"A rokkantsági nyugellátás átalakítása szükséges Magyarország megújításához"

A jelenlegi átláthatatlan, pazarló rendszer helyett egy igazságosabb és fenntarthatóbb struktúrára van szükség – hangzott el a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról szólva Giró-Szász András kormányszóvivő és Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatóján csütörtökön.

A kormány a szerdai kormányülésen elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó új intézményrendszer koncepciójáról szóló előterjesztést, és egyben elrendelte az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását – jelentette ki Giró-Szász András. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a rokkantsági nyugellátás átalakítása szükséges Magyarország megújításához.

Mint mondta, emellett indokolt a munkaerőpiacon legálisan foglalkoztatottak számának növelése, és egy fenntartható, igazságos rendszer kialakítása. Alapelvnek tekinti ugyanakkor a kormány azt, hogy a munkavégzésre képtelen emberek esetében fel sem merülhet a foglalkoztatás kérdése – szögezte le Giró-Szász. Hozzátette: a jelenlegi rendszer pazarló, átláthatatlan, fenntarthatatlan, és folyamatosan államadósságot generál. Nagyon sok a visszaélés: rengetegen a rendszer tagjai közül a munkát vállalnak a szürke-vagy akár a feketegazdaságban – sorolta. Hozzáfűzte: a mostani gyakorlat nem ösztönöz a legális munkavállalásra, illetve a munkakeresésre sem. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szankcionálás „nagyvonalú volt, és nagyon ritkán vonta maga után az ellátás megszüntetését”.

Giró-Szász András beszámolt arról is, hogy a régió többi országához képest hazánkban kétszeres a rokkantnyugdíjban részesülők aránya. Ezzel szemben a fogyatékos személyek foglalkoztatási rátája Magyarországon csak 23 százalék körül van, míg az unióban ez az arány eléri az ötven százalékot is.

A rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik; ezek helyett egy egységes táppénzszerű ellátás kerül majd bevezetésre – jelentette be a kormányszóvivő. Mint mondta, ennek két része van: egy rehabilitációs ellátás, amely a foglalkoztatásra és a rehabilitációra javasolt személyeket érinti, valamint egy rokkantsági ellátás, amely a foglalkoztatásra és a rehabilitációra nem javasolt személyeket érinti.

Hangsúlyozta, hogy a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása óhatatlanul maga után vonja a foglalkoztatási támogatások átalakítását is. Egyszerűbb és rugalmasabb rendszert kíván a kormány kialakítani, ennek két elemére hívnám fel a figyelmet: az egyik a bér- és költségkompenzáció, amely az akkreditált munkáltatóknál a tranzit vagy a tartós foglalkoztatást támogatja, a másik pedig rehabilitációs kártya, amely mentességet biztosít a munkabért terhelő munkaadói járulékok fizetése alól – fűzte hozzá.

Soltész Miklós hangsúlyozta: tarthatatlan az elmúlt években kialakult rendszer. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte: aki a nyugdíjkorhatárt elérte, nyugdíjasként fogja megkapni a támogatását, akik pedig korhatár alatt vannak, nem nyugdíjat kapnak majd, hanem rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek majd.

Mindazok, akik jelenleg a III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülnek, felülvizsgálaton kell, hogy átessenek. Ha rehabilitálhatóak lesznek, rehabilitációs ellátást fognak kapni, míg a többiek rokkantsági ellátást kapnak majd. Ez utóbbiak támogatásának mértéke nem fog változni, ugyanakkora összeg jár majd nekik –húzta alá az államtitkár. A rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer ember miután jelentkezett a felülvizsgálatra vagy rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kap - mondta el.

Soltész Miklós kitért arra is, hogy kiket nem érint a felülvizsgálat és az átalakítás. Több mint 384 ezer olyan honfitársunkat, akik már korhatár felettiek; ők nyugellátásként fogják megkapni ugyanazt az összeget. Nem érinti a jelenlegi rokkantsági ellátásban részesülő, I. és II. csoportba besorolt 65 ezer embert sem, ők a továbbiakban rokkantsági ellátást fognak kapni, ugyanabban az összegben. Nem érinti azokat sem, akik a jelenlegi III-as rokkantsági csoportba tartoznak, de öt évvel a számukra irányadó nyugdíjkorhatár előtt vannak; ők is ugyanazt az összeget kapják rokkantsági ellátásra átnevezve. Nem érinti a jelenlegi átmeneti járadékban részesülő személyeket sem. A különböző nyugdíjszerű járadékok - a rehabilitációs, a rokkantsági, a bányászok egészségügyi károsodási járadéka, valamint mezőgazdasági és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék - megmarad azzal a feltétellel, hogy a rehabilitációs járadék három év alatt kifut, és az a 25 ezer ember, aki ebben részesül, az más ellátás kap majd – sorolta a politikus.

Az államtitkár elmondta azt is, ha rehabilitációs ellátás mellett valaki munkát vállal, akkor azalatt az ellátást fel kell függeszteni. Minden egyes más esetben, ha valaki olyan állapotban van, hogy rokkantsági ellátást kap és mellette dolgozik, akkor ugyanaz a szabály érvényesül rá, mint a civil korhatár előtti és a rendvédelmi nyugdíjasokra is. Ők mindaddig dolgozhatnak, míg a fizetésük el nem éri a minimálbér 18-szorosát, ha pedig ezt meghaladja, akkor az ellátást fel kell függeszteni abban az évben.

Az államtitkár beszélt a munkalehetőségekről is. A verseny- és közszférában is támogatja a kormány az elhelyezkedést. Mindaddig, amíg a cégek rehabilitációs hozzájárulást befizetik, vagy a szabályoknak megfelelő létszámmal dolgoztatnak, utána rehabilitációs kártyával foglalkoztathatnak további személyeket. A rehabilitációs kártya abban segíti a cégeket, hogy az ily módon foglalkoztatottak után nem kell a munkaadói járulékokat befizetniük. Soltész Miklós további munkalehetőségként a közfoglalkoztatást és a támogatott munkahelyeket nevezte, ahol bér- és költségkompenzációban részesülhetnek az állami - és magánvállalkozások.

(fidesz.hu)