A 2011. évi költségvetés megalapozottságával kapcsolatban számtalan félreértésre okot adó cikk jelent meg szerdán - olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében |
Mint írják: a sajtó által exponált 300 milliárd forintos többlethiány félreértésen, téves kalkuláción alapul. Hozzáteszik: a félreértés bizonyára abból adódik, hogy az EDP Jelentés más rendezőelvek mentén csoportosítja az államháztartás szervezeteit, ezért eltérően mutatja be a pénzforgalmi egyenleget, vagyis természetes módon eltér a hazai költségvetési törvényben szereplő adatoktól.
A Kormányszóvivői Iroda közleményében rámutat: Magyarország 2004 óta - európai uniós tagságából kifolyólag - minden évben elkészíti az EDP Jelentését. A különböző elszámolási rendszertanból kifolyólag az elmúlt 7 év mindegyikében különbséget mutatott e két szám. A tagországok évente kétszer adatszolgáltatásban jelentik a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának: a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A KSH a honlapján közzéteszi az Eurostatnak átadott jelentést. Az EDP Jelentés időpontjai: április és október elseje.
A közlemény kitér arra is, hogy az Eurostat ellenőrzéseket folytat, tisztázó kérdéseket tesz fel a tagországoknak az EDP Jelentésben foglaltakkal kapcsolatban, amiket a magyar állam megválaszol. Az idei évi eltérés speciálisnak nevezhető két szempontból is. A MOL részvények megvásárlása - a hazai elszámolásban megjelenik, az európai uniós elszámolásban viszont nem. A magán nyugdíjpénztári portfolióból átkerülő vagyon - egyszeri bevételként megjelenik az európai uniós elszámolásában, viszont a hazai rendszerben csak 528,8 milliárd forintot számolunk el.
Az államháztartás központi alrendszerének törvényi módosításokkal hatályos hiánya 1184,2 milliárd forint (ami egyébként tartalmazza a MOL részvények megvásárlásának 498 milliárd forint hatását). Ettől az EDP Jelentés alapjául szolgáló várható pénzforgalmi hiány (1410,7 milliárd forint) két összetevő miatt tér el: egyrészt 255 milliárd forint egyenlegrontó ÁFA-visszautalással számol, amely tételt az EU Bírósága általi döntés követően még ebben az évben kell számításba vennünk, másrészt az NGM szakértőinek számítása 28,5 milliárd forinttal kedvezőbb várható egyenleget mutat a módosított előirányzatnál.
Az Egyéb korrekciókban szereplő több mint 130 milliárd forintos egyedi tételek, a hazai és az európai uniós elszámolási korrekciókból adódik, ezért is kerülnek külön felsorolásra. Semmiképpen nem a pénzforgalmi hiányt növelik, a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forint összegű likviditási hitelének elengedése egyáltalán nem növeli a hiányt, mert a társadalombiztosításnál ez pozitív korrekciós tényező. A Kormány elkötelezett a 3% alatti hiánycél tartása mellett 2011-ben, célja az eredeti hiánycél teljesítése az egyszeri tételek nélkül. Elemzéseink szerint a jövő évi 2,5 százalékos hiánycél is biztonsággal tartható - zárul a közlemény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése