Az Új Nemzedék Jövőjéért Program az ET ülésén

A munkanélküliség az egyik legfőbb probléma az európai fiatal generációk számára - ez derült ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének keddi vitanapján, ahol Magyarország kormányát Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért Program kormányzati koordinációjáért felelős miniszteri biztos képviselte.  A fiatal politikus felszólalásában megerősítette a magyar kormány elhivatottságát a fiatalok életminőségének javításáért és felvetette a diákigazolvánnyal járó kedvezmények kiterjesztését - olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerdai, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A fiatal generáció feláldozása: a gazdasági válság társadalmi, gazdasági és politikai vonzatairól  tartott vitanapot az Európa Tanács kedden.

Mihalovics Péter az ET egyik legfiatalabb tagjaként a magyar helyzetről és lehetőségekről nyilatkozott és bemutatta a kormány Új Nemzedék Jövőjéért Programját. „Magyarország készen áll arra, hogy az Új Nemzedék Jövőjéért Programmal üzembe helyezett, a fiatalokkal közösen kialakított partnerségi együttműködést fenntartsa és továbbfejlessze, európai színtérre kiterjessze, és más államokkal összefogva indítson támadást a fiatalokat sújtó munkanélküliség ellen” - mondta.

A miniszteri biztos a fiatalokért tett eddigi kormányzati erőfeszítésekre is kitért, például a szakképzési és a felsőoktatási rendszer átalakításától várt eredményekre, a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kétoldalú kapcsolat erősítésére és a pályakezdőket érintő foglalkoztatáspolitikai elképzelésekre.

Továbbá felvetette annak lehetőségét, hogy a diákigazolvány kedvezményrendszerét szükséges lenne foglalkoztatáspolitikai területre is kiterjeszteni, valamint hallgatói jogviszonyon kívül életkorhoz, a 26. életév betöltéséhez kötni.  Mihalovics szerint a diákigazolványt számos új funkcióval lenne érdemes fejleszteni, de akár érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy az okmány tulajdonosa vállalkozóként vagy pályakezdő foglalkoztatottként igényelhet-e adókedvezményt vagy alanyi adómentességet jövedelme után.

A kormány Új Nemzedék Jövőjéért Programjáról bővebben:  www.ujnemzedek.hu

(fidesz.hu)

Vizsgálják a mecseki uránbányászat elvi lehetőségét

A Kormány döntése szerint a következő fél évben állami és piaci szereplők bevonásával, vegyesvállalati együttműködés keretében vizsgálják meg a mecseki uránérc-bányászat esetleges újraindításának gazdaságossági feltételeit és társadalmi lehetőségeit. Kormányzati felügyelet mellett, minden lehetséges szempontot áttekintve elemzik az ásványvagyon-készlet hasznosíthatóságát, kiemelt hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági kockázatokra is. A fizikai megvalósíthatóság és a gazdaságosság mellett alapjában meghatározó döntési tényező lesz a tervezett bányászati tevékenység társadalmi elfogadottsága, a térség lakóinak véleménye. A kormányzat az elemzés eredményének ismeretében határozhat a mecseki uránvagyon kiaknázását célzó tervek további támogatásáról vagy elvetéséről.

Két ausztrál tulajdonú vállalat 2006-ban, az akkor hatályos bányatörvény alapján kapott uránérc-kutatási jogot a Mecsekben az illetékes pécsi bányakapitányságtól. A társaságok a kutatásokat követő engedélyezési folyamat során csak akkor kaphatnak majd jogosultságot a feltárt uránérc-vagyon kitermelésére, ha kutatásaikat igazoltan, az érvényben lévő törvények betartásával, az előírt valamennyi engedély beszerzésével elvégzik.

A Kormány fontosnak tartja, hogy a bánya tényleges megnyitásának támogatásáról szóló majdani döntését széleskörű társadalmi vita és alapos vizsgálat előzze meg. Kizárólag abban az esetben adja hozzájárulását az uránérc-bányászat Pécs környékén történő újraindításához, ha azt a részletes szakmai-társadalmi elemzés eredménye megfelelően alátámasztja. A vizsgálatok előkészítésében a nyáron megalakítandó vegyesvállalat tagjaként a magánbefektetők mellett állami oldalról a Mecsek-Öko Zrt., a Mecsekérc Zrt. és az MVM Zrt. vesz részt. A minden kérdésre kiterjedő megvalósíthatósági tanulmány készítői a legnagyobb szakmai alapossággal, körültekintően elemzik és értékelik az ásványvagyon hasznosításának gazdasági, társadalmi, egészségügyi, környezetvédelmi, szociális és egyéb hatásait.

A mecseki uránérc-bányászat újraindításának kormányzati támogatásáról kizárólag az említett vizsgálatok elvégzését követően, legkorábban 2012 végén születhet döntés. A további vegyesvállalati együttműködés alapvető feltétele, hogy a vizsgálatok eredménye alapján az uránérc hasznosítása műszakilag lehetséges, gazdaságos és biztonságos legyen. A döntésben meghatározó szempontként veszik figyelembe a térség és különösen a baranyai megyeszékhely, Pécs lakosainak véleményét. A vegyesvállalatnak természetesen – bármely más bányavállalkozóhoz hasonlóan – ezt követően is be kell majd szereznie a kitermelés megkezdéséhez szükséges összes bányászati, környezetvédelmi és egyéb szakhatósági engedélyt.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály)

Közzétették Lázár, Szijjártó és Győri új feladatainak listáját

Házbizottsági munka, egyeztetés a Fidesz-KDNP-frakcióval, kormányzati honlapok egységes szerkezetéért való felelősség és a külföldre irányuló kormányzati kommunikáció koordinációja - ezek azok a feladatok, amelyekkel a jövőben kibővül a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hatásköre.

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló rendeletmódosítást a Magyar Közlöny legfrissebb számában tette közzé a kabinet. Eszerint Lázár János államtitkárnak, a Miniszterelnökség néhány hete kinevezett új vezetőjének elődje, Varga Mihály feladatain túl dolga lesz az is, hogy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel, vagyis Navracsics Tiborral együttműködve képviselje a kormányt az Országgyűlés Házbizottságában, és hogy koordinálja a kormányzati szervek és a kormánypárti frakciók közötti egyeztetést. Felelős lesz emellett a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, a tartalom összehangolásáért, és el kell látnia a külföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat is. Utóbbit a szervezetileg az ugyancsak a Miniszterelnökséghez tartozó Giró-Szász András kormányszóvivőn keresztül gyakorolja, ugyanis a szóvivő alá tartozik a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárság is Kumin Ferenc politológus vezetésével, akinek kinevezése - június 15-i hatállyal - szintén a Magyar Közlöny friss számában jelent meg. Újdonság az is, hogy a kormányülésről készült összefoglalót ezentúl nemcsak a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hanem a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is aláírja.
  
A hatáskörökről szóló rendelet ezentúl kimondja azt is - összefüggésben azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) irányítása a közigazgatási minisztertől a Miniszterelnökség jogi államtitkárához, Győri Tiborhoz kerül -, hogy a miniszterelnök a Miniszterelnökségen dolgozó, jogi ügyekért felelős államtitkár útján érvényesíti a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó politikát. A szabályozás rögzíti az említett Győri Tibornak, valamint a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának, Szijjártó Péternek a feladat- és hatásköreit is. Győri Tibor feladatai közé tartozik egyebek mellett, hogy elvégezzen a kormányfőnek jogi szempontú döntés-előkészítéssel kapcsolatos véleményezési és javaslattételi tevékenységeket, és hogy figyelemmel kísérje, esetlegesen előzetesen véleményezze a kormányprogram végrehajtásához szükséges kiemelt jelentőségű törvényeket, kormányrendeleteket, -határozatokat. Ugyancsak a kormányprogram végrehajtása érdekében az államtitkár jogi szempontból figyeli a kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és megbízottak munkáját, amellyel kapcsolatban észrevételeket tehet a kormányfőnek, továbbá "figyelemmel kíséri a kormányzat jogi intézkedését igénylő bizottsági és képviselői javaslatokat".
  
A Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára közreműködik a miniszterelnök említett, a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó feladatában, és a Kehi elnöke útján rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok ellenőrzésért felelős vezetőinek, kifogásolási joggal élhet a minisztériumi ellenőrzésért felelős vezetők kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, és kezdeményezheti is a felmentésüket, továbbá ő ellenőrzi a kabinet személyzetpolitikával kapcsolatos döntéseinek végrehajtását is.
  
Szijjártó Péter feladatai között említi a rendeletmódosítás a kormányfő külügyi és külgazdasági stratégiájának kialakítását és végrehajtását, a miniszterelnök nemzetközi programokon való részvételére vonatkozó javaslattételt, a miniszterelnök külföldi látogatásainak, valamint a kormányfőhöz érkező külföldi partnerek magyarországi látogatásainak lebonyolítását. Emellett az államtitkár dolga, hogy előkészítse a geostratégiai jelentőségű, minisztériumközi koordinációt igénylő, határon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó, miniszterelnöki szintű nemzetközi tárgyalásokat, egyezményeket, valamint az is, hogy koordinálja a nemzetgazdasági jelentőséggel bíró, külföldi érdekeltségű magyarországi beruházások megvalósulásához szükséges minisztériumközi tevékenységet.

Kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a kormány a közszolgálati egyetem új helyének kialakítását

szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány azokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) a Ludovika Campuson való elhelyezéséhez kapcsolódó beruházásokkal függnek össze. A kabinet döntése a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. Patyi András, az NKE rektora május közepén az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a tervek szerint 2013 végére már az egykori Ludovika Akadémia épületében működhet a közszolgálati egyetem központja, több tanszéke és könyvtára is. A 24 milliárd forintos beruházásra 4,5 milliárd forint költségvetési pénzt ad a kormány, a fennmaradó részt pedig az Európai Unió operatív programjaiból kívánják előteremteni.
  
Az NKE jelenleg három helyen működik Budapesten: a központ, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a Hungária körúton, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus területén helyezkedik el, míg a rendőrtiszti képzés a XII. kerületi Farkasvölgyi úton zajlik, a Közigazgatás-tudományi Kar pedig a XI. kerületi Ménesi úton van. A kormány döntése alapján azonban - mondta a rektor - az NKE nagy részét - a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kivételével - a jövőben az egykori Ludovika Campuson, a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsősoktatási intézmény ma nagyrészt üres, elhagyatott területén, vagyis az Orczy park környékén helyezik majd el.

A MTESZ-székház és a KIM felújítása is kiemelt jelentőségű ügy lett

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) budapesti, Kossuth Lajos téri székházának újjáépítése és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) épületének rekonstrukciója is kiemelt jelentőségű ügy lett a kormány döntése értelmében. A kabinet május közepén döntött arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával, az ottani mélygarázsépítéssel, a parlamenti látogatóközpont és múzeum kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet-módosítás szerint ezt a felsorolást kiegészítik a Kossuth Lajos tér 2-4., valamint 6–8. szám alatti irodaházak, vagyis a KIM és a MTESZ-székház rekonstrukciójával.
  
Június elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint egymilliárd forintot csoportosít át a kormány arra, hogy megszerezze a MTESZ székházépületének tulajdonjogát. A kabinet ugyanis azt tervezi, hogy bővíti a Steindl-programot, és helyreállítja az épület homlokzatát, továbbá visszaállítja a közigazgatási tárca épületének korhű tetőzetét. A következő két évben 20 milliárd forintot szánnak a projektre.
  
A kormányzati szándékok alapján 2014 tavaszára valósulhat meg a MTESZ-székház újjáépítése; a tervek szerint az Országgyűlés Hivatalának céljait szolgálja majd az épület; minderről néhány héttel ezelőtt Wachsler Tamás, a tér és környéke megújítását célzó Steindl Imre-program vezetője beszélt az MTI-nek.

(MTI-fidesz.hu)

Matolcsy: Beruházási fordulatra épít a büdzsé

A jövő évi költségvetés beruházási fordulatra épít, és ahhoz megfelelő forrásokat is biztosít - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament szerdai ülésén a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

Matolcsy György hangsúlyozta: az idei mintegy 1.400-1.600 milliárd forint után jövőre a tervek szerint mintegy 2.000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) mögé. Szavai szerint a 2013-as az emelkedés költségvetése lesz, mivel az utóbbi csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációjára épül, s egyúttal több mint 100 ezer új munkahelyet hoz létre. A büdzsé segíti a vállalkozásokat új munkahelyek megteremtésében, és abban, hogy megőrizzék a jelenlegi több mint 3,8 millió álláshelyet - hangsúlyozta Matolcsy György. Úgy fogalmazott: "Segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő".
  
A foglalkoztatási fordulathoz az is hozzájárul, hogy 300.000 ember vehet részt a Start közmunkaprogramokban, vagyis a foglalkoztatáspolitikában jelentős a közmunka szerepe. "Vannak olyan hangok, amelyek ezt lebecsülik" - fogalmazott, de kiemelte, hogy az így megkeresett bér még mindig magasabb, mintha szociális ellátást kapnának az emberek. Hozzátette, a közmunkából tovább kell menni, az nem tartós megoldás, de a lényeg, hogy az abban résztvevők "megízlelik a munka ízét".

 A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, azért tudtak megalkotni, egy már Magyarország emelkedését jelző költségvetést, mert az ország polgárai "végrehajtották azt a  manapság igen ritka fegyvertényt", hogy nagyon rövid idő alatt egy "nagyon elrontott" költségvetési helyzetet szanáltak, stabilizáltak. Matolcsy György szerint azonban még ezekkel az eredményekkel is "szerény eredményünk lesz itt Európában, az Európai Unióban, és a régióban". "Ha 2002 után nem történik az, ami történt a magyar gazdaságpolitikában, akkor ma Lengyelország és Csehország sikeres, biztos pozíciója lenne a miénk" - fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy Magyarországnak nagyon sokat kell tennie azért, hogy az eurózóna hosszú válságára megtalálja a magyar válaszokat, ezért a növekedésre és a munkahelyteremtésre kell hangsúlyt fektetni. Szerénységre int ugyanakkor az, hogy a következő években nagyon nehéz lesz a növekedést, a munkahelyteremtést, és a beruházások bővülését Európában megoldani - vélekedett Matolcsy György, aki szerint ennek oka az, hogy Európa egésze bajban van, az eurózóna különösen, és egyelőre nem találja a választ a verseny kihívásaira.
  
A miniszter szólt arról is, hogy a 2013. évi költségvetést a szokásosnál korábban terjesztették a Ház elé, mert Magyarországnak bizonyítania kellett az Európai bizottság és az uniós pénzügyminiszterek felé, hogy rendben lezárta a költségvetési konszolidációt. Az erről szóló bizonyítványt június 22-én kiállította az Ecofin - mondta Matolcsy György, kiemelve, hogy ezzel elismerték az utóbbi csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációját. Szavai szerint ez egyben kötelezi Magyarországot arra, hogy tartsa magát a 2013. évi költségvetés alapszámaihoz, és a költségvetési konszolidációhoz.
  
Ismertette, hogy a jövő évi büdzsé tervezetében a kormány 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a kamatkiadásoktól megtisztítva ugyanakkor 2 százalékos többletet mutatna a költségvetés. Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy az államadósság Magyarország legnagyobb terhe, ezt az örökölt 81,5 százalékos szintről sikerült idénre 78 százalékra lehozni, 2013-ban a 76 százalékra történő csökkentés a cél. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi bíztató, kiszámítható és elérhető számok mögött azok a strukturális átalakulások állnak, amelyeket a Széll Kálmán Tervek alapoznak meg. Az emelkedés költségvetése mögött tartós javulás áll az államnál, az önkormányzatoknál és a családoknál - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy "a reformoknak nem vagyunk a végén, de elindultunk".
  
Szólt arról is, hogy 2013 végére közel 200 ezerrel lesz több munkahely Magyarországon, mint a kormányzati ciklus kezdetén. A kormány megtesz mindent azért, hogy az élőmunkateher csökkentésére - a 2,2 százalékos hiánycél tartása mellett - megtalálja a forrásokat - közölte. Matolcsy György kifejtette, hogy a költségvetés nagymértékben épít arra a konszolidációra is, amelyet a nyugdíjrendszerben hajtottak végre, és amellyel "két saját lábára" állítva a nyugdíjrendszert megvédték a nyugdíjakat. Elmondta azt is, hogy a mindenkori inflációval emelik a nyugdíjakat; ez 2013-ban 4,2 százalék lesz.
  
A 2013. évi költségvetés tervezete épít az önkormányzati rendszer megújítására is - mondta a miniszter, rámutatva arra, hogy például a járási rendszer bevezetése, a felsőoktatás és a köznevelési rendszer átalakítása, valamint a szociális ellátások rászorultságot előtérbe helyező rendszere mind hatékonyabbá teszik az önkormányzati igazgatási rendszert.

Strukturális átalakulások alapozzák meg a büdzsét

A két Széll Kálmán Terv által előirányzott strukturális átalakulások alapozzák meg a jövő évi költségvetést - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament szerdai ülésén. A 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában Matolcsy György kiemelte: a büdzsé segíti a vállalkozásokat új munkahelyek megteremtésében, és abban, hogy megőrizzék a jelenlegi 3,8 millió álláshelyet. "Segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő" - fogalmazott a miniszter.

(MTI-fidesz.hu)

A Ház előtt a 2013-as költségvetés

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi el tárgyalni a 2013-as költségvetést; csütörtökön és pénteken folytatódó általános vitájára összesen harminc órát szán a parlament, az időkeretet ezúttal is egyenlő arányban osztották fel a kormányoldal és az ellenzék között.

A reggel nyolc órakor kezdődő ülésnap elején a kormány expozéja hangzik el, majd az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása és a szakbizottsági vélemények ismertetése következik. Ezután a pártok vezérszónokai mondják el álláspontjukat. A vita ma és csütörtökön előreláthatóan estig, pénteken délután három óráig tarthat.
  
Orbán Viktor miniszterelnök május elején kérte a kormánypárti frakciószövetséget, hogy rendhagyóan még a nyári szünet előtt fogadja el az Országgyűlés a büdzsé sarokszámait. A kormány június 15-én nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot, amely GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számol. A kiadási főösszeg 15.476,9 milliárd forint, a bevételi 14.799,7 milliárd. A kabinet 1,6 százalékos GDP-növekedésre számít, és arra, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken. Az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.

(MTI-fidesz.hu)

Potápi: Érthetetlenek a szlovák fél felvetései

Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke nem érti, hogy mi kivetnivalót talál a szlovák törvényhozás elnöke a testület szerdai révkomáromi ülésében.

Pavol Paska, a szlovák törvényhozás elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén tiltakozott a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának a szlovákiai Révkomáromban esedékes szerdai ülése miatt. "Nem tartjuk előírásosnak az ilyen hozzáállást. Az ajtók mindig nyitva állnak, örömmel fogadjuk a magyar képviselőket, de a protokollnak megfelelően" - jelentette ki Pavol Paska. Hozzátette: a kihelyezett üléssel kapcsolatos tiltakozását Magyarország pozsonyi nagykövetének, Balogh Csabának is eljuttatta.    Potápi Árpád kedden az elhangzottakra az MTI-nek reagálva felidézte, hogy a testület eddig már négy kihelyezett ülést tartott, így tanácskoztak Kárpátalján, a szlovéniai Lendván, a Partiumban Nagyszalontán, és Magyarországon Kecskeméten. Mint megjegyezte: egyik külhoni helyszínen sem volt semmilyen probléma. A mostani ülésen tájékoztatókat hallgatnak meg, semmilyen döntés nem várható, ettől egyetlen szlovák ember sorsa nem lesz sem jobb, sem rosszabb - jelezte, hozzátéve: a felvidéki ülést már korábban tervezték, de megvárták vele a választásokat. Potápi Árpád nyilvánvalónak nevezte, hogy jólesik a határainkon túl élő magyaroknak, szervezeteiknek, illetve a történelmi egyházak képviselőinek, ha a nemzetpolitikával foglalkozó magyar parlamenti bizottság a helyszínen tájékozódik. Az elnök kérdésre azt mondta: a szerdai határátlépésnél nem számít semmilyen problémára, és mint megjegyezte, nem érti, mi kivetnivalót talál az szlovák országgyűlés elnöke a bizottsági ülésben. (MTI-fidesz.hu)

Lengyelországi zarándoklaton vett részt Kövér László

Kövér László házelnök kedden Czestochowában felavatta a magyar nemzet által Lengyelországnak ajándékozott díszkutat, amely a két nemzet barátságát jelképezi - tájékoztatott Molnár Imre, a varsói magyar nagykövetség tanácsosa.

A házelnök a magyar alapítású pálos kolostorhoz és a Szűz Mária-kegyhelyhez tartó magyar nemzeti zarándoklaton vett részt, amelynek fővédnökségét is vállalta. Hétszáz magyar érkezett Czestochowába a Fekete Madonna Zarándokvonattal, amelynek lelki vezetője Székely János, Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke, Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és Bátor Botond pálos tartományfőnök. A zarándoklatot először 1939-ben szervezték meg, majd tavaly felújították.
  
Kövér László avató beszédében hangsúlyozta, hogy Európának jelenleg leginkább lelki megújulásra van szüksége, mert a gazdasági és a morális válság a keresztény alapelvek és az identitás feladásából fakad. Az ünnepség után újságíróknak nyilatkozva arra is kitért, hogy a demokrácia olyan eszköz, amellyel megfelelően kell bánni, megakadályozandó a keresztény és vele együtt az európai civilizáció széthullását.
  
A magyar zarándokok a pálos rend elöljáróival és több lengyel parlamenti képviselővel közösen magyar-lengyel szentmisén, majd közös keresztútjáráson vettek részt.  A program szerint a minden este 9-kor megtartott, Jasna Góra-i kiáltásként ismert imádság kedden magyar nyelven is elhangzik, utána közös virrasztást terveznek. A zarándokvonat szerdán Wadowicébe, II. János Pál, a lengyel pápa szülővárosába indul, majd Krakkóban és Kassán is megáll. A zarándoklatot várhatóan évente megismétlik.
  
A Czestochowában felavatott, a lengyel-magyar barátság forrásának nevezett, csaknem három méter magas márvány díszkút Markolt Zsolt György szobrászművész alkotása, és Boldog Özsébet, az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend, a pálos rend alapítóját ábrázolja.

(MTI-fidesz.hu)

Semjén: Méltó emléket kell állítani a magyarság mártírjainak

Méltó emléket kell állítani a magyarság mártírjainak – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az észak-bácskai Martonoson, az 1944-ben meggyilkolt Werner Mihály apátplébános emlékhelyének felavatásakor.

Dokumentálni kell a magyarság kálváriáját, üldöztetését, a Délvidéken legyilkolt vagy a Duna-deltába elhurcolt magyarok történetét, bemutatni a szülőföldjükről elüldözött felvidéki, a malenkij robotra elvitt kárpátaljai magyarság sorsát – mondta a politikus. A Budapesten létrehozandó "magyar Jad Vasem" feladata lenne emléket állítani azoknak a szerbeknek, románoknak, szlovákoknak is, akik az üldöztetés idején segítő kezet nyújtottak a magyaroknak – közölte a miniszterelnök-helyettes.  (A jeruzsálemi Jad Vasem a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontja, archívumában 130 millió dokumentum, 385 ezer fotó, 2,2 millió oldalnyi, túlélőktől származó beszámoló, 200 ezer órányi hang- és videofelvétel, továbbá 54 nyelven 117 ezer könyv található a vészkorszakról.) Az anyaország másik feladata a lehetőségekhez képest orvosolni a trianoni traumát, a kulturálisan amúgy is egységes magyarság közjogi újraegyesítésével – hangsúlyozta Semjén Zsolt.  
  
Forró Lajos történész elmondta, Werner Mihály apátplébános egyike annak a tucatnyi mártírhalált halt délvidéki magyar papnak, aki nem hagyta magára nyáját a vérzivataros időben. A martonosi plébánossal különösen kegyetlenül bántak hóhérai, napokon, heteken át kínozták, ennek ellenére az utolsó éjszakán meggyóntatta és feloldozta sorstársait – tette hozzá a történész, akinek nagyapja az áldozatok egyike volt. A partizánok által elkövetett megtorlásnak a jelenlegi kutatások szerint huszonöt áldozata volt Martonoson, huszonnégyüket 1944. november 21-én gyilkolták meg, Németh József leventeoktatót pedig korábban verték agyon a Tisza menti faluban – közölte a történész. Az áldozatok a mai napig jelöletlen tömegsírban nyugszanak Martonos és Magyarkanizsa között – mondta Forró Lajos.

(MTI-fidesz.hu)

KIM: alaptalanul tiltakozik az UNICEF magyar bizottsága

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint az új büntető törvénykönyv (Btk.) büntethetőségi korhatárra vonatkozó része teljes összhangban van az ENSZ gyermekjogi egyezményével, ezért alaptalan az UNICEF magyar bizottságának tiltakozása.

Az egyezmény nem határoz meg konkrét büntethetőségi korhatárt, azt az egyes államok maguk határozhatják meg - áll a tárcának az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A KIM felhívta a figyelmet arra, hogy a büntethetőség alsó korhatára általános szabály szerint nem változik, a 14. életév marad. A szabályozás azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, rendkívül korlátozottan megengedi a büntethetőségi korhatár 14 évről 12 évre csökkentését.

Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, és a parlamenti vita következtében a rablás, kifosztás is ebbe a sorba került. Ez esetekben is csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik - írták.

A tárca szerint több európai országban van a magyarnál alacsonyabb büntethetőségi korhatár, ezekre az új Btk. kodifikálása során "messzemenően figyelemmel volt a törvényalkotó". "A magyar büntethetőségi korhatár megállapítása tehát - ellentétben az UNICEF magyar bizottsága által állítottakkal - egyáltalán nem számít kirívónak és a gyermekjogi egyezményben foglaltakkal ellentétesnek" - írták.

Rámutattak, az új Btk. alapján azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, szabadságvesztés vagy egyéb büntetés kiszabására tehát nem lesz lehetőség, kizárólag intézkedésre.

A KIM kitért arra, hogy az új szabályozásnak köszönhetően a gyermekek büntetőjogi védelme sokkal erősebb lesz: egyebek mellett külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz.

(MTI - fidesz.hu)

"A magyarság egy és oszthatatlan mint nemzet"

Semjén Zsolt szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha az egyetemes magyar nemzetet meg tudjuk erősíteni, nem pedig pusztán csak az anyaországi magyarságot.

Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, amely az egyetemes magyarság megmaradását teszi lehetővé szerte a nagyvilágban - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. "A magyarság egy és oszthatatlan mint nemzet, de történelmi okokból kifolyólag, megkockáztatom a mondatot, hogy világnemzet lett, hiszen a világ minden részén élnek magyarok" - tette hozzá Semjén Zsolt.

Közlése szerint akkor lehet sikeres és eredményes nemzetpolitikát folytatni, ha Magyarország sikeres és erős, gazdaságilag, kulturálisan, öntudatában, nemzetközi súlyában mérve erős ország. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a keresztény emberképből kiindulva elkerülhető két szélsőség, a kozmopolitizmus és a sovinizmus. Szerinte az előbbi "nem értékeli a nemzeti létet", az utóbbi viszont a "nemzet vélt életjoga alapján tagadja más nemzeteknek a létezéshez való jogát".

Semjén Zsolt azt mondta, hogy a magyar nemzet Szent István óta nemcsak kultúrnemzet, hanem közjogi nemzet is, amelyet a közjog "acélabroncsa" akkor is egyben tartott, amikor politikai okokból és a történelem viharaiból következően pusztán a kulturális nemzet szétesett volna. "Ezt fejezi ki egyébként a Szent Koronához való kötődés" - tette hozzá.

Semjén Zsolt a kormány egyik sikertörténetének nevezte, hogy eddig 290 ezer honosítási kérelem érkezett, és a kérelmezők közül már csaknem 200 ezren letették a magyar állampolgársági esküt. Remény van arra, hogy a ciklus végére eléri a félmilliót a honosított állampolgárok száma - mondta a miniszterelnök-helyettes.

(MTI-fidesz.hu)

Lezárult a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Befektetőbarát Településekért Programja

Június 25-én a záró modul megrendezésével és a képzést sikeresen teljesítő önkormányzatok elismerésével véget ért a HITA Befektetőbarát Települések Programja. A márciusban indult program célja az volt, hogy elméleti és gyakorlati ismeretek átadásával készítse fel a településeket a nemzetközi és hazai beruházások fogadására.

A befektetésösztönzéssel, településmarketinggel és a befektetőkkel való kommunikációval is behatóan foglalkozó kurzus 3 szakmai modulját Debrecenben, Pécsett és Székesfehérvárott tartotta a Hivatal. A programra 57 önkormányzat jelentkezett, közülük 54 teljesítette mindegyik modult és a képzés végére 45 település készítette el sikerrel saját befektetésösztönzési stratégiáját. Az első modul során a résztvevők betekintést nyerhettek többek között a makrogazdaság ismeretek alapjaiba, megismerkedhettek a legfontosabb marketing és kommunikációs eszközökkel a befektetésösztönzés területén és a stratégiai tervezést is bemutatták a HITA szakemberei. A második modul célja az volt, hogy a települések megismerjék a befektetők gondolkodásmódját, a helyszínválasztás folyamatát, valamint azt, hogy milyen szempontok figyelembevételével döntenek az egyes beruházásokról. Emellett gyakorlati javaslatokkal szolgáltak a HITA szakértői arra vonatkozóan, hogy mire érdemes figyelni a befektetői látogatás során, milyen hibákat érdemes elkerülni. A harmadik modul célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék, milyen eszközökkel és hogyan tudják településükre felhívni a befektetők figyelmét, hogyan tudják vonzóvá tenni településüket a befektetők számára. A modult a Studio Metropolitana városfejlesztő műhely trénerei tartották. A negyedik modul során az önkormányzatok a befektetőkkel való találkozásra készültek fel, hasznos gyakorlati tanácsokat kaptak mind a tárgyalási taktikák, mind pedig a prezentációs technikák területén, hiszen ezek nélkülözhetetlen elemei a befektetői találkozóknak. Az ötödik, s egyben záró modulra a program ünnepélyes lezárásával együtt került sor. Mielőtt a befektetésösztönzési stratégiát sikerrel elkészítő önkormányzatok átvették a HITA által adott elismerő okleveleket, előadások hangzottak el többek között a városok, térségek lehetőségeiről a nemzeti szintű stratégia tükrében, az önkormányzatoknak szóló fejlesztési hitellehetőségekről, a beruházások során is fontos örökségvédelemről valamint az önkormányzati kommunikációról. A programot a résztvevők hasznos és sikeres kezdeményezésnek minősítették. Néhány visszajelzés:  „.. másfél oldalnyi gondolatot vetettem papírra, ott helyben, amelyek nem jutottak volna eszembe, ha nem vagyok ott az eseményen. A szervezés is tetszett, barátságosak, segítőkészek vagytok.”  „… a HITA szakemberei szakmai tudásukat és értékes tapasztalataikat megosztva nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy egy befektetői megkereséskor milyen feladat hárul az önkormányzatokra, hogyan tud egy település versenyképes befektetési helyszínné válni.” „Az előadók felkészültek és szakmailag alaposan alátámasztott prezentációkat tartottak. A stratégia vázlata sorvezetőként szolgál a komplex anyag elkészítéséhez, segíti a meglévő információk megfelelő formába öntését.”   Háttér: A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) fő feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. (Nemzeti és Külgazdasági Hivatal)

"A törvény egyértelműen a védekező oldalára áll" + videó

A jövőben az a célunk, hogy ne kelljen bizonygatnia egy megtámadott személynek azt, hogy arányos volt-e a védekezése, vagy sem - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára kedden, a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Arra a műsorvezetői kérdésre, mennyire lesz nehéz meghatározni, hogy egy 12 éves bűnelkövető tisztában volt-e tette következményeivel, Répássy Róbert úgy válaszolt, a fiatalkorúaknál, a 14 és 18 év közötti korosztálynál jelenleg is gyakran alkalmazzák a beszámítási képesség vizsgálatát, de nem kötelező jelleggel. Kifejtette: a változások értelmében 12 évnél idősebb fiatalok esetén a beszámítási képesség vizsgálata kötelező lesz, és csak akkor állítják bíróság elé az illetőt, ha megállapították róla, hogy beszámítható. Hozzátette, mindez csupán az öt legsúlyosabb bűncselekmény, például az emberölés, halált okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás súlyos eseteinek elkövetése esetén érvényes.      Répássy Róbert az m1 Ma reggel című műsorában Büntetést nem lehet alkalmazni 12 éves gyermekkel szemben, kizárólag intézkedést – szögezte le az igazságügyi államtitkár annak kapcsán, hogy elmondása szerint sokan, köztük jogvédő szervezetek is félreértik ezt a kérdést. Az általa említett legsúlyosabb bűncselekmények kapcsán kijelentette: „ezek nem gyerekcsínyek.” Remélem megértik ezek a szervezetek is, hogy nem mehet el szó nélkül a büntetőjog az ilyen magatartás mellett – húzta alá Répássy. A jogos védelem kapcsán a kormánypárti politikus arról beszélt, elsősorban az ügyész dolga vádat emelni, ha egy bűncselekmény megvalósul, és az új szabály azt fogja kimondani, hogy nem büntethető a védekező, ha például éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadják meg. Ezekben a helyzetekben nem emelhet vádat az ügyész – mondta Répássy Róbert. A törvény egyértelműen a védekező oldalára áll. A jövőben az a célunk, hogy ne kelljen bizonygatnia egy megtámadott személynek azt, hogy arányos volt-e a védekezése, vagy sem – jelentette ki az államtitkár. (m1-fidesz.hu)

Leginkább a közösségépítéssel lehet küzdeni a drog ellen

Leginkább a közösségépítéssel lehet küzdeni a drog ellen – jelentette ki Balog Zoltán erőforrás-miniszter, amikor kitüntetéseket adott át kedden az ENSZ kábítószer-ellenes világnapja alkalmából.

A miniszter rövid beszédében felhívta a figyelmet az emberi közösségek fontosságára a drogprevenció és a drogbetegek kezelésének terén. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ebben az ügyben úttörők voltak az egyházak az 1980-as években, amikor foglalkozni kezdtek a kábítószer tévútjára tévedt, "kallódó" fiatalokkal. Hangsúlyozta, a kormány és az állam is szerepet játszik abban, hogy "a bajba jutottak számára van segítség, vannak olyanok, akikre számíthatnak". Úgy fogalmazott: "amit társadalmi szinten is tovább kellene adni, az az, hogy van szabadulás".  Balog Zoltán az egyre újabb és újabb kábítószereket terjesztőkkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "versenyt futunk a gonosszal, akik haszonszerzésből kínálják ezeket a szereket a fiataloknak". Ezt követően az emberi erőforrások minisztere kitüntetéseket és szakmai elismeréseket adott át a kábítószer-ellenes küzdelemben tudományos, egészségügyi- és szociális szakterületeken kiemelkedő munkát végző szakembereknek és szervezeteknek. (MTI-fidesz.hu)

Emmi: bevezetik a mindennapos testnevelést

A kormány döntött arról, hogy az iskolákban bevezessék a mindennapos testnevelést, amelytől a gyermekek jelenlegi rossz egészségi állapotának jelentős javulása várható- olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának keddi közleményében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" kutatása szerint a magyar fiatalok - 11, 13 és 15 éves korosztály - nagy részére jellemző a mozgásszegény életmód és a testképzavar.    A tavaly decemberben elfogadott Nemzeti köznevelési törvény szerint az általános és középiskolákban 2012. szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelés órát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is. A kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használják fel, melyek gyakorlati bevezetésére a kormány támogatásával már idén nyáron támogatott pedagógus továbbképzések indulnak. A mindennapos testnevelés bevezetéséhez ugyanis megfelelő számú tornateremre, illetve pedagógusra van szükség. A tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi Terv finanszírozza.    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" elnevezésű, nemzetközi kutatása szerint a - 11, 13 és 15 éves - magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal, tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve régiójában elő kortársaik közül.    A kutatás szerint a gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre. A program eredményessége a testnevelő tanárokon is múlik, számítunk a munkájukra.    A kormány kiemelt fontosságot tulajdonít a mindennapos testnevelés bevezetésének, amely ma a már a jövő nemzedékért felelősséget érzők számára nem lehetőség, hanem sürgető kötelesség. Célunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül minden magyar iskolás hetente legalább öt alkalommal a testnevelés órákon sportoljon, felfedezze a mozgás örömét, s egészséges felnőtté váljon. (MTI/OS-fidesz.hu)

Matolcsy: Sokat tanulhatunk Kínától

Büszkék lehetünk arra, hogy Shenzen bennünket választott, mert a város maga egy fogalom, nem csupán Kínában, hanem az egész globális üzleti világban is - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden, a China Hi-Tech Fair Konferencián.

A nemzetgazdasági tárca vezetője hangsúlyozta: Kína az emberiség történetének legnagyobb békés fejlődését hajtja végre, aminek az egyik kreatív motorja Shenzen. Hozzátette: Kína kreatív, innovatív vállalatainak jelentős része e régióban termel. „Ez nem véletlen, hiszen a város vezetése kitűnő, és sikeres gazdaságfejlesztési politikát valósított meg az elmúlt évtizedekben” – fogalmazott Matolcsy György. Nagyon sokat tanulhatunk ebből mi itt Magyarországon és az Európai Unióban – mondta. Fotó: fidesz.hu Kiemelte: büszkeséggel tölti el, hogy a hazánkban befektető nagy kínai vállalatok közül három is shenzeni székhelyű. Emellett a miniszter annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben nemcsak nagyvállalatok érkeznek Magyarországra, hanem kis- és közepes vállalkozások is. Európa bajban van! „Európa bajban van! Ha az Európai Unió nem találja fel az újraiparosítás, a kreatív és innovatív, kutatás-fejlesztésre összpontosító gazdaságpolitikát, akkor megismételheti egy nagy ázsiai ország egy évtizedes stagnálását” – jegyezte meg Matolcsy György. Ezzel összefüggésben kijelentette: az unió bajban van, mert elfelejtette, hogy ötszáz év alatt hogyan lett fejlett és gazdag. Európa ugyanis úgy lett gazdag, hogy a versenyre összpontosított, az új technológiák fejlesztésére koncentrált, az oktatásra nagy hangsúlyt fektetett, a tulajdont védte, és mindent megtett azért, hogy az ipari és szellemi technológiákat megvédje – idézte amerikai stratégiai kutatók véleményét a tárcavezető. Ezt ma az EU mintha elfelejtette volna – mutatott rá. A közép-európai térségnek érdemes kinyitnia magát Kína felé Európa mindaddig a stagnálás veszélyével néz szembe, amíg nem találja meg új növekedési trendjét – mondta. Ezért ipar, technológia, kutatás-fejlesztés, oktatás, verseny és a stratégiai gondolkodás területén igen sokat tanulhat az öreg kontinens Kínától és azon belül Shenzentől – vélekedett a miniszter. Matolcsy György szólt arról is, hogy hazánk és Shenzen kapcsolatát érdemes lenne a közép-európai régióra kiterjeszteni. Ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy a Külgazdasági Hivatal (HITA), a gazdasági minisztérium és Shenzen város vezetése aktív konzultációkat folytat az együttműködés bővítésének lehetőségeiről. További tervként említette, hogy az unióban elszórtan működő, de Kínával kapcsolatot tartó, egyes termékcsoportokhoz kötődő kutatói hálók és K+F csoportok munkáját hazánk koordinálhatná, együttműködve Shenzennel. Mindezek mellett a nemzetgazdasági tárca vezetője beszámolt arról is, hogy reményeik szerint a kínai és európai kutatók el fognak látogatni egymáshoz, amit a résztvevő államok ösztöndíjjal honorálnának a későbbiekben. „A magyar kormány két éve szokatlan, nem hagyományos, de kreatív gazdaságpolitikát követ” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: „mi azt mondjuk, hogy a munka és a kreativitás alapjára kell helyezni a gazdaságot". „Keletre – elsősorban Kína felé – érdemes kinyitnia magát a teljes közép-európai térségnek” – fogalmazott a miniszter. A konferencián jelen volt többek közt Dr. Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Dr. Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Lőrincze Péter, a VOSZ ügyvezető elnökének főtanácsadója. Kínát és Shenzent Gao Jian, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövete és Chen Biao, Shenzen alpolgármestere képviselte. Shenzen a fejlődés szinonimája Shenzhen egy szubtartományi város Kína déli részén, Guangdongban, melynek déli része határos a Hongkong Különleges Igazgatású Területtel. A település a külföldi befektetések egyik központja Kínában, és 1979 óta a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa, valamint az ország legforgalmasabb kikötője. 2001 és 2010 között Kína legnagyobb export-import forgalmát bonyolító megapolisza volt, illetve kereskedelmi forgalma 2010-ben meghaladta a rekordnak számító 74 milliárd amerikai dollárt. Shenzen látképe A mára már 14 millió lakosú és 1953 négyzetkilométer területű Shenzenben alapították Kína első speciális gazdasági zónáját 1980-ban. Az utóbbi 30 év szédületes fejlődésének köszönhetően napjainkra a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjává nőtte ki magát az egykori kis határváros. A város legjelentősebb cégei a - teljesség igénye nélkül -, az infokommunikáció, orvosi műszer-, gép-, ékszer- és bútorgyártás területén tevékenykednek. (fidesz.hu)

Navracsics: Érthetetlen az Európai Bizottság ragaszkodása

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közlése szerint "nem értik", miért ragaszkodik annyira az Európai Bizottság ahhoz, hogy végigvigye a kötelezettségszegési eljárásokat a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman ügyében, hiszen az ezekkel kapcsolatos kételyek jelentős részét már sikerült eloszlatniuk.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tevékenységét értékelve Navracsics Tibor azt mondta, ezekben az ügyekben az Európai Bíróság hoz majd döntést, de ez nem szokatlan, mivel az EU olyan nemzetközi szervezet, amelyben folyamatos a vita, és a konfliktusokat békésen és "intézményesítve" oldják meg.

Kifejtette: eddig az adatvédelmi ombudsman esetével kapcsolatban kaptak hivatalos keresetlevelet, ebben a bizottság az ombudsman kijelölésének módját kifogásolta. A bírák nyugdíjazását illetően még nem kaptak keresetlevelet, de - mint mondta - a bizottság várhatóan az átmeneti idő rövidségét kifogásolja majd az átállásban az új nyugdíjszabályozási rendszerre.

Az ET elégedett az igaságszolgáltatás átalakításával kapcsoaltos módosítással

Ékes József (Fidesz) azt emelte ki, hogy meglátása szerint már lecseng a Magyarország elleni támadás az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban (ET). Ivanics Ferenc (Fidesz) azt hangoztatta, hogy az EU nem szuperhatalom, amelynek meg kell felelni és végre kell hajtani az utasításait, hanem egyeztető fórum, és a többi tagállam is így viszonyul hozzá. Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy ET az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban benyújtott módosító csomaggal és a kormánnyal kialakított együttműködéssel nagymértékben elégedett.

Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnöke azt vetette fel, hogy az ET égisze alatt működő, tekintélyes alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság kezdeményezheti Magyarország állandó monitoringeljárás alá helyezését. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, erről őszre halasztották a döntést. Az utóbbi hetekben az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elégedetten nyilatkozott az együttműködésről Magyarországgal, de ez politikai ügy, "pártvonalak mentén dől majd el", indul-e ilyen eljárás - mutatott rá.

Több éve húzódó,  "megörökölt" ügyek

Navracsics Tibor beszámolójában kitért néhány több éve húzódó, a kormány által "megörökölt" ügyre, így a Tobin-ügyre is. Közölte, kedden levelet írt az ír igazságügyi miniszternek, és ebben kifejtette sajnálatát, amiért egy "mindenki által elismert bűncselekmény" megtorlás nélkül marad. Emlékeztetett: 2000-ben a Magyarországon dolgozó ír Francis Ciarán Tobin elgázolt két kisgyermeket, ezért büntetőeljárás indult ellene, de amikor óvadék ellenében szabadlábra helyezték, visszatért Írországba, és a magyar hatóságok azóta sem tudják elérni az átadását. Az ír Legfelsőbb Bíróság nem átadhatónak nyilvánította és szabadlábra helyezte a férfit, mert az eset idején érvényes ír jogi szabályozás értelmében csak akkor adható át egy állampolgár, ha más ország hatósága elől megszökött, Tobin azonban óvadék ellenében távozott - idézte fel.

Megjegyezte: Írország azóta már megváltoztatta ezt a jogszabályt, de az erre az esetre nem vonatkozik. A miniszter azt is elmondta, Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős uniós biztost is megkereste, hogy vizsgálja meg, mit lehet tenni a közösségi jogalkotásban, hogy mással ilyen eset ne fordulhasson elő. A miniszter megemlítette a francia-ír-magyar gyermekelhelyezési ügyet is, amelyben egy magyar anya a Franciaországban élő ír állampolgár apa belegyezése nélkül Magyarországra hozta gyermeküket. Amikor a magyar bíróság kiadhatónak ítélte a gyermeket, az anya a gyermekkel ismeretlen helyre távozott, végül a kislányt 2011 szeptemberében Franciaországba vitték, és véglegesen az apánál helyezték el - idézte fel.

A büntetést a pártok költségvetési támogatásának tehére fizetik ki

Megítélése szerint, "minden diplomáciai és nem diplomáciai eszközt" igénybe vettek, hogy az anyának kedvezőbb döntés szülessen, de az édesanya a magyar és a francia jog szerint is jogellenesen hozta el a kislányt. Az eset a vegyes házasságok gyermekelhelyezési ügyeinek rendezetlenségére irányítja rá a figyelmet - mondta.

Navracsics Tibor beszélt Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének ügyéről is, mint mondta, a vöröscsillag-perben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által kiszabott kártérítést végül a pártok költségvetési támogatásának terhére fizetik ki.

(MTI-fidesz.hu)

Többen tanulhatnak teljes állami ösztöndíjjal

Ötezerrel többen kezdhetik meg térítésmentesen felsőoktatási tanulmányaikat a 2012-es 13-as tanévben – döntött a kormány az idei jelentkezési adatok feldolgozását követően. Ennek köszönhetően több hallgatót vesznek fel műszaki, informatikai, agrár, valamint egészségügyi képzésre - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának keddi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Az új felsőoktatási törvény megalkotásával a kormány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le, egyben a felsőoktatás finanszírozásának teljes átszervezését, megújítását tűzte ki célul.

A kormány elkötelezett abban, hogy elsősorban azokon a szakokon támogassa közös pénzünkből a fiatalok tanulását, melyek nemzetstratégiai céljaink megvalósítását és a felsőoktatásból kilépő hallgatók biztos elhelyezkedését, megszerzett tudásának hasznosulását segítik.

Az 5000-rel megemelt, teljes egészében államilag támogatott férőhelynek köszönhetően felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34 087 helyett 39 087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen.

A jelentkezési adatokból kiderül, hogy a teljes állami ösztöndíjas keretre az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzés területén is túljelentkezés van. A meghirdetett állami részösztöndíjas képzésekre jelentkezők számából pedig az is kiolvasható, hogy az újonnan bevezetésre kerülő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna. A keretszám-átcsoportosítás lehetővé teszi, hogy még több jó felkészültségű, magas pontszámot elérő pályázó tanulhasson állami ösztöndíjjal.

A módosítás értelmében kétezernégyszázzal több hallgatót vesznek fel államilag támogatott műszaki képzésre, kilencszázötvennel többet pedig informatikusnak.  A magasan kvalifikált szakemberek hiánya egyre inkább érezhető az agrárium és az egészségtudományok területén is, ezért előbbi esetében hétszázzal, utóbbinál pedig négyszázzal emelkedik az állami ösztöndíjas helyek száma. A sporttudományok területére a mindennapos testnevelés bevezetése miatt indokolt a százötven fős átcsoportosítás.

Az átcsoportosítás érinti a határon túli kihelyezett képzéseket is. A magyar nyelvű kihelyezett szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosít a hallgatóknak a kormány.

(fidesz.hu)

Ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait

Ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben - jelentette be Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Az oktatási államtitkár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől.    A módosítás értelmében 2400-al több hallgató vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. Fotó: MTI - Soós Lajos A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak - közölte Hoffmann Rózsa.   Az ötezerrel megemelt, teljes egészében államilag támogatott férőhelynek köszönhetően felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34.087 helyett 39.087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen.   "Az egyetemek kapui nyitottak" Hoffmann Rózsa kifejtette: a jelentkezési adatokból kiderült, hogy a teljes állami ösztöndíjas keretre az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzés területén is túljelentkezés van. A meghirdetett állami részösztöndíjas képzésekre jelentkezők számából pedig azt lehetett kiolvasni, hogy az újonnan bevezetendő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna.    A keretszám-átcsoportosítás lehetővé teszi, hogy még több jó felkészültségű, magas pontszámot elérő pályázó tanulhasson állami ösztöndíjjal - jegyezte meg az államtitkár.   Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy emellett sok tízezer hallgató kerülhet be önköltséges formában, számukat nem korlátozzák, az az elvárás, hogy teljesítsék a 240 pontos határt. Úgy fogalmazott: hamis minden állítás, amely arra vonatkozik, hogy szűkítik a felsőoktatást.   "Az egyetemek kapui nyitottak" - mondta, hozzátéve: ugyanakkor fokozatosan át akarnak állni arra a szisztémára, ami a világ fejlett országaiban jellemző, azaz, hogy a fiatalok és családok is részt vállalnak a felsőoktatási képzésben, "egyre nagyobb mértékben saját felelősséggel lépnek be".   A diákhitel erre lehetőséget kínál a szegényebb sorsú gyerekeknek is - értékelte.   Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy azoknak a jogászoknak és közgazdászoknak, akik a diákhitel II. konstrukciót igénybe vették, és később az állami szférában helyezkednek el, az állam jóváírja a hitelt.   Arra a kérdésre, hogy a jogász- és közgazdászképzésre miért nem szabadítottak fel keretet, azt mondta: ezeket a kormány piacképes szakmaként megtérülő területnek látja. Az az alapvető koncepció, hogy a köz javát szolgálókat hozzák helyzetbe állami ösztöndíjakkal - hangsúlyozta a kormányszóvivő.   Cáfolta azokat az információkat, hogy a kormány kevesebbet fordítana a felsőoktatásra, mint korábban. Mint mondta, nem szabad elfelejteni azokat a számokat, amelyek a diákhitel II. kamattámogatását szolgálják, ezt összeadva az egyéb közvetlen tételekkel, semmivel sem marad el a támogatás mértéke az előző évi összegektől. Mindennapos testnevelés az iskolákban szeptembertől A gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várja a kormány attól, hogy szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán bevezetik kötelező jelleggel a heti öt testnevelés órát, illetve testmozgást - mondta Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón, ahol jelezte: a kabinet elfogadta a bevezetéssel kapcsolatos jelentést. Az oktatási államtitkár felidézte, hogy a tavaly decemberben elfogadott nemzeti köznevelési törvény rögzíti: az általános és a középiskolákban szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelés órát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.    Hoffmann Rózsa elmondta: a kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használják fel, melyek gyakorlati bevezetésére a kormány támogatásával már idén nyáron támogatott továbbképzések indulnak a pedagógusoknak. Az intézkedés bevezetéséhez szükséges tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi-terv finanszírozza.    A kiosztott háttéranyag szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es, Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" elnevezésű, nemzetközi kutatása szerint a - 11, 13 és 15 éves - magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal, tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve régiójában elő kortársaik közül.    A kutatás kitér arra, hogy a gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre - rögzítették. (MTI-fidesz.hu)

"Sérülékeny természeti kincsről van szó"

Olyan problémának nevezte a köztársasági elnök a vízhiány miatti esetleges migrációs hullámokat hétfőn Brüsszelben, amelyekkel hosszú távon az Európai Uniónak is szembesülnie kell.

Áder János az uniós vezetőkkel folytatott találkozóit követő sajtóbeszélgetésen a múlt heti Rio de Janeiró-i csúcsszintű világtalálkozó tapasztalatairól is beszélt. Elmondta, hogy a témára José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel tartott megbeszélésén is szeretett volna kitérni, de végül időhiány miatt erre nem került sor.
  
Múlt héten a brazil nagyvárosban, az úgynevezett Rio+20 tanácskozáson három napon át több mint 100 ország állam- és kormányfője tárgyalt a fenntartható fejlődés kérdéseiről. A sajtóbeszélgetésen az MTI kérdésére válaszolva Áder János emlékeztetett: riói tárgyalásain és felszólalásaiban elsősorban a vízkérdésre koncentrált, tekintettel arra, hogy ezen a területen drámai a helyzet.
  
Kifejtette, hogy az édesvízkészlet a világban rendkívül korlátozott. A Föld teljes vízkészletét egy négyliteres fazékhoz hasonlítva csupán egy evőkanál lenne az édesvíz, és azon belül egy csepp az ivóvízként felhasználható rész. Sérülékeny természeti kincsről van tehát szó, amelynek védelmére és pótlására sok helyen nem figyelnek oda.
  
Ez utóbbi súlyos következményei közé tartozik ENSZ-tanulmányok szerint, hogy 2025-re a Föld lakóinak kétharmada folyamatos vízellátási problémákkal fog küzdeni. Huszonöt éven belül már olyan helyzet állhat elő, hogy minden második ember nem jut megfelelő minőségű vízhez.
  
Akár háborús konfliktusok kiváltója is lehet a vízhez való hozzáférés - mondta Áder János, hozzátéve, hogy a víz miatti politikai nézeteltérésre már van példa a világban.   

Az elnök emlékeztetett: Magyarországon az ivóvíz-ellátottság 100 százalékos, a csatornázottság pedig 72 százalékos.
  
Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a határokon kívülről érkező szennyezettséggel szemben az ország szinte védtelen, márpedig a felhasználható víz nagy része külföldről származik. A források korlátozása esetén ez akár vízellátási problémához is vezethet - mutatott rá a köztársasági elnök.

(MTI-fidesz.hu)

Pleschinger: Minden akadály elhárul a tárgyalások elől

Elhárul minden akadály az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő tárgyalások megkezdése elől azzal, ha elfogadják a nemzeti bankról szóló törvény módosítását - mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a törvényjavaslat expozéjában, hétfőn a parlamentben.

Elmondása szerint a többoldalú tárgyalásokat követően olyan módosítást adtak be, amelynek elfogadásával a banktörvényt legközelebb csak az euró bevezetésekor kell újra módosítani.
  
Az államtitkár kifejtette: új bekezdéssel egészítik ki a törvényt, amely alapján az arany- és devizatartalékok nem nyilvános adatnak minősülnek, a Monetáris Tanács hatáskörére vonatkozó rész pedig úgy módosul, hogy a stratégiai szintű döntéseket a monetáris tanács hozza, az igazgatóság pedig végrehajtja. A törvény rögzíti azt is, hogy a tanács dönt a saját ügyrendjéről, a tanács tagjainak számáról szóló rész pedig előírja a belső és külső tagok közti arányt.
  
Az államtitkár azt mondta, pontosítják a bank elnökének, illetve a Monetáris Tanács tagjainak felmentéséről szóló rész egyes pontjait is, valamint törlik azt a szakaszt, amely előírta a tanács napirendjének megküldését a kormánynak, és a tanács ülésén a kabinet képviselőjének részvételét. A módosításnak köszönhetően az euró bevezetésekor sem szűnik meg a tanács - tette hozzá az államtitkár.
  
Az előzményekről szólva Pleschinger Gyula elmondta, hogy az Európai Bizottság 2012 januárjában kötelezettségszegési eljárást indított a jegybank függetlenségével kapcsolatban, erre válaszul a kormány vállalta, hogy törli vagy módosítja a kifogásolt részeket; ezt a bizottság tudomásul vette. Erről elkészült a törvénymódosító javaslat, de időközben a bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az IMF és a Magyar Nemzeti Bank részéről is érkeztek újabb észrevételek, ami miatt újabb egyeztetések kezdődtek. Ezek alapján megszületett a kompromisszumos megállapodás, ezért a zárószavazás előtt visszavonták a javaslatot, és most újat nyújtottak be.

(MTI-fidesz.hu)

Répássy: A törvénykönyv elsősorban a bűnt bünteti

Az igazságügyi államtitkár szerint igazságos büntető törvénykönyv (Btk.) született, az ugyanis a tettarányos büntetőjogi szemléleten alapul. Répássy Róbert ezt azután nyilatkozta az MTI-nek, hogy hétfő este a parlament kormánypárti többsége elfogadta az új Btk.-t, amely a több mint harminc éve hatályos kódexet váltja majd 2013. július 1-jén.

A törvénykönyv elsősorban a bűnt bünteti, és csak másodsorban van figyelemmel az elkövető személyi körülményeire - mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a tettarányos szemlélet áll közelebb a társadalom igazságérzetéhez is.    Az új Btk. szigorúbban bünteti a bűnismétlőket és az erőszakos bűncselekmények elkövetőit, fokozottabban védi a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élőket, továbbá bezárja a kiskapukat a közélet tisztasága elleni cselekmények elkövetői előtt - sorolta a példákat.    Répássy Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a kódex alapján a jövőben szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha udvarára fegyveresen hatolnak be.    Emlékeztetett: az új büntető törvénykönyv a negyedik a sorban az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as törvénykönyv után.    Az új Btk. jelentősége csak az új polgári törvénykönyvéhez (Ptk.) mérhető, hiszen az alaptörvény mellett e két kódex határozza meg a jogrendszer alapját - mutatott rá az államtitkár, megjegyezve, hogy várhatóan ősszel az új Ptk. is az Országgyűlés elé kerül.    Hozzátette, a kormányzat ősztől megvizsgálja, melyek azok a törvények, amelyeket összhangba kell hozni az új Btk.-val. Ezek között biztosan át kell vizsgálni a büntetőeljárási szabályokat, hozzáigazítva azokat az új büntetőkódexhez - közölte Répássy Róbert. (MTI-fidesz.hu)

Szijjártó: Magyarország bravúros teljesítményt nyújt+videó

Egész Európa növekedési kihívással küzd. Az országok egy részének versenyképességet kell javítania, egy másik részének államadósságot kell csökkentenie, egy harmadik részének – s ide tartozunk mi is – egyszerre mindkettőt, ami egy nagy bravúr, s ehhez különös gazdasági intézkedések szükségesek – jelentette ki Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az m1 Az Este című műsorában.


 Mint mondta: most kezdődik az a vita, amely az Európai Bizottság következő hétéves költségvetési időszakáról szóló javaslatáról szól. Felhívta a figyelmet arra: az uniós színtéren a kohéziós források az egyetlen olyan eszköz, amely bizonyítottan alkalmas a gazdaságok beindítására, új munkahelyek létrehozására. Ha a 2000 és a 2010 közötti adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a kohéziós forrásoknak köszönhetően Európában 2,5 millió új munkahely jött létre, 600 kilométer autópálya és 2400 kilométer vasút épült, illetve újult meg. Magyarán az igazán munkaigényes iparágakat a kohéziós forrásokon keresztül lehet segíteni. Éppen ezért számunkra és a V4-ek számára elfogadhatatlan, hogy ezeket a forrásokat egyes javaslatok csökkentenék – magyarázta az államtitkár.

 
Szijjártó Péter az m1 Az este című műsorában

Minden egyes összefogásnak van lobbiereje, a V4-ek földrajzi alapon szerveződtek, a legjelentősebb erőt kétségtelenül Lengyelország jelenti – fejtette ki Szijjártó. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy három hete Bukarestben 16 olyan uniós tagország gyűlt össze, akik a kohézió barátainak keresztelték el magukat, és együtt szállnak síkra a kohéziós források legalább szinten tartása érdekében.

Leszögezte: a hatékonyabb elköltésről szóló viták nem eredményezhetik a kohéziós források csökkenését. Elismerte: Magyarországon működhetne jobban az európai uniós források elosztása. Egy bürokratikus, fölöslegesen túlszabályozott rendszert örököltünk, ennek a lebontása nem történt meg teljes egészében, de azon vagyunk, hogy 2014-től egy teljesen új rendszerben tudjuk elosztani azt európai uniós forrásokat, ami egyszerűbb, gyorsabb, jobb kifizetést tesz lehetővé, és sokkal vonzóbb pályázati lehetőségeket kínál – hangsúlyozta Szijjártó.

(hirado.hu-fidesz.hu)

Folytatják a jegybanktörvény módosításáról szóló javaslat tárgyalását

Az Országgyűlés keddi ülésén folytatja a jegybanktörvény módosításáról szóló kormányzati javaslat tárgyalását, emellett a képviselők az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok megváltoztatásáról és három oktatási tárgyú előterjesztésről is vitatkozhatnak.

A parlament reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd határoz a jegybanktörvény módosításának részletes vitára bocsátásáról, amelyet már kedden megtarthat a Ház. A kormány javaslatának elfogadása a feltétele annak, hogy Magyarország hiteltárgyalásokat kezdhessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval. A kabinet új előterjesztése alapján változnak a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok, a tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vehet részt a testület ülésein. A javaslatról a Magyar Nemzeti Bank azt közölte: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták.    Ezt követően a személyi jövedelemadóról szóló törvény, és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosításáról kezdődik vita. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter indítványában azt kezdeményezi, hogy a 2006 előtt született gyermekek javára nyitható legyen egy Start-számla, legalább 25 ezer forint befizetésével, az érintett gyermekek azonban nem kapnák meg a költségvetési törvényben életkezdési támogatásként meghatározott összeget.    Terítékre kerül a kormány törvényjavaslata a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltató tevékenység végzéséről. Ez alapján az állatorvosi kamara továbbra is két szintre épülne, országos szervezetre és területi szervezetekre, a kabinet előterjesztése azonban lehetőséget adna a kamara szervezeti megújítására.    Az ülésnap további részében az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról, majd oktatási témájú kérdésekről - a tankönyvpiacot, valamint a köznevelési és felsőoktatási törvényt érintő változtatásokról - tárgyalhatnak a képviselők.    Az utolsó napirendi pontokban az egyes szociális tárgyú törvénymódosítások, valamint az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények változtatására irányuló előterjesztések részletes vitáira kerül sor.    Az Országgyűlés szerdától a jövő évi költségvetés vitájába kezd. (MTI-fidesz.hu)

Martonyi Dzsiddában tolmácsolta a kormány részvétét

Martonyi János külügyminiszter Dzsiddába utazott kedden, hogy Magyarország és a kormány nevében kifejezze részvétét Najef bin Abdel-Aziz szaúdi trónörökös halála miatt az új trónörökösnek, Szalman bin Abdel-Aziznak. Hazatérőben a tárcavezető szerdán villámlátogatást tett Kairóban - közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztálya az MTI-vel.

Najef bin Abdel-Aziz herceg, trónörökös, a Szaúd-Arábiai Királyság első miniszterelnök-helyettese, belügyminisztere szombaton hunyt el egy genfi klinikán, vasárnap temették el. A külügyi közlemény emlékeztet arra, hogy a trónörökös halála miatt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János is részvéttáviratot intézett Szaúd-Arábia uralkodójához és külügyminiszteréhez. A Külügyminisztérium képviseletében Németh Zsolt parlamenti államtitkár és Hóvári János globális ügyekért felelős helyettes államtitkár kedden kondoleált Szaúd-Arábia budapesti nagykövetségén.    A kommüniké hangsúlyozza, hogy Najef bin Abdel-Aziz a magyar-szaúd-arábiai baráti kapcsolatok erősítésének elkötelezett támogatója volt, és következetesen fellépett a királyság és az egész térség békéjéért és biztonságáért. Szaúd-Arábia az arab világban Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnere az Egyesült Arab Emírségek után. Orbán Viktor tavaly októberben látogatott el az országba, 2001 után második alkalommal. Útjára elkísérte a külügyminiszter, továbbá a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési tárca vezetője. Idén májusban Abdallah al-Huszain szaúdi víz- és energiaügyi miniszter járt Budapesten.    A tárca arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy Martonyi János Dzsiddából hazatérőben szerdán villámlátogatást tett Kairóban, ahol tájékozódott az országban kialakult helyzetről, valamint megvitatta Mohamed Kamel Amr külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi, elsősorban a közel-keleti helyzet aktuális kérdéseit.    Martonyi János elismerően szólt az egyiptomi demokratikus átalakulás eddigi eredményeiről, és gratulált az első szabad elnökválasztás sikeres lebonyolításához, amely megfogalmazása szerint fontos mérföldkőnek számít - olvasható a közleményben. A magyar külügyminiszter jelezte, hogy Magyarország kész megosztani saját demokratikus átmenetének tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban felajánlotta vezető magyar jogtudósok együttműködését Egyiptom új alkotmányának kidolgozásához, amit a külügyi tájékoztatás szerint kollégája nyitottan fogadott.    Martonyi János komoly sikernek nevezte, hogy a magyar-egyiptomi kereskedelmi forgalom 2011-ben a nehéz körülmények ellenére is mintegy 25 százalékkal növekedett. Üdvözölte, hogy egy egyiptomi cég áruelosztó logisztikai központot létesít Magyarországon, amellyel nemcsak a hazai, hanem a környező országok piacait is ellátja majd friss zöldséggel és gyümölccsel, elsősorban a téli időszakban. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányzat bátorítja a magyar turistákat az ismert egyiptomi üdülőhelyek meglátogatására, mert ez egymás jobb megismerését is szolgálja.    A külügyi közlemény kitér arra is, hogy a két fél eszmecserét folytatott a szíriai helyzetről, illetve sürgette a válság mielőbbi békés megoldását. A magyar miniszter üdvözölte Egyiptom konstruktív szerepét regionális és nemzetközi kérdésekben, és hivatalos látogatásra hívta meg partnerét. Mohamed Kamel Amr nagyra értékelte a magyar fél kezdeményezéseit a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért, hangsúlyozta egyúttal, hogy egyiptomi részről is még több kiaknázatlan lehetőséget látnak az együttműködés fejlesztésére. (MTI - fidesz.hu)

Hazánk készen áll a tárgyalások megkezdésére az EU-val és az IMF-fel

Orbán Viktor miniszterelnök levélben tájékoztatta szerdán José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról, hogy Magyarország készen áll a tárgyalások megkezdésére az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelmegállapodásról.

A miniszterelnök értesítette Barrosót arról is, hogy nem jelöl harmadik alelnököt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésébe mindaddig, amíg nem jár le Simor András elnök mandátuma.

Orbán Viktor ugyancsak tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét azokról az intézkedésekről, amelyek az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak a magyar jegybanktörvényhez fűzött megjegyzései nyomán történtek.

Értesítette egyebek mellett arról, hogy az EU-ban Magyarország ellen indított kötelességszegési eljárás kapcsán a kormány két törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek. Ezek közül azt, amely szerint nem kerül sor az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására, az Országgyűlés már el is fogadta. Másik indítványával a kormány módosítani kívánja a jegybanktörvényt. A parlament várhatóan hamarosan elfogadja a módosításokat, biztosítva ezzel a kötelességszegési eljárás során felmerült összes kérdés megfelelő kezelését.

A miniszterelnök kitért a levélben arra is: arra számít, hogy a gazdasági kérdésekért felelős parlamenti bizottság elnöke kijelenti, hogy a jegybankelnök mandátumának lejártáig nem kezdeményezi újabb tag kinevezését a Monetáris Tanácsba.

(MTI - fidesz.hu)

A miniszterelnök és a kormány sem tart vissza semmit"

A miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint Ángyán József volt államtitkárnál van az a lista, amely a nem teljesen magyar alapanyagból hungarikumokat előállító nagy húsipari cégeket sorolja fel.

"Sem a miniszterelnök, sem a kormány nem tart vissza semmit. Ángyán József készítette még államtitkárként a listát, nála van" - közölte Havasi Bertalan, Orbán Viktor kormányfő sajtófőnöke szerdán az MTI megkeresésére, reagálva az LMP-s Szabó Rebeka sajtótájékoztatóján elhangzottakra. (MTI - fidesz.hu)

"Mi a tárgyalások megkezdésének optimális lehetőségét teremtjük meg"

A magyar kormány elfogadta a nemzetközi intézmények által az ötoldalú tárgyalásokon megfogalmazott mindazon javaslatokat, amelyek a hiteltárgyalások megkezdésének előfeltételét képezték; erről küldött levelet Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Varga Mihály tárca nélküli miniszter az IMF ügyvezető igazgatójának, Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének, Mario Draghinak és az Európai Bizottság alelnökének, pénzügyi biztosának, Olli Rehnnek - közölte a jegybank az MTI-vel szerdán.

Varga Mihály korábban, ugyancsak szerdán bejelentette, hogy várhatóan csütörtökön nyújtja be a kormány a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény új módosítását, amelyet két héten belül fogadhat el az Országgyűlés. A tárca nélküli miniszter beszámolt arról is, hogy elküldték az Európai Bizottságnak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Központi Banknak (EKB) azokat a leveleket, amelyekben tájékoztatják a nemzetközi szervezeteket a jegybanktörvény módosításával kapcsolatosan. Összesen öt levél született: Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról tájékoztatta, hogy nem kíván előterjesztést tenni sem további jegybankalelnökre, sem pedig a monetáris tanács újabb tagjára. A miniszterelnök csatolta azokat a dokumentumokat is, amelyek az új jegybanktörvény-módosítási javaslattal függnek össze, továbbá jelzi, hogy Magyarország egy elővigyázatossági hitelmegállapodásra törekszik. A Barrosónak írt tájékoztatóhoz hasonló tartalmú levelet küldött a monetáris tanács létszámára vonatkozóan Olli Rehn pénzügyi biztosnak Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, aki tudatta az Európai Bizottság biztosával: ő sem kíván azzal a parlamenti bizottsági jogkörrel élni, hogy előterjesztést tegyen a monetáris tanács külső tagjaira. "Egy lépést megint tettünk előre azért, hogy a tárgyalásokhoz közelebb jussunk" - értékelte a levelek elküldését a miniszter. Az IMF-főtárgyaló elmondta, hogy a valutaalap magyarországi képviselőjét egy informális megbeszélésen már a múlt héten tájékoztatta az MNB-törvény tervezett új változtatásáról, amely a hétvégén még módosult, ezért ezen a héten újra ismerteti majd az IMF-képviselővel a törvényjavaslatot. Varga Mihály az új indítvány tartalmi elemei közül kiemelte: tisztázzák benne azokat a jogköröket, amelyek a deviza- és aranytartalékról szóló információk kezeléséről szólnak, amelyek a monetáris tanács stratégiai döntéseivel és a végrehajtó menedzsmenttel kapcsolatosak, és átvezetik a jegybanktörvényen az új munka törvénykönyvének módosításait is. Arra a kérdésre, hogy az új jegybanktörvény-módosítás parlamenti elfogadása után mikor kezdődhetnek meg a hivatalos IMF/EU-tárgyalások, Varga Mihály azt válaszolta: "mi az optimális lehetőségét teremtjük meg annak, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, de ez nyilván a partnereinken is múlik". (MTI - fidesz.hu)

Kövér: Nagy szükség van az élő, erős közösségekre

Nagy szükség van az élő, erős közösségekre - mondta az MTI-nek Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Körmenden, ahol a Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget.

A házelnök azt mondta: nagyon fontos, hogy a református közösség a "régi fényében csillogjon". Ebben már jelentős előrelépést tett, kellenek az olyan erős közösségek, amelyek eligazítást tudnak nyújtani az embereknek - hangsúlyozta Kövér László.     Hozzáfűzte; a nemzet sok apró kisközösségből épül fel. Ahogy a családok egészséges közösségeiben az emberek megtanulnak együtt élni, szeretettel és tisztelettel tekinteni egymásra, egy egészséges nemzet életében ugyanolyan fontosak az egyházi közösségek.      A jubileumi ünnepség emlékmenettel kezdődött el a Rába-parti városban. Az Országgyűlés elnöke, a konvent tagjai, egyházközségi elnökök, képviselők és az ünnepség résztvevői a Batthyány-kastély elől indultak a Vas megyei város sportcsarnokába. Kövér László leleplezte a református templom falán elhelyezett, a 400 éves jubileumra készített emléktáblát, majd részt a városi sportcsarnokban tartott hálaadó istentiszteleten.      A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban Bebes István, Körmend (Fidesz-KDNP) polgármestere ünnepi beszédében kiemelte; tisztelet egy közösség részéről, hogy alkalmasnak tart egy várost (egy másik közösséget) a fontos, jubileumi évforduló megtartására.       "Összefogással az emberek lelkében, közösségek összetartozásában lévő válságot le lehet küzdeni" A város és az egyházközség összetartására azért is nagy szükség van, mert összefogással "az emberek lelkében, közösségek összetartozásában lévő válságot" le lehet küzdeni - hangoztatta Bebes István. A Dunántúli Református Egyházkerület idén ünnepli megalakulásának 400. évfordulóját. A megalakulást 1612. június 19-20-án a körmendi várkastélyban tartott zsinaton mondták ki, a generális konvent tagjai ezért is választották a jubileumi ünnepség helyszínéül a Rába-parti várost. (MTI - fidesz.hu)

A VB elismerte a nemzetiségi törvény garanciáit

A Velencei Bizottság kedden közreadott jelentésében demokratikusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta a nemzetiségek jogairól szóló törvényt. A Bizottság úgy vélte, hogy a magyar kormány érdekelt a hazánkban élő nemzetiségekkel való együttműködésben, és az új nemzetiségi törvény megfelel a nemzetközi kisebbségvédelmi elvárásoknak, de emellett alkalmazkodik a hazai adottságokhoz is - közölte szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Mint írják: a Bizottság elismerte, hogy Magyarország továbbra is különös figyelmet szentel a nemzetiségi jogok védelmének, és erőfeszítéseket tesz az országban élő nemzetiségek kulturális és nyelvi azonosságának, hagyományaik és kulturális örökségük védelmének érdekében. Üdvözölte a bizottság, hogy a nemzetiségi törvény elismeri és garantálja a magyarországi nemzetiségek jogait a legfontosabb területeken, az oktatás, a kultúra, az anyanyelvhasználat, a média és a közéletben való részvétel területén. A Bizottság megjegyezte, hogy a kisebbségvédelem különösen összetett és részletező, különösképpen a nemzetiségi önkormányzatokat illetően. Az új törvény valóban kiemelt részletességgel szól a nemzetiségi önkormányzatok működéséről, mivel a nemzetiségekkel történt konzultációk során kifejezett elvárás volt, hogy a rájuk vonatkozó szabályok minél pontosabban és részletesebben legyenek meghatározva. A Bizottság jelentése felveti, hogy a törvény sarkalatos jogállása miatt nehézséget jelenthet egy esetleges módosítás. A sarkalatosságnak ugyanakkor garanciális jelentősége van, ugyanúgy, mint a korábbi, 1993-as törvény esetében, melyet szintén kétharmados törvényként alkotott meg az Országgyűlés. Hangsúlyozandó, hogy a törvény sarkalatossági záradékának csak tájékoztató jellege van, módosítása nem igényel kétharmados többséget, a jelen lévő országgyűlési képviselők többségének szavazatával módosítható. A törvényben szereplő átmeneti rendelkezések - melyek többsége a Bizottság jelentése szerint nem tekinthető átmenetinek - szerepeltetésére az egyes új rendelkezések hatályba lépésének fokozatossága miatt van szükség azért, hogy a hatályba lépésig tartó időszakban is biztosítva legyenek a nemzetiségek jogai. A fokozatos hatályba lépéssel párhuzamosan ezek az átmeneti szabályok érvényüket vesztik. Az új szabályozás - a Bizottság véleményével ellentétben - 2014-től, a soron következő általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének időpontjától kiterjeszti a hatályát a Magyarországon élő, nem magyar állampolgárságú, az adott nemzetiséghez nyelvileg és kulturálisan kötődő személyekre is. Ez alól csak a nemzetiségi önkormányzati választások során gyakorolt passzív választójog kivétel. Az alapvető jogok biztosa által kifogásolt kérdésekben (nemzetiségi jelölő szervezetek közhasznúságának kritériuma, a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak kollektív felelőssége a jogszabálysértő gazdálkodás következményeiért, a nemzetiségi önkormányzatok vagyonának kezelése a testület megszűnése esetén, a jelnyelv használati joga) már döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, kihirdetése folyamatban van. Emellett megkezdődött a méltatlanná válás jogintézményének felülvizsgálata is. Az Országgyűlés 2011. december végén fogadta el a nemzetiségek jogairól szóló törvényt, melyet mintegy másfél éves széleskörű egyeztetés előzött meg az érintettekkel, így többek között a nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szakértőkkel és magánszemélyekkel - zárul a közlemény. (MTI - fidesz.hu)

Hazánk Európa legjobbja a közlekedésbiztonság javításában

A halálos közúti balesetek számának csökkentésében elért kimagasló eredményével Magyarország érdemelte ki az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) 2012. évi Közúti közlekedésbiztonsági PIN-díját. Az elismerést dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára és Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára vették át 2012. június 20-án, Brüsszelben - tájékoztatta portálunkat a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közös közleményben szerdán.

Mint írják: a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma 2001 óta negyvenkilenc százalékkal esett vissza, Magyarország a tavalyi évben 2010-hez képest elért 14 százalékos csökkenéssel is az európai élmezőny tagja. A díjat odaítélő testület indoklásában kiemelte, az előrehaladás különösen elismerésre méltó annak fényében, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően, 2004-ben vállalta az európai közlekedésbiztonsági célkitűzések teljesítését. A balesetek halálos áldozatainak számában 2010-re vállalt 30 százalékos csökkenést már 2009-ben elérte a bázisévhez, 2001-hez képest. A balesetekben elhunyt személyek száma a további javulással tíz év alatt közel a felére csökkent Magyarországon.

Tájékoztatásuk szerint Dr. Felkai László elmondta: Magyarországon húsz éve drámai képet mutatott a közlekedési morál. Az érintett területek - a jogszabályi, a létszám és a tárgyi-technikai feltételrendszer – megfelelő módosítása egyaránt szükséges volt ahhoz, hogy ma elnyerhessük ezt a jelentős díjat. A közlekedésbiztonság javulása érdekében megújítottuk a 1992 óta működő Országos Baleset-megelőzési Bizottságot, ami jelentős sikereket ért el a hazai közlekedésbiztonság területén. Olyan informatikai rendszert alakítottunk ki, amely a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésekről készített dokumentációk fogadására, kezelésére szolgál. A feldolgozás automatizált folyamata miatt nincs lehetőség emberi beavatkozásra. A jövőben a közúti ellenőrzések hatékony megszervezésére kell koncentrálni, de a leglényegesebb annak a célnak az elérése, hogy a közlekedés résztvevői belássák azt, hogy a közlekedési szabályok a saját biztonságukat szolgálják - tette hozzá az államtitkár.

Schváb Zoltán kifejtette, hogy a hazai közlekedésbiztonsági intézkedések egyebek mellett kiterjednek a közlekedésre nevelés korszerűsítésére, a járművezető-képzés rendszerének megújítására, a baleset-megelőzési és kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására, a közlekedésbiztonsági szempontok hatékonyabb érvényesítésére az útépítéseknél. Az európai törekvésekkel összhangban kiemelt cél a védtelen közlekedők, a motorkerékpárosok, a kerékpárosok és a gyermekek közlekedésbiztonsági helyzetének javítása is. A közúti közlekedésbiztonsági munka legfontosabb eleme az emberi tényezők kezelése, mert a balesetek túlnyomó része a közlekedők felelőtlen vagy szabályszegő magatartására vezethető vissza. A szabálykövetési hajlandóság fokozása kulcskérdés, amihez megfelelő szabályozási környezetet kell teremteni.

Megjegyzik: az 1993-ban alapított Európai Közlekedésbiztonsági Tanács brüsszeli székhelyű független non-profit szervezet. Az ETSC közlekedésbiztonsági kérdésekben szakértői tanácsadást nyújt az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok részére. 2007 óta minden év júniusában megszervezett konferenciáján hozza nyilvánosságra éves jelentésének eredményeit, amelyet ide kattintva olvashat. A Tanács egyúttal PIN-díjjal ismeri el a közúti biztonság területén kiemelkedő fejlődést elért országokat. Korábban Franciaország (2007), Portugália (2008), Spanyolország és Lettország (2009), Észtország és Írország (2010), Svédország és Litvánia (2011) részesült a kitüntetésben - zárul a két tárca közleménye. 

(fidesz.hu)