A kormányfő kifejtette: olyan megállapodást akar kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A megállapodás megkötésének lehetséges időpontjáról azonban nem beszélt.
Orbán Viktor riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a bankoknak, a nyugdíjakat, a béreket és a szociális kiadásokat azért kellett csökkenteni, hogy a - jelentős részben külföldi - bankok pénzhez juthassanak.
Mint mondta, a mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi
intézményrendszer stabilitása, "ezt a magamfajta, elég sok puskaport
szagolt ember úgy fordítja le magyarra, hogy pénzt kéne adni a
bankoknak". "De a magyar politikának éppen az a lényege, hogy (...) a
pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem
az emberekre tesszük állandóan a válság terhét" - jelentette ki,
felfoghatatlannak nevezve, hogy a Magyarországnál tőkeerősebb országok
pénzintézeteit miért a magyar adófizetők rovására kellene megerősíteni.
"Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba" - közölte.
A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság "ezer szállal" kötődik az eurózónához, ott pedig "nagyon nagy baj van", újabb válsághullám közeledik - mondta, megjegyezve, hogy az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó.
"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását"
A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről a kormányfő úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni.
"Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba" - közölte.
A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság "ezer szállal" kötődik az eurózónához, ott pedig "nagyon nagy baj van", újabb válsághullám közeledik - mondta, megjegyezve, hogy az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó.
"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását"
A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről a kormányfő úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni.
|
"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett
ember alkalmazását (...), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük
fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben a munkájukra
valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is
közpénzből" - hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni,
segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát
találjanak.
Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. "Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó" - vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.
Eurózóna: a parlament döntése nélkül nincs csatlakozás
A miniszterelnök - a közös bankfelügyeletet, illetve a déli államok válságát érintő kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy "az eurózóna már nem az", mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért szerinte a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy "az új eurózónához" is akarnak-e csatlakozni.
Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. "Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó" - vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.
Eurózóna: a parlament döntése nélkül nincs csatlakozás
A miniszterelnök - a közös bankfelügyeletet, illetve a déli államok válságát érintő kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy "az eurózóna már nem az", mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért szerinte a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy "az új eurózónához" is akarnak-e csatlakozni.
|
Orbán Viktor óvintézkedésnek minősítette, hogy az alaptörvényben rögzítették, Magyarország fizetőeszköze a forint.
"Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához" - jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta csatlakozását az euróövezethez.
"Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához" - jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta csatlakozását az euróövezethez.
(MTI-fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése