Sem konkrét, sem politikai ügyekbe nem megy bele - szögezte le az
előadás elején a külügyminiszter. Az európai jogot lehetett integrálni
az univerzális, nemzetközi jogba, a nemzeti jogok pedig az európai alá
kerültek, még ha ezt senki nem mondta is ki hivatalosan - adott
áttekintést.
Kifejtette: az alakzat később megbomlott, az egyes szintek közötti kapcsolat meglazult; a tiszta hierarchia helyébe egymással sajátos kölcsönhatásban álló rendszer lépett, a nemzeti szabályok felerősödtek, az egyes szabályozási területek között pedig egyensúlyhiány alakult ki.
Hozzátette: a nemzetközi áru- és kereskedelmi szolgáltatás területen úgy-ahogy működött a szabályozás, óriási elmaradás mutatkozott viszont a tőkemozgás területén: bizonyos új pénzügyi termékeket, ügyleteket képtelenség volt a nemzeti szabályozásban elhelyezni. A szabályozás hiányossága, tökéletlensége volt az egyik oka a globális válságnak - állapította meg a külügyminiszter. Hozzáfűzte: a nemzetközi intézményrendszer is elmaradt a változásoktól.
Az uniós jognak elsődleges szerepe van, ez világosan látszik például a kötelezettségszegési eljárásból. Kiderült viszont, hogy az elsőbbség nem olyan egyszerű, hiszen a tagállami alkotmányok is léteznek - mondta a külügyminiszter.
A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés kimondta, nem korlátlan az uniós jog elsődlegessége, a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben kell tartani, és ez azt jelenti, hogy az uniós jog nem elődleges; a szerződés megnyitotta az utat a nemzeti alkotmányok felé - magyarázta Martonyi János.
Arra, hogy tagállamok időnként érvényesíteni próbálják nemzeti alkotmányukban foglaltakat, két példát hozott. Lengyelország az európai bíróság előtt próbálta elfogadtatni azt, hogy a génmódosítási irányelvet morális okok miatt nem akarja elfogadni, bizonyítania azonban nem sikerült, így az európai bíróság elutasította a kérését.
Ausztria viszont sikerrel hivatkozott egy 1920-as nemzeti szabályozására, miszerint tilos a nemesi származásra, előjogokra utaló jeleket viselni, és elutasították egy Ausztriában letelepülni szándékozó, a nevében hercegnői címet viselő nő keresetét.
Lesznek még hasonló ügyek - jósolta Martonyi János, és ezt nem zárta ki, hogy Magyarország esetében is.
Kifejtette: az alakzat később megbomlott, az egyes szintek közötti kapcsolat meglazult; a tiszta hierarchia helyébe egymással sajátos kölcsönhatásban álló rendszer lépett, a nemzeti szabályok felerősödtek, az egyes szabályozási területek között pedig egyensúlyhiány alakult ki.
Hozzátette: a nemzetközi áru- és kereskedelmi szolgáltatás területen úgy-ahogy működött a szabályozás, óriási elmaradás mutatkozott viszont a tőkemozgás területén: bizonyos új pénzügyi termékeket, ügyleteket képtelenség volt a nemzeti szabályozásban elhelyezni. A szabályozás hiányossága, tökéletlensége volt az egyik oka a globális válságnak - állapította meg a külügyminiszter. Hozzáfűzte: a nemzetközi intézményrendszer is elmaradt a változásoktól.
Az uniós jognak elsődleges szerepe van, ez világosan látszik például a kötelezettségszegési eljárásból. Kiderült viszont, hogy az elsőbbség nem olyan egyszerű, hiszen a tagállami alkotmányok is léteznek - mondta a külügyminiszter.
A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés kimondta, nem korlátlan az uniós jog elsődlegessége, a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben kell tartani, és ez azt jelenti, hogy az uniós jog nem elődleges; a szerződés megnyitotta az utat a nemzeti alkotmányok felé - magyarázta Martonyi János.
Arra, hogy tagállamok időnként érvényesíteni próbálják nemzeti alkotmányukban foglaltakat, két példát hozott. Lengyelország az európai bíróság előtt próbálta elfogadtatni azt, hogy a génmódosítási irányelvet morális okok miatt nem akarja elfogadni, bizonyítania azonban nem sikerült, így az európai bíróság elutasította a kérését.
Ausztria viszont sikerrel hivatkozott egy 1920-as nemzeti szabályozására, miszerint tilos a nemesi származásra, előjogokra utaló jeleket viselni, és elutasították egy Ausztriában letelepülni szándékozó, a nevében hercegnői címet viselő nő keresetét.
Lesznek még hasonló ügyek - jósolta Martonyi János, és ezt nem zárta ki, hogy Magyarország esetében is.
Pintér: Az önkormányzati védelmi feladatot ellátóknak legyen több jogosítványuk
A belügyminiszter szerint több jogosítványt kellene adni az önkormányzati védelmi feladatokat ellátó embereknek a jelenleginél, annál, hogy csak regisztrálják a bűncselekményt. Pintér Sándor pénteken Balatonalmádiban, a XI. Magyar Jogászgyűlésen, Közbiztonság-bűnüldözés című előadásában azt mondta, a társadalmi értékítélet jelentős szerepet játszik abban, hogy a polgárok hogyan értékelik a közbiztonságot. Mint hozzátette, 2011-ben a százezer lakosra jutó, regisztrált bűncselekmények száma 4520 volt; a Belügyminisztérium a bűnüldöző szervek átalakítását a statisztikákra építi, még akkor is, ha azok kissé csalókák.
A belügyminiszter közölte, az objektív biztonságérzet tudományos fogalom, azt erősen befolyásolja a bűncselekmények, azon belül a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Emellett szubjektív elemként megjelenik a látencia, az, hogy a sértett mennyire bízik a hatóság felderítő munkájában, illetve a hatóság iktatási "hajlandósága", utóbbin az úgynevezett robotzsarurendszer sokat javít - tette hozzá.
Közlése szerint az okirattal való visszaélések területén jelentős esetszám-emelkedés tapasztalható (2009-ben 21 ezer, 2011-ben 58 ezer esetet regisztráltak), ami arra világít rá, hogy a jogértelmezési kérdések erősen befolyásolják a statisztikát. Az objektív biztonságérzetet a szankció és a gyors felderítés is befolyásolja - állapította meg Pintér Sándor.
Kifejtette: a szubjektív biztonság jelentősen függ a személyes, családi érintettségtől. A kiscsoportok megkérdezése alapján a tapasztalat az, hogy az egyén biztonságban érzi magát, de a megyéjében már nem elégedett a biztonsággal, az országos helyzetet pedig nagyon sötéten látja - ismertette a belügyminiszter, hangsúlyozva: lényegesen javítja a biztonságérzetet a rendőri jelenlét, a hatóság reagálásának gyorsasága, és az, milyen eredménnyel zárul az eljárás.
Pintér Sándor szólt arról is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Pest megye kiemelkedő a regisztrált bűncselekmények száma alapján. A százezer lakosra jutó, személy elleni erőszakos bűncselekmények száma alapján viszont toronymagasan kiemelkedik Fejér megye, amire nem találják a magyarázatot - mondta.
Hozzátette: 1999 és 2011 között 250-ról 142-re csökkent a befejezett szándékos emberölések száma, ami nemcsak a rendőri munkának, hanem az orvosi segítségnyújtás fejlődésének is köszönhető. Csökkent továbbá a közterületi bűnözés "terjedelme", az esetek száma Pintér Sándor szerint a jövőben az egyre inkább kiépülő kamerarendszernek köszönhetően tovább mérséklődik. A rablások felderítési eredménye nő, bár ezek száma emelkedett 2006-hoz képest, ennek egyik oka, hogy gyakoribb a gyerekek körében a mobiltelefon-eltulajdonítás. A miniszter elmondta azt is, 1999 óta jelentősen csökkent - 11 ezerről alig 5 ezerre - a személygépkocsi-lopások száma, ami több tényező eredménye.
Leszögezte: az ország legrosszabb gazdasági helyzetben lévő megyéiben a legtöbb a bűnelkövető.
Pintér Sándor a minisztérium átvétele óta tett intézkedéseket sorolva közölte: 3500 fős hiányt töltöttek fel az elmúlt időszakban a rendőrségnél, új szolgálatvezénylési rendszert vezettek be, s növelték a közterületi jelenlétet.
Kitért arra: szélesebb lett a rendőrségnek a civil szervezetekkel való együttműködése, az önkormányzatok különböző biztonsági feladatokra egyre több embert alkalmaznak, azoknak viszont korlátozott lehetőségeik vannak: nem tarthatják vissza például a tettest, amíg a rendőr megérkezik.
A belügyminiszter ezért azt szeretné elérni: az önkormányzati védelmi feladatokat ellátó embereknek (például polgárőr, halőr) több jogosítványuk legyen a mostaninál, vagyis annál, hogy csupán regisztrálják a bűncselekményt.
Pintér Sándor szerint annak megítélése, javult-e a közbiztonság Magyarországon, ma politikai szimpátia kérdése is. A jelenlegi felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka szerint javult - mondta előadásában a belügyminiszter, hozzátéve: azért dolgoznak, hogy ez bekövetkezzen.
A belügyminiszter szerint több jogosítványt kellene adni az önkormányzati védelmi feladatokat ellátó embereknek a jelenleginél, annál, hogy csak regisztrálják a bűncselekményt. Pintér Sándor pénteken Balatonalmádiban, a XI. Magyar Jogászgyűlésen, Közbiztonság-bűnüldözés című előadásában azt mondta, a társadalmi értékítélet jelentős szerepet játszik abban, hogy a polgárok hogyan értékelik a közbiztonságot. Mint hozzátette, 2011-ben a százezer lakosra jutó, regisztrált bűncselekmények száma 4520 volt; a Belügyminisztérium a bűnüldöző szervek átalakítását a statisztikákra építi, még akkor is, ha azok kissé csalókák.
A belügyminiszter közölte, az objektív biztonságérzet tudományos fogalom, azt erősen befolyásolja a bűncselekmények, azon belül a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Emellett szubjektív elemként megjelenik a látencia, az, hogy a sértett mennyire bízik a hatóság felderítő munkájában, illetve a hatóság iktatási "hajlandósága", utóbbin az úgynevezett robotzsarurendszer sokat javít - tette hozzá.
Közlése szerint az okirattal való visszaélések területén jelentős esetszám-emelkedés tapasztalható (2009-ben 21 ezer, 2011-ben 58 ezer esetet regisztráltak), ami arra világít rá, hogy a jogértelmezési kérdések erősen befolyásolják a statisztikát. Az objektív biztonságérzetet a szankció és a gyors felderítés is befolyásolja - állapította meg Pintér Sándor.
Kifejtette: a szubjektív biztonság jelentősen függ a személyes, családi érintettségtől. A kiscsoportok megkérdezése alapján a tapasztalat az, hogy az egyén biztonságban érzi magát, de a megyéjében már nem elégedett a biztonsággal, az országos helyzetet pedig nagyon sötéten látja - ismertette a belügyminiszter, hangsúlyozva: lényegesen javítja a biztonságérzetet a rendőri jelenlét, a hatóság reagálásának gyorsasága, és az, milyen eredménnyel zárul az eljárás.
Pintér Sándor szólt arról is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Pest megye kiemelkedő a regisztrált bűncselekmények száma alapján. A százezer lakosra jutó, személy elleni erőszakos bűncselekmények száma alapján viszont toronymagasan kiemelkedik Fejér megye, amire nem találják a magyarázatot - mondta.
Hozzátette: 1999 és 2011 között 250-ról 142-re csökkent a befejezett szándékos emberölések száma, ami nemcsak a rendőri munkának, hanem az orvosi segítségnyújtás fejlődésének is köszönhető. Csökkent továbbá a közterületi bűnözés "terjedelme", az esetek száma Pintér Sándor szerint a jövőben az egyre inkább kiépülő kamerarendszernek köszönhetően tovább mérséklődik. A rablások felderítési eredménye nő, bár ezek száma emelkedett 2006-hoz képest, ennek egyik oka, hogy gyakoribb a gyerekek körében a mobiltelefon-eltulajdonítás. A miniszter elmondta azt is, 1999 óta jelentősen csökkent - 11 ezerről alig 5 ezerre - a személygépkocsi-lopások száma, ami több tényező eredménye.
Leszögezte: az ország legrosszabb gazdasági helyzetben lévő megyéiben a legtöbb a bűnelkövető.
Pintér Sándor a minisztérium átvétele óta tett intézkedéseket sorolva közölte: 3500 fős hiányt töltöttek fel az elmúlt időszakban a rendőrségnél, új szolgálatvezénylési rendszert vezettek be, s növelték a közterületi jelenlétet.
Kitért arra: szélesebb lett a rendőrségnek a civil szervezetekkel való együttműködése, az önkormányzatok különböző biztonsági feladatokra egyre több embert alkalmaznak, azoknak viszont korlátozott lehetőségeik vannak: nem tarthatják vissza például a tettest, amíg a rendőr megérkezik.
A belügyminiszter ezért azt szeretné elérni: az önkormányzati védelmi feladatokat ellátó embereknek (például polgárőr, halőr) több jogosítványuk legyen a mostaninál, vagyis annál, hogy csupán regisztrálják a bűncselekményt.
Pintér Sándor szerint annak megítélése, javult-e a közbiztonság Magyarországon, ma politikai szimpátia kérdése is. A jelenlegi felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka szerint javult - mondta előadásában a belügyminiszter, hozzátéve: azért dolgoznak, hogy ez bekövetkezzen.
(MTI-fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése