Ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait

Ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben - jelentette be Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Az oktatási államtitkár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől.    A módosítás értelmében 2400-al több hallgató vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. Fotó: MTI - Soós Lajos A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak - közölte Hoffmann Rózsa.   Az ötezerrel megemelt, teljes egészében államilag támogatott férőhelynek köszönhetően felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34.087 helyett 39.087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen.   "Az egyetemek kapui nyitottak" Hoffmann Rózsa kifejtette: a jelentkezési adatokból kiderült, hogy a teljes állami ösztöndíjas keretre az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzés területén is túljelentkezés van. A meghirdetett állami részösztöndíjas képzésekre jelentkezők számából pedig azt lehetett kiolvasni, hogy az újonnan bevezetendő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna.    A keretszám-átcsoportosítás lehetővé teszi, hogy még több jó felkészültségű, magas pontszámot elérő pályázó tanulhasson állami ösztöndíjjal - jegyezte meg az államtitkár.   Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy emellett sok tízezer hallgató kerülhet be önköltséges formában, számukat nem korlátozzák, az az elvárás, hogy teljesítsék a 240 pontos határt. Úgy fogalmazott: hamis minden állítás, amely arra vonatkozik, hogy szűkítik a felsőoktatást.   "Az egyetemek kapui nyitottak" - mondta, hozzátéve: ugyanakkor fokozatosan át akarnak állni arra a szisztémára, ami a világ fejlett országaiban jellemző, azaz, hogy a fiatalok és családok is részt vállalnak a felsőoktatási képzésben, "egyre nagyobb mértékben saját felelősséggel lépnek be".   A diákhitel erre lehetőséget kínál a szegényebb sorsú gyerekeknek is - értékelte.   Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy azoknak a jogászoknak és közgazdászoknak, akik a diákhitel II. konstrukciót igénybe vették, és később az állami szférában helyezkednek el, az állam jóváírja a hitelt.   Arra a kérdésre, hogy a jogász- és közgazdászképzésre miért nem szabadítottak fel keretet, azt mondta: ezeket a kormány piacképes szakmaként megtérülő területnek látja. Az az alapvető koncepció, hogy a köz javát szolgálókat hozzák helyzetbe állami ösztöndíjakkal - hangsúlyozta a kormányszóvivő.   Cáfolta azokat az információkat, hogy a kormány kevesebbet fordítana a felsőoktatásra, mint korábban. Mint mondta, nem szabad elfelejteni azokat a számokat, amelyek a diákhitel II. kamattámogatását szolgálják, ezt összeadva az egyéb közvetlen tételekkel, semmivel sem marad el a támogatás mértéke az előző évi összegektől. Mindennapos testnevelés az iskolákban szeptembertől A gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várja a kormány attól, hogy szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán bevezetik kötelező jelleggel a heti öt testnevelés órát, illetve testmozgást - mondta Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón, ahol jelezte: a kabinet elfogadta a bevezetéssel kapcsolatos jelentést. Az oktatási államtitkár felidézte, hogy a tavaly decemberben elfogadott nemzeti köznevelési törvény rögzíti: az általános és a középiskolákban szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelés órát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.    Hoffmann Rózsa elmondta: a kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használják fel, melyek gyakorlati bevezetésére a kormány támogatásával már idén nyáron támogatott továbbképzések indulnak a pedagógusoknak. Az intézkedés bevezetéséhez szükséges tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi-terv finanszírozza.    A kiosztott háttéranyag szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es, Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" elnevezésű, nemzetközi kutatása szerint a - 11, 13 és 15 éves - magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal, tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve régiójában elő kortársaik közül.    A kutatás kitér arra, hogy a gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre - rögzítették. (MTI-fidesz.hu)