Rogán: A cél, hogy minél szélesebb legyen a középosztály

Azok tartoznak a középosztályhoz, akik saját jogon szerzett jövedelmükből tartják el magukat és családjukat – jelentette ki Rogán Antal a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó közösen rendezett konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén, csütörtökön.

A középosztály fogalmát ma politikai kategóriaként használják, ez rossz. A baloldal úgy fogalmaz, hogy ez egy szűk réteg, és ezzel tudatosan a szocializmus fogalomhasználatához nyúlnak vissza, ugyanis ez akkor szitokszó volt – jelentette ki Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a középosztályt úgy definiálta, azok tartoznak ebbe a kategóriába, akik saját jogon szerzett jövedelmükből tartják el magukat és családjukat. Mint mondta, a jó kormányzás célja, hogy ez a réteg minél szélesebb legyen. Azért szükséges, hogy ezek az emberek minél többen legyenek, mert a józan ész alapján  tudnak dönteni a közösségi ügyekben is – szögezte le. A fideszes képviselő felhívta a figyelmet arra is, mindezek mellett a gyerekvállalás társadalmi költségét is el kell ismerni. Emellett a mobilitást is erősíteni kell, azaz, ne akadályozzák fölösleges bürokratikus tényezők az alkalmazottból vállalkozóvá válást, és viszont – hangsúlyozta. Az a cél, hogy minél többen legyenek, akik nem támaszkodnak semmilyen állami transzferre, ha ezt el tudjuk érni, az már nagy eredmény Magyarországon – zárta szavait Rogán Antal. Fel kell zárkóztatni a leszakadókat Szociológiai értelemben a második világháború után kezdett a középosztály felbomlani, helyette érdemes inkább a középrétegek fogalmát használni – mondta Hegedűs Zsuzsanna. A nyugati világban az ipari termelés bővülése és a közoktatás kiszélesítése folytán egyre több réteg vonódott be egy olyan középréteg-struktúrába, amiben a felfelé mozgás igen erős volt, és mindenkinek lehetősége volt a felemelkedésre – fűzte hozzá. Mint mondta, a modern ipari termelés a hatvanas éveket követően nem javakat, hanem életformát adott el. Ezzel szemben a '81-es krízis nyugaton, nálunk kicsit elodázva a rendszerváltás, a klasszikus ipari struktúrák összeomlását hozta, melynek következményeként az alacsonyan képzett rétegek kiszorultak a munkaerőpiacról – mutatott rá a miniszterelnöki főtanácsadó. Ezzel összefüggésben megjegyezte, abban bíztak akkor a technokraták, hogy majd megoldódik a probléma, de azóta eltelt harminc év. Ehhez kapcsolódóan egy jelentős veszélyre hívta fel a figyelmet: a többdimenziós szétszakadás és polarizálódás alapjaiban rengetheti meg a nyugati társadalmakat. Ezért a leszakadókat fel kell zárkóztatni, hogy meg tudjanak kapaszkodni – emelte ki. Szavai szerint a politika célja az, hogy reményt adjon; hogy a leszakadók saját erőből is fel tudjanak állni. Hegedűs Zsuzsanna úgy fogalmazott, nincs egyetlen recept az összes társadalmi csoport problémájára, ezért elsősorban azonosítani kell a különböző csoportokat, és lokalizálni a problémákat. Ha húsz recept szükséges, akkor annyit kell találni – zárta szavait. Intézményesítésre van szükség Mezei Balázs megítélése szerint is jobban használható a középréteg fogalma a középosztály kifejezéssel szemben. Ezt a réteg történeti jelentőségével, illetve művelődési és spirituális vonatkozásaival indokolta. Kiemelte, a középréteg stabilitást, illetve a hagyományok folytatását és kreativitást is jelent egyidejűleg. Éppen azt fejezi ki mindez, ami Magyarországon szembetűnően hiányzik – fogalmazott. Hozzátette: amennyiben kulturális és gazdasági stabilitást akarunk, akkor ezen változtatni kell. Intézményesítésre és intézményrendszerre van szükség, ami bizonyos mértékben rendelkezésre áll, azonban korántsem hiánytalan –jelentette ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. „A középosztály tartja el a nemzetet” Pálinkás József úgy határozta meg a középosztály fogalmát, hogy azon emberek csoportja, akik valós értéket állítanak elő a társadalmi munkamegosztásban, ők tartják el a nemzetet. Szavai szerint ebben az értelemben a középrétegek megerősítése azt jelenti, hogy e csoportoknál hagyjuk a döntések jelentős részét. Azaz, hogy jövedelmüket befektetik, fogyasztásra vagy felhalmozásra fordítják – tette hozzá a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Továbbá e réteg megerősödése azt is jelenti, hogy egyre többen vesznek részt a valós értékek előállításában – fejtette ki. Hozzátette: az államnak olyan szabályozó rendszert kell beállítania, hogy az értékteremtés álljon a középpontban. G. Fodor: El kell utasítani az önfeladó politikai kultúrát G. Fodor Gábor, a Századvég Intézet igazgatója szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy olyan normatív kategóriákkal közelítünk a középosztályhoz, aminek nem tud megfelelni. Hozzáfűzte: ilyen elvárás, hogy gazdaságilag autonóm, kreatív, felelős, művelt legyen, és mindezek mellett még racionálisan is tudjon dönteni. Ám általában arra a következtetésre jutnak, hogy „ilyen állatfajta márpedig nincs”- fogalmazott, hozzátéve: ugyanakkor időről-időre megjelenik az az igény, hogy valamit kezdeni kell ezzel a kérdéssel, és különböző módszereket javasolnak a megkérdezett szerzők a gazdaságfejlesztéstől a kkv-k támogatásán át a szabadpiac önálló alkotó erejéig. Mindezzel szemben egy másik utat javasol a Századvég igazgatója. Kifejtette: "a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy „mit akar egy politikus”. A politikus választást akar nyerni, és létrehozni egy politikai közösséget, ami mindenképp legitim célként értékelhető – mondta a politológus. Hozzátette: ezzel szemben van egy másik politikai felfogás, ami azt mondja: „én a lecsúszókra, az alsó középre, a rendszerváltás veszteseire fogok támaszkodni. Megteremtem az ő életformájukat, védem is őket sajátságos eszközömmel, az úgynevezett szociális transzfer politikai kultúrájával. Ami kettéosztja a magyar társadalmat gazdagokra és szegényekre.” Ezt azonban ki kell egészíteni azzal, hogy e szemlélet szerint, aki 150 ezer forint felett keres, az már gazdagnak számít – mutatott rá G. Fodor Gábor. Ez egy önfeladó politikai kultúra, amit ha politikus lennék, akkor elutasítanék - hangsúlyozta.  Ezzel szemben létre kell hozni egy olyan közösséget, ami szembeállítható az ellenfél társadalomképével, és a politikai ellenfelek alternatívájaként szolgál - fogalmazott. Összegzésként G. Fodor Gábor kiemelte: a politikai beszéd képes teremteni; és akkor lesz középosztály, ha a politikai teljesítmény életre hívja. „És ez a varázslat” – fűzte hozzá. (fidesz.hu)