Közzétették a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásának részletszabályait

A kormányzati honlapon közzétett videointerjúban ismerteti a kabinet a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásának részletszabályait. A Kormányszóvivői Iroda az MTI érdeklődésére tudatta, hogy bár a politikai vezetőkre nem vonatkozik a kötelező nyugdíjba vonulás, de a kettős finanszírozás, vagyis a nyugdíj és a munkabér együtt fizetésének tilalma rájuk is érvényes.

sztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kormányzati honlapon csütörtökön megjelent videointerjúban emlékeztetett: a kabinet döntése értelmében ha a közszférában dolgozók elérték a nyugdíjkorhatárukat, és megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek, akkor a munkaviszonyukat meg kell szüntetni. Ez alól azonban egyedi mentességet lehet kapni, amelyről a kormány dönt. Hozzátette továbbá, hogy a felsőoktatásban tudományos kutatóként vagy oktatóként dolgozók kivételt jelentenek, ők 70 éves korukig automatikusan folytathatják munkájukat.     Azoknak, akik nyugdíj mellett dolgoztak a közszférában, április 30-ig kell jelezniük, hogy a továbbiakban az ellátásukat vagy a munkabérüket szeretnék-e, mert a kettős finanszírozás, vagyis a nyugdíj és a munkabér együtt fizetésének tilalma mindenkire - így a továbbfoglalkoztatottakra is - érvényes lesz. Akik a bért választják, azoknak július 1-jével függesztik fel nyugellátásuk folyósítását - részletezte a helyettes államtitkár.     Akik korhatár előtti ellátást kapnak, azoknak be kell jelenteniük, hogy az ellátást nem kívánják igénybe venni, viszont nem kell egyedi mentességet kérniük a továbbfoglalkoztatásra, tekintettel arra, hogy még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt - magyarázta Asztalosné Zupcsán Erika.     Az MTI megkereste a Kormányszóvivői Irodát, hogy megtudja, a nyugdíjkorhatár elérése vagy már korábbi betöltése után kötelező nyugdíjazás érint-e valakit a helyettes államtitkári, államtitkári vagy miniszteri szinten, és ha igen, kiket.     Válaszában a szóvivői iroda neveket nem közölt, azt azonban tudatta, hogy a politikai vezetőkre, vagyis a miniszterelnökre, a miniszterekre és - a közigazgatási államtitkárok kivételével - az államtitkárokra a kötelező nyugdíjazás nem vonatkozik, a kettős finanszírozás tilalma viszont igen, vagyis hogy csak a munkabérüket kapják meg, nyugdíjukat nem.     A kormányzati honlapon elérhető életrajzok adatai szerint a tárcavezetők között két érintett lehet, az 1944-es születésű Martonyi János külügyminiszter és az 1948-as Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője. Az államtitkárok közül pedig mások mellett Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lehet érintett.     Más a jogi helyzetük a közigazgatási és a helyettes államtitkároknak, akik szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, vagyis rájuk vonatkozik a kötelező nyugdíjazás szabálya, amely alól természetesen ők is kaphatnak felmentést egyedi kormányengedéllyel - ismertette a Kormányszóvivői Iroda.     Szintén a kormányzati honlapon elérhető adatok szerint a közigazgatási államtitkárok közül Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára tavaly töltötte be 62. életévét, ezt az idén eléri Nagy Róza, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára is. Fodor Lajosról, a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkáráról a nol.hu csütörtökön azt írta, az államtitkár február elsejével távozik a minisztériumtól az új nyugdíjszabályozás előírásai miatt.     Az MTI megkeresésére a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője, Kaleta Gábor azt közölte, hogy Bába Iván közigazgatási államtitkár január végéig hozza meg döntését. (MTI-fidesz.hu)

Megemlékezések a doni katasztrófa évfordulóján

Megemlékezéssorozattal készül a Honvédelmi Minisztérium (HM) a doni katasztrófa, vagyis az 1943. január 12-én vívott csata 70. évfordulója alkalmából a hétvégén - közölte a tárca pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint péntek reggeltől a fővárosi Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületére egy 200 méter hosszú és egy méter széles molinót feszítenek ki, amelyre az áldozatok névsorát nyomtatták. A 150 négyzetméteres felületen több mint 62 ezer név szerepel - írták.  A múzeumnál minden hozzátartozó, rokon, családtag vagy emlékező gyertyát gyújthat, leróhatja kegyeletét a hősök emléke előtt - fűzték hozzá. Szombat délután Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédet mond, majd koszorúzást tartanak a múzeum udvarában elhelyezett emléktáblánál.     Az esemény egyben kezdete is a hajnali 3-ig tartó virrasztásnak, amely alatt hagyományőrző bemutató lesz, valamint korabeli felszerelések, harci eszközök tekinthetők meg egy kiállításon a Kapisztrán téren.      A HM, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) közös szervezésében megemlékezést tartanak szombaton Pákozdon, a Katonai Emlékparkban, ahol Benkő Tibor vezérkari főnök felavatja a Nemzeti Emlékhelyet megjelölő oszlopot (sztélét) és Magyarország nemzeti zászlaját. Beszédet mond Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szakály Sándor hadtörténész.     Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg.     A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer főt vesztett, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától. (MTI-fidesz.hu)

Csepreghy: Sikeres munkát végez az NFÜ

A kormány célja, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési periódusban minél hatékonyabb, a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbben, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszer jöjjön létre, de hogy ez a maihoz hasonló lesz-e, vagy attól eltérő, a jövő kérdéseinek egyike - nyilatkozta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az MTI-nek.

Az MTI azt követően kereste meg a helyettes államtitkárt, hogy az Index hírportál csütörtökön az írta: a kormány "lenullázza" a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ). Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a kormányváltáskor, 2010-ben már napirenden volt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása. Akkor a kormány úgy döntött, hogy a maximális forrásfelhasználás érdekében nem nyúl hozzá az adott intézményrendszeri keretekhez, a 2007-2013. évi fejlesztési peridóst a meglévő keretrendszerben fejezi be, hogy maximális forráslehívást biztosítani tudja az ország számára.     A helyettes államtitkár kifejtette: tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget bírálók is elismerték, hogy az ügynökség sikeres munkát végez, ha 700 milliárd forintot le tud hívni. Ezzel szemben a múlt évben 1050 milliárd forintot sikerült lehívni.     Az uniós fejlesztési periódusban 2014-től új időszak kezdődik, és 2020-ig rendelkezik arról, hogy milyen forrásokat, milyen formában használhatnak fel a tagállamok. Az ezzel összefüggő munka nemcsak Magyarországon, hanem az összes tagállamban folyik, e munkának egy részét - nem a legfontosabbat - jelenti, hogy a majd rendelkezésre álló forrásokat milyen intézményi keret között lehet felhasználni - mondta.     Az a cél, hogy minél hatékonyabb, a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbben, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszer jöjjön létre - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az egyik elképzelés az, hogy az operatív programok irányító hatóságai - amelyek most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben összpontosulnak - közelebb kerüljenek a szakmai döntéshozatali szintekhez, integrálódjanak a minisztériumok szakállamtitkárságaiba. Ez egy lehetőség, amelyről az Európai Bizottságot már tájékoztatták, és folynak egyeztetések a forrásfelhasználás mikéntjéről, annak formai kereteiről - mondta.     A helyettes államtitkár szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy mennyi uniós forrást kap Magyarország 2014-2020. között és milyen célokra lehet felhasználni. "És bár az ezt kiszolgáló intézményrendszeri kérdések jelentősek de akik ezt a kérdést most feszegetik, egy dolgot bizonyítanak, nem látják a fától az erdőt" - mondta. Hozzátette: meg kell nézni, hogy milyen forrásokat lehet felhasználni a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és munkahelymegvédés érdekében, s ezt követően lehet feltenni azt a kérdést, hogy ezt milyen intézményi keretek között tesszük majd.     A 2014-2020-as pénzügyi keretekről a kormányfők nem tudtak megállapodni a tavaly év végi csúcson. Az idén tavasszal folytatódó tárgyalásokon Magyrarország célja, hogy ne veszítsen forrásokat - mondta a helyettes államtitkár. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány az Európai Bizottságban a keretek felhasználásáról folyó tárgyalásokra is nagy hangsúlyt helyez, hiszen ott dől el, mire lehet a forrásokat felhasználni, és folynak egyeztetések arról, hogy mekkora legyen a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások aránya. Magyar javaslat volt, hogy jusson forrás az úgynevezett híd projektre, vagyis a jelenlegi tervezési időszakban elkezdett, de be nem fejezetett projektekre. Az intézményrendszeri keret csak a harmadik prioritás - mondta Csepreghy Nándor. (MTI-fidesz.hu)

Együttműködés a kormány és az IBM Magyarország között

Stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány és az IBM Magyarország Kft. ma Budapesten.

Az ünnepélyes aláíráson beszédet mond Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és Veres Zsolt, az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója.
   
A kormány eddig a Coca-Colával, a Richter Gedeon Nyrt.-vel, az Alcoa-Köfém Kft.-vel, a Daimler AG-vel, a Magyar Suzuki Zrt.-vel, a Hankook Tire Kft.-vel, a Microsoft Magyarország Kft.-vel, a GE Hungary Kft.-vel, a Stadler Trains Magyarország Vasúti Szolgáltató Kft.-vel és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást.

(MTI-fidesz.hu)

Farkas: 2013 a romapolitika sikeréve lesz

2013 a romapolitika sikeréve lesz - mondta Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke csütörtökön Kaposváron, a somogyi megyenaphoz kapcsolódó egyhetes rendezvénysorozat esélyegyenlőségi konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón.

Mint arról a fideszes országgyűlési képviselő beszámolt, a tárcákkal egyeztetett kész programjaik vannak, és rövid időn belül megalakulnak a foglalkoztatási szövetkezetek, ami áttörést jelent a foglalkoztatásban. Ezen keresztül több tízezer romának tudnak munkát adni, továbbá segítik a roma fiatalok vállalkozóvá válását. Bővíteni szeretnék a romaönkormányzat által fenntartott iskolák számát, és folytatnák a már eddig is sikeres romarendőr-programot - tette hozzá az ORÖ elnöke.
   
Farkas Flórián köszönetet mondott az egyházaknak a cigányság érdekében végzett munkájukért, egyebek mellett az új kezdeményezésként elindult, a roma fiatalok felzárkóztatását segítő felsőoktatási szakkollégiumok működtetéséért, amelyek szervezését a kormány a történelmi egyházakra bízta.
   
Gelencsér Attila (Fidesz), a somogyi közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő kiemelte: a megyenap eseménysorozatának keretében hagyományosan minden évben megrendezik a kisebbségek esélyeiről, lehetőségeiről szóló konferenciát. "Különösen fontos ez nekünk, somogyiaknak" - mondta a közgyűlés elnöke, magyarázatként hozzátéve: "megyénkben 50-55 ezer fősre tehető a cigány populáció, akiknek gondjait megoldani elhallgatással nem lehet".
   
Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a katolikus egyház és a cigányság kapcsolatáról szólva kiemelte: ötszáz éve foglalkoznak a cigányság integrálásának elősegítésével.
   
"Oktatás, munkahelyteremtés és szív" - fogalmazta meg a katolikus egyház romákat segítő tevékenységének fő pontjait a segédpüspök, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi helyzetből - amikor a romák több mint 80 százaléka munkanélküli - tanulással lehet kitörni.     Hozzátette: ebben segítenek a tanodák, az egyházi iskolák, a szakkollégiumok, amelyek nevelési tervében szerepel a magyar-cigány identitás erősítése is, hiszen ahhoz, hogy a fiatalok leküzdjék a nehézségeket, ismerniük kell a gyökereiket, a múltjukat.
   
Az esélyteremtési konferencián Székely János segédpüspöknek a roma pasztorációs programban nyújtott kiemelkedő munkájáért a Somogy Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház a megyei önkormányzattal közösen Esélyteremtési díjat adományozott.

(MTI-fidesz.hu)

Gulyás: 2014-ben egyszerre lehetnek az országgyűlési és az EP-választások

Ha az alkotmányos kereteken belül és az európai szabályozás szerint is lesz rá lehetőség, 2014-ben akár egy időpontban is megtarthatják az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) képviselő-választásokat - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön.

Gulyás Gergely emlékeztetett: az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a parlamenti választásokat áprilisban vagy májusban kell megtartani. "Most úgy tűnik" - tette hozzá -, hogy az EP-nek van egy kezdeményezése, mely szerint a korábbi júniusi időpont helyett májusban tartanák meg a választásokat. Ezért Gulyás Gergely szerint "adja magát a lehetőség", hogy a választások időpontja május legyen. Ebben viszont - mint mondta - a törvényhozásnak és a kormánypártoknak nincs feladatuk, hiszen a pontos időpontról - az áprilisi-májusi kereteken belül - a köztársasági elnök jogosult dönteni.   Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "a józan ész szerint nem zárható ki olyan forgatókönyv, hogy ha az alkotmányos keretek között, illetve a mindenkire kötelező európai szabályozás szerint van rá lehetőség, az EP, illetve az országgyűlési képviselő-választásokat - amelyek most már egyfordulósak lesznek -, egy időben tartsák.     A 2014-es önkormányzati választásokat viszont az alkotmány értelmében külön, október-november hónapban kell majd megtartani. Az ekkor megválasztott önkormányzati képviselők mandátuma viszont már öt évre szól. Így "költséghatékony módon" az ötéves EP- és az önkormányzati ciklus igazodhat majd egymáshoz.     Gulyás Gergely azt mondta: egy választási forduló nagyjából 2-3 milliárd forintba kerül. Hozzátette: ennyit spórol meg az ország, azáltal is, hogy egyfordulós választások lesznek.     Az Európai Parlament tavaly novemberben megszavazta az EP-választásokat szabályozó 1976-os törvény módosítását. A reform többi között arról rendelkezik, hogy júniusról májusra hozzák előre a választások időpontját. A változást kezdeményező Andrew Duff brit liberális képviselő azzal indokolta javaslatát, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásánál - amelyben a strasbourgi testület nagyobb beleszólásra tart igényt - így több idő áll rendelkezésre. (MTI-fidesz.hu)

Balog Zoltán a HÖOK képviselőivel egyeztet

Pénteken folytatódnak az egyeztetések Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselői között. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta: ők a pénteki tárgyalásokon elsősorban a tizenhat, kizárólag költségtérítéses szakról kívánnak egyeztetni. Korábban a felsőoktatás átalakításáról szóló kormányzati koncepció országszerte tiltakozásokat váltott ki, elsősorban a felsőoktatási keretszámok miatt. A keretszámokat azóta eltörölték. Balog Zoltán többször is tárgyalásra hívta a felsőoktatási hallgatók képviselőit.         A miniszter és a HÖOK elnökségi tagjai tavaly december 22-én tartott tárgyalásukon állapodtak meg abban, hogy április végéig tartó, a felsőoktatás átfogó kérdéseit érintő egyeztetéssorozatot kezdenek. Ekkor döntöttek arról is, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét és az egyetemi autonómia kérdését. (MTI-fidesz.hu)

Egyszerűsödik a honosítási eljárás

Az egyszerűsített honosítás 2011. január 2-án indult el, az elmúlt két évben 363 795 kérelem érkezett be Budapestre, és további néhány ezer még úton van, így 370 ezer kérelmezővel számolhatunk. Folyamatosan nagy az érdeklődés, amely látszik az előzetes időpontfoglalásokon is - tájékoztat közleményében Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

A jelenlegi tendenciák mellett ez év végére a félmilliomodik honfitársunk is be fogja nyújtani kérelmét, és ebben a parlamenti ciklusban leteszi a magyar állampolgári esküt. A magyar közigazgatás erőfeszítéseinek köszönhetően tarthatóak az egyébként nagyon rövid ügyintézési határidők, így már több mint 320 ezren tehették le az ünnepélyes állampolgársági esküt.

A kérelmezők nagyrészt erdélyi és vajdasági magyarok, de eddig összesen 65 ország állampolgára nyújtott be már egyszerűsített honosítási kérelmet összesen 73 külképviseleten. Jellemzően sok kérelmet adnak be a magyar nagykövetségeken és konzulátusokon, ahol mind nominálisan, mind arányaiban jelentősen megemelkedett a honosítási ügyforgalom, mely a korábbi 38,6 százalékról 57 százalékra nőtt. A legtöbb kérelmet Csíkszeredán, Kolozsváron és Szabadkán adták be.

Az Országgyűlés elfogadta a Magyary Egyszerűsítési Program megvalósítását célzó 2012. évi CCVII. törvényt, míg a kapcsolódó végrehajtási rendeletek a napokban jelennek meg. Az új szabályozás radikálisan egyszerűsíti az anyakönyvezési - így a külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezését -, a nyilvántartási és az állampolgársági eljárásokat, ezáltal jelentősen csökkennek az adminisztratív terhek, egyszerűsödik az ügyintézés.

Nemzetpolitikai célunknak tekintjük a nyitást a diaszpóra magyarsága felé, amelynek kulturális és gazdasági jelentősége is felbecsülhetetlen. A MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács ülésén elhangzottaknak megfelelően a diszpóra szervezeteit 2013-ban személyesen fogjuk megkeresni kiküldötteink révén, akik segítenek megtartani és megerősíteni őket a magyar nyelviségben és kultúrában, illetőleg segítségükre lesznek az állampolgári ügyek intézésében.

(Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Németh: Közép-Európát meg kell erősíteni

Közép-Európát meg kell erősíteni, s ezt a munkát a szolidaritás megerősítésével lehet megalapozni, fogalmazott Németh Zsolt, aki a 2013-ban várható szomszédság-politikáról nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.

„Egy erős Közép-Európában Magyarország mozgástere is megnő, föltett szándékunk, hogy Közép-Európát meg kell erősíteni”, fogalmazott Németh Zsolt a műsorban. Ezt a munkát a szolidaritás megerősítésével lehet megalapozni, tette hozzá. A külügyi államtitkár szerint a közép-európai országoknak komoly közös érdekei vannak. Az egyik ilyen, hogy az Európai Unió ne úgy ügyeskedjen, hogy a kohéziós forrásokat lecsökkenti, s ezen országok felzárkózási lehetőségét visszametszi. A régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztéséért Magyarország eddig is sokat tett, és ez a munka folytatódik, hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: szeretnék a határmenti infrastruktúra-fejlesztést minden viszonylatban megvalósítani. A szlovákokkal és a szlovénekkel már aláírták az erre vonatkozó megállapodást, a románokkal, az osztrákokkal és a horvátokkal pedig megkezdődtek az ezzel kapcsolatos egyeztetések. Németh Zsolt úgy fogalmazott: komoly forrásokat fognak elkülöníteni arra, hogy Magyarországnak a kommunizmus időszakából megörökölt bezártságát feloldják, a trianoni békeszerződés nyomán megszakadt kapcsolatokat újraépítsék. Már a közeljövőben mintegy 50-60 határ-összeköttetési pont fejlesztésére kerül sor. Eközben folyamatos az energetikai hálózatok összekötése is. Ezek a programok szolidaritást generálnak, részben ennek köszönhető az elmúlt időszakban kiegyensúlyozott magyar-szlovák viszony is, amelyben háttérbe szorultak az egyébként továbbra is aktuális nemzetpolitikai kérdések: a nyelvtörvény, az állampolgársági törvény. Németh Zsolt úgy fogalmazott: a szlovák-magyar viszony most a tőkefelhalmozásról szól. A nemzetpolitikát és a diplomáciát sem lehet sikeresen megvalósítani, ha nincs egy kiinduló bizalom a két fél között. A jogérvényesítés, az előrelépés lehetősége nem túl tágas, de például van perspektívája annak a civil kezdeményezésnek, amely a magyar nyelvhasználat bővítését tűzi ki célul, s a közelmúltban a kettős állampolgárság kérdésében is megtartották az első szakértői egyeztetéseket. A külügyi államtitkár úgy véli, van remény arra, hogy Szlovákia módosítsa az állampolgársági szabályozását, mert nem csak a felvidéki magyarok, de a szlovákok is szeretnék a kettős állampolgárságot. A román-magyar kapcsolatokról szólva az államtitkár azt mondta: a magyar fél elkötelezett, szeretné tartani az elmúlt években jellemző jó viszonyt. Most a román térfélen pattog a labda, s az elmúlt napok megnyilatkozásai egyáltalán nem megnyugtatóak. Nem tekinthető barátságos megnyilvánulásnak Victor Ponta azon kijelentése, hogy szemben a magyar miniszterelnökkel ő demokrata, szereti a kisebbségeket és tiszteli az ellenzéket. Ha hiányzik a kölcsönös tisztelet, akkor nehéz időszak előtt áll Magyarország és Románia, mondta Németh Zsolt. Az elmúlt hetekben előtérbe került a közigazgatási beosztással kapcsolatos kérdéskör is. Úgy gondolja, egy alapvető európai jogelv, hogy nem csökkenhet a kisebbségek aránya az általuk lakott közigazgatási egységekben. Ukrajnával kapcsolatban Németh Zsolt kifejtette: legnagyobb szomszédunk államiságának megerősítése a tét, és az energetikai együttműködésünk fejlesztése. A közös európai energetikai politikának Ukrajnával együttműködésben kell megvalósulnia, Magyarország ezt a véleményt mindig is támogatta. A magyar-szerb viszony a kölcsönös tisztelet és együttműködés mentén megnyugtatóan alakul. A vajdasági magyaroknak természetesen nem könnyű a helyzetük, hiszen a tartomány és a helyhatóságok szintjén együtt kell működniük a korábbi kormányzópárttal, a jelenlegi ellenzéki párttal is, illetve országos ügyekben, nemzetközi kérdésekben a vezető kormánypárttal. Ezt a feladatot a Vajdasági Magyar Szövetség egyelőre sikeresen látta el, az ő szerepük nagyon fontos. Szerbia az európai integrációban kiemelten számít Magyarországra, tette hozzá az államtitkár, és hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy idén a külhoni magyarok számára is megnyílik a regisztráció lehetősége, így később ők is részt vehetnek a magyar politika alakításában. (hirado.hu)

HM: újabb nemzetek csatlakoznak a budapesti NATO katona-egészségügyi központhoz

Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia is csatlakozik a budapesti székhelyű NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központhoz - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a két ország a karácsony előtti napokban véglegesítette azt a megállapodást, amellyel hamarosan csatlakozhatnak a több más nemzet által üzemeltetett központhoz. Hozzátették, hogy az Észak-atlanti Tanács (NATO) 2009 októberében indította el az intézményt, amely a NATO első, Magyarországon akkreditált szervezete. A központ szakmai programjával támogatja a NATO katona-egészségügyi célkitűzéseinek megvalósítását és a szövetség egészségügyi átalakítását, illetve az ott dolgozó szakemberek új szabványokat alakítanak ki és egységesítik az orvosi kifejezéseket, jelentéseket, doktrínákat. A központ megalapítója - mint "keretnemzet" - Magyarország, melyhez korábban csatlakozott szponzoráló nemzetként a Csehország, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Románia - olvasható a közleményben. A katona-egészségügyi központ feladata a fenntartható orvosi támogatás biztosítása. Ez magában foglalja a csapatszintű egészségvédelmi és megelőző tevékenységeket, valamint a hadszíntéri sebesült ellátást, utógondozást és rehabilitációt is.

(MTI-fidesz.hu)

Hende: Idén dönthetnek a helikopterek beszerzéséről

Idén születhet döntés a katonai helikopterek beszerzéséről - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 - Ma reggel című műsorában.

miniszter elmondta: "kifutó" haditechnikát kezel a világviszonylatban is jól képzett honvédség. Ilyen kifutó haditechnikának számítanak a honvédség helikopterei is - emlékeztetett. Nem kizárólag hadi felhasználású helikoptereket szeretne a honvédség, hiszen a szállítóhelikopterek - amelyekből a 60-70-es évekből vásároltak utoljára - is hamarosan tönkre mennek - tette hozzá. 

A gépek hiánya miatt a honvédség nem tud segíteni a katasztrófahelyzetekben, az árvízi védekezésben és a tűzeseteknél. "Tehát ezért kellenek elsősorban helikopterek, nem azért, hogy a katonák játszadozhassanak vele" - hangsúlyozta a miniszter.

(MTI-fidesz.hu)

Az év végére befejeződik az államigazgatás teljes átalakítása

A járási hivatalok felállítása az utolsó előtti lépés volt, az államigazgatás teljes átalakítása a kormányablakok országos rendszerének létrehozásával az év végéig befejeződik - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára Móron, a járási hivatal felújított épületének szerdai átadásán.

Szabó Erika hangsúlyozta: a járási hivatalok a települési önkormányzatoktól az államigazgatási feladatok 40 százalékát és mintegy tízezer dolgozót vettek át, így összesen 17 ezren dolgoznak majd a járásoknál. A kormány kiemelt célja az állampolgárokat jól szolgáló államigazgatási rendszer kialakítása, ez a járási hivatalok részeként működő kormányablakok felállításával lesz teljes. Infrastruktúrájukat uniós források felhasználásával biztosítják majd - tette hozzá.    Dorkota Lajos kormánymegbízott elmondta: kilenc járást alakítottak ki Fejér megyében, a hivatalokban 706-an dolgoznak. Közülük 417 főt vettek át a települési önkormányzatoktól, ők új munkahelyükön kezdték meg a munkát. (MTI-fidesz.hu)