Lezsák Sándor: Sorsközösségben élünk

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint sokat tanulhat egymástól a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Magyarország, "sorsközösségben élünk", sok tekintetben hasonló a helyzet a Kárpát-medencében, mint a Baltikumban.     A politikus a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ és a Nyíregyházi Főiskola által a Baltikumról rendezett nemzetközi konferencia csütörtöki megnyitóján a Parlamentben azt mondta, már történelem, ami az elmúlt három-négy évtizedben történt a Baltikumban, és sok tanulsággal szolgál, hogy mit jelentett a Szovjetunió részeként élni, hogyan sikerült elszakadni "a megszálló birodalomtól", és a köztes évtizedek is.    Lezsák Sándor felidézte, 1991 januárjában, amikor blokád alá helyezték Vilniust, az MDF elnökségének tagjai kiutaztak, és lengyel politikusokkal együtt átjutottak a blokádon. Hazatérve nagyon bizonytalan politikai helyzetről számoltak be, de végül Litvánia megőrizte a függetlenségét - emlékeztetett.    Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, a Magyarországot és a balti államokat összekötő "sorskérdések" egyike a szabadság, a függetlenség eszménye, és az azért folytatott küzdelem. Az, hogy egy politikai családba tartoznak, hasonló értékeket vallanak, együtt alakítják Európa jövőjét, egy nehéz és sokszor kockázatos folyamat eredménye - mutatott rá.    Mint kiemelte, a balti országoknak volt bátorságuk békés ellenállásba kezdeni a szovjetek ellen, és a történelem őket, "áldozatkészségüket, merészségüket, rendíthetetlenségüket" igazolta. Joggal lehetnek büszkék az elmúlt húsz évben nyújtott teljesítményükre, hiszen sikeres tagjai az Európai Uniónak - hangsúlyozta.    Az államtitkár megjegyezte, tavaly novemberben a Külügyminisztériumban kiállítással emlékeztek meg a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójáról a három balti állammal.    Priit Pallum budapesti észt nagykövet úgy fogalmazott, a totalitárius rendszerek összeomlása után Kelet-Közép-Európában az országokat lefoglalta a társadalom és a gazdaság felépítése, és az, hogy csatlakozzanak Európához, amelyről "erőszakkal levágtak minket".    Mint mondta, a balti államok harca a függetlenségért és a szabad államiságért már száz éve indult el, hiszen az országok 1918-tól szabadon fejlődtek a II. világháborúig. Csak a nyolcvanas évek végén kezdhettek el álmodni a függetlenség helyreállításáról, amelynek folyamata a Szovjetunió felbomlásakor indulhatott el - emlékeztetett.    Hangsúlyozta, azóta nagy fejlődést értek el, gazdaságaik példa nélküli növekedést mutatnak Európában, aminek köszönhetően háromszor jobban élnek, mint húsz éve. Nyugat-Európa és Oroszország közötti elhelyezkedésük igazi "kincs" - közölte. Hozzátette: jól működik a térségi együttműködés is, minden területen virágoznak a kapcsolatok a három ország között.    Bereczki András egyetemi adjunktus, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet munkatársa a magyar-észt kulturális kapcsolatokról azt mondta, ezek a szovjet megszállás után az emberek személyes kapcsolataira szűkültek, majd a hatvanas évektől indult meg ismét a kulturális érintkezés. A rendszerváltozásokkal a közös hagyományokból is táplálkozó, "egymást gazdagító együttműködés" újra kibontakozott - idézte fel. Hozzáfűzte: rengeteg program bizonyítja, hogy "volt és van érdeklődés a másik nép kultúrája iránt".    A konferencia pénteken a Nyíregyházi Főiskolán folytatódik. (MTI-fidesz.hu)