Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatának elfogadásával a parlament úgy módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy az uzsora-bűncselekmény tényállási elemei közül kivette az üzletszerűséget, így - a törvény kihirdetését követő nyolcadik naptól - már az is három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki akár egyetlen alkalommal olyan aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely annak kötelezettjét súlyos nélkülözésnek teszi ki. Az üzletszerűen elkövetett uzsora-bűncselekményt a jövőben akár öt évvel is büntethetik.
Indoklásában a miniszterelnök-helyettes azt írta: az uzsorázás újabb formái - embertelenségük és kizsákmányoló jellegük miatt - olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy attól függetlenül büntetni kell őket, hogy elkövetésük üzletszerű-e vagy sem. Az üzletszerűen, illetve bűnszervezetben elkövetett uzsora-bűncselekményt viszont a jövőben öt évig tartó szabadságvesztéssel is sújthatják majd.
A jogszabályváltozás ugyanakkor engedményt is megfogalmaz: korlátlanul enyhítheti a bíróság annak a büntetését, aki a bűncselekményt maga jelenti a hatóságnak, és feltárja az elkövetés körülményeit. A kormány ettől a sokszor rejtve maradó uzsora-bűncselekmények hatékonyabb felderítését reméli.
A jogszabály emellett a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításával az uzsoraszerződések esetén is lehetőséget ad arra, hogy az ügyész a szerződés semmisségének megállapítása érdekében keresetet indítson.
Az Országgyűlés - túl azon, hogy 303 igen szavazattal, egy nem ellenében és 43 tartózkodás mellett elfogadta a Btk.-módosítást - arról is döntött, hogy annak sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első napján, az országvédelmi akcióterv egyik elemeként hirdette meg, hogy a kormány keményebb fellépést tervez, zéró toleranciát és "hajtóvadászatot" hirdet az uzsorások ellen.
A "leghősiesebb város" lett Szigetvár
A Leghősiesebb Város (Civitas Invicta) címet adományozta Szigetvárnak a Ház. Az erről szóló, fideszes képviselők előterjesztése nyomán született törvényt 290 igen szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A jogszabály kimondja, hogy az Országgyűlés "fejet hajt Szigetvár lakóinak és védőinek az 1566-os támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt" és "Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságát, a hazaszeretetből és
áldozatvállalásból való példamutatását örök emlékezetül törvénybe iktatja".
Döntés a helyi termelői piacok segítéséről
A fideszes Font Sándor javaslatára a kereskedelemről szóló törvényben rögzítette a Ház a helyi termelői piac fogalmát, és egyszerűsítette azok működésének szabályozását. A parlament 336 igen, egy nem és 9 tartózkodás mellett fogadta el az indítványt, amely értelmében a törvény kimondja: a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 kilométeres körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.
Míg vásár és piac csak a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető, addig a helyi termelői piac esetében az üzemeltetéshez - jövő évtől - elég lesz a bejelentés a kereskedelmi hatóságnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése