Elfogadta a kormány az új Munka törvénykönyve tervezetét

	Elfogadta a kormány az új Munka törvénykönyve tervezetét szerdai ülésén – jelentette be Gíró-Szász András Czomba Sándorral közösen tartott sajtótájékoztatóján, csütörtökön.

A kormányszóvivő tájékoztatásában kiemelte: a jelenlegi szabályozás nem képes reagálni napjaink kihívásaira, ezért vált szükségessé módosítása. A hetek óta zajló társadalmi egyeztetések során a kormány lehetőséget biztosított arra, hogy az érintettek kinyilvánítsák véleményüket a kérdésben - tette hozzá.

Gíró-Szász ezzel összefüggésben aláhúzta: az új Munka törvénykönyve javítani fogja a versenyképességet, és helyzetbe fogja hozni a kis- és középvállalkozásokat.

A kormányszóvivő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2010-es és 2011-es év során az Európai Unió szinte összes tagállamában változtattak a munka világát érintő szabályozáson, jellemzően a munkavállalók rovására. Ezzel szemben a magyar tervezet több, a munkavállalókra vonatkozó pozitívumot tartalmaz – fűzte hozzá.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón emlékeztetett: a kormány által tegnap elfogadott tervezet évtizedekre meg fogja határozni a munkaadók, munkavállalók és a kormány viszonyát. Szavai szerint az e szabályozásban foglaltak szerint fog egymillió új munkahely létrejönni hazánkban. Hozzátette: nemcsak a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve tehetett a magyar munkaerőpiac rugalmatlanságáról, azonban nem segítette azt sem, hogy hazánk gyorsan reagáljon a hirtelen változásokra.

Mint mondta, ma már a munkaadói és munkavállalói oldal számára is egyértelmű, hogy új szabályozásra van szükség

Marad a védett kor intézménye

Az államtitkár tájékoztatása során kitért arra, hogy az elmúlt hetekben intenzív egyeztetéseket folytattak mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldallal. A tárgyalások során mintegy háromszáz javaslat érkezett a kormányhoz - s mint mondta – ,azok 99 százaléka beépült a tervezetbe.

A tervezet részleteiről szólva Czomba kifejtette: a védett kor intézménye az egyeztetések eredményeként bekerül a tervezetbe, ráadásul az irányadó EU-s szabályozással szemben nagyobb biztonságot ad a munkavállalónak. Így a tervezet a védett kor intézményét a kisgyermekes anyák és azok számára biztosítja, akik öt évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt állnak - fogalmazott.

A munkavállalók szabadságának kiadási rendjéről a politikus elmondta: annyiban változik a jelenlegihez képest a szabályozás, hogy a munkavállalók a 20 nap alap- és 10 nap pótszabadságuk mellett hét nappal rendelkezhetnek. Magyarázatképp hozzátette: a munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően biztosítani kell a munkáltatónak.

A túlmunkával kapcsolatban az államtitkár kiemelte: az új tervezet szerint a munkaadók és munkavállalók konszenzusa mentén, munkaszerződés alapján 250, kollektív szerződés alapján 300 munkaóra írható elő.

Nem célja az új Munka törvénykönyvnek a munkavállalók jövedelmének csökkentése

Czomba ezzel a műszakpótlék tervezett változásait ismertetve megjegyezte: a hatályos Munka törvénykönyve nagyon beszűkítette a mozgásteret. Ezért a következő időszakban a munkáltatók és munkavállalók felelősségére hagyatkozva sokkal szélesebb keresztmetszetet szeretne biztosítani a kormányzat – fogalmazott az államtitkár. Azaz a kollektív szerződésben számos olyan ponton lehet majd eltérni az Munka törvénykönyvétől, ahol eddig erre nem volt mód – tette hozzá.

Nem célja az új Munka törvénykönyvnek a munkavállalók jövedelmének csökkentése – hangsúlyozta. Éppen ezért a műszakpótlék a következőképp fog változni a tervezet szerint: az éjszakai nem változik, vita a délutániról volt. Utóbbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, vagy az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot). Az átalánnyal kapcsolatban azt mondta: ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget, és akkor nem kell a műszakpótlékkal foglalkozni.

"Erős szakszervezetek, erős kormány és erős munkáltatók"

A szakszervezetekkel kapcsolatban Czomba elmondta: kollektív szerződés kötésére csak a szakszervezetek jogosultak, illetve egy munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. A kormány ugyanakkor nem vitatja azt, hogy azt a szakszervezeti vezetőt, aki folyamatosan konfrontálódik a munkaadóval a munkavállalók érdekében, védelem illeti meg. Azonban az, hogy tízfős szakszervezeti tagság mellett, hat fő vezető tisztségviselő élvezzen védettséget, az teljesíthetetlen és egyébként is „hungarikum” – fogalmazott. „Nem vitatjuk a jogokat és lehetőségeket, de azt a fajta széles spektrumot, ami eddig jellemezte ezt a területet, szeretnénk szűkíteni és olyan mederbe terelni, ahol erős szakszervezetek, erős kormány és erős munkáltatók állnak a megegyezések hátterében” – mutatott rá az államtikár.

(fidesz.hu)