kormány megalakulásakor világossá tette: az előző kabinetekkel ellentétben a magyar államháztartásban adódó hiányokat nemcsak a háztartásokra és az államra kívánja terhelni, hanem a közteherviselés elve alapján a piaci szektort is be kívánja vonni. Giró-Szász András  szerint szó nincs arról, hogy a bankokat, pénzintézeteket terhelő adó az, ami megváltoztatta volna a magyarországi leánybankok tőkekihelyezését. Már 2008 óta egyértelmű tendencia, hogy a magyarországi leánybankok a külföldi anyabankok feltőkésítése okán ezermilliárdokat utalnak haza – fűzte hozzá. Ennek ellenére a kormánynak meg kell oldani a kkv-szektor hitelezését. Ennek eleme a Bankszövetséggel kötött megállapodás, valamint az, hogy az állam bankot vásárol fel – tette hozzá.

Szóvivő szerint nemcsak az unióban, hanem a valutalapnál is trendforduló érzékelhető, a szervezet főtitkára lényegében egyértelművé tette: a szigorú fiskális politika mellett a növekedésre is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ez volt egyébként az egyik fő fundamentuma a jelenlegi magyar kormány 2010-es gazdaságpolitikájának – tette hozzá.  Giró-Szász András felhívta a figyelmet arra, hogy a trendváltás a gyakorlatban is megmutatkozik, hiszen az elmúlt hetekben az IMF komoly engedményeket tett Románia esetében.

(fidesz.hu)

Balog: Európai léptékű értékvitát generáltunk

Soha nem látott mennyiségű területért felelős az Emberi Erőforrások Minisztériumára átkeresztelt humán csúcstárca hétfőn hivatalba lépett vezetője. Balog Zoltán lényegében hét tárcát vezet, elődjével, Réthelyi Miklóssal szemben hozzá tartozik a korábban általa még államtitkárt vitt társadalmi felzárkózás, valamint az egyházi kapcsolatok ügye. A miniszter a Magyar Hírlapnak nyilatkozott egyebek mellett arról, hogy az eddig bejelentetten túl legalább két államtitkárság élén tervez még cserét, ahogy arról is, kiáll a pedagógus-életpályamodell 2013-as bevezetése mellett, de csak akkor, ha azt hazánk gazdasági fejlődése lehetővé teszi.

– Tulajdonképpen hét tárca tartozik immár az emberi erőforrásokért felelős miniszter alá. Csak az egyik, de talán az egyik legfontosabb az oktatás ügye. Ennek kapcsán a legtöbb kérdőjel az elmúlt időszakban a 2013-ra ígért, bérfejlesztéssel is járó pedagógus-életpályamodell esetleges csúszása miatt merült fel. Új tárcavezetőként mit tehet ez ügyben?

– Leszögezném, nem feladatom minden területen jobbnak lenni, mint az illetékes államtitkárok. Ők ugyanis, ahogy például a német rendszerben mondják, kvázi államminiszterként dolgoznak. Ezt a titulust az uniós elnökségünk idején rá is írtuk a névjegyükre – kaptunk is érte kritikát az ellenzéktől. Tehát ők felelnek a különböző szakpolitikákért, az én dolgom az, hogy összehangoljam az érdekeket, jogokat, vagyis a részt az egész perspektívájával. Visszatérve a kérdésre, a minap kijöttek az új GDP-adatok, amelyek hazánk esetében csökkenést mutatnak. A rossz hír nem okozott különösebb meglepetést, a gazdasági kormányzat már korábban jelezte, az esztendő első fele visszaesést hozhat, míg a másodikban futhat fel úgy a növekedés, hogy abból lehessen egyáltalán valamit továbbadni. Csak azt lehet ugyanis szétosztani, amit megtermelünk, és nem azt, amit hitelbe felveszünk. Ezt nehéz elfogadni, hiszen korábban a jövőt felélő, hamis kompromisszumok voltak érvényben. Bár az állam nem tudott komoly perspektívát biztosítani az adott társadalmi rétegnek, azért odalökött néha egy kisebb összeget, mondván, elleszünk valahogy, mondjuk segélyekkel. De most megérkeztünk az út végére, nincs tovább. Tehát amennyiben a gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, jómagam is Hoffmann Rózsa államtitkár oldalán, vagyis a tanárok oldalán állok, de számolni kell evvel a korláttal. A különböző foglalkozások között vannak olyan szolgálatok, amelyeken keresztül az állam eljut a polgáraihoz, ad nekik valamit, oktat, rendet tart vagy gyógyít. Akár egyfajta „hivatásrendnek” is nevezhetnénk ezt: tanárok, rendőrök, bírák, közigazgatási szakemberek. Azok számára, akik ilyen területen tevékenykednek, külön megbecsülést kell biztosítani, ugyanakkor az elvárások is nagyobbak velük szemben.

– Az előd, vagyis a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az elmúlt évtizedekben is példátlannak mondható strukturális átszervezésekbe fogott, és nem csupán az oktatás terén. Úgy tűnt azonban, ezeket nem mindig sikerült a társadalom felé bemutatni, megmagyarázni. A kommunikáció terén tervez-e változást?

– Megvédeném az előző vezetést e tekintetben. A kormányzati ciklus első felében valóban szinte az összes rendszert, ha úgy tetszik, „felforgattuk”. Nem azért, mert a kétharmad révén megtehettük, hanem azért, mert nem működtek jól. Az átszervezések miatt ugyanakkor joggal érezhették úgy sokan, hogy bizonytalanná vált a helyzetük. Ezt elismerem. Most eljutottunk oda, hogy az átalakításokkal megcélzott embert és emberi közösségeket állíthatjuk a középpontba, nem az intézményt. Megjegyzem, az ezt tükröző átnevezés nem kerülhet többletköltségbe. A kormányfő, aki a minap ellátogatott a miniszteri értekezletünkre, azt mondta, hogy a nagy minisztériumon belül fel kell számolni a „szaktárca-sovinizmust”, vagyis azt a hozzáállást, hogy az egyik államtitkárság a másik rovására harcol ki a maga számára forrásokat. Egységben kell látni a megoldásra váró feladatokat, s ez végeredményben mégiscsak az ország újjáépítése. Mindezt természetesen kommunikálni is kell a társadalom felé. Ehhez hozzátartozik az átláthatóság, illetve az igazságosabb elosztás igénye.

– Tény, a tárcánál lévő valamennyi terület sok pénzbe kerül. Gondoljunk csak az egészségügyi dolgozók meghirdetett béremelésére, amelynek fedezete kapcsán többen kétségeket fogalmaznak meg. Erősebb érdekérvényesítés várható öntől a kabineten belül?

– Ezt vitatom, szerintem éppen ez a minisztérium felügyeli azon területeket, amelyek hozzák a pénzt. Hiszen emberi erőforrás nélkül a gazdaság nem működőképes, ezért erre szánni valódi befektetés. Mondok egy példát: ha egy cigány vagy nem cigány magyar, lecsúszott családból származó gyermekének nem lesz kötelező hároméves korától óvodába járnia, hatévesen iskolaéretlen lesz, ezért kisegítő képzést kell neki biztosítani, majd később nem végzi el időben a nyolc osztályt, sőt vélhetően szakmája sem lesz. Jó eséllyel élete végéig a szociális rendszert terheli majd. Ez kerül majd nagyon sok pénzbe. Azt mondom, inkább építsünk óvodákat, azzal később az állam csak nyerhet. Egy kormánynak minimum közép-, de inkább hosszú távra kell terveznie, hiszen a nemzet fennmaradása a cél. Vagyis ebből a szempontból mi hozzuk a legtöbbet az országnak, még ha tényszerűen ma inkább – csúnya szóval – visszük is a pénzt.

– Amiből a gazdasági mutatók alapján jelenleg nincs túl sok.

– Valóban, viszont eközben Magyarország hihetetlen erőforrásokkal bír, csakhogy ezeket nem használjuk ki, mert mindenki arra fókuszál, ne a másiknak, hanem magának szerezzen minél többet. Néha úgy tűnik, itt mindenki áldozat, miközben dolgozni csak kevesen akarnak. Természetesen harcolni fogok azoknak az embercsoportoknak, hivatásrendeknek az érdekeiért, amelyek nélkül nem tudunk boldogabb ország lenni. Az egészségügyi béremelés jelentős része egyébként már biztosított. Megemlíteném a gyógyszerkasszát, amelyben több tízmilliárdot sikerült úgy megspórolni, hogy egy fillért sem terhelünk a betegekre. Tehát igenis akad tartalék a rendszerben.

– Elképzelhető, hogy kórházbezárásokkal növelné a kormány a pénzügyi mozgásterét?

– Eddig sunnyogott az állam, mert nem tisztázta, kinek a dolga pontosan a gyógyítás – vagy akár az oktatás – finanszírozása. Most egyértelműen lefektettük: az államé. A nagy átalakításokba úgy vágtunk bele, hogy közben iszonyatos gondok vannak a gazdasággal, a versenyképességgel. Ez egy óriási vállalás, ha úgy tetszik, erkölcsi döntés. Ugyanis a kétharmadunk rovására csináljuk. Nem arra használjuk a hihetetlen bizalmat, hogy magunkat még négy évre bebiztosítsuk. A saját politikai elitünket is megfeleztük. Ami a konkrét felvetést illeti, funkcióváltások, átszervezések lesznek, a hatékonyság és a színvonalnövelés végett ezek elkerülhetetlenek, de bezárásokra, remélem, nem lesz szükség.

– Államtitkárként eddig önálló területet vitt. Mi lesz a társadalmi felzárkózással?

– Úgy tartottam tisztességesnek, ha ebben az ügyben először a legfontosabb szövetségesemmel ülök le beszélni. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerintem bölcs döntést, egyúttal áldozatot is hozott, amikor nem vállalta az általam felkínált államtitkári posztot. Azt mondta, őt a sajátjai választották, marad a helyén. Ezért, miután az elmúlt két évben nagyon jó csapat alakult ki körülöttem, úgy határoztam, miniszterként továbbra is „adom az arcomat ehhez” a számomra rendkívül fontos területhez, a lényegesebb döntéseket továbbra is én hozom meg. Tartom, az egyik legsúlyosabb probléma jelenleg a cigányság, illetve a lecsúszott társadalmi rétegek felemelése. Nemzeti ügy. Ha ebben nem lépünk, előbb-utóbb az egész országnak nagyon rossz lesz. Amennyiben viszont ezt a területet miniszteri szintre emeljük, annak üzenete van, ráadásul a téma politikai érdekérvényesítése a kormányon belül erősödhet. Ahhoz a minisztériumhoz került ugyanis, amelynél valamennyi, a társadalmi felzárkózásban érintett részterület megtalálható. Egyelőre ebben a felállásban folytatjuk, majd meglátjuk, jól működik-e.

– Összesen hét államtitkárságról van szó. Van kedvenc?

– Az előbb taglalt terület. Ugyanakkor az egyházakkal való kapcsolattartás terén is évtizedes tapasztalat van a hátam mögött, az is különösen fontos számomra.

– Valóban, az új tárcához került a felekezetek ügye is, ráadásul ezen a poszton csere is lesz, Szászfalvi Lászlót Hölvényi György váltja. Szemléletváltást is jelent az új államtitkár?

– Egyfajta választ is próbálunk adni ezzel az egyházügyi törvényt ért külföldi támadásokra. Persze nem mindegyik volt jogos és értelmezhető, de Daniel Cohn-Benditével ellentétben mondjuk az Európai Bizottság kifogásait illik komolyan venni. Ez a téma egyébként lényegét tekintve inkább arról szól, amiről az alaptörvény: sikerül-e helyreállítani azt a világos értékközösséget, ami Európát naggyá tette. A közös jövőnkről van szó, ezért meg kell erősíteni a keresztény alapokat. Nem a saját jogszabályunkat kell tehát elsősorban védenünk. Hölvényi Györgytől, aki a néppárti Robert Schuman-alapítványtól jön haza, egyébként a Barankovics István Alapítvány egyik létrehozója volt, és komoly nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír, ennek a mentalitásnak a további erősítését várjuk. A család, az élet védelme kapcsán európai léptékű értékvitát robbantott ki a második Orbán-kormány. Helyt kell állnunk.

– Lesznek további személycserék?

– Egyelőre csak az említett váltás mondható biztosnak. Újdonság lesz még az uniós források, támogatások szervezéséért felelős miniszteri biztosi pozíció létrehozása. Még egyeztetnem, beszélgetnem kell bizonyos emberekkel, de jelenleg úgy látom, további két államtitkárság élén biztosan lesznek változások.

(Kacsoh Dániel, Stefka István - Magyar Hírlap)