Az új Munka törvénykönyve is támogatja az érdekvédelmet, a hatályos törvénykönyv azonban hungaricum Czomba Sándor szerint, mert sehol máshol nincs ilyen fokú szakszervezeti védettség, ennyi tisztségviselő, ilyen sok munkaidő-kedvezmény - a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral a Magyar Hírlap szombati számában jelent meg interjú. |
Az államtitkár a lapban kifejtette: fontos vívmányokat hagytak meg az új Munka törvénykönyv tervezetében, és az új szabályozás a szakszervezetek valódi tevékenységét nem fogja gátolni. Elmondta azt is, hogy a sokszor elhangzott vádakkal ellentétben nemcsak a "kiváltságos" érdekképviseletekkel egyeztettek, hanem a nagyobb konföderációk vezetőivel is. A főbb pontokban véleménye szerint meg is tudtak állapodni, de elismerte, hogy voltak kisebb, de szintén fontos kérések, amelyeket nem tudtak elfogadni. "De ha arra várnánk, hogy mindenben egyetértés legyen, soha nem jönne létre az új kódex" - tette hozzá.
Czomba Sándor kifejezetten sajnálta, hogy a LIGA úgy döntött, hogy az utcára vonul. "Azt gondoltam, amikor Gaskó István bólint az igent, és nem az útonállást jelenti" - jegyezte meg. Az államtitkár kifejtette azt is, hogy önmagában a Munka törvénykönyve nem alkalmas arra, hogy munkahelyeket teremtsen, abban viszont segíthet, hogy munkahelyek maradjanak meg, valamint újak létrehozását is elősegítheti.
A régiónként eltérő minimálbér lehetőségéről azt mondta: "szó sincs arról, hogy a kormány ezzel a lehetőséggel most kívánna élni. A törvénykönyv jó esetben évekre ad keretet, és hosszabb távon szeretnénk megteremteni a minimálbér eltérítésének lehetőségét". Azaz, ha valamikor foglalkoztatási szempontból fontos lenne, akkor területi, ágazati, vagy egyéb okból más-más minimálbért lehessen megállapítani - mondta. Hozzátette: sok helyen működik az életkor alapján eltérő minimálbér, vagy a szektor szerinti elkülönülés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése