 | Megszavazták a jövő évi adószabályokat |
Az Országgyűlés hétfőn 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit. A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságállományával együtt, ahogyan a Fővárosi Önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel. Az eredetileg tervezett megyei intézményfenntartó központ helyett a parlament - az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatát elfogadva - úgy döntött, hogy az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézmények fenntartását a kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el. Ennek előkészítésére a kormánymegbízott intézményi biztost nevezhet ki.
A záróvitában felszólaló ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy a kormány a 180 milliárdos adósságállomány átvállalásával egyidejűleg a megyei önkormányzatok ezermilliárdos vagyonát is államosítja. Jobbikos és LMP-s politikusok egyaránt azt szorgalmazták, hogy a törvényben rögzítsék: az átadott vagyon kizárólag törvényi engedéllyel idegeníthető el. A kormánypártok ezt nem támogatták, a fideszes Kósa Lajos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarják privatizálni az állami tulajdonba kerülő vagyont és intézményeket.
Orbán Viktor miniszterelnök még október 3-án írt alá megállapodást 19 megyei közgyűlési elnökkel arról, hogy 2012. január 1-jével az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adóssággal együtt, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel. A kormányfő szerint a megyei önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló döntéssel a rendszerváltáskor elkövetett hibát javítottak ki, és minden remény megvan arra, hogy a központi gazdálkodással a kincstár az adósság újratermelődését megakadályozza.
Az intézményátvétel érdekében az Országgyűlés november 7-én módosította az alkotmányt is, rögzítve: törvény rendelkezhet arról, hogy a helyi önkormányzat tulajdona az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható. Navracsics Tibor javaslata indoklásában azt írta: a kormány kész konszolidálni a feladataik ellátásához az elmúlt években jelentős mértékű hitelfelvételre kényszerülő megyei önkormányzatok helyzetét, adósságállományuk ugyanis a gazdasági növekedés egyik korlátja.
Meghosszabbították a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság megbízatását
Az Országgyűlés hétfőn jövő év március végéig meghosszabbította a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság, eredetileg november 20-án lejáró megbízatását. Az erről szóló erőterjesztést 249 kormánypárti igen szavazattal, 71 ellenzéki nem ellenében, illetve 30 szocialista képviselő tartózkodása mellett fogadta el a Ház. Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke a határidő-hosszabbítást egyebek mellett arra hivatkozva kérte a parlamenttől, hogy a bizottság meghallgatásai során kiderült: a meghívott jogvédő szervezetek nyilatkozatai egymásnak ellentmondanak, illetve "számtalan eltérést mutatnak" az ORFK teljes körű beszámolójával. A testület ezen ellentmondások feltárása érdekében további dokumentumokat kért be, amelyek elkészítéséhez az érintett szervezeteknek hosszabb időre van szüksége - hangsúlyozza Kocsis Máté, kiemelve, hogy további meghallgatásokra is szükség lehet.
Gyöngyöspata azt követően került a közfigyelem középpontjába, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől két héten át járőröztek a településen, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. Az április 22. és 24. közötti időszakra a település határába katonai és önvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett a Véderő, de a rendezvény megnyitását a rendőrség megakadályozta. A tábornyitás napján 267 roma nő és gyermek távozott a településről Csillebércre és Szolnok-Tiszaligetre néhány napra.
A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől. A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását. A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel. A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető. A strukturális támogatás fenntartása az indoklás szerint azért felesleges, mert gyakorlatban nem alkalmazták, a normatív támogatás hatékonyságát pedig vitathatónak tartották.
Hatvanmilliárdos MÁV-adósságot vállal át, és tőkét emel az MFB-ben az állam
Az Országgyűlés hétfőn a költségvetési törvény módosításával hozzájárult ahhoz, hogy az állam még idén átvállaljon a MÁV Zrt. adósságából legfeljebb 64 milliárd forintot. A parlament erről a megyei önkormányzatok intézményeinek és vagyonának állami átvételéről szóló törvény részeként döntött hétfőn, jóváhagyva, hogy az állam legkésőbb december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Zrt. hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 milliárd forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait. A Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam 60 milliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése