A "Csöndes szabadságharc"-nak nevezett korszakban jelentős szerepet játszott a Magyar Nemzet című budapesti napilap, amely Pethő Sándor főszerkesztő irányításával a magyar önállóság eszméje és az ellenzéki politika egyik fóruma volt. Pártoktól független orgánum lévén, bátran követhette szerkesztőségi elveit. Ez a lap volt a második világháború kitörését megelőző és követő hónapok egy érdekes és izgalmas vállalkozása, a szellemi honvédelem otthona. Megindítása a népi írói csoport egy tagja, Szabó Zoltán nevéhez fűződik. "A tardi helyzet+ és a "Cifra nyomorúság " szerzője a Magyar Nemzet munkatársa volt. A szellemi honvédelem ötletét egy svájci kezdeményezés szolgáltatta. 1938-39-ben Zürichben "Geistige Landesverteidigung" címen kiállítást rendeztek és Svájc huszonkét kantonja törvényt hozott a szellemi felfegyverkezésről. Tanfolyamokat indítottak és oktatták az embereker az ország történelméről, demokratikus kormányrendszerekről, a zavartalan együttélést biztosító elvekről. A Magyar Nemzetben Katona Jenő ismertette a svájci kezdeményezést, amelynek fő célja az volt, hogy a lakosságot a nagynémet eszmével és nemzetiszocialista ideológiával szemben közömbössé tegye. Szabó Zoltán fordította le " szellemi honvédelem.re a " Geistige Landesverteidigung"-ot, amely nem volt svájci találmány, hanem már megtalálható egy német író, Moeller van der Brude egy könyvében.(Tőle származott a " harmadik birodalom" kifejezés is).
A veszedelmes folyamatok elleni harcnak-írta Szabó Zoltán-tulajdonképpen az ellen kell fordulnia, ami a hazai lelkekben e magyarságra veszedelmes politikai észjárások és általában gondolkodási rendszerek elfogadását lehetővé tette.... A svájciak nagyon jól látták, hogy a kis népek állandó függetlenségi harcában szellemi eszközök éppen nem visznek mellékes szerepet.
A szellemi honvédelem ötletét sikerült Pethő Sándorral elfogadtatni és a Magyar Nemzetben rendszeres rovat nyílt ennek ápolására.
Bevezető cikkében azt írta Szabó Zoltán, hogy " egy országot kétféleképpen lehet elveszíteni: ellenséges hadakkal támadás útján és belső támadókkal, nemzeti jellegének,nemzetiségének megsemmisítése útján". a terv mögött a nemzeti kohézió megteremtésének szándéka állott.
Német eredetű címmel a német behatások elleni védekezés. A német nacionalizmus elleni orvosság Szabó Zoltán szerint nemaz internacionalizmus, hanem a helyi ihletésű patriotizmus volt. Ennek szolgálatában indult meg 1939 július 9-én a "Szellemi Honvédelem" című rovat, amely minden vasárnap egy teljes lap terjedelemben jelent meg. Múlt idők államférfiait, költőit, íróit szólaltatta meg, régi népdalokat, népmeséket, illosztrációkat közölt,olykor élő alkotóktól is idézett. Az első összeállításban helyet kapott Zrínyi Miklós Áfiumából egy rövid szemelvény: "Magyart kívánok oldalamra, nem indust, sem garamantát, sem olaszt, sem németet, sem spanyolt. Csak jobbítsok meg magunkat,szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára a katonai fegyelmet. Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!" Aztán Gyulai Pál, Illyés Gyula egy-egy verse, Széchenyi, Wesselényi,
Juhász Gyula, Herczeg Ferenc idézetek, kuruc dal, Szabó Zoltán cikke. A hétről -hétre megjelenő rovat szerkesztője nem vitatkozott, időszerű eseményeket sem kommentált, csak a nemzeti öntudat ébresztése érdekében a múltat idézte és a szabadságharcos hagyományokat ápolta. Az újabb kori alkotók közül különösen a népi írók műveiből adott szemelvényeket, felhívva a figyelmet a munkáikra és folyóirataikra. A kormánypárti és szélsőjobboldali sajtó a kezdeményezést elhallgatta, de nem támadta, hiszen aligha találhatott kivetnivalót azon, hogy egy lap a magyar történelem nagyságait idézi.
Augusztus közepén Pethő Sándor azzal az ötlettel állt elő, hogy a kezdeményezésnek szervezeti formát kell adni.
" Ha nem tudjuk-írta- e szellemi honvédelem érdekében fölszervezni a magyar társadalom hazafias és öntudatos rétegeinek, úgymint a középosztály magyar ösztönű részének, továbbá az idegen kolonizáció esetében legtöbbet veszítő munkásságnak és parasztságnak zárt falankszát, akkor az egész szellemi honvédelem nem egyéb, mint zengő érc és pengő cimbalom."
Szabó Piroska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése