"A szerb kárpótlási törvény kirekesztő a magyarokra nézve"

Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Szerbiának meg kell változtatnia a diszkriminatív kárpótlási törvényt.

"Ha az Európai Unióhoz kíván csatlakozni Szerbia, akkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a jogszabályt meg kell változtassa" - mondta az MTI Hírcentrumnak szerdán Budapesten a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Zsolt üdvözölte azt az álláspontot, amelyet Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa a törvénnyel kapcsolatban kifejtett. Az államtitkár tájékoztatása szerint a biztos úgy foglalt állást, hogy megengedhetetlen a diszkrimináció, és elvárható a törvény előtti egyenlőség gyakorlása.

"Úgy gondolom, hogy sajnálatos módon ennek nem felel meg a szerb kárpótlási törvény, hiszen a magyar közösséget kollektíven diszkriminálja", nem adja meg a lehetőséget, hogy a magyarok a többi szerb állampolgárhoz hasonlóan részesüljenek a kárpótlásból - jelentette ki a külügyi államtitkár. Németh Zsolt korábban a törvényről azt mondta, hogy a jogszabály mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekeszti a kárpótlásból.

Az államtitkár az MTI Hírcentrumnak szerdán reményét fejezte ki, hogy Szerbia az elkövetkező néhány hónapban - még azelőtt, hogy az Európai Tanács decemberben a szerb uniós tagjelölti státus megadásáról dönthet - megtalálja a módját a törvény megváltoztatásának. Az államtitkár kijelentette: egy diszkriminatív törvényt nem lehet diszkriminációmentesen alkalmazni, így nem lehet eltekinteni a törvény megváltoztatásától.

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel lehet elérni a törvény módosítását, Németh Zsolt úgy felelt: az eszközök szerteágazóak. Kifejtette, a jogszabály a szerb alkotmánnyal is ellentétes, a legfontosabb nemzetközi eszköz pedig az, hogy Szerbia az EU-hoz kíván csatlakozni. Ez esetben Szerbiának meg kell változtatnia a jogszabályt - hangsúlyozta.

Gondosan figyelemmel követi, ellenőrzi majd az Európai Bizottság a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény végrehajtását - hangoztatta Peter Stano, a testület bővítési felelősének szóvivője az MTI Hírcentrumnak szerdán Brüsszelben adott nyilatkozatában. A szóvivő hangoztatta, hogy a bizottság kiemelt fontosságot tulajdonít a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség alapértékeinek, de hozzátette, a restitúció módszerébe a testület nem szólhat bele.

Magyar illetékesek az elmúlt napokban többször hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a múlt hétfőn elfogadott törvényt diszkriminatívnak tartják. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a múlt hét végén a vajdasági Szabadkán úgy fogalmazott: Magyarország nem fogadja el a kollektív bűnösség elvét, amely teljesen ellentétes az Európai Unió alapelvével, a legalapvetőbb emberi jogokkal és a magyarság érdekeivel. Boris Tadic szerb államfő a hét elején írta alá a csütörtökön életbe lépő törvényt.

(MTI-fidesz.hu)