Feldman Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala megyei igazgatóságának agrárfórumán beszélt arról, hogy a vita során nagy valószínűséggel nem változnak az alapelvek, miszerint a hivatásszerűen gazdálkodók vásárolhatnak és használhatnak termőföldet, megpróbálva kizárni így a földspekulációt. A földforgalmazás szabályozásával a családi, valamint a kis- és közepes gazdaságokat kívánja támogatni a kormány, amely a helyi közösségek érdekeit is szeretné megjeleníteni a jogszabály révén.
"Minden bizonnyal nagyon komoly hullámokat fog verni" az országgyűlési vita, de nagyon erős cölöpöket ver le a jogszabály - fogalmazott a helyettes államtitkár.
A stratégiai agrárpolitikai feladatokat részletezve kijelentette: a föld mellett a víz védelme a másik legfontosabb eleme a magyar mezőgazdaságnak. Elmondta, június 30-ig kidolgozzák a Nemzeti Vízgazdálkodási, Öntözési és Aszálystratégiát, amelyben konkrét tervek szerepelnek majd a megvalósításhoz szükséges műszaki, emberi vagy pénzügyi erőforrásokra.
A magyarországi mezőgazdaság jelenlegi helyzetét elemezve és a jövőbeni terveket említve Feldman Zsolt kifejtette: az ágazat célja, hogy az élelmiszerkereskedelemben a hazai termékek aránya 80 százalékra nőjön, az export 10 milliárd euróra bővüljön, miközben a kivitelre szánt kész vagy félkész termékek arányát 70 százalékra kellene növelni. Mindezek mellett a termelés biztonságának növelése, az agrármunkahelyek megőrzése, a családi gazdálkodói kör megerősítése, illetve a természeti és biológiai erőforrások védelme is elengedhetetlen.
A helyettes államtitkár azt mondta: 2013-ban közel 691 milliárd forint európai uniós és magyar állami támogatásra számíthat a magyar agrárium, a pénzből 560 milliárd az uniós forrás, a maradék a nemzeti költségvetésből származik. Külön összegek vannak például sertésprogramra, állattenyésztési feladatokra, méhészeti tevékenységre, s "minél többféle ilyen jogcímet szeretnénk életben tartani". Hozzátette, hogy az évente érkező területalapú támogatások 10 százalékát lehetőség van differenciált agrárpolitikai célokra elosztani, így juthat pluszforrás a juhok, húsmarhák tenyésztésére, munkaigényes dohánygazdálkodásra, zöldség- és gyümölcstermelési programokra vagy a biztosítási díjak támogatására.
Feldman Zsolt jelezte azt is: a minisztérium "ugrásszerűen növeli" az általa működtetett középiskolák számát, 46 agrár képzőhelyet vesz át, és megteremti ezzel a középfokú oktatás bázisát, ami nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaság szakember-utánpótlásához.
(MTI-fidesz.hu)







A kormányfő szerint fontos tisztázni, hogy mi, magyarok nem másokkal
szemben akarjuk megfogalmazni a saját céljainkat. Amiben hiszünk és ami
mellett elkötelezettek vagyunk, az a határokon átívelő nemzetegyesítés
programja. Ennek fontos állomása a most létrejövő stratégiai
megállapodás, amely reményeink szerint új lendületet adhat Kárpátalja
magyar nyelvű felsőoktatásának – mondta Orbán Viktor, aki úgy
vélekedett, saját kultúráját bármely közösség egyedül anyanyelvén
adhatja tovább. A miniszterelnök szerint, ha nem tudjuk átadni saját
gyermekeinknek kulturális örökségünket, akkor „a kisebbségben lévő
magyar közösség feloldódik, mint egy afféle modern pezsgőtabletta”. Mi
mindannyian felelősséget viselünk azért, hogy ez nem történhessen meg.
Erről a felelősségtudatról szól ez a megállapodás, amely valójában egy
szándéknyilatkozat. Arról a szándékról szól, hogy mi, magyarok
összekötjük a sorsunkat, mert Magyarországnak létérdeke a határon túli
közösségek megmaradása, így az anyanyelvi kultúra fejlesztése is –
jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a nemzetegyesítés politikája alapvetően
két párbeszéden alapul. Kifejtette, az egyiket a magyar kormány a
határon túli magyarok vezetőivel, a másikat a többségi államok
kormányaival folytatja. Nekünk arra a kérdésre kell választ találnunk,
hogyan tudjuk könnyebbé tenni azt, hogy valaki Kárpátalján magyarnak
vallhassa magát, és fontos feladatunk az is, hogy a schengeni szabályok
betartása mellett, a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsuk annak
érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok szabadon Magyarországra
utazhassanak – húzta alá Orbán Viktor. A kormányfő szerint ebben a
munkában fontos szerepet játszanak a Kárpátalján működő magyar
konzulátusok, amelyek a „magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatok előretolt
helyőrségei”, és azok az ukrán politikusok, akik felismerték, hogy a
nemzetiségek közötti konfliktusok sehová sem vezetnek.


