A román állami törekvések miatt veszélybe került mindaz, ami egy nemzeti, magyar érzelmű csonka országinak jelent Székelyföld historikus történelmi, és elhallgatott irodalom-történeti vonatkozású emlékhelyeinek megismerésében. Az illyefalvi Szabó Dezső kúria jövőre lehet, hogy látogathatatlan román raktár, vagy "dák" történelmi központ lesz. Az Úz völgyi, Kós Károly által építtetett, s minden más helyszínnél jobb állapotban megmaradt egykori magyar határvadász, belülről is megtekinthető, lakatlan laktanya, legénységi és tiszti épületek, a visszacsatolás idején épített erődvonalak, géppuskafészkek, hősi emlékhelyek és most még háboríthatatlan honvédsírok a romboló erőgépek áldozatai lesznek. A román közigazgatás betilthatja azokat az ünnepségeket, amelyek a magyar hősöknek, az elmúlt évszázadok hétköznapi nagyságainak, a visszacsatolás utáni időszak honvédő küzdelmeinek állítanak emléket a most még emberi kéz által még meg nem sebzett, rongált érintetlen Kárpátokban. Lehet, hogy az idei nyár adja már csak az utolsó esélyt.Az Úz-völgyi, háborítatlan környezetben lévő ezeréves határ térségében sok-sok négyzetkilométeren már csak két idős ember lakik. Ők maradtak meg azokból a székely családokból, akik nem hagyták el a sebzetlen területüket azután sem, hogy Székelyföldre ismét beköszöntött a román időszak. A románt nem érdekelte a Kárpátok ezen úttalan, háborítatlan része, nincs infrastruktúra, villany, gáz, vezetékes víz és egyebek, megmaradt olyannak, mint ezer évvel ezelőtt.
E két idős ember még tudja, hol vívott a muszkával kézitusát a magyar baka, honnan lőtték honvédeink a beözönlő ellenséget. A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt idén még megrendezhető a harcoknak és hősöknek emléket állítóünnepség, ahol korhű egyenruhában emlékeznek a hősi időszakra, a visszacsatolás utáni megtartó harcokra.
Szabó Dezső és az elsodort falu minden magyar számára nemcsak irodalomtörténeti érték, hanem egy olyan teljes korrajz is, a múlt évszázad zivataros székelyföldi eseményeiről, hogy igazán befogadni, érzékelni és átélni ott, a helyszínen lehet. Még áll, és a jó kapcsolatoknak köszönhetően meglátogatható az íróóriás egykori lakhelye, és vannak még olyanok, akik tudnak mesélni Szabó Dezsőről, tevékenységéről, és az egykori székely életről, az egyszerű ember küzdelmeiről.
A megmaradt vártemplomok Háromszék eldugott területeinek természeti, néprajzi és épített környezeti kincseinek megtekintése, felkeresése most még nem vívja ki senki rosszallását, de lehet, hogy a régiós átalakítás után a székely inkább magába fordul, és az életét akarja fenntartani, mint a múlt megismertetését szolgálja. A Hunhír.info Baráti Köre - HuBa ezért is tartja nagy lehetőségnek a nyár végén rendezendő nagy székelyföldi látványkirándulását, amely lehet, hogy a politikai erőviszonyok miatt az utolsó szellemi múltmentő misszió.
Tudja-e Ön, hogy mit jelenthet az, ha az egyre népszerűbb és ismertebb, a nemzeti oldal által elfogadott és tisztelt Szabó Dezső alapműve, Az elsodort falu vélt helyszínén hallgathat meg egy irodalomtörténeti előadást ifj. Tompó László irodalomtörténésszel, az író leghíresebb magyarországi kutatójával? Tudja-e Ön, mit jelenthet egy magyar hazafinak, ha a Csíki havasok és a Nemere-hegység autóval járhatatlan útjain, az érintetlen természetben átkelve eljut az Úz-völgyi világháborús emlékhelyre, ahol a földgolyó minden szegletéből összesereglett, korhű ruhákba öltözött hagyományőrzők emlékeznek meg színpompás ünnepség keretében a II. világháború nagy honvédő harcáról? És ezek csak az alapok, mert a részletek és a további kihagyhatatlan lehetőségek ezután következnek...
A Hunhír.info a Jövőnk a Tét Polgári Egyesület közreműködésével irodalomtörténeti és hagyományőrző kirándulást szervez Székelyföld kevésbé ismert területeire, az Úz-völgyi ezeréves határra, illetve Szabó Dezső leghíresebb regénye, az Elsodort falu vélt helyszínére. Az előadásokkal, hagyományőrző seregszemlével és irredenta nótaesttel színesített kirándulás olyan területeket is érint, amelyeket az útviszonyok miatt ez idáig még a terepjáróval rendelkező magyarok sem tudtak felfedezni. A nyár igazi látványkirándulása olyan kiegészítőkkel, amelyet csak a Hunhír Baráti Köre és a csatlakozott egyesületek tudnak kínálni egy nemzeti gondolkodású magyar ember számára.
A kirándulás időpontja: augusztus 24-28.
Részletes program:
Augusztus 24., szerda
Indulás este 18 órakor a Nagyvárad téri Szent István kórház parkolójából, a Budapest – Ártánd – Kolozsvár – Korond – Farkaslaka – Székelyudvarhely – Csíksomlyó – Csíkrákos – Csíkszentmárton útvonalon.
Augusztus 25., csütörtök
Az egészségügyi pihenőkkel megszakított utunk során hosszabb időre megállunk Korondon, a népművészeti termékeiről híres vásárfaluban, ahol kedvezményes áron vásárlási lehetőséget biztosítunk kedves utasainknak Máté Károly taplász mester minden igényt kielégítő boltjában. Felkeressük Tamási Áron sírját Farkaslakán, és itt is lehetőség nyílik a farkaslakai kézművesek termékeinek megtekintésére, vásárlásra.
Székelyudvarhely érintésével átkelünk a Hargita-tetőn és a Hargita-fennsíkon, megállunk Csíksomlyón a kegytemplomnál, hogy azok is megérinthessék a csodatevő Szűz Mária szobrát, akik a búcsúi forgatagban a nagy tömeg miatt ezt nem tehették meg.
Rövid kitérőt teszünk a madéfalvai hősi emlékműhöz, illetve a magyar táltos ősvallás meghatározó helyszínére, a csíkrákosi erődtemplomhoz, amelynek falán a csaknem ezeréves freskók, a táltosavatás szertartásának momentumait mutatják be.
Ezt követően érkezünk szálláshelyünkre, Csíkszentmártonba, arra a településre, ahol szinte összesűrítve megtalálható a magyar történelem ezeréves maradványai, a román kori szentségtartótól a csíksomlyói kegyszobor másolatán át a hősi temetőig, illetve az irredenta emlékszoborig. A székely családoknál történő elszállásolás és az ott elfogyasztott bőséges vacsora után még lehetőség nyílik ismerkedésre a helybéliekkel és egymással a helyi, a Trianon előtti időkből származó vendéglátóipari-egységben.
Augusztus 26., péntek
A reggeli órákban indulunk a Csíki havasok, valamint a Nemere-hegység háborítatlan természeti környezetében vezető, az Úz-völgyi ezeréves határon található II. világháborús emlékműhöz, amely a honvédő magyar bakáknak és székely hősöknek állít emléket. Itt találhatóak a II. világháborús magyar honvédő harcok legjobb állapotban és legnagyobb mennyiségben megmaradt történelmi relikviái, a Kós Károly építette hátárőr laktanyától kezdve a géppuskafészkeken át a betonerődön keresztül a magyar határkövekig. Itt részt veszünk azon a hagyományőrző színpompás ünnepségen, ahol a világ minden szegletéből összesereglett katona matuzsálemek, és a csíkszentmártoni hagyományőrzők korhű ruhákban emlékeznek a II. világháború hőseire, illetve áldozataira az ottani kegyhelyen.
Az irredenta muzsikával, és közös dalolással összekötött rendezvényen többfogásos, a helyszínen készített estebédet szolgálunk fel tisztelt utasainknak, amely székelyföldi tájjelegű gasztronómiai különlegességekből áll, és korlátlan italfogyasztás is jár mellé. Ezzel egy időben, illetve ezt követően lehetőség nyílik a további közös éneklésre és ünneplésre. A késő esti órákban érkezünk vissza a sötétbe burkolózott Kárpátokon át csíkszentmártoni szálláshelyünkre.
Augusztus 27., szombat
A napot Szabó Dezsőnek, a székely népművészetnek és néphagyománynak, a letűnt korok székely-magyar hőseinek, a rovásírásnak és az épített környezet megmaradt emlékei megtekintésének szenteljük.
Utunk során felkeressük a Nyerges-tetői emlékművet, az alsócsernátoni skanzent, Székelyföld leghíresebb néprajzi gyűjteményét, a dálnoki kúriákat és a legrégibb rovásírásos emlékeket, Gábor Áron sírját és megérkezünk Illyefalvára, arra a településre, ahol az irodalomtörténészek szerint Szabó Dezső Az elsodort falu című regénye játszódik. Megtekintjük a helyi Szabó Dezső Emlékmúzeumot, és nagy írónk szobránál ifj. Tompó László irodalomtörténész előadással emlékezik meg az íróról és életútjáról.
Illyefalván a református templomvár megtekintése is napirenden szerepel; a jó állapotban megmaradt, ötszög alapú, külső várral megerősített erősség Székelyföld egyik legjelentősebb műemléke.
Tovább kalandozunk az irodalom ösvényein, Mikszáth Kálmán emlékszobáját is megnézzük a Séra-kúriában, az 1811-ből származó empire épületben, ahol szintén ifj. Tompó László méltatja Mikszáth, illetve a település egykori országgyűlési képviselőjének, Jókai Mór életútját. Sepsibodok, Málnás és Tusnádfürdő érintésével az esti órákban érkezünk vissza szálláshelyünkre, Csíkszentmártonba.
Augusztus 28., vasárnap
A hazaindulás napja. A reggeli órákban Székelyudvarhelyig a megszokott útvonalon haladunk, innen viszont letérünk a Küküllő-völgyébe, ahol megtekintjük Bögöz Szent László freskóiról világhíres református templomát, a csíki székely nemzetgyűlés agyagfalvi helyszínét, s azt az emlékművet, amely arra figyelmeztet, hogy szibériai száműzetése előtt itt látták a menekülő Petőfi Sándort a segesvári csata résztvevői.
Segesvár érintésével érkezünk meg Körösfőre, Kalotaszeg leghíresebb kazettás mennyezetes templomáról elhíresült településre, ahol szintén vásárlási lehetőséget, illetve templomlátogatást biztosítunk. Körösfő néprajzi vására a színmagyar faluláncolatok kézműves termékeinek kavalkádja. A késő esti órákban érkezünk vissza Budapestre.
A kirándulás során bőséges, tájjellegű ételekből összeállított félpanziós ellátást (reggelit és vacsorát) biztosítunk tisztelt utasainknak. Szállás Csíkszentmártonban vendégszerető székely családoknál.
Az Úz-völgyi megemlékezés többfogásos ebédje és a korlátlan italfogyasztás, valamint a zeneszolgáltatás költségét is tartalmazza a részvételi díj, éppen úgy, mint a vadregényes tájon keresztül az ezeréves határra történő kirándulás teljes költségét.
A túra összköltsége:
- vendégszerető székely családoknál falusi vendéglátás keretében 54.500.- forint.
- a csíkszentmártoni Bözsi Panzióban korlátozott létszámban (12 fő) 59.500.- forint.
Foglaló: 30 000 forint.
Jelentkezni július 15-ig az info@hunhir.info, vagy az ifjtompolaszlo@gmail.com címen lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése