Molnár: A kormány elkötelezett az ELI-projekt mellett

A kormány elkötelezett a kiemelt programmá nyilvánított tudományos nagyberuházás, az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt megvalósítása mellett – jelentette ki Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára csütörtökön Szegeden.

A lézerkutató központ létrehozása olyan nemzetgazdasági jelentőségű program, melyben a tudás és a gazdaság egymásra talál – hangsúlyozta a politikus a beruházást előkészítő projekt nyitókonferenciáján. A kormány részben uniós támogatással 3 milliárd forint fordít az összességében 64 milliárd forintos program előkészítő munkáira – közölte az államtitkár.

Molnár Ágnes hangsúlyozta: az, hogy az Európai Unió 44 nagy kutatóberendezésének egyike Szegedre kerülhetett, többek között az egyetemen hosszú évek óta működő, nemzetközileg is elismert tudományos bázisnak köszönhető. A beruházás nagy lehetőséget jelent a térség és az ország gazdasági fejlődése szempontjából is – tette hozzá.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az előkészítőprojektben születnek meg a lézerberendezés koncepcionális tervei, folyik az épületek tervezése, a szükséges talajmechanikai vizsgálatok. A nagyprojekt pályázatát 2012. január 15. kell benyújtani, majd a remélhetőleg pozitív brüsszeli döntést követően kezdődhetnek el a 2015 végéig tartó kivitelezési munkák – tudatta a szakember. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora közölte, hogy a felsőoktatási intézmény fontos partnere lesz az ELI-nek, széleskörű kutatási portfoliójának köszönhetően hídszerepet tölthet be az intézmény és a tudományos eredmények felhasználói között.

Az SZTE a műegyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel és nemzetközi partnerek bevonásával már kidolgozta a központ működtetését végző szakemberek számára a képzési programot, így adott a lehetőség, hogy magyar fiatalok fontos pozíciókat szerezzenek az intézményben.

A professzor az MTI-nek korábban elmondta, a szegedi mellett bukaresti és prágai helyszínen megvalósuló lézeres központban a jelenleg Franciaországban, illetve az USA-ban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis az a lézer által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét.

A tudósok által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehet előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílik majd.

A központban folyó kutatások az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, és bizonyos „egzotikus fizikai kísérlet” elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, amellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.

(MTI-fidesz.hu)