Németh Zsolt: Mindig lehet a jót, az életet választani

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint még ha minden körülmény azt sugallja is, hogy erre nincs lehetőség, mindig lehet a jót, az életet választani, és az embereknek ma is erkölcsi kötelezettségük a jó mellett dönteni.

A Holokauszt Emlékközpont, a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Lehet nemet mondani címmel szervezett tanácskozást, hogy felidézzék azoknak a helytállását, akik 1938 és 1945 tavasza között Magyarország akkori területén nemet mondtak a történelmi együttélés felrúgására, a nemzet erkölcsi hagyományainak megsértésére, ellenszegültek az akkori törvények által lehetővé tett kirekesztési intézkedéseknek, a jogfosztásnak, az embertelenségnek és az üldöztetésnek. A konferencia megnyitóján Németh Zsolt azt mondta, az embermentők tudatos döntést hoztak "az élet, mások élete mellett", még ha ez sokszor a saját életük elleni döntést is jelentette. "A náci rezsim sötétsége közepette" mertek nemet mondani, "csillagként ragyogtak az éjszakában", bizonyították, hogy volt lehetőség "a jó választására a rossz ellenében", az élet választására a halál ellenében - tette hozzá. Hangsúlyozta: az embermentők ma is példaként szolgálnak. Úgy fogalmazott, sokan voltak, akik "nem mondtak semmit", így "belesodródtak egy gonosz rendszerbe, amelynek fásultan részeivé váltak". Voltak olyanok is, akik "igent mondtak a halálos rendszerre" anyagi érdekből vagy félelemből, hogy elveszítik egzisztenciájukat, vagy azért, mert követői voltak "az emberellenes, kereszténységellenes náci ideológiának" - mondta. Esterházy János életét történelmi vizsgálat tárgyává kell tenni Mint mondta, azért szervezték május 15-re a konferenciát, mert 1944-ben ezen a napon kezdődtek el a tömeges deportálások Magyarországról, és 1942-ben ezen a napon gróf Esterházy János a pozsonyi parlamentben egyedüliként szavazott nemmel a szlovákiai zsidók deportálásáról előterjesztett jogszabályra. Hangsúlyozta, abszurd, hogy van olyan ország az EU-ban, ahol "az egyik kiemelkedő erkölcsi példát" még mindig háborús bűnösként tartják számon. Esterházy János életét történelmi vizsgálat tárgyává kell tenni, és a zsidók üldözése elleni "következetes erkölcsi kiállásának" a rehabilitációjához kell vezetnie - jelentette ki. Embermentők, akik saját életüket is feláldozták Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet arról beszélt, hogy a holokauszt vízválasztó volt a történelemben, utána semmi sem volt olyan, mint korábban, mert azokban az években "az emberiség a legrosszabb arcát mutatta". Az embermentők, akik akár a saját életüket is feláldozták, mindenképpen jó példát mutattak - mondta. Kifejtette: ezek az emberek nem feltétlenül akartak embermentők lenni, de amikor a zsidók a segítségüket kérték, nem mondtak nemet, és ez örökre megváltoztatta az életüket. Az egykori svéd diplomatáról, Raoul Wallenbergről szólva azt mondta, nem konvencionális módszereket alkalmazott a zsidók mentésére - például lefizetett embereket -, de sok életet mentett meg, és vezető szerepet játszott a zsidók segítésében, szimbólumává vált az embermentésnek. Az emberi jogok világosan megmutatják, mi nem tolerálható Christian Mühlethaler budapesti svájci nagykövet hangsúlyozta, az embermentők a saját életük veszélyeztetését is vállalva az embertelenség ellen emeltek szót. Tevékenységük jelentőségét növeli, hogy akkoriban az emberek saját lelkiismerete volt mérvadó, míg ma már több kollektív érték ad iránymutatást - mutatott rá, megjegyezve: az emberi jogok világosan megmutatják, mi nem tolerálható. Ezek a kollektív alapelvek egyebek mellett a második világháborúban szerzett tapasztalatokból alakultak ki, így a holokauszt is hozzájárult annak kodifikálásához, mi az, "amit soha többé nem fogadhatunk el" - mondta. Raoul Wallenberg példaértékűen tett tanúbizonyságot a bátorságról Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet kiemelte, a nemzetközi jog ma már rendelkezik az emberi jogokról, de még mindig kivégeznek embereket vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt a világban. Raoul Wallenberg példaértékűen tett tanúbizonyságot a bátorságról, de ma is megpróbálhat mindenki a saját képességeihez képest változást elérni a világban - hangoztatta. A konferenciát a Wallenberg-emlékév keretében rendezik meg. Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg közvetlenül, azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. (MTI - fidesz.hu)