A tárca vezetője a független Szili Katalinnak adott írásbeli
válaszában kifejtette: a kormány a működésképtelenség határára sodródott
felsőoktatást vett át a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormánytól
2010-ben. Utalt a Magyar Rektori Konferencia által összeállított
felsőoktatási problématérkép főbb megállapításaira, amely eladósodott és
szétaprózódott intézményhálózatról, átgondolatlan
infrastruktúra-fejlesztésekről szólt a PPP-beruházások keretében, kitért
a működési-finanszírozási gondokra, a nem összehangolt fejlesztésekre, a
stratégiai tervezés hiányára, az értelmetlen párhuzamosságokra.
A tárca a problématérkép megállapításait alapul véve intézkedett a működőképesség fenntartása érdekében, és ennek eredményeképp alig egy év alatt közel felére csökkentették az intézmények eladósodottságát, ami egyebek között a költségvetési felügyelők kinevezésének köszönhető.
Balog Zoltán hozzátette: a kormány eltökélt szándéka a felsőoktatás minőségi fejlesztése. Mint kifejtette: a jogbiztonságot alapvetően az új felsőoktatási törvény garantálja, amely mind a felelős állami szerepvállalást, mind az egyéni, vagyis hallgatói felelősségvállalást erősíti rendelkezéseivel. Rámutatott: a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a felsőoktatás jelenlegi mennyiségi alapon nyugvó normatív finanszírozása átalakuljon egy egységes, összehasonlítható, átlátható finanszírozási rendszerré. Előkészületi fázisban van az a rendelet, mely a felsőoktatás teljesítmény- és minőségelvű finanszírozását teszi majd lehetővé. Ezt a szakma már évek óta kéri számon a mindenkori oktatáspolitikán, jogosan - jegyezte meg.
Kiemelte: az új finanszírozásnak - a költségvetéshez igazodóan - a társadalmi, gazdasági megrendelést figyelembe véve a források célorientált, szakmai és hatékonysági követelményeket érvényesítő rendszerében kell kialakulnia. A rendelet véglegesítéséig azonban nem egy-két hónap, hanem fél év áll rendelkezésre, hiszen az 2013 januárjában lép majd életbe - fűzte hozzá. Az egyéb végrehajtási szabályozások 2013 szeptemberétől lesznek hatályosak, mint például a szakképzést, a tanárképzést, a felvételi eljárást meghatározó rendelkezések.
A tárca a problématérkép megállapításait alapul véve intézkedett a működőképesség fenntartása érdekében, és ennek eredményeképp alig egy év alatt közel felére csökkentették az intézmények eladósodottságát, ami egyebek között a költségvetési felügyelők kinevezésének köszönhető.
Balog Zoltán hozzátette: a kormány eltökélt szándéka a felsőoktatás minőségi fejlesztése. Mint kifejtette: a jogbiztonságot alapvetően az új felsőoktatási törvény garantálja, amely mind a felelős állami szerepvállalást, mind az egyéni, vagyis hallgatói felelősségvállalást erősíti rendelkezéseivel. Rámutatott: a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a felsőoktatás jelenlegi mennyiségi alapon nyugvó normatív finanszírozása átalakuljon egy egységes, összehasonlítható, átlátható finanszírozási rendszerré. Előkészületi fázisban van az a rendelet, mely a felsőoktatás teljesítmény- és minőségelvű finanszírozását teszi majd lehetővé. Ezt a szakma már évek óta kéri számon a mindenkori oktatáspolitikán, jogosan - jegyezte meg.
Kiemelte: az új finanszírozásnak - a költségvetéshez igazodóan - a társadalmi, gazdasági megrendelést figyelembe véve a források célorientált, szakmai és hatékonysági követelményeket érvényesítő rendszerében kell kialakulnia. A rendelet véglegesítéséig azonban nem egy-két hónap, hanem fél év áll rendelkezésre, hiszen az 2013 januárjában lép majd életbe - fűzte hozzá. Az egyéb végrehajtási szabályozások 2013 szeptemberétől lesznek hatályosak, mint például a szakképzést, a tanárképzést, a felvételi eljárást meghatározó rendelkezések.
(MTI - fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése