Kitüntetett alkalom a mai, mert a mi kormányunk terjesztett elő három törvényt a parlament elé – kezdte előadását Pokorni Zoltán. Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke az elmúlt másfél évet „kalandosnak nevezte”, és kiemelte, számos egyeztetésen és tárgyaláson vannak túl.
„A kevesebb több”
Az iskolafenntartásról szólva kijelentette, egyetért az oktatási államtitkársággal abban, hogy hozzá kell nyúlni a jelenlegi rendszerhez. A magyar iskolarendszer nem képes a hozott hátrányokat kiegyenlíteni – mutatott rá. A Fidesz oktatáspolitikusa túlzónak érzi azonban a teljes államosítást, és azt javasolja, hogy a nagyobb önkormányzatok tarthassák meg az iskoláikat, míg a kistelepüléseknél valóban szükségesnek látja az állami fenntartói felelősség növelését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy törvényben kellene deklarálni az intézmények működtetéséhez szükséges források biztosítását is.
|
Az egész napos iskola lehetőséget adhat az ismétlésre, a gyakorlásra, a csoportmunkára, a közösséggé formálódásra: nagyon fontos lenne, hogy közösséget tudjunk formálni a mai, sokszor magányos gyerekekből – emelte ki Pokorni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kevesebb több; ha nincs meg a kellő anyagi fedezet, ha nincs definiálva az egész napos iskola pontos tartalma, akkor nem tartja jó megoldásnak, hogy egyszerre, minden évfolyamon kötelezően bevezessék.
Meg kell törni az ördögi kört
„A pedagógus életpályamodell nem bértábla, hanem összetett manőver, ahol négy-öt ponton próbáljuk megtörni az ördögi kört” – jelentette ki Pokorni Zoltán. A fideszes politikus fontosnak tartaná, hogy már a pályaválasztás időszakában vonzóvá tegyék a tanári hivatást. Éppen ezért a legmagasabb pontszámmal jelentkező hallgatóknak ösztöndíjat és garantált elhelyezkedési lehetőséget kellene kínálni – fűzte hozzá. A pedagógusok bérezéséről szólva leszögezte: az államtitkárság elképzelésével ellentétben ő egy aránylag gyorsan emelkedő bérrendszer bevezetését tartaná szükségesnek. Honorálni kell azt is, ha valaki többet dolgozik, és lényeges elemnek tartom a folyamatos minősítési kötelezettséget is – emelte ki Pokorni.
|
Az óvodába lépés idejéről szólva elmondta, négy éves kortól tenné kötelezővé az óvodába járást, alatta pedig pénzbeli támogatással ösztönözné a szülőket arra, hogy beirassák a gyerekeket az intézménybe. Ugyanilyen hangsúlyos kérdésnek tartja azt is, hogy kötelező legyen-e elhagyni az óvodát a hatodik életév betöltése után. Mint mondta, a gyerekek ebben az életkorban nagyon különbözőek, naptári és mentális koruk eltérhet egymástól. Miért ne lehetne ezt rugalmasan kezelni? – tette fel a kérdést.
Az érettségivel kapcsolatban leszögezte, a központi vizsga bevezetését tartaná szükségesnek.
„Ki kell bővíteni a diákhitel-rendszert”
Pokorni Zoltán beszélt a szakképzési rendszer átalakításáról is. Ezzel összefüggésben elmondta: „nem szabad a ma zömmel négy éves képzéseket három évesre redukálni”. Mint mondta, a hosszabb képzési idő elengedhetetlen a későbbi továbblépésben, tanulásban.
A felsőoktatással kapcsolatban kijelentette, szükségesnek tartja a diákhitel-rendszer kibővítését oly módon, hogy a hallgatók képzési költségét a majdani munkaadók vállalják át.
|
Mint ismert, a Fidesz számos módosító javaslatot készül benyújtani a készülő köznevelési törvényhez. „A saját lelkiismeretem és az oktatás iránt érzett közös felelősségünk alapján azt gondolom, hogy ezt a vitát a következő hetekben le fogjuk folytatni, és nagyon bízom benne, hogy végül egy olyan tervezet kerül majd szavazásra, amit valamennyien jó lelkiismerettel tudunk támogatni” – húzta alá Pokorni Zoltán.
|
"Ugyanannak a feladatnak az ellátása más költségeket jelent Tokajban, mint Komlón"
Vannak olyan speciális pedagógiai programú intézmények, amelyeknél nem kérdés, hogy állami fenntartásúaknak kell lenniük – mondta Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Példaként a katonai és rendőri iskolákat említette. „Ezekben az esetekben nem gondolnám, hogy a visszaszerződés fontos lenne, azonban a többi oktatási intézmény esetében meg kell oldani, és én ezen dolgozom” – fogalmazott a politikus.
Az oktatási intézmények finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: az önkormányzati törvény beterjesztett tervezete feladatfinanszírozást jelöl meg. Nagyon sok esetben azonban már most is feladatfinanszírozott a település. Ezzel összefüggésben rámutatott: ki kell találni, hogyan oldjuk meg azt a problémát, hogy ugyanannak a feladatnak az ellátása szükségszerűen más költségeket jelent például Tokajban, mint Komlón.
|
„Ha majd feltalálják az automata borotvát férfiak számára, akkor megoldható lesz ez is, addig biztos nem” – érzékeltette a fideszes politikus egy plasztikus példával azt, hogy adott feladatok ellátására nem lehet országosan egységes finanszírozást kialakítani.
A Fidesz alelnöke szerint, ha nincs pénz a pedagógus életpályamodellre, akkor inkább el kell halasztani, de az sem lenne ördögtől való, ha nem minden területen, hanem például csak az óvodapedagógusoknál vezetnék be először. A fideszes politikus kitért arra is, hogy az államtitkárság az elmúlt egy-másfél évben folytatott egyeztetések nyomán csupán három javaslatukat fogadta be. Ez nem jó, most módosító indítványokat kell benyújtani, és a frakciót meggyőzni - jegyezte meg, hozzátéve: bízik benne, hogy olyan javaslatot fogadnak végül el, amit jó lelkiismerettel tudnak támogatni, a mostani azonban nem ilyen.
A felsőoktatásról szólva azt mondta, hogy azt javasolja, olyan Diákhitel 2-t hozzanak létre, ahol a diák képzésének költségét, a diákhitel részleteit a majdani munkaadó vállalja át, állami alkalmazott esetén az állam. Kósa Lajos arról beszélt, hogy az önkormányzati fenntartású iskoláknál nagyon vegyes a kép. Mintegy 1300 önkormányzati fenntartó van, ebből 300 fenntartó iskoláiba jár a gyerekek 80 százaléka.
Debrecen fideszes polgármestere szerint is vegyes rendszert kellene működtetni a fenntartásban a jelenlegi feltételek mellett. A kisebb településeken általában nem tudják rendesen ellátni a fenntartói feladatokat, és tipikusan nem állnak rendelkezésükre azok a bevételek, mint a nagyobb településeknek, és meghaladja erejüket az intézmények fenntartása - mondta. Szerinte az a megoldás, amit választottak, hogy vissza lehet kérni a fenntartói jogot adott esetben, járható út, ha a visszaszerződés kondícíóit pontosan meghatározzák.
"A tehetséggondozás legyen a legfontosabb eleme a rendszernek”
Kósa Lajos további problémaként vetette fel a közoktatási rendszer tervezett átalakításával kapcsolatban, hogy a tehetséggondozásra méltatlanul kis hangsúly helyeződik. Szavai szerint az elmúlt húsz évben a felzárkóztatás kérdését a magyar iskolarendszer megoldotta, azonban a tehetséggondozást nem. Hozzátette: az ország és a nemzet teljesítőképességére jóval nagyobb hatással van az utóbbi. „Az államnak mindenképp úgy kell kialakítania az új közoktatást, hogy a tehetséggondozás legyen a legfontosabb eleme a rendszernek” – hangsúlyozta. A jelenlegi átalakítás azonban a rendszer „alján” teljesítőket segíti, de a nagyon jó teljesítményeket leadó diákokat biztosan nem – zárta beszédét Kósa Lajos.
|
2013-ban 70 milliárd a pedagógus életpályamodell forrásigénye
A távirati iroda beszámolójából kiderül, hogy a konferencia elején Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta: a tervezett bevezetés első évében, 2013-ban mintegy 70 milliárd, a következő évben 150 milliárd forint a pedagógus életpályamodell forrásigénye. Az oktatási államtitkár rámutatott, a kormány ennek ismeretében támogatta az új köznevelési törvényről szóló javaslatot.
|
A tervezet értelmében 2013. szeptemberétől egy főiskolát végzett pedagógus a mostani 122 ezer forinttal szemben 163 ezer, egy egyetemet végzett 129.500 forint helyett 184 ezer forintot kereshet havonta. A kereszténydemokrata államtitkár úgy fogalmazott: a pedagógus életpályamodell bevezetésével évtizedes adósságot törlesztenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése