Lázár János beterjesztette az új választójogi törvény tervezetét

A jelenleginél lényegesen kisebb létszámú, 199 fős parlamentet, egyfordulós választási rendszert tartalmaz és átszabja az egyéni választókerületek határát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap este önálló képviselői indítványként nyújtott be az Országgyűlésnek.

A parlament honlapján megtalálható javaslat szerint a jövőben 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak a szavazók. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós lesz, amelynek során a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok egy pártlistára szavazhatnak majd.

A javaslat az Alkotmánybíróság 2005. évi határozatának megfelelően úgy rendelkezik, hogy az egyéni választókerületek ne lépjék át a megyehatárokat, a főváros határát, összefüggő területet alkossanak és a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos legyen. Az eltérés mértéke kizárólag abban az esetben lehet több 15 százaléknál, ha - például a migráció következtében - az eltérés objektív okok miatt már nem tartható. A javaslat akkor teszi kötelezővé az Országgyűlés számára a választókerületek határainak megváltoztatását, ha az eltérés meghaladja a 20 százalékot. A benyújtott javaslat a fővárosban 18, Pest megyében 12 egyéni választókerületet hoz létre. A többi megyében a választók létszámával arányosan 2 és 7 közötti lesz az egyéni választókerületek száma.

Tekintettel a választókerületek területének, ezáltal az egy választókerületre eső választópolgárok számának növekedésére, a jelöléshez legalább ezerötszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges - áll a javaslat indoklásában. Minden választó csak egy jelöltet támogathat ajánlásával, és kizárólag a lakóhelye szerinti egyéni választókerület jelöltjét.

Az egyfordulós választások során mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényes voksot kapja, függetlenül a választáson megjelentek számától. Az országos listán megszerezhető mandátumok száma a javaslat szerint 93 lesz. Országos lista kétféleképpen állítható: pártlistaként vagy nemzetiségi listaként.

Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltállításuk alapján - kizárólag ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát is állíthat. Egy párt kizárólag egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt. A javaslat rögzíti, hogy pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma.

A pártlistán való mandátumszerzés feltétele, hogy az megszerezze a pártlistákra és a nemzetiségi listákra országosan leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát. Közös pártlistáknál a feltétel a szavazatok legalább 10 százaléka, kettőnél több, legalább három párt által állított közös lista állítása esetén 15 százalék megszerzése. A javaslat szerint megmarad a töredékszavazatok rendszere.

Országos nemzetiségi önkormányzat csakis nemzetiségi listát állíthat, amelynek állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. Az indoklás szerint ez kizárja annak lehetőségét, hogy egy személy nemzetiségi és pártlistán egyszerre legyen jelölt.

A nemzetiségek számára a javaslat kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít, a nemzetiségi listás mandátumszerzésük esetleges elmaradása esetében pedig bevezeti a nemzetiség szószóló jogintézményét, amely biztosítja számukra az Országgyűlés munkájában való részvételt. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. Az új törvény a javaslat szerint 2012. január 1-jén lép hatályba.

(MTI-fidesz.hu)