A miniszterelnök szerint ki kell segíteni a magyar embereket az "adósrabszolgaságból". Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a végtörlesztés lehetőségére utalva úgy fogalmazott: "nem fogok egy olyan országban élni (...), ahol egymillió ember adósrabszolgasággal kell, hogy szembenézzen".
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a végtörlesztés miatt nagy bankok emelték fel a szavukat, ebben az "osztrák sógorok" járnak az élen, és komoly támadások érik Magyarországot. Megjegyezte azonban azt is: a végtörlesztés ügyében nem kérhetik a bankoktól, hogy azt "bólogatva, mosolyogva és tapsolva" vegyék tudomásul, ám szerinte a végén valahogyan megegyeznek velük, az egyezségig vezető út viszont komoly konfliktusokon keresztül vezet. (MTI-fidesz.hu)
|
2011. október 31., hétfő
Orbán: Nem lehet egymillió "adósrabszolga" az országban + hang
2011. október 26., szerda
Matolcsy: Az élőmunka terhei differenciáltan csökkennek
A jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is, de azt a munkaadók terheinek differenciált csökkentésével teszi - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslat expozéjában kedden a parlamentben. |
Példaként említette a miniszter a szülés után munkába visszatért anyákat, akik után a munkaadói járulék 24 százalék helyett 20 százalék lesz. Akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek, azok után egyáltalán nem kell járulékot fizetniük a munkaadóknak, akik pedig a központi államigazgatási bürokráciából távoznak, azok után egy évig 50 százalékos lesz a kedvezmény, vagyis a munkaadók csak 12 százalékos járulékot fizetnek majd - ismretette. Az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát - folytatta. A forgalmi adó kapcsán a miniszter azt mondta, hogy öt áfa-kulcsra lenne szükség, de ezt az EU nem engedi, azért Magyarországon az általános kulcs 25-ről 27 százalékra emelkedik jövőre. Cél a forgalom adóztatása, a családi jövedelmek helyett - hangsúlyozta Matolcsy György. Kitért arra, hogy jövőre nagyságrenddel növekszik az adóhatóság által beszedett adó. A kereskedelemben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések szavai szerint azt mutatják, hogy évi 500-600 milliárd forint áfát, fogyasztási és jövedéki adót nem fizetnek be.
A siker és a kudarc oka az adórendszer
Valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendő, az európai liberális demokráciák nem állnak készen arra, hogy a globális adóversenyben helytálljanak - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Kitért arra, hogy a jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is, illetve, hogy az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát. A tárcavezető kijelentette: miután az EU adórendszerével nem lehet globális versenyt nyerni, Magyarország tavaly nyáron elkezdte egyéni útját. Ennek keretében a pénzügyi egyensúly megteremtése, a foglalkoztatás növelése mellett fontos szerepet kap az adórendszer átalakítása - mutatott rá. Mint mondta, az új gazdaságpolitika alapja a növekedés megteremtése, ennek egyik eleme az államadósság csökkentése. Ha az előző három kormány 2002 óta nem hozott volna össze akkora adósságot, amelynek 1.100 milliárd forint, a bruttó hazai termék 3,6 százaléka a kamata, akkor ennyi adócsökkentést lehetne megtenni - hívta fel a figyelmet Matolcsy György.
A nemzetgazdasági miniszter szerint 2011-ben nemcsak sikerült megelőzni egy pénzügyi válságot, hanem egy a teljes gazdaság megújulásához vezető folyamatot indított el a kormány. Az adórendszert illetően egyszerre sikerült 1,5 százalékponttal csökkenteni az adócentralizációt, fenntartani 500 millió forintos nyereségig az előző évben bevezetett 10 százalékos kedvező társasági adót, és megindítani az átállást az egykulcsos arányos személyi jövedelemadóra, ami az első évben még 20,3 százalékos átlagos terhelést jelent - mondta. Hozzátette: a kormány 2012-re az adótörvények és a költségvetési tervezet keretében azt javasolja, hogy folytatódjék az átállás egy olyan adórendszerre, amely már nem bünteti, hanem jutalmazza a munkavállalást, a mukahelyteremtést, a vállalkozást, s elismeri a családok gyermekvállalását. "Ez a lépéssorozat a magyar gazdaság közép és hosszú távú sikereinek egyik lépése lesz" - jelentette ki a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy az egykulcsos szja-ra való átállás első lépésének hatására 500 milliárd forinttal javult a családok jövedelmi helyzete, ebből 170 milliárd forint a gyermekvállalást ismerte el. Ha nem kezdtük volna meg az áttérést az egykulcsos arányos adórendszerre 2011-ben, az idén zuhant volna a családok fogyasztása.
A gazdaságpolitika és a 2012-es költségvetés világos adófilozófiára épít; mindent meg kell tenni azért, hogy az adórendszer egyszerűsödjön - hangsúlyozta, kifejtve: az adócentralizáció jövőre ugyan némileg - 38 százalékra - növekszik, a benyújtott törvényben ugyanakkor nagyon sok, a tisztulást segítő, a fehérítéshez vezető lépés található, amelyek révén egyszerűbbé válik az adórendszer. Alapelv az is, hogy záródjanak a költségvetésen lyukat ütő kiskapuk. Mint Matolcsy kiemelte, az adórendszernek nem célja az igazságosság elérése, azt más gazdaságpolitikai, de inkább társadalompolitikai, politika eszközökkel kell elérni. Úgy vélekedett, aki azt gondolja, hogy az adórendszeren keresztül, különösen a személyi jövedelemadó rendszeren keresztül szociális és igazságossági szempontokat kell érvényesíteni, az "a nyugat vermébe esik".
Az egyszerűség és az adózási kiskapuk bezárása mellett harmadik alapelvként és célként a jövedelmeket terhelő adó csökkentését, és a fogyasztást, forgalmat terhelő adó növekedését jelölte meg. Az adózás súlypontját egyre inkább a fogyasztási, forgalmi adóeszközökre helyezzük át, ami az áfa, a fogyasztási adók, jövedéki adók és zöld típusú forgalmi adók bevezetését jelenti - fogalmazott. Semmilyen módon nem támogatható olyan unión belüli teljes adóharmonizáció, amely Magyarország versenyelőnyét mérsékelné a fejlett nyugat-európai tagállamok versenyelőnyének megtartása végett - jelentette ki a miniszter, aki szerint "az eurózónán kívüli magyar nemzetgazdaság rendelkezik azzal a szabadsággal, amellyel nem csupán a pénzügyi szabadságharcunkat kell megvívnunk, hanem bizony az adórendszerbeli szabadságharcunkat is meg kell vívnunk".
A jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is, de azt a munkaadók terheinek differenciált csökkentésével teszi - ismertette Matolcsy György. Példaként a szülés után munkába visszatért anyákat említette, akik után a munkaadói járulék 24 százalék helyett 20 százalék lesz. Akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek, azok után egyáltalán nem kell járulékot fizetniük a munkaadóknak, akik pedig a központi államigazgatási bürokráciából távoznak, azok után egy évig 50 százalékos lesz a kedvezmény, vagyis a munkaadók csak 12 százalékos járulékot fizetnek majd - ismertette. Közölte, hogy az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát.
A forgalmi adó kapcsán a miniszter azt mondta, hogy öt áfakulcsra lenne szükség, de ezt az EU nem engedi, ezért Magyarországon az általános kulcs 25-ről 27 százalékra emelkedik jövőre. Kitért arra, hogy jövőre nagyságrenddel növekszik az adóhatóság által beszedett adó. A kereskedelemben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések azt mutatják, hogy évi 500-600 milliárd forint áfát, fogyasztási és jövedéki adót nem fizetnek be - hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
Hende: Több milliárdos bevételt remél a HM
Több milliárd forint bevételt remél a Honvédelmi Minisztérium (HM) régi, szovjet gyártású vadászgépek, alkatrészek és felújított radarok értékesítéséből - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden a Magyar Televízió reggeli műsorában. |
A miniszter elmondta: a tárca nemrégiben nyolc MIG-29-es vadászgépet próbált meg eladni; az ezekre kiírt pályázatra nyolc érdeklődő jelentkezett, de érvényes ajánlat nem érkezett a gépekre. Sikerült eladniuk viszont húsz hajtóművet - tette hozzá. "Ezek ma már nem korszerűnek számító, de a világ számos pontján még rendszerben lévő eszközök, én remélem, hogy hamarosan sikerül túladni rajtuk és ebben az esetben több milliárd forintra számítunk" - közölte Hende Csaba. Mint hozzátette, erre nagy szükségük is van, mert a költségvetési támogatásuk "oly szerény, hogy az már az elviselhetőség határát súrolja". A gépekből származó bevételt a haditechnika korszerűsítésére fordítják majd, vagyis modernizálnak. Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta azt is, hogy a közeli hetekben, hónapokban dönt az amerikai kongresszus arról, megkapja-e Magyarország ingyen a harminc korszerűsített helikoptert. Ezek a magyar honvédség helikoptereinél jóval korszerűbb, egyébként darabonként ötmillió dollárba kerülő gépek - tette hozzá. (MTI-fidesz.hu) |
Adótörvények és korhatár előtti nyugdíjak a Ház előtt
Hatórás időkeretben tárgyalja ma az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket. Ezután a képviselők megvitatják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését célzó kormányzati javaslatot. |
Az adótörvények vitája Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 35 perces expozéjával kezdődik, majd a frakciók vezérszónokai következnek 25-25 percben. A kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportoknak összesen három-három órájuk lesz álláspontjuk kifejtésére. A kormány tervei szerint az áfa felső kulcsa 25-ről 27 százalékra emelkedik jövőre. A javaslat alapján a helyi építmény- és telekadót a forgalmi érték 3 százalékában maximálnák, míg a baleseti adót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szednék be az autósoktól. A személyi jövedelemadót érintő változás, hogy havi 202 ezer forintos jövedelemig megszűnne a 27 százalékos adóalap-kiegészítés, vagyis kivezetik a szuperbruttót, ugyanakkor megszűnne az adójóváírás is. A munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke egy százalékponttal 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedhet jövőre.
Az adótörvények vitája után a Ház megtárgyalja a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztést. Ez utóbbi alapján jövőre már nem állapíthatók meg korhatár előtti nyugdíjak, a jelenleg folyósítottakat pedig a korhatár előtti ellátásként - föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, fegyveresek esetében szolgálati járandóságként - kell továbbfolyósítani.
Kósa: Ezt a kérdést csak lépésenként lehet megoldani
A kormány célja, hogy fél éven belül megoldódjon a devizahitelesek problémája - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke kedden a TV2 Mokka című műsorában. |
Kósa Lajos úgy fogalmazott: kinyilvánított szándékunk, hogy fél évben belül megpróbáljuk magunk mögött tudni a lakáscélú devizaalapú hitelekkel kapcsolatos problémát. Mint megjegyezte, a többi között "nem jó az", hogy a devizahitel-probléma gazdaságpolitikailag megköti a kormány kezét.
A magyar kormánynak az a célja – amiben a Fidesz-frakció maximálisan támogatja, hogy megoldjuk a devizahitelesek problémáját - szögezte le az előző gondolat kapcsán Kósa Lajos. Nem szerencsés, hogy az ország devizahitel kitettsége miatt az országkockázatunk magas, ráadásul ez a probléma abszolút megköti a kormány kezét gazdaságpolitikai értelemben – tette hozzá a kormánypárti politikus.
Elmondta ezt a kérdést csak lépésenként lehet megoldani, de a devizahitel válság ha nyúlik, mindenki rosszul jár. Szeretnénk, ha az emberek feje fölül ez a Damoklész kardjaként függő probléma elmúlna – hangsúlyozta Kósa Lajos.
Arra kérdésre, hogy miután Gyurcsány Ferenc kilépett az MSZP-ből, el tud-e képzelni együttműködést a szocialistákkal, Kósa Lajos azt mondta: nem, mert teljesen máshogy gondolkodnak az élet szinte minden kérdéséről. Példaként említette, hogy a szocialisták a devizahitelesek problémájának a megoldása kapcsán "konzekvensen (...) a bankok pártján állnak". Ezzel nem tudunk mit kezdeni - jegyezte meg a Fidesz alelnöke.
Szijjártó: "Ami ellen ők tüntetnek, az nincsen" + videó
Szijjártó Péter egyetért azokkal a tüntetőkkel, akiknek nem tetszik a rendszer. A miniszterelnök szóvivője az MTV Az Este című műsorában hétfőn azt mondta: a kormánypártok arra kaptak felhatalmazást, hogy megváltoztassák a rendszert. Szijjártó Péter közölte, a "Nem tetszik a rendszer?!" címmel vasárnap tartott budapesti megmozduláson a becslések szerint 10-30 ezer résztvevő volt. "Ők egy olyan dolog ellen tüntettek, ami még nincsen" - fogalmazott. Hozzátette: a kormány arra kapott felhatalmazást, hogy átszervezze Magyarországot, ez pedig a kabinet reményei szerint 2011 végén, 2012 elején fejeződhet be, a következő év az elrugaszkodásé lehet. |
"Szerintem a hivatásos félelemkeltők és hivatásos rettegők ezúttal vakvágányra tereltek néhány embert vagy néhány csoportot, mert az, ami ellen ők tüntetnek, az nincsen" - mondta. "Nem tetszik a rendszer? Persze, nekünk sem, ezért változtatunk mindenen, ezért szervezzük újjá Magyarországot" - tette hozzá hangsúlyozva: "akiket most tévedésbe ejtettek", később világosan látják majd, hogy a válságot okozó régi rendszer helyett épülő új sokkal jobbat jelent számukra.
Ügyészség: meggyanúsították Bene Lászlót
A 2006 őszi eseményekkel kapcsolatban a Debreceni Katonai Ügyészség meggyanúsította Bene László egykori országos rendőrfőkapitányt. |
Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese hétfőn a parlamentben, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azonnali kérdésre válaszul azt mondta, hogy a Debreceni Katonai Ügyészségen három különböző szálon folyik a nyomozás, ezekben egyebek között elöljáró intézkedés elmulasztása bűntette miatt meggyanúsították az akkori országos és a budapesti rendőrfőkapitányt.
Szeptember 24-én a Magyar Nemzet írta meg, hogy Bene Lászlóval kapcsolatos felvételeket kért be a katonai ügyészség a 2006. őszi eseményeket vizsgáló parlamenti bizottságtól. A lap akkor úgy fogalmazott: nincs kizárva, hogy a volt országos rendőrfőkapitányt meggyanúsítják, amiért nem kezdeményezett fegyelmi eljárást Gergényi Péter ellen. A Debreceni Katonai Ügyészség az egykori főkapitány bizottsági meghallgatásáról készült videofelvételeket kérte be - írta a lap, amelynek az ügyészség helyettes vezetője nem nyilatkozott arról, hogy várható-e újabb gyanúsítás a nyomozásban.
Balsai István a parlamenti honlapon szeptember 26-án közzétett jelentésében arról ír, hogy Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, helyettese, Szabadfi Árpád és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása, mert nem rendelték el a beosztottjaik felelősségének vizsgálatát.
Az NGM szövetségest lát a Hiteltársulásban
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szövetségest lát a Hiteltársulás nevű civil kezdeményezésben, hiszen közös a cél: megoldást találni az egymillió bajba jutott, devizahitellel rendelkező háztartás helyzetére - közölte a tárca hétfőn, miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter találkozott Doubravszky Györggyel, a társulás alapító-vezetőjével. |
Az NGM közleménye ismerteti: a tárca és a Hiteltársulás civil kezdeményezés közös munkacsoportot alapít, hogy egy kosárba gyűjthessék a bajba jutott devizahiteleseken segítő megoldásokat - egyebek között erről esett szó a hétfői találkozón. A felek megállapodtak abban, hogy nincs egy üdvözítő megoldás, ezért áttekintették az eddig meghozott intézkedéseket, illetve azok eredményeit, valamint szóba kerültek újabb, a devizahiteleseket érintő lehetséges lépések is. A tárcavezető és a társulás vezetője megállapodtak abban, hogy folytatják a közös gondolkodást - tartalmazza a közlemény.
A Hiteltársulás nonprofit civil szerveződés, amely 2011. október 6-án indult, céljuk, hogy a beszerzési társulásokhoz hasonlóan összegyűjtsék a devizahitelesek igényeit. A civil kezdeményezést az felismerés hívta életre, hogy hiába van lehetőség fix árfolyamon lezárni a devizahitelt, ha ahhoz nem társul kedvező forinthitel. Erre találhatna megoldást a közösség azzal, hogy a lehető legtöbb hiteles igényét összegyűjtve kedvező feltételű hitellehetőséget próbál találni a tagoknak. A Hiteltársulás már több mint 14 ezer hitelest tömörít 171 milliárd forintnyi becsült hitelösszeggel.
Martonyi: Mind a 27 tagállamot be kell vonni a döntésekbe
Martonyi János külügyminiszter szerint nemcsak az euróövezet országait, hanem az EU mind a 27 tagállamát be kell vonni az övezetet érintő döntésekbe, azokról tájékoztatni kell őket, hiszen amit az eurózóna tagjai elhatároznak, közvetve vagy közvetlenül az egész unióra hatással van. |
A Külügyminisztérium által szervezett hétfői háttérbeszélgetésen a tárcavezető a 27 tagállam bevonása melletti további érvként említette, hogy azoknak az országoknak a többsége, amelyek jelenleg még nem tagjai az euróövezetnek, kötelezettséget vállalt a csatlakozásra. Emellett az is nagyon fontos, hogy elkerüljék az EU "széttöredezettségét", vagyis azt, hogy az uniós intézmények mellett egy az euróövezet tagjait tömörítő intézményrendszer alakuljon ki - mondta. Az EU következő, szerdai csúcstalálkozójával kapcsolatban kijelentette: "mindenki derűlátó", a tagállamok valószínűleg elfogadják a megállapodás minden elemét, "nem is nagyon tehetnek mást". A megállapodás minden része összefügg egymással, nem lehet csak néhány kérdést kiragadni és azokra megoldást keresni - magyarázta. A miniszter arra is kitért, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei az állam-és kormányfők ülése előtt, szerda reggel egyeztetnek.
A korlátozott szerződésmódosítás lehetősége fennáll - mondta, hozzátéve, jelenleg nem ez a legfontosabb kérdés. Úgy fogalmazott, az elmúlt években az unió hozzászokott, hogy minden problémára intézményi választ adjon. Azonban nem jó, ha "egy ilyen akció" eltereli a figyelmet az azonnali cselekvésről - mutatott rá. Martonyi János szerint jelenleg még nem tudni, milyen hatékonysággal működnek majd az újonnan létrehozott eszközök, például a nemrég elfogadott hatos jogszabálycsomag a gazdasági kormányzás erősítésére.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország pályázott az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó tagsági helyére a 2012-2013-as időszakra, de a pénteki szavazás első fordulója után kiesett a versenyből, a miniszter elmondta, a BT-tagság nem stratégiai cél volt, hanem a globális politikai nyitás eszköze. Martonyi János emlékeztetett arra is, célként határozták meg, hogy "Magyarország egyetlen elvi külpolitikai döntését sem rendeli alá" a BT-kampánynak, így a közel-keleti kérdésben elfoglalt magyar álláspontot sem befolyásolhatta a pályázat. Kérdésre válaszolva közölte, jelenleg nincs napirenden egy esetleges újabb BT-pályázat.
Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár a háttérbeszélgetésen elmondta, uniós kormányzati portált indítanak a kormany.hu honlap aloldalaként, amely lehetőséget ad arra, hogy az első félévi soros EU-elnökség után is bemutassák, milyen uniós tevékenységet végez a kormány.
Kormánypárti módosítás az ingatlanadóhoz
A hat képviselő: Habis László (KDNP), valamint a fideszes Kósa Lajos, Borkai Zsolt, Cser-Palkovics András, Szalay Fernc és Láng Zsolt. A helyi adótörvény úgy változik, hogy az ingatlan forgalmi értéke alatt az illetéktörvény alapján megállapított forgalmi értéket kell alapul venni, és ennek 3 százaléka az adó maximuma. A hasznos alapterület alapján jövőre épületnél 1.658 forint, míg teleknél 301 forint a négyzetméterenkénti éves adó felső határa. A képviselők arra hivatkoznak javaslatuk indoklásában, hogy mivel az önkormányzatok a helyi viszonyoknak megfelelően vethetik ki az adót, nem szükséges a felső adómértéket alkalmazni. Az épület funkciója szerint is változhat az adó, így más lehet a lakásra, mint például a garázsra vagy az üzletre. A javaslat szerint az egy helyrajzi számon lévő épületek hasznos alapterületét összesíteni kell.
Az ipari beruházások a munkanélküliségtől sújtott régiókba irányuljanak
A magyar munkaerő alacsony mobilitása miatt a munkahelyteremtő beruházásokat kell a magas munkanélküliségtől sújtott térségekbe telepíteni, ez azonban egyes esetekben ösztönzőkkel sem sikerül - mondta hétfőn Londonban Fellegi Tamás. |
A nemzeti fejlesztési miniszter, aki egy közös brit-magyar szervezésű, a megújuló energiák támogatásával és az alacsony széndioxid-kibocsátású beruházásokkal foglakozó szakkonferenciára érkezett a brit fővárosba, a rendezvény előtt az MTI-nek elmondta: a kormány számára az egyik kiemelt feladat annak érvényesítése a fejlesztések regionális elosztásában, hogy a munkanélküliségtől leginkább sújtott területeken sikerüljön új munkahelyteremtő beruházásokat megvalósítani. Vannak azonban olyan iparágak, amelyek ösztönzőkkel támogatva sem települnek ilyen térségekbe, mert a földrajzi vagy egyéb tényezők ezt nem teszik számukra lehetővé. Ezekben az esetekben más ösztönzőket kell alkalmazni, például meg kell teremteni a lakásbérletpiacot - mondta a magyar szakminiszter.
Fellegi Tamás szerint a munkaerő-mobilitás egyik fő problémája, hogy Magyarországon igen magas a tulajdonban lévő lakóingatlanok aránya, és ez csökkenti a mobilitási képességet. Azokban az országokban, amelyekben elterjedt a lakásbérlés gyakorlata, a munkaerő sokkal könnyebben mozog - tette hozzá. A miniszter szerint a másik mobilitási probléma a családtagok munkához juttatása. Mindezt nehezebb megteremteni, mint azt elérni, hogy az ipari beruházások a munkanélküliségtől sújtott régiókba irányuljanak. "Például amikor a kínaiakkal tárgyalunk gyártókapacitások Magyarországra telepítéséről, kiemelt szempont, hogy olyan térségekbe tereljük őket, amelyeket leginkább sújt a munkanélküliség" - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Fellegi Tamás.
Az MTI azzal kapcsolatos felvetésére, hogy a megújuló és alacsony szennyezőanyag-kibocsátású energiafelhasználás meghonosítása - amely a londoni brit-magyar szakkonferencia témája - tipikusan nagyon hosszú megtérülési idejű beruházásokat feltételez, és a magánszektor ehhez általában állami támogatást igényel, a nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: jelentős támogatást nyújtanak az ilyen típusú fejlesztésekhez a különböző nemzetközi programok, például azok, amelyek EU-forrásokhoz kötődnek. A másik forrás, amelyet erre a területre lehet fordítani, a kvótakereskedelemből származó, néhány tízmilliárd forintra tehető bevétel.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormánynak vannak-e vésztervei arra az esetre, ha az euróövezeti adósságválság eszkalálódása a valutaunió széteséséhez vezetne - ennek bekövetkeztét több nagy citybeli elemző- és befektetési ház is jelentős eséllyel jósolja -, Fellegi Tamás kijelentette: Magyarország gondjai jelenleg nem abból fakadnak, hogy a jövőben milyen szerkezeti formát ölt az euróövezet, hanem abból, hogy miközben Magyarország nem tagja az eurónak, az euróalapú gazdaságokkal a legszorosabb integrációban működik. Így mindazok a gazdasági hatások, amelyek az euróövezeti tagországokban a válság miatt megjelennek, érezhetőek Magyarországon is. Ráadásul a magyar piacon jelenlévő pénzintézetek zömmel euróövezeti bankok érdekeltségei - tette hozzá.
Fellegi Tamás elmondta: a 30 ezer milliárd forintos rendszerszintű banki mérlegfőösszegből az elmúlt másfél évben csaknem kétezer milliárdot vontak ki Magyarországról, ami azt mutatja, hogy az európai bankok válságkezelési mechanizmusa Magyarországot is jelentős mértékben érinteni fogja. A kormánynak arra kell készülnie - és ezért hirdette meg az országvédelmi költségvetést -, hogy a negatív hatásokat ki kell védenie, abban az esetben is, ha végül sikerül megoldást találni az euróválságra - mondta az MTI-nek a magyar szakminiszter.
2011. október 24., hétfő
Varga: Létezik magyar összefogás
Ötvenöt éve annak, hogy "a csend falai leomlottak, és mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy a becsület él és tenni kész, és ereje erősebb, mint a félelemből épült falak" - fogalmazott a fideszes politikus. 1956 kapcsán megtanulhattuk azt is, mit jelent hazában, nemzetben gondolkodni az internacionalizmussal szemben, és azzal is szembesültünk, hogy korra, nemre, felekezetre, származásra és lakhelyre tekintet nélkül létezik magyar összefogás - mondta Varga Mihály. A magyar emberek azóta többször is bizonyították, nem tűrik, ha hazudnak nekik, és nem engedik korlátozni a szabadságukat - hangoztatta a szolnoki Szent István teret megtöltő ünneplő sokaság előtt a szónok.Az ország nagy lépéseket tett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy az évtizedekig velünk élő igazságtalanságokkal őszintén szembe nézzen. Új, reményekkel és cselekedetekkel teli korszakot nyitottunk, amely méltó a forradalom elveihez - emelte ki beszédében az államtitkár.
Varga Mihály szavai szerint könnyebb lehetne a dolgunk, ha a külső körülmények segítenék az ország megújulását, és szándékainkat nem a bizalmatlanság és a válság légkörében kellene megvalósítanunk. De 1956 megerősít bennünket abban, hogy "közös céljainkat együtt el tudjuk érni, felül tudunk kerekedni a válság hullámain, ki tudunk törni a reményvesztettség örvényéből" - fogalmazott a politikus.
Kárpátalján méltóképpen emlékeztek meg 1956-ról
1956-ban Kárpátalján is megtalálták az emberek a módját, hogy csatlakozzanak "ahhoz a reménytelenül szépséges magyar vállalkozáshoz, mert ezt kívánta az igazság, ezt kívánta a becsület" - jelentette ki Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő vasárnap Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott 1956-os emlékünnepségen elmondott beszédében. |
"Soha el nem múló hálával és köszönettel tartozik ezért a kárpátaljai magyaroknak az egész nemzet, San Franciscótól Szabófalváig, Budapesttől Beregszászig" - hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: az 1956-ban kivívott szabadság - még ha ez rövid ideig tartott is - ismét egységbe kovácsolta a nemzetet. "Nekünk, akik 56 hőseitől örökül kaptuk a szabadságot, meg kell élnünk, életre kell keltenünk azt" - hangsúlyozta a politikus. Párhuzamot vonva napjainkkal, Deutsch kiemelte: az a válság, amellyel jelenleg Európa küzd, alapvetően morális jellegű, s abból fakad, hogy Európa nem tartotta szem előtt saját értékeit - önazonosságát, a kereszténységet, a munka értékét és a gazdaságban betöltött szerepét. "A legfontosabb, amihez ezekben a nehéz időkben nekünk, magyaroknak ragaszkodnunk kell, az 1956 öröksége, a szabadság" - mutatott rá.
A politikus a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozva kiemelte: "a kárpátaljai magyarság számíthat a polgári kormányra, számíthatnak ránk, akik az Európai Parlamentben képviseljük a magyar érdekeket". Az egyszerűsített visszahonosításról szólva a többi között leszögezte: a kettős állampolgárság lehetőségével "a kárpátaljai magyarok csak a jogos jussukat kapták vissza, s az anyaország hálával és köszönettel tartozik azoknak, akik éltek ezzel a jogukkal, hiszen ezzel kimondták: bíznak bennünk, s bíznak az összetartozásban."
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett központi megemlékezésen köszöntötték Perduk Tibor, Milován Sándor és Molnár László kárpátaljai ötvenhatost, akiket ellenálló csoportok tagjaként a szovjet bíróság több éves börtönbüntetésre ítélt 1956-os tevékenységük miatt. A rendezvényen a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata az alkalomhoz illő irodalmi összeállítással tisztelgett 56 hőseinek emléke előtt.
Kárpátalján az 1956-os megemlékezések még pénteken elkezdődtek, Ungváron megkoszorúzták a helyi ellenálló csoport emléktábláját, míg Tiszapéterfalván Kiss Ferenc irodalomtörténész emléktáblájánál tartottak emlékünnepséget. Nevetlenfalban megemlékezést tartottak Illés József, a helyi ellenálló csoport tagja emléktáblájánál, Gálocson a mártírhalált halt Gecse Endre református lelkész sírjánál és a gálocsi ellenálló csoport emléktáblájánál. Megemlékezés volt Nagyszőlősön a helyi ellenálló csoport emléktáblájánál. Szombaton Ungváron az ungvári magyar főkonzulátus diplomatái megkoszorúzták a helyi börtön falán lévő emléktáblát, amelyet az 1956-ban Magyarországról oda deportált és ott fogva tartott forradalmárokat őrizték. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) központi megemlékezését vasárnap tartotta Mezőkaszonyban, az ottani 1956-os ellenálló csoport emléktáblájánál.
Orbán: Minden, ami a mai világunkban jó, 1956 teremtette meg
Orbán Viktor szerint mindazt, "ami a mostani világunkban jó, ideértve a szabadságot, az Európához való tartozást,a keresztény gyökerekhez való visszatérés lehetőségét, számunkra mind 1956 teremtette meg". A kormányfő arról is beszélt, hogy magyar nemzeti érdek az adósság csökkentése saját erőből. A miniszterelnök szerint Európa egységét mutató hangulatban és szándékban ért véget az EU-csúcs. |
A miniszterelnök erről az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját követő brüsszeli sajtótájékoztatóján beszélt vasárnap. Úgy fogalmazott, hogy október 23. egyfajta hálaadás, és az 1956-os hősiességet évente egyszer minden magyarnak érdemes közösen megünnepelnie, ide sorolva a miniszterelnököt is. Mint mondta, ebből a szempontból, a nemzeti ünnep miatt Magyarország számára szerencsétlen volt a mostani EU-csúcstalálkozó időzítése. Úgy vélte ugyanakkor, hazánk még nincs abban a helyzetben hogy meghatározza az európai politika menetrendjét és naptárát. Ezért kénytelen volt alkalmazkodni az időponthoz, és együtt kell élnie azzal az - "egyébként nem helyes és remélhetően többet meg nem ismétlődő" - helyzettel, hogy a miniszterelnök a nemzeti ünnepen nem tartózkodik Magyarországon. Orbán Viktor szerint a polgárok is megértették, hogy fontos döntés ma leginkább Brüsszelben születhet, és az ország felelős vezetőinek ott kell lenniük, ahol az ilyen döntéseket befolyásolni lehet.
Magyar nemzeti érdek az adósság csökkentése saját erőből
Miközben mindenki európai adósságválságról beszél, a magyar nemzeti érdek az, hogy az ország saját erőből csökkenteni tudja az adósságot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, képesnek kell lenni olyan nemzeti gazdaságpolitikát folytatni, amelynek alapján a költségvetés az államadósság automatikus csökkenését eredményező helyzetbe kerül, nem pedig a növekedését hozóba.Ehhez a költségvetési hiányt a bruttó hazai össztermék 2,8 százaléka alatt kell tartani "a mostani közgazdasági közbölcsesség szerint" - emlékeztetett. Kiemelte: az államadósságot nem számító, elsődleges költségvetés többletet mutat. Ha szigorú költségvetési politikát tud folytatni, Magyarország nem fog visszakerülni azon országok csoportjába, amelyek csak külső pénzügyi segítséggel tudnak talpon maradni - vélte Orbán Viktor. Hangsúlyozta ezzel együtt azt is: minél több a válságkezelési programra szoruló országok száma, annál nehezebb Magyarország helyzete is.
Orbán Viktor elmondta: Brüsszelben külön napirendi pontot szántak a növekedés lehetőségeinek vizsgálatával is. Ezzel kapcsolatban szerinte a fő tanulság az: nem számíthatunk arra, hogy az EU vagy az eurózóna országai gyors növekedésre lennének képesek a következő egy-két évben. Hozzátette: ha az EU képes lenne a döntések eddiginél gyorsabb meghozatalára, akkor ez az időszak gyorsabban elmúlna. Magyarországnak a miniszterelnök szerint saját gazdasági növekedésének megvédése érdekében önálló növekedéspárti lépéseket kell tennie. Ez szükséges ahhoz is, hogy teljesülni tudjon a következő évre a költségvetésben meghatározott 1,5 százalékos cél, amelyet "nem szabad feladni". Megismételte Orbán Viktor azt is: Magyarország számára nem volna jó, ha az uniós tagállamok erőteljesebben harmonizálnák adórendszerüket.
Egy kérdésre válaszolva a kormányfő kitért arra: a vállalkozások számára hazánkban a legnagyobb megterhelést nem az adóterhek jelentik, hanem az adminisztrációs terhek. Ezek csökkentése érdekében a kormány két csomagot is összeállított - emelte ki -, és az utóbbiak végrehajtásának felgyorsítása feltétele a növekedési cél elérésének is. Az adminisztrációs teher leépítése ugyanakkor azt is jelenti, hogy több száz vagy ezer ember munkájára nem az állami hatósági tevékenységben, hanem a piacon lesz szükség - hangoztatta Orbán Viktor.
Európa egységét mutató hangulatban és szándékban ért véget az EU-csúcs
A magyar miniszterelnök szerint Európa-párti és az európai egység felé mutató hangulatban és szándékban értek véget a vasárnapi tárgyalások Brüsszelben az EU-tagországok állam- és kormányfői között. Mindenki szeretné, ha a mostani nehézségeket a 27-ek együttmaradásával lehetne megoldani - fogalmazott Orbán Viktor a csúcsértekezletet lezáró sajtótájékoztatón. Hozzátette: mindenkiben megvan a szándék, hogy a jelenlegi válság kezeléséhez szükséges döntések megszülessenek. Orbán Viktor megerősítette, hogy a csúcstalálkozót "szemben a látszattal nem befejezték, hanem félbehagyták", mert szerdán este újra találkozik a 27 EU-tagország miniszterelnöke. Most döntések nem születtek - fűzte hozzá. A konklúzió szerinte világosság teszi a nyilvánosság és a piacok számára is: a kormányfők eléggé elszántak abban, hogy a jövő héten dűlőre jussanak a legfontosabb kérdésekben. Ezek között említette a görög válság kezelésének jövőbeni útját, azt, hogy sikerül-e megakadályozni, hogy a válság átterjedjen más országokra, továbbá azt, hogy a tagországok rendbe tudják-e tenni azokat a bankokat, amelyek bajban vannak. A miniszterelnök szerint ez utóbbi volt az igazi téma a 27-es körű találkozón, miután világossá vált, hogy az európai bankok egy része 2008 után ismét komoly bajba került. Jelezte azt is, hogy ez nagy csalódás számára. Orbán Viktor elmondta: ahhoz, hogy az említett baj pontos mértéke kiderüljön, egy újabb válságtűrő próbát kell tartani.
A tárgyalt intézkedések között a miniszterelnök megemlítette: kilencszázalékos tőketartalék-szintre fel kell emelni a bankok tartalékképzését. Át kell értékelni továbbá mostani reális áron a bankokban lévő értékpapírok értékét, és a kettőt összevetve meg kell nézni, hogy a bankok rendelkeznek-e a biztonságos működésükhöz szükséges tőkeerővel. Úgy vélte, az EU-nak sikeres és felelősségteljes bankokra lenne szüksége, amelyek képesek finanszírozni a gazdaságot, és képesek helytállni saját kockázataikért. A kormányfő meglátása szerint körvonalazódik egy olyan megegyezés, hogy minden banknak elsősorban saját magának kell vállalnia a kockázatát, bár a közös kockázatvállalás sem kerülhető el. Amennyiben egy pénzintézetnek saját erejéből ez nem megy, az adott anyaországnak kell a bank segítségére sietni, és csak ezt követheti az uniós források igénybe vétele. Egyetlen uniós állam sem szeretné saját polgárainak adóforintjait más országok bankjainak megsegítésére fordítani - fogalmazott Orbán Viktor. Hangoztatta: az európai pénzintézeti rendszerre nézve több tanulság is levonható a vitából. Ezek egyike szerinte, hogy vissza kell térni ahhoz a világhoz, amikor a befektetési bankokat és a takarékbankokat világosan különválasztották. Úgy vélte, ha ezt nem teszik meg, a második bankválságot egy harmadik is követni fogja.
Másik tanulság, hogy bizonyos spekulációs formákat bizonyosan be kell tiltani,. "Az lehetetlen, hogy büntetlenül lehessen nemzetgazdaságok csődbejutására spekulálni a pénzpiacon" - szögezte le. Emlékeztetett Orbán Viktor arra is: Magyarországnak egyetlen európai jelentőségű pénzintézete van, és az a legutolsó válságpróbát messze a legsikeresebb bankok csoportjában zárta. Jó esély van így arra, hogy továbbra sem szorul állami segítségre, még akkor sem, ha az Európában ismert nehézségeken túl minden magyarországi pénzintézetnek a magyar devizahitelesek problémájával is meg kell küzdenie. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a bankszektor többsége külföldi kézben van, nagyon fontos kérdés az, hogy amikor a bajba jutott bankok feltőkésítéséről lesz szó, sikerül-e a segítségnyújtás olyan feltételében megállapodni, amely előírja, hogy a pénzből az anyaországuk területén kívül működő leánybankok hitelnyújtási képességeit is javítani tudják - fejtette ki a miniszterelnök. Csak Magyarországon az elmúlt másfél-két évben 1500-1700 milliárd forintnyi hitelkapacitás-csökkentés zajlott le - emlékeztetett, hozzátéve: ez nem csak magyar probléma. Van olyan ország, amelyen a piac 95 százaléka leánybankokból áll.
Orbán Viktor szerint várhatóan még jó ideig nem változik az sem, hogy a forint árfolyammozgását elsősorban az euró gyengesége határozza meg. Ebből szintén azt a következtetést vonta le, hogy folytatni kell azt a politikát, amellyel a devizahiteleseket kiszabadítják az adósságcsapdából. A miniszterelnök elmondta azt is: a csúcsértekezleten megerősödött az a személyes benyomása, hogy az unióban további intézményes változtatásokra is szükség van. Az EU jelenlegi intézményrendszerét ugyanis olyan pillanatban alkották meg, amikor a meghatározó hangulat az optimizmus volt, a meghatározó világgazdasági tendencia pedig a konjunktúra. Lassan három éve azonban Európa már nem ilyen időszakban él, hanem a pesszimizmus és a dekonjunktúra korszakában. Az ilyen időkben szükséges döntéseket viszont a mostani intézményrendszer csak nagy nehézségek árán, lassan tudja meghozni.Tárgyalások folytak ezért Brüsszelben az uniós alapszerződés módosításának lehetőségéről és módjáról, az intézményrendszer újragondolásáról is - erősítette meg Orbán Viktor.