2019. április 15., hétfő

Orbán Viktor is ott lesz a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcson

Bertha LászlóBertha László

2019. április 11. 14:41

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délután a horvátországi Dubrovnikba utazik, ahol részt vesz a nyolcadik "16+1" csúcstalálkozón, amely Közép- és Kelet-Európa, valamint Kína vezetőinek legfelsőbb szintű gazdasági együttműködési fóruma.

A magyar delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A program csütörtök este a részt vevő országok díszvacsorájával kezdődik, majd pénteken üzleti fórummal, plenáris üléssel és gazdasági együttműködési megállapodások aláírásával folytatódik.

Orbán Viktor miniszterelnök külön kétoldalú megbeszélést is folytat Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-vel. 


2016. január 6., szerda

Emelik a benzin árát

Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik - értesült piaci forrásokból szerdán az MTI.
Az emeléssel a 95-ös benzin átlagára 325-326 forintra nő, a gázolajé 312-313 forint marad.

Legutóbb december 25-én változtak az árak, akkor a benziné bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 3 forinttal csökkent.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a töltőállomásoknál.

Orbán Viktor Jaroslaw Kaczynskivel találkozott

Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével találkozott Orbán Viktor magyar kormányfő szerdai lengyelországi magánlátogatása során - jelentette a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízió.
A politikusok a lengyel-szlovák határ melletti Niedzica (Nedec) egyik panziójában találkoztak - tudósított a helyszínről a TVN24 riportere.

A megbeszélés témáiról sem a lengyel kormányszóvivő, sem a PiS parlamenti csoportjának vezetője nem nyilatkozott a sajtónak. A Wirtualna Polska lengyel hírportál a PiS egyik meg nem nevezett politikusát idézi, aki szerint a tömörülés két jobboldali párt vezetője találkozójának tekinti az eseményt.

A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) nem hivatalos magyarországi forrásokat idézve közölte: a találkozó megelőzi David Cameron brit kormányfő csütörtöki budapesti látogatását, így a lengyel és a magyar politikai vezető a két ország közös álláspontjáról tárgyalhat az Egyesült Királyság uniós politikája ügyében. A TVP Info-nak nyilatkozó kommentátorok szerint a találkozó másik témája az európai migrációs válság is lehet.

Orbán Viktor magánlátogatásáról szóló első lengyelországi kommentárok rámutatnak a PiS és a Fidesz politikájának rokon vonásaira, az új lengyel kormánynak a magyarországiakhoz hasonló intézkedéseire.

A tavaly októberi lengyel parlamenti választások után új kezdet bontakozik ki a lengyel-magyar kapcsolatokban.

Míg 2015 elején a lengyel belpolitikai viszályok és Magyarország Oroszországgal kapcsolatos politikájának lengyelországi bírálata beárnyékolta Orbán Viktor varsói útját, az újabb fejlemények - főként a lengyel határőrök magyarországi missziója, valamint Marek Kuchcinskinak, a szejm új elnökének tavaly decemberben tett budapesti látogatása új távlatokat nyitott a kétoldalú kapcsolatokban.

2016. január 3., vasárnap

Maratoni futás, nem rövidtávú sprint az államadósság kezelése

2016. március végére már pontosan lehet számolni a tavaly év végén érvényes, és 2014-ben 76.1 százalékosra mért államadósság rátát. Ekkor derül ki, hogy mekkora lett 2015-ben a magyar gazdaság teljesítménye. A mutatót persze több más tényező is alakítja, de az már kellően biztosra vehető, hogy az államadósság terén sikerült 2015-ben is csökkenő trendet produkálni.
Itthon az államadósság trendjének évről évre csökkentésére - egészen az 50 százalékos GDP arányos cél eléréséig - alkotmányossági szabály is van. Az elmúlt évben az államadósság szerkezetében fordulat állt be, hiszen hosszú évek után a finanszírozás nagyobb részben belföldről történik. Tavaly több mint ezermilliárd forinttal több állampapírt értékesítettek, ami 30 százalékos bővülést jelentett.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Kossuth Rádió G7 című magazinjában arról beszélt, hogy reálisan számolva sikerült az államadósság csökkenő trendjét 2015-ben is megtartani, a végleges szám azonban csak tavasszal derül ki. Maratoni futáshoz hasonlította az államadósság kezelését: fontos, hogy a csökkenő dinamika évről évre fenntartható legyen. Az előzetes tervekben további adósságráta csökkenés szerepel, évente 1,5 százalékpontos mértékű – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy 2018-ra elérhető a 70 százalék alatti adósságráta és várhatóan utána még 5, maximum 10 évre van még szükség ahhoz, hogy 60 százalék alá süllyedjen. Legalább még két évtized az 50 százalékos alkotmányos szabályt elérjük – mondta Barcza György. A 2014 év végi 76,1 százalékos államadósság rátához képest 2015 végére sikerült csökkenést elérni – tette hozzá.

Barcza György megjegyezte, hogy a csökkenés elérésében számított az infláció, a gazdasági növekedés, az árfolyam, a költségvetési hiány és a kamatszint is. Hozzáfűzte, hogy bizonyos tényezők külső adottságok voltak, mint a növekedés, vagy az árfolyam.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a műsorban elmondta, hogy a jó munka gyümölcse a felminősítés lehet majd, tavaly már két pozitív kilátást kapott hazánk. Az intézetek az államadósság ráta csökkenése mellett mindig kiemelték az adósság szerkezetének a javulását is, többek között azt, hogy csökken a külföldi tulajdonarány, így Magyarország kevésbé kiszolgáltatott a nemzetközi pénzpiaci hangulatnak.

Barcza György kiemelte, hogy tavaly minden várakozást felülmúlt az állami értékpapírok értékesítése: 1000 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami meghaladja a 30 százalékos bővülést. A forintban kibocsátott állampapírok egyötöde a magyar lakosság kezében van – tette hozzá.

Az uniós források kihelyezésének egy részét a költségvetés teljesíti – mondta. Amennyiben a két kifizetés elválik egymástól, a magyar állam előfinanszírozza az összeget. 2015-ben ez nagyjából 500-600 milliárd forintnyi „súlyt” tett a magyar költségvetésre, amely összeg 2016-ban érkezik hozzánk.


Londoni elemzők szerint decemberben már 1 százalék közelében lehetett az éves magyar infláció

Londoni pénzügyi elemzők szerint decemberben már megközelíthette az 1 százalékot az éves összevetésű infláció Magyarországon, és az erőteljes bázishatásoktól hajtva januárban várhatóan jóval 1 százalék fölé emelkedik.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői idei első előrejelzésükben közölték, hogy várakozásuk szerint a fogyasztói árindex decemberben 0,9 százalékkal haladhatta meg az egy évvel korábbit.

Novemberben 0,5 százalékos, októberben 0,1 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Magyarországon, szeptemberben pedig még negatív volt az éves inflációs ráta: akkor 0,4 százalékkal volt alacsonyabb a fogyasztói árindex, mint 2014 szeptemberében.

A JP Morgan londoni elemzői szerint az általuk várt decemberi megugrást is már a jelentős bázishatások okozták, amelyek ezúttal a teljes kosáron belül elsősorban az élelmiszer- és az üzemanyag-komponensben érvényesülhettek.

A ház januárra 1,4 százalékra gyorsuló éves inflációt jósol, mindenekelőtt az üzemanyagárakban várt jelentős éves bázishatások belépése miatt.

A JP Morgan azonban az általa korábban valószínűsítettnél így is alacsonyabb inflációt vár az idén. A cég elemzői jelenleg 2016 végére 2,1 százalékos tizenkét havi magyarországi inflációval számolnak a korábbi prognózisaikban szereplő 2,3 százalék helyett.
Az idei inflációs előrejelzés felülvizsgálatát a JP Morgan elemzői egyebek mellett a várakozásuktól valamelyest elmaradó októberi és novemberi inflációval indokolták. Hangsúlyozták, hogy ha az olajárak a jelenlegi szinten megrekednek, vagy még lejjebb mennek, akkor a cég felülvizsgált előrejelzésében foglaltnál is alacsonyabb lesz az idén a magyarországi infláció.

Valószínűleg csökken az alapkamat

A ház szerint ebben az előrejelzési környezetben, és figyelembe véve az euróövezeti jegybank (EKB) kiterjesztett mennyiségi enyhítési ciklusát is, valószínűbb, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén csökkenti alapkamatát, mint az, hogy emeli.

A JP Morgan londoni elemzői abban az esetben várnak MNB-kamatcsökkentéseket, ha az infláció további negatív meglepetéseket okoz a jegybanknak, és ha a magyar gazdaság növekedési üteme is elmarad a várakozástól, vagy ha a forint erősödésének indulna.

Ilyen körülmények közepette a JP Morgan 1,00 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot sem tart lehetetlennek az idei évre.
Az újabb MNB-kamatcsökkentést más nagy londoni házak sem zárják ki.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai feltörekvő térségről összeállított, 2016-ra szóló előrejelzésükben közölték: "egyértelmű lehetőségként" számolnak azzal, hogy az MNB 2016 második negyedétől újabb kamatcsökkentésekbe kezd, annak ellenére is, hogy a legutóbbi jegybanki nyilatkozatok a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat fenntartására utaltak az előrejelzési távlat végéig.

Lefelé módosultak az előrejelzések

A Morgan Stanley londoni elemzői - elsősorban az alacsony olajárak és a vártnál gyengébb jelenlegi magyarországi inflációs dinamika miatt - szintén lefelé módosították inflációs előrejelzéseiket: a cég 2016-ra 1,7, 2017-re 2,6 százalékos átlagos magyar inflációt vár a korábbi becsléseiben szereplő 2,3, illetve 2,7 százalék helyett.

A Morgan Stanley londoni elemzői a következő hónapokban az éves összevetésű magyar inflációs ütemek meredek gyorsulásával számolnak ugyan, de várakozásuk szerint 2016 második negyedében az infláció ismét lassulni kezd. A ház szerint az MNB ebben az esetben könnyedén átválthat enyhítési alapállásra, és az idén 1,00 százalék környékére csökkentheti alapkamatát. Ennek esélyét a cég szerint növelné, ha a piac "megemészti" az addigra negatívvá váló jegybanki reálkamatot, és ha az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve monetáris szigorítási ciklusa csak korlátozott hatást gyakorol a magyar befektetési eszközökre.

Akár mínusz 16 fok is lehet


A következő napokban hidegebb, téliesebb időre kell készülni, többfelé várható havazás, akár hófúvás is, helyenként akár mínusz 16 Celsius-fokig is hűlhet a levegő. A hét második felében várható némi enyhülés, ekkor akár plusz 8 fokig is melegedhet az idő - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn délelőtt északkeleten lehet néhány órás szűrt napsütés. Délnyugat felől egyre több helyen kezdődik havazás, amely az északkeleti megyéket a nap második felében éri el. A legtöbb helyen pár centiméter, a délnyugati határvidéken jelentősebb mennyiségű hó is hullhat. A többfelé élénk szelet a Dunántúlon és a középső megyékben erős lökések kísérhetik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 12 és mínusz 6 fok között alakul, de a gyengén felhős, szélvédett helyeken akár mínusz 16 fokig hűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 6 és mínusz 1 fok között alakul.

Kedden reggel, délelőtt keleten lehet néhol havazás. Napközben rövid időre helyenként a nap is kisüthet. Azután viszont újra beborul az ég, és estétől az Észak-Dunántúlon havas eső, havazás, a déli országrészen ónos eső is előfordulhat. A szél is megélénkül, a Dunántúlon olykor meg is erősödik. A leghidegebb órákban általában mínusz 11 és mínusz 4 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben mínusz 3 és plusz 2 fok közötti értékekre lehet számítani.

Szerdán is túlnyomóan borult lesz az ég. Reggel, délelőtt északon havazás, havas eső, délen és keleten havas eső, eső, ónos eső egyaránt várható. Átmeneti szünet után délutántól újra várható csapadék: délen és keleten havas eső, havazás, a Tiszántúlon és északkeleten ónos eső valószínű. A minimumhőmérséklet többnyire mínusz 7 és mínusz 1 fok között, a maximális hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű.

Csütörtökön a nap első felében keleten lehet vegyes halmazállapotú csapadék, de egyre inkább az eső lesz a jellemző. Egy csapadékmentes periódus után estétől elsősorban a Dunántúlon ered el az eső. A Dunántúlon és az Észak-Alföldön olykor megerősödik a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 6 és 0, a legmagasabb hőmérséklet plusz 1-6 fok között alakul.
MTI Fotó: Varga György
MTI Fotó: Varga György


Pénteken többfelé várható eső, keleten ónos eső is. Este a szélcsendes tájakon köd képződik. A minimummérséklet általában mínusz 4 és plusz 3 fok között valószínű. Napközben plusz 3-8 fokig melegszik a levegő.

Szombaton a köd feloszlása után változóan felhős időre van kilátás. Csak kis valószínűséggel fordulhat elő csapadék. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 4 és plusz 1, a legmagasabb hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között alakul.

Vasárnap ismét többfelé - délen nagyobb, északon kisebb valószínűséggel - várható csapadék. Ennek halmazállapota - a jelenlegi előrejelzések szerint még - bizonytalan, az esőnek van nagyobb esélye, de ónos eső sem kizárt. A leghidegebb órákban általában mínusz 5 és plusz 2 fok közötti értékekre lehet számítani. Napközben 0 és plusz 5 fok közötti hőmérséklet várható - olvasható az előrejelzésben.

Karhatalmi segítséget is kérhetnek a Mahir-hirdetőoszlopok elbontásához

A karhatalom segítségét is kérheti a Fővárosi Önkormányzat a Mahir hirdetőoszlopainak elszállításához; ha ezt megteszi, a rendőrség megadja a támogatást - közölte Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó az MTI-vel vasárnap.
Bakondi György azzal összefüggésben nyilatkozott az MTI-nek, hogy a hétvégén, összhangban a közgyűlés döntésével, megkezdődött a Mahir hirdetőoszlopainak elszállítása. A cég válaszul úgy döntött, hogy biztonsági őröket állíttat az oszlopokhoz.

A miniszterelnöki főtanácsadó elmondta: a Mahir és a főváros között polgári jogi vita van, amelybe a kormány nem avatkozik bele, ugyanakkor a jogszerű, a rendőrség által is biztosított munkálatok akadályozása már belbiztonsági kérdés. Ha egy biztonsági cég jogellenesen jár el a rendőrséggel szemben, akkor erre válaszul bevonhatják a vállalat összes engedélyét - tette hozzá.


2015. december 22., kedd

Rogán: A bevándorlók helyett a magyar családokat támogatja a kormány



Rogán: A bevándorlók helyett a magyar családokat támogatja a kormány


A hivatalos adatok szerint az illegális migráció eredményeként egy országnyi ember lépett be csak idén az Európai Unióba. Az unió által javasolt kvóta alapján Magyarországnak súlyos tízmilliárdokat kellene elkölteni befogadásukra, de a kormány úgy döntött: inkább a magyar családok otthonteremtésére fordítja ezt a pénzt - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.
Rogán Antal közölte: az elmúlt egy évben mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az Európában kialakult bevándorlási krízis tarthatatlan. A Frontex hivatalos adatai szerint csak ebben az évben 1 millió 550 ezer illegális bevándorló lépte át Európa határait.

Egyre többen gondolják azt, hogy valódi megoldást kell találni - szögezte le a politikus, megjegyezve: az unió és a tagállamok vezetői közül egyre többen látják be, hogy Európa határain kell megállítani az embereket. Ennek alapja lehet Orbán Viktor kormányfő javaslata, és annak is első pontja: az európai határok közös védelme - mondta Rogán Antal.
http://www.hirado.hu/2015/12/22/rogan-a-bevandorlok-helyett-a-magyar-csaladokat-tamogatja-a-kormany/http://www.hirado.hu/2015/12/22/rogan-a-bevandorlok-helyett-a-magyar-csaladokat-tamogatja-a-kormany/
Emelkedett a terrorveszély 

A miniszter szerint az illegális migrációval kapcsolatban felmerülő kockázat kétféle - biztonsági és kohéziós - értelemben is súlyos. Európában már kézzelfogható, hogy a bevándorlás növeli a terrorveszélyt. Emellett a fokozódó mértékű bevándorlás azokból a régiókból, ahol más kultúrát, vallást képviselő emberek élnek, az Európai Unió belső kohézióját fenyegeti - közölte.

Ha nem sikerül integrálni ezeket az embereket, párhuzamos kultúrák alakulnak ki, és fokozódhatnak a belső feszültségek. Európa kétféle értelemben is súlyos veszélynek van kitéve - szögezte le Rogán Antal, aki szerint ez egy "valódi háborús konfliktus veszélyéhez mérhető".

A kormány ezért döntött úgy, hogy nem változtatja meg a korábban kihirdetett bevándorlási veszélyhelyzetet, amíg Horvátországon és Szlovénián keresztül továbbra is ezrek áramlanak be az Európai Unióba naponta. Folyamatosan élő erővel is gondoskodni kell a határok védelméről, a katonák és a rendőrök határvédelmi munkájára továbbra is szükség van - tette hozzá.

Továbbra is a kvóta ellen

Emellett továbbra is mindenkinek szorgalmaznia kell a közös határvédelmet. Továbbá küzdeni kell a kötelező betelepítési kvóta ellen - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a magyar kormányt ezen küzdelmében már csaknem 1 millió 700 ezer ember támogatta aláírásával.

A "Juncker-képlet" alapján Magyarországnak évente akár 20 ezer bevándorló befogadására kellene költenie, de a miniszter szerint ezt a pénzt sokkal helyesebb otthonteremtésre fordítani. Az ellenzéki reakciókra a miniszter a 180 perc című műsorában megjegyezte, meg kell nézni, kik azok, akik tiltakoznak. Akik korábban "brutálisan", több mint duplájára növelték a lakásépítés áfáját - jegyezte meg.

Újabb munkahelyek jönnek létre 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője az M1 aktuális csatornán is kifejtette: az otthonteremtési támogatásokkal sok gyerekes családnak teszik elérhetővé az új lakást. Emellett jó a magyar gazdaságnak is, hiszen munkahelyeket teremtenek, a mostaninál is jobban beindulhat a gazdasági növekedés - mondta Rogán Antal.
Hallgassa meg a beszélgetést!


2015. december 12., szombat

Kósa szerint módosulhat az alaptörvény a terrorveszély miatt

Várhatóan módosítani kell az alaptörvényt, hogy a magyar jogrendben legyen terrorveszélyre vonatkozó minősített helyzet - mondta a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Időknek adott interjújában.
Kósa Lajos azt mondta, hogy a migrációs válság és az ebből is fakadó kockázatok miatt a rendőrségnél és a honvédségnél is az állomány folyamatos feltöltésére és felkészítésére lesz szükség. Egyben megerősítette, hogy a kormány folytatja a harcot a kötelező betelepítési kvóta ellen, és részt vesz az európai politika alakításában is.

Elárulta azt is, hogy a Fidesz számos törvényalkotási javaslattal fog élni a jövő évben. A demográfiai helyzet javítása érdekében például támogatni kell a háromgyermekes családmodellt - mondta. Kulcskérdésnek nevezte az oktatás színvonalának emelését és ezáltal a versenyképesség növelését.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. MTI Fotó: Marjai János


Kósa Lajos az ellenzék korrupciós vádjai kapcsán az interjúban azt mondta, nem az a kérdés, hogy egy kormány környezetével mi történik, hanem az, hogy az ország gyarapodik-e. Szerinte kétségtelen, hogy az ország összes gazdasági mutatója javul, az előző kormányok idején viszont az volt a feltűnő, hogy amíg az ország elszegényedett, addig a szocialisták meggazdagodtak.

A Fidesz vasárnap tartandó tisztújító kongresszusa kapcsán úgy nyilatkozott, a miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánytagok ne legyenek az elnökségben, hiszen a kormány operatív ügyekkel foglalkozik, az elnökség pedig politikai-stratégiai kérdésekkel. Az alelnökjelöltek közül Németh Szilárd szerinte leginkább a budapesti Fidesz szervezésében tud közreműködni, ő Csepelen, az egyik legnehezebb kerületben tudott polgármesterként komoly eredményeket elérni, Gulyás Gergely az új generáció tagjaként a törvényalkotási koncepcionális munkában teljesített kiválóan. "Pelczné Gáll Ildikó és Kubatov Gábor régi motorosok, míg Kövér László választmányi elnökként, én frakcióvezetőként automatikusan elnökségi tagok vagyunk" - tette hozzá.

Kósa Lajos beszélt a Fideszen belüli nézetkülönbségekről is, amelyek szerinte természetesek minden nagy pártban. Példaként említette az egyházi törvény és a sportesemények megrendezésének új szabályozását, de - mint mondta - vannak viták a párt szervezeti felállásáról is.

"Teljesen természetes, hogy (...) vannak viták, főleg akkor, ha olyan széles politikai közösségről van szó, mint a Fidesz. Számos kérdésben komolyan eltérnek az álláspontok" - fogalmazott Kósa Lajos.



A politikai ellenfelekről szólva úgy vélekedett, hogy a Jobbik még nem tudott kilépni abból a csapdából, amit a centrumpárttá válás kísérlete közben a radikális szavazók jelentős részének elvesztése jelent. A baloldalon szerinte jelen pillanatban a Demokratikus Koalíció tűnik a legerősebbnek, mert sokszor "meghökkentő, radikális nézeteivel" képes egy aktív, harcos kisebbség megszólítására.

"Az MSZP viszont teljesen fantáziátlanul, se hús, se hal állásponton maradt a migráció kérdéskörében" - fogalmazott Kósa Lajos az interjúban.

2015. december 8., kedd

Iszlamista cukrosbácsi: nagyvadat kapcsoltak le a magyar rendőrök!

Iszlamista cukrosbácsi: nagyvadat kapcsoltak le a magyar rendőrök!

A rendőrség tegnapi közleménye szerint a Bukarestbe tartó Ister nemzetközi gyorsvonatról a lőkösházai határátkelőnél a magyar rendőrök leszedtek két férfit, akik jogszerűtlenül lépték volna át a határt. Az egyik egy angol jogsit mutatott fel, a másik csak egy Koránt. És úgy fest, hogy az utóbbi, egy bizonyos B. Trevor elég nagy fogás.
Trevor Brooks, ismertebb nevén Abu Izzadeen ugyanis az egyik leghírhedtebb iszlamista gyűlöletprédikátor Nagy-Britanniában. Ha valóban őt kapták el a román határon, akkor ez Magyarország eddigi legjelentősebb hozzájárulása a terror elleni küzdelemhez.
A rendőrség szerint november 17-én a schengeni körözési rendszerben megjelent mindkét elkapott férfi európai elfogatóparancsa, mert bírósági ítélet tiltotta, hogy elhagyják Nagy-Britanniát: „terrorcselekmény-finanszírozása miatt egy alkalommal másfél évet, egy másik alkalommal három és fél évet töltöttek börtönben, 2009-ben szabadultak, és az ítélet szerint a szabadulásukat követő tíz évig csak az angol hatóságok engedélyével hagyhatták volna el Angliát.”
A 40 éves Abu Izzadeen szoros kapcsolatban áll a radikális iszlamizmus két nagy-britanniai vezéralakjával, Abu Hamzával és Anjem Choudary-val. Az előbbi horrorfilmbe illő figura, a keze helyén két kampó van (az afganisztáni háborúban sérült meg), és hosszú ideig ő vezette a hírhedt Finsbury Park-i mecsetet, a radikális iszlám londoni gócpontját. Az egyébként jamaicai származású, születésére nézve keresztény Trevor Brooks is a Finsbury Parkban tért iszlám hitre 18 éves korában. Brooks immár Abu Izzadeen néven később Anjem Choudary, az Al-Muhajiroun nevű betiltott terrorszervezet alapítójának jobbkeze és bizalmasa lett.
A szervezet deklarált célja a sária bevezetése Nagy-Britanniában, nyíltan helyeselték az elmúlt évtizedekben elkövetett összes terrorista merényletet, és ők adtak szellemi iránymutatást Lee Rigby gyilkosainak. (Emlékezetes módon az angol kiskatonát Londonban nyílt utcán, a járókelők szeme láttára darabolta fel két afrikai származású iszlamista 2013. május 22-én.)
Abu Izzadeen akció közben
Abu Izzadeen akció közben
Abu Izzadeent Nagy-Britanniában többször is letartóztatták, 2008 áprilisában négy és fél év börtönbüntetésre ítélték a terrorizmus támogatása és gyűlöletkeltés miatt. Egyik prédikációjában azt tanácsolta a hívőknek:
„Kérjétek Istent, adjon nektek lehetőséget a hitetlenek vérének kiontására. […] Kedves muszlim testvéreim, megölni egy hitetlent Isten kedvéért a dzsihádban egyenesen a mennyországba vezető út.”
Máskor a World Trade Center-merénylet áldozatainak halálán viccelődött, és helyeselte a londoni metróban elkövetett robbantásos merényletet, amely 52 ember életét követelte.
Abu Izzadeent már 2009 májusában, alig egy év múlva kiengedték a börtönből, szigorú feltételek mellett, ami természetesen nem akadályozta az iszlamista eszmék további terjesztésében. 2014-ben újra letartóztatták e feltételek megsértése miatt. Tizenegy hónapot kapott, de idén tavasszal újra kiengedték, viszont az útlevélkérelmét elutasították, mivel feltételezték, hogy az Iszlám Államhoz szeretne csatlakozni.
Az elmúlt években a hírek szerint egy édességboltban árult halal finomságokat. A Yummy, Yummy boltlánc Choudary jómódú testvéréé, és nassok mellett iszlamista brosúrákat is osztogattak a kelet-londoni vásárlóknak. Elég praktikus árukapcsolás, hiszen a fiatalok a legbefolyásolhatóbbak.
A prédikátort most az utazási tilalom megsértése miatt vették őrizetbe. Társa a lőkösházi vonaton, Simon Keeler (egyébként született angol, aki áttért) tavaly Doverben egy teherautó rakteréből került elő. Bizonyára Szíriába tartott, de ezt akkor nem tudták rábizonyítani.
Nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy kitaláljuk, mit keresett Abu Izzadeen és Keeler a Románia felé tartó vonaton: egy nagyobb – biztonságosnak hitt – balkáni kerülővel nyilván épp az Iszlám Állam felé tartottak. Letartóztatásuk óta egy magyar fogdában őrzik őket, de bizonyára visszaadják őket a brit hatóságoknak.