Az egyezmény nem határoz
meg konkrét büntethetőségi korhatárt, azt az egyes államok maguk
határozhatják meg - áll a tárcának az MTI-hez kedden eljuttatott
közleményében. A KIM felhívta a figyelmet arra, hogy a büntethetőség
alsó korhatára általános szabály szerint nem változik, a 14. életév
marad. A szabályozás azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése
esetén, rendkívül korlátozottan megengedi a büntethetőségi korhatár 14
évről 12 évre csökkentését.
Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, és a parlamenti vita következtében a rablás, kifosztás is ebbe a sorba került. Ez esetekben is csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik - írták.
A tárca szerint több európai országban van a magyarnál alacsonyabb büntethetőségi korhatár, ezekre az új Btk. kodifikálása során "messzemenően figyelemmel volt a törvényalkotó". "A magyar büntethetőségi korhatár megállapítása tehát - ellentétben az UNICEF magyar bizottsága által állítottakkal - egyáltalán nem számít kirívónak és a gyermekjogi egyezményben foglaltakkal ellentétesnek" - írták.
Rámutattak, az új Btk. alapján azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, szabadságvesztés vagy egyéb büntetés kiszabására tehát nem lesz lehetőség, kizárólag intézkedésre.
A KIM kitért arra, hogy az új szabályozásnak köszönhetően a gyermekek büntetőjogi védelme sokkal erősebb lesz: egyebek mellett külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz.
Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, és a parlamenti vita következtében a rablás, kifosztás is ebbe a sorba került. Ez esetekben is csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik - írták.
A tárca szerint több európai országban van a magyarnál alacsonyabb büntethetőségi korhatár, ezekre az új Btk. kodifikálása során "messzemenően figyelemmel volt a törvényalkotó". "A magyar büntethetőségi korhatár megállapítása tehát - ellentétben az UNICEF magyar bizottsága által állítottakkal - egyáltalán nem számít kirívónak és a gyermekjogi egyezményben foglaltakkal ellentétesnek" - írták.
Rámutattak, az új Btk. alapján azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, szabadságvesztés vagy egyéb büntetés kiszabására tehát nem lesz lehetőség, kizárólag intézkedésre.
A KIM kitért arra, hogy az új szabályozásnak köszönhetően a gyermekek büntetőjogi védelme sokkal erősebb lesz: egyebek mellett külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz.
(MTI - fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése