A magyar gazdaságot a következő két évben fel kell készíteni arra, hogy az Európai Unió 2014-től megnövekedő kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i)forrásaiból versenyalapon minél többet el tudjon hozni - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn a tudományos és technológiai (TéT) szakdiplomaták konferenciáján, Budapesten. |
Cséfalvay Zoltán elmondta: az Európai Unió a 2014-ben kezdődő kutatatás-fejlesztési keretprogramjában 80 milliárd euróra növeli a forrásokat, a jelenlegi hét éves programozási időszak 53 milliárd eurójával szemben, és a tervek szerint további 60 milliárd eurót szánnak a strukturális alapokból a kutatás-fejlesztési infrastruktúra bővítésére.
Az államtitkár rámutatott: Magyarországon legalább tízezer új, kutatással, fejlesztéssel foglalkozó munkahelyre van szükség ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel vegyen részt az uniós forrásokért folyó versenyben.
Cséfalvay Zoltán kitért arra, hogy a kutatás, tudomány és innováció világtérképe átrajzolódik, Európa egyre inkább lemarad a versenyben. Az Európai Unióban a GDP 1,9 százalékát fordítják kutatás-fejlesztés-innovációra, és 2010 végére sem érte el a kitűzött 3 százalékos célt. Magyarország az uniós átlagtól is elmarad, és 2020-ra azt vállalta, hogy a GDP 1,8 százalékát fordítja erre a célra.
Az NGM államtitkár utalt arra, hogy a tervek szerint jövőre átalakul az innováció finanszírozási rendszere, a közepes és nagyvállalatok az innovációs járulékot teljes egészében befizetik az innovációs alapba, nem vonhatják le a kutatás-fejlesztésre szánt költségüket, hanem pályázati rendszerben igényelhetnek támogatást erre a célra.
Az államtitkár megjegyezte eddig mintegy évi 20 milliárd forint járulékot fizettek be az innovációs alapba a cégek, és mintegy 20 milliárd forintot írtak le kutatás-fejlesztési költségként, amely mögött nem minden esetben volt valós kutatás.
Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke a megnyitón szólt arról, hogy a gazdasági válság egyik kitörési pontja az innováció, és az eredmények eléréshez nélkülözhetetlen a szakdiplomáciai hálózat.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a válság időszakában világossá vált, hogy felértékelődnek mindazok a területek, amelyek alaposabb tudást igényelnek. A tudománydiplomáciának különös jelentősége van azokban az országokban, köztük Magyarországon, ahol az anyagi lehetőségek korlátozottak. Magyarországnak szüksége van arra, hogy a hagyományos értékeit, köztük a tudományos kiválóságot hangsúlyozza - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése