Híd szerepet tölthet be hazánk, ha elnyeri a BT-tagságot

2007-ben döntött arról Magyarország, hogy az eredetileg 2016-17-re beadott pályázatát előrehozza, a 2012-13-as időszakra. Hazánk eddig kétszer volt az ENSZ BT nem állandó tagja: 1968-69-ben és 1992-93-ban.

Ekkor még nem kellett kampányolni, a Kelet-Európai Csoportban ugyanis a tagok közmegegyezéssel, rotációs alapon töltötték be a posztot. Magyarország Szlovéniával és Azerbajdzsánnal versenyez. Eredetileg Örményország is a jelöltek között volt, de időközben visszalépett.

A poszt elnyeréséhez a 193 ENSZ tagország szavazatainak minimum a kétharmadát, azaz legalább 129 szavazatot kell szerezni. Amennyiben ez az első körben nem sikerül, újabb fordulókat tartanak - ismertette korábban Martonyi János külügyminiszter.

Magyarország támogatottságáról folyamatosan készültek statisztikák, de ezeket a Külügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra, Martonyi János azt mondta: ő maga sem hisz nagyon bennük. Hazánk egyebek mellett az egészségügyi, az oktatási valamint a vízgazdálkodás terén elért tapasztalataival kampányolt.

Ahogy a Külügyminisztériumban ígérik, a poszt elnyerése esetén hídszerepet töltenének be a fejlett és a fejlődő, a BT-tag és a testületen kívüli országok között. Mint a magyar BT-profilról írják: "kiemelt hangsúlyt helyezünk a nemzetközi jog szabályainak betartására és betartatására".

A héten a Bloomberg hírügynökség arról cikkezett, hogy Magyarország a líbiai magyar nagykövet kitartásának jutalmaként kerülhet be az ENSZ BT-be. Erdős André, aki az 1992-93-as magyar BT-tagság idején Magyarország állandó ENSZ-képviselője volt, egy korábbi konferencián azt mondta: szerinte Azerbajdzsánnak van a legtöbb esélye, ugyanis "mögötte látszik egy komoly országcsoport, amely meg fog győzni sok más országot."

(inforadio.hu - fidesz.hu)