Magyarországnak érdeke, hogy növelje kereskedelmét Kínával

Jóllehet a magyar gazdaság mélyen integrálódott az Európai Unió felé, a gazdasági realitások arra késztetik Magyarországot, hogy a kereskedelemben Kína irányába is nyisson - mondta Becsey Zsolt, miniszterelnöki külgazdasági megbízott egy budapesti konferencián csütörtökön.

A Budapesti Corvinus Egyetem által szervezett "Kínai-európai együttműködés a hosszú távú fenntarthatóságért" című konferencián Becsey elmondta: Kínának érdekében áll, hogy az euróövezet kilábaljon az adósságválságból, és a kínai befektetések hozzájárulhatnak a kereskedelemeben és a tőkeáramlásban mutatkozó egyenlőtlenségek mérsékléséhez.

Kao Csien (Gao Jian), Kína magyarországi nagykövete az eseményen elmondta: Európa és Kína együttműködésének legfontosabb jellemzője éppen a konferencia témáját adó fenntarthatóság. Időzítése pedig nem is lehetne jobb, hiszen a gazdaság válság legyőzése csak együttműködéssel és közös erőfeszítésekkel lehetséges.

Becsey Zsolt elmondta, hogy Kína kiemelt helyet foglal el a Magyarország és Ázsia közötti külkereskedelemben, a forgalom mintegy negyede jut rá. Hozzátette, hogy egy-két éven belül a Kínával folytatott kereskedelem meghaladhatja az Egyesült Államok és Magyarország közöttit.

Az első Magyarországra érkező nagyobb kínai befektetőkről, így a Huawei elektronikai és a Wanhua vegyipari vállalatokról szólva hangsúlyozta, hogy azok magatartása példaértékű a későbbi befektetők számára. Nem tőkeintenzív enklávékat szeretne Magyarországra csábítani a kormány, rendkívül fontos, hogy a kínai vállalkozások megfelelő mértékben ágyazódjanak be a magyar gazdaságba - tette hozzá.

A miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy az elmúlt időszakban rendkívül kedvezően fejlődtek a két ország közötti kapcsolatok. Példaként említette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a sanghaji világkiállítás záróeseményén vett részt, és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök Magyarországra látogatott.

Kao Csien (Gao Jian) nagykövetasszony kiemelte: az Európai Unió Kína legfontosabb kereskedelmi partnere. 2008-ban, a pénzpiaci válság csúcsán a kétoldalú kereskedelem volumene 19,5 százalékkal nőtt és elérte a 425,6 milliárd dollárt. Az idei év első felében már 259,5 milliárd dollár volt a kereskedelem volumene, 21,3 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában - tájékoztatott Kao Csien.

A kínai-európai kapcsolatok továbbépítése legfontosabb feltételének nevezte a kölcsönös bizalmat. Elmondta: összességében szoros a kapcsolat a két térség között, de időről-időre felelőtlen megjegyzéseket lehet hallani Kína vélt motivációiról, és ez jelzi, hogy szükség van a kölcsönös tisztelet melletti elkötelezettség erősítésére.

Az euróövezeti válságkezelésben való esetleges kínai részvételről elmondta: már többször hangsúlyozta a pekingi vezetés: meggyőződése, hogy Európa képes kilábalni a válságból és többször tett ígéretet arra, hogy lehetőségeihez mérten támogatja az ilyen irányú törekvéseket. Hozzátette: Európa megsegítése Kína saját érdeke is, hiszen a globalizált világban már nincsenek zérus összegű játékok, vagy mindannyian nyerünk, vagy mindannyian vesztesek vagyunk – tette hozzá.

A hatékonyabb együttműködés érdekében azonban fel kell számolni az akadályokat, mondta a nagykövetasszony, aki kiemelte, hogy Kína - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jelenlegi szabályai szerint - 2016-ra már automatikusan megkapná a "piacgazdasági" státuszt. A kérdés az, hogy miért ne lehetne ezt hamarabb odaítélni, amikor az mind az Kínának, mind Európának hasznára válna - tette hozzá Kao Csien.

A konferencián felszólalt José Manuel Leceta-Garcia, a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója is, aki kiemelte, hogy a szervezet számára fontos a kínai kapcsolatok erősítése. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora abbéli reményének adott hangot, hogy a konferencia során mélyülnek az egyetem és kínai partnerei közötti kapcsolatok. Mint mondta, jelenleg 40-50 kínai hallgató tanul a budapesti intézményben.

(MTI-fidesz.hu)