Életpályája
Makón született hagymakertész paraszti családban, jogot hallgatott a Szegedi Tudományegyetemen, naponta járt be Makóról, albérletre nem telt a családnak. Ekkor csatlakozott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának falukutató mozgalmához, majd a népi írók táborához. A jogi egyetemen jó barátságban volt Reitzer Bélával, Bibó Istvánnal.
Könyveiben a parasztság helyzetéről írt, szociográfiai tanulmányaiban elemezte a mezőgazdaságból élők sorsát. Leghíresebb művei e korszakából: Futóhomok (1937), Parasztok (1938), Magyar falu (1940). 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója, 1945-ben a párt főtitkárává választották. 1944-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminiszteri pozícióját töltötte be.
Már az 1943-as szárszói találkozón Erdei a szocialista társadalom megvalósítását tűzte ki célul, a háború után hajlandó volt együttműködni a kommunista párttal a mezőgazdasági szövetkezetesítés ügyében. Rákosi alatt 1949 és 1953 között földművelésügyi miniszter volt, így természetesen felelős a szovjet mintára bevezetett kulák-listáért, a padlássöprésekért és a falvakban, vidéken történt atrocitásokért. 1953 júliusától igazságügy-miniszter volt. 1955-ben rövid ideig újra földművelésügyi miniszter lett.
Az 1956-os forradalom során miniszterelnök-helyettesnek nevezték ki, az egyik vezetője volt a szovjetekkel tárgyaló magyar delegációknak. A tököli tárgyalásokra érkezve november 3-án a KGB Maléter Pál honvédelmi miniszterrel együtt letartóztatta, de Erdeit néhány hét múlva Kádár János közbenjárására szabadon bocsátották.
1957-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az Agrártudományi Kutató Intézet igazgatója lett, nagy szerepe volt a mezőgazdaság 1959-es kollektivizálásában, amely létrehozott Magyarországon egy sikeres mezőgazdaságot, amely ellátta a hazai szükségleteket és piacra is termelt (szovjet piac, KGST piac, nyugat-német piac). 1964-től 1970-ig a Hazafias Népfront főtitkára volt. 1966-1971-ig a Magyar Tudomány c. akadémiai folyóirat főszerkesztője.
1948-ban és 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1948-ban a Kossuth-érdemrendet (első osztály) is megkapta. 1964-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.
Könyvei
Főbb munkái 1945-ig
- A makói tanyarendszer (Szeged, 1933)
- A makói parasztság társadalomrajza (Makó, 1934)
- Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe. Bp., 1937. 242 lap.
- Parasztok. Bp., 1938. 219 lap.
- Magyar város. Bp., 1939. 246 lap.
- Magyar falu. Bp., 1940. 238 lap.
- A magyar paraszttársadalom. Bp., 1941. 170 lap.
- Magyar tanyák. Bp., 1942. 260 lap.
- Szövetkezetek. Bp., 1945. 92 lap.
Főbb munkái 1945-től
- A szövetkezeti úton. Bp., 1956.
- A magyar tudomány helyzete és fejlesztésének főbb irányai. Bp., 1958.
- Mezőgazdaság és szövetkezet. Bp., 1959.
- A termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve. (Szerk.) Bp., 1960. 625 p.
- A mai agrárgazdaságtan főbb irányai és hazai fejlődése. Bp., 1961.
- Üzemszervezési kérdések a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben. Bp., 1961. 111 p.
- Erdei Ferenc-Csete László-Márton János: A mezőgazdaság belterjessége. Bp., 1964. 384 p.
- A mezőgazdasági üzemszervezés néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Bp., 1966. 121 p.
- A mezőgazdaság helye a nap alatt. Bp., 1967.135 p.
- Zöldségszükséglet és zöldségtermelés. Bp., 1967.
- Néprajzi ínyesmesterség. Bp., 1971. 90 p.
- Város és vidéke. Bp., 1971. 444 p.
Főbb munkái posztumusz
- Erdei Ferenc válogatott írásai és beszédei. (Szerk. Fekete Ferenc.) Bp., 1973. 439 p.
- Emberül élni. (Vál. Berend T. Iván, Szuhay Miklós.) Bp., 1974. 670 p.
- Agrárgazdasági tanulmányok. (Szerk. Fekete Ferenc.) 1-3. köt. Bp., 1976. 309, 343, 355 p.
- A magyar társadalomról. Bp., 1980. 402 p.
- Tudománypolitika, kutatásirányítási és szervezéstudományi tanulmányok. Bp., 1980. 551 p.
- Történelem és társadalomkutatás. (Szerk. Kulcsár Kálmán.) Bp., 1984. 482 p.
- A magyar társadalom Bp., 2003.
- Politikai írások 2. kötet (szerk: Tamasi Mihály) Bába Kiadó Szeged 2004. 448 p.
Források
- Huszár Tibor: Bibó István : Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok. Debrecen : Kolonel Lap- és Könyvkiadó Kft., 1989. 369 p. ISBN 963 01 94 96 1
- Britannica Hungarica VI. kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése