"A magyar külpolitika is a térség integrációjára törekszik"

Németh Zsolt szerint az Európai Bizottság Magyarország szövetségese abban a tekintetben, hogy az uniós végrehajtó intézmény idei bővítési csomagja a leginkább a Nyugat-Balkán integrációjáról szól, és a magyar külpolitika is a térség konszolidációjára, integrációjára törekszik.

Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén az államtitkár az Európai Bizottságnak az uniós tagjelölt vagy az erre a státuszra pályázó országokról készített idei jelentését értékelte. Emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatott a nyugat-balkáni országokba, majd memorandumban fogalmazta meg Magyarország álláspontját a térség uniós integrációjáról. A memorandum javaslatainak jó része tükröződik a bizottság jelentésében - mutatott rá Németh Zsolt.

Mint mondta, Magyarország ma is elkötelezett támogatója Szerbia uniós integrációjának, de ha a szerb parlament által szeptemberben elfogadott restitúciós törvény ügyében nem teremtenek "jogilag tiszta helyzetet", "nem leszünk abban a helyzetben, hogy támogassuk" az országot az Európai Tanács decemberi ülésén. "A kormány e tekintetben határozott" - tette hozzá.

Az uniós tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács decemberben dönt arról, a bizottság javaslata alapján megadja-e Szerbiának a tagjelölti státuszt. Németh Zsolt úgy fogalmazott, a restitúciós törvény azért elfogadhatatlan, mert újraéleszti a kollektív bűnösség elvét, egy egész közösséget, a magyarságot kirekeszti a kárpótlási folyamatból. "Sérelmes az elfogadás módja is", mivel a jogszabályt néhány nappal a bizottság jelentésének elkészülte előtt fogadta el a szerb parlament - vélekedett.

Az államtitkár ugyanakkor úgy látja, Szerbiában "elmozdulás érzékelhető" az ügyben, Boris Tadic államfő is úgy nyilatkozott, készen állnak a párbeszédre. Beszámolt arról is, hogy a Külügyminisztérium jelenleg egy elemzést készít, amelyben világossá teszik, hogy nem kétoldalú kérdés a szerb jogszabály vitatott passzusa.

Németh Zsolt kiemelte, Magyarország és Szerbia között "a megbékélési folyamat torpant meg" az ügy miatt, pedig esély volt rá, hogy olyan "megbékélési modell" jöjjön létre, amely példaként szolgálhat más közép-európai országoknak is. Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke felidézte, amikor Magyarország akart az EU tagjává válni, vele is komolyan vetették az uniós normák betartását, ezért jelenleg Szerbiával is be kell tartatni azokat, különben elveszítik jelentőségüket.

Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnöke és Balczó Zoltán (Jobbik) Törökország kérdéséről érdeklődtek. Az államtitkár elmondta, Törökország "újrafogalmazta külpolitikai identitását", külpolitikai aktivitását az arab tavasz eseményei felgyorsították. A török modell elterjesztése az arab világban az ország egyik legfőbb céljává vált - vélte. Hozzáfűzte, e változás a kezelése komoly kihívás az EU-nak.

Németh Zsolt szerint a tagállamok egyetértenek abban, hogy a bővítési folyamat hitelességét meg kell őrizni, ezért bizalomerősítő intézkedéseket kell tennie az uniónak. A vízumliberalizáció és a kereskedelempolitika két olyan terület, amelyeken rövid távon fenn lehet tartani Törökország érdekeltségét az EU iránt - fejtette ki.

Montenegrót illetően Németh Zsolt elmondta, az ország felkészültsége valóban indokolja, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat. Fenn kell tartani azt a lendületet, amelyet a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása adott a bővítésnek, és a folyamat következő állomása Montenegró lehet - közölte.

(MTI-fidesz.hu)