2011. július 6., szerda






A tanú Bacsó Péter által 1969-ben rendezett magyar filmszatíra. Elkészülte után azonnal betiltották. 10 évig „dobozban pihent”, és annak eltelte után 1979-ben is csak azért mutathatták be, mert külföldön a Betiltott filmek Fesztiváljára készültek. 1981-ben még a XXIV. Cannes-i Filmfesztiválon is bemutatták, de nem versenyfilmként[3]. A tanú évek alatt kultuszfilmmé érett. Az első legális vetítések egyike egy Bacsó vígjáték szemle keretében volt, a József körút 63. szám alatti Bányász moziban. Később a Nagymező utcai Tinódiban vetítették hosszú hetekig, hónapokig.[4] A Tinódi moziban a bemutató, az első vetítés időpontja: 1979. június 6.

A folytatása 1994-ben készült el Megint tanú címmel.

Szereplők [szerkesztés]

Bacsó Péter – Kállai Ferencen és Őze Lajoson kívül – kiváló, de kevésbé ismert színészekkel és amatőr szereplőkkel dolgozott. Négy évtized elteltével egyes szereplők pontos azonosítása problémát jelent. A stáblista nem nyújt megfelelő segítséget, mivel a közreműködők nevei szerep nélküli felsorolásban jelennek meg. Több művész – többek között Kátay Endre és Velenczey István – neve hiányzik a listáról.

Színészek [szerkesztés]

Fábri Zoltán iskolázott színész is volt. A legendás színházcsináló Both Béla ekkor éppen a Nemzeti Színházat igazgatta, sikeresen lavírozva Marton Endre és Major Tamás között. Vámos László a Madách Színház máshol is sokat foglalkoztatott rendezője volt. Az ország első színházában játszott Velenczey István és a filmen is sokat foglalkoztatott Horváth József. Rátonyi Róbert kevés filmszerepeinek egyikét játszhatta el.

31. hétre prolongálva
Ennyi reklám lehetett

Bánó Pál, Pálffy György és Fehér Tibor a felvétel idején a Miskolci Nemzeti Színháznál volt szerződésben. Kézdy György Pécsett, Iványi József és Novák István Debrecenben működött. Bicskei Károly „száműzetésének”[6] aktuális állomása Veszprém volt. Kátay Endre Szegeden, Mezey Lajos Kecskeméten, Tándor Lajos – vidéki évek után – a Thália Színházban volt szerződésben. Szintén Pesten, a Madách Színházban játszott (zömmel epizódszerepeket) Rákosi Mária. Bálint György több pesti és vidéki szerződés után, ekkor a győri társulat tagja volt.

Főiskolások, amatőrök [szerkesztés]

A főiskolásokat a későbbi kecskeméti, Madách Színházi színész, majd rádióbemondó Korbuly Péter valamint Monori Lili és Sipeki Tibor képviselte. Főiskolás nemzedékek tanára, mentora volt Versényi Ida. Kétméteres magassága miatt ritkán kapott-vállalt szerepet. Az amatőr Metzradt Georgette nyelvtanárként, a Bacsó más filmjeiben is szerepet kapott Pecsenyke József grafikusként kereste kenyerét. A robbantó" kisfiút, Ifj. Németh Istvánt a rendező a házukból vitte ki a filmgyárba.

  • szerep betanító - Metzradt Georgette

A történet


1950-ben vagyunk. A főhős Pelikán József, a jámbor dunai gátőr, aki egyedül neveli gyerekeit. A film elején Pelikán nem tud húst venni gyermekeinek, és ezért otthon bejelenti: "Dezsőnek meg kell halnia" (vagyis titokban le kell vágniuk a pincében nevelt egyetlen disznajukat). A terv meg is van: mialatt a Pelikán-gyerekekből álló őrs énekpróbát tart (Ej, haj száll az ének…), a pincében az apa levágja Dezsőt, és a dal hangja elnyomja a disznó visítását. Mire megérkezik az ÁVO, szerencsére minden rendben lezajlik.

Másnap a folyóparton Pelikán találkozik egy régi illegális kommunista elvtársával, Dániel Zoltánnal, aki most már miniszter, és éppen orvhorgászik. Sajnos a miniszter a vízbe esik, ám Pelikán kimenti, majd hazaviszi. Otthon egy „komoly, névtelen, géppel írott feljelentés” miatt ismét ott az ÁVO. Dániel nagy hévvel magyarázza, hogy hibát követnek el: Pelikán régi kommunista, mindenkin segít, sose szegne törvényt ... őt is elbújtatta a nyilasok elől a második világháborúban - és mielőtt Pelikán közbeléphetne, megmutatja a rejtekhelyet az ávósoknak, ahol szépen kiterítve fekszenek az illegálisan levágott disznóból készült ínyencségek. Pelikánt feketevágás miatt letartóztatják és bebörtönzik.

Pelikán börtönbe kerül, és itt találkozik Gulyással, aki még '44-ben kiverte két fogát. Majdnem összeverekednek, amikor belép egy letartóztott plébános. Nem sokkal ezután Pelikánt meglátogatja a lánya is, aki megnyugtatja: múltjára való tekintettel lehet, hogy enyhe büntetést kap, kivéve persze, ha épp vele akarnak példát statuálni, merthogy „szocialista jog, meg minden”. Pelikén végül titokzatos módon hazakerül. Találkozik Csetnekyvel is (aki már '42-ben is feljelentette). Pelikán megpróbálja felkeresni barátját a minisztériumban, ahol azonban már nem ismerik Dánielt, s azt sem tudják, ki a miniszter.

Egyik este érte jön „egy nagy, fekete autó” és az elviszi Virág elvtárshoz. Aki megvendégeli és elmondja neki, hogy „a nemzetközi helyzet fokozódik” meg, hogy „az osztályharc élesedik” és, hogy „az élet nem habostorta”. Sajátos összeesküvő modorában azt akarja elmagyarázni Pelikánnak, hogy a kommunizmus és a kapitalizmus közti harc egyre durvul, ezért óriási szükség van megbízható, régi kommunistákra minél több társadalmi poszton - hiszen „ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség”. Ennek értelmében megbízza, hogy legyen a Fedett Uszoda igazgatója. És megnyugtatja, hogy „egyszer majd kérünk magától valamit …” Pelikán hiába szabadkozik, hogy „én kérem ideológiailag nem vagyok elég képzett”, a kérés az kérés. Uszodaigazgató lesz.

Másnap Pelikán fagyizni viszi a gyerekeit. Mikor visszaérnek a házukhoz, ott már várja őket a látogatóba érkezett Virág elvtárs és az ő „két fia”, akik szintén ávósok. A sült krumplis vacsora közben egy szétdurrantott zacskó miatt (Pelikán kisfiának gyerekes csínye) az ávósok szétlövik az összes befőttet.

Pelikán munkába áll mint uszodaigazgató. Amikor az uszodához ér, iszonyú sort lát. Kérdi a jegyszedőtől, hogy miért nem engedi be az embereket. A jegyszedő elmondja, hogy úsznak odabent. Pelikán erre bemegy, és megnézi mi van bent. Nem ismeri fel Bástya elvtársat, a legfőbb vezetőt, és mindenkit beenged. A tömeg örömében a medencébe ugrál, de ezzel tönkreteszik Bástya elvtárs nyugalmát. Az ávós testőrök „kimentik” Bástya elvtársat a forgatagból. Pelikán ismét börtönbe kerül.

A börtönben újra találkozik a plébánossal és Gulyással. Viszont ismét hazajut. Majd este megint elviszi a „nagy, fekete autó” Virág elvtárshoz, aki elmondja neki (miközben lehordja titkárnőjét, akinek (térden alul érő) kurta szoknyája van: „hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának”), hogy Bástya elvtárs megbocsátott, és az egész a jegyszedő hibája („A jegyszedőt internáltuk…”). Ezután kinevezi Pelikánt az Angolpark igazgatójává. „De miért pont Angolpark? Miért nem Vidámpark? Vagy Viccpark?” – kérdi Pelikán. „A torkánál ragadta meg a kérdést...Angol Park? Hogy az angol imperialista világbirodalom röhögjön a markába!? Vidámpark … ez kell a dolgozóknak.” – helyesel lelkesen Virág elvtárs.

Pelikán pedig teljesen átszervezi a Vidámparkot. Nincs többé Szellemvasút… helyette lesz a SZOCIALISTA SZELLEM VASÚTJA! Amikor Bástya elvtárs – aki úgy néz ki, mint egy szovjet tábornok – végigutazik a Szocialista Szellem Vasútján, annyira megijed, hogy elájul, ezért Pelikán ismét a börtönbe kerül, ahonnan megint Virág elvtárs hozza ki.

Új munkaköre a Narancskutató Intézet vezetése lesz. Amikor Bástya elvtárs az Intézetbe látogat, az ünnepség előtt Pelikán gyermekei megeszik a termést, az egyetlen érett narancsot. Virág elvtárs ekkor egy citromot csúsztat Pelikánnak, s ezt szolgálják fel Bástya elvtársnak. „Mi ez?” – kérdi Bástya elvtárs csodálkozva, meglehetősen fancsali képpel. Pelikán Virág elvtárs megerősítésére megismétli: „Narancs. Ez az új magyar narancs. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk.” – feleli Pelikán. Ezután jutalmul este közösen megnézik a Csárdáskirálynőt.

Virág elvtárs pedig kér valamit. Pelikánt megkínálja mignonnal, és elmondja, hogy azt szeretnék, ő legyen a koronatanú a Dániel Zoltán miniszter elleni koncepciós perben, akit kémkedéssel vádolnak. „Dániel mindent bevallott” – mondja Virág elvtárs. „Mindent?” – kérdi Pelikán. „Mindent.” – ismétli nyomatékkal Virág. Pelikánnak összezavarodik a valóság és a kitaláció, de végül a párt szava lesz az erősebb. „Az a gyanús, ami nem gyanús.” – ismételgeti.

Pelikánt elkezdik felkészíteni a perre. Felöltöztetik, betanítják neki a szöveget. Akkor is a szöveget mormolja, amikor az elhanyagolt gát átszakad, és mindent elönt a Duna. A házukból kiöntött lakosságnak Virág elvtárs bölcsességét recitálja: „Na ja, az élet nem habostorta.” (ez nem teszi túl népszerűvé). „Itt valami nem stimmel.” – eszmél fel.




Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)