Martonyi: Meg kell őrizni a kulturális sokszínűséget

A kulturális sokszínűség megőrzésének és a vallási szélsőségesség kezelésének fontosságáról is beszélt Martonyi János külügyminiszter pénteken New Yorkban, a Civilizációk Szövetsége nevű ENSZ-fórumon (UN Alliance of Civilizations, AoC).

A magyar diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a kultúrák és vallások közötti párbeszédet előtérbe helyező "szövetség" mára egy széles körben elismert ENSZ-platform lett, amely a különböző hitű, kultúrájú és nyelvű emberek közötti bizalmat, toleranciát és tiszteletet próbálja ösztönözni. Magyarország is teljes mértékben igyekszik elősegíteni, hogy a szövetség működése sikerre vezessen, és osztja céljait, kiemelten is azt a törekvést, hogy a kulturális sokszínűségre vonatkozóan globális szintű egyetértés jöjjön létre - fejtette ki Martonyi János a miniszteri szintű találkozón. Megjegyezte, hogy tavalyi európai uniós elnöksége alatt Magyarország kiemelt hangsúlyt helyezett ezekre az értékekre.
  
A külügyminiszter hangoztatta: Magyarország támogatja, hogy a kisebbségi kultúrákkal és nyelvekkel kapcsolatban is a kulturális sokszínűség megközelítését alkalmazzák. A kisebbségi jogok azért is fontosak, mert ezt a sokszínűséget segítik, és védik a kulturális örökség gazdagságát - tette hozzá.
  
Beszélt Martonyi János arról is, hogy a közelmúltban a líbiai Bengáziban, valamint Kairóban, Szanaában és Tuniszban lezajlott incidensek egyértelművé teszik: a nemzetközi közösség fellépésének jobban kell összepontosítania olyan stratégiák kidolgozására és alkalmazására, amelyek kezelni tudják a vallási szélsőségességet, hiszen ez utóbbi "még mindig túl gyakran ösztönöz erőszakra politikai céllal". Leszögezte: teljes mértékben egyetért az AoC főképviselőjének, Jorge Sampaio volt portugál elnöknek azon javaslatával, hogy keressék meg a választóvonalat a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletbeszéd között.
  
A Civilizációk Szövetsége 2005-ben jött létre José Luis Rodriguez Zapatero spanyol és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kezdeményezésére, Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár aktív közreműködésével. Olyan nemzetközi együttműködésről van szó, amely a civil társadalom bevonásával, az oktatás és a kultúra eszközeit felhasználva a kultúrák és vallások közötti párbeszédet helyezi előtérbe. A céljait támogatók úgynevezett baráti csoportba tömörülnek; munkájában 110 állam és 23 nemzetközi szervezet vesz részt.

Sampaio a mostani találkozón javaslatot tett arra, hogy a baráti csoport országaiban építsenek ki egyfajta kihelyezett irodahálózatot. Martonyi János beszédében felajánlotta, hogy Magyarország is otthont adna egy ilyen központnak. A Civilizációk Szövetsége jövő februárban Ausztriában rendezi fórumát. Ez lesz az első alkalom, hogy a szövetség legnagyobb rendezvényét Európában tartják.

(MTI-fidesz.hu)

IMF-megállapodás: a szocialista kormány "két hét alatt feltette a kezét" + videó

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifele vezette az országot a válságból, hanem utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek 8 című műsorában. A parlament gazdasági bizottságának elnöke kifejtette: a válság következtében hazánk kiszolgáltatott országgá vált, és a szocialista kormány "két hét alatt feltette a kezét" az IMF előtt.

Rogán hangsúlyozta, az Orbán-kormány idején is több devizapiaci támadás érte Magyarországot, de ezeket nem úgy oldották meg, hogy az emberek lássák a kárát. 2008-ban a szocialisták viszont féltek, hogy elveszítik hatalmukat, és a gyors megállapodás érdekében belementek az IMF feltételeibe. Így eljátszották hazánk mozgásterét.

A fideszes politikus szerint óvatosnak kell lenni a megállapodással, hiszen, mint az például Portugália esetében is látszik, a drasztikus intézkedések nem feltétlenül hozzák meg a várt eredményt. Példaként említette, hogy a munkanélküliség nagyobb lett, ezáltal csak nőttek a portugál kormány szociális kiadásai.

A jövő héten tájékoztatnak a javaslatról

– Magyarország azonban nem olyan helyzetben van, mint 2008-ban, a gazdaság kifelé jól teljesít, csökken az államadósság, a költségvetési deficit kordában van tartva – sorolta a frakcióvezető. Elmondta azt is: a jövő héten tájékoztatják a nyilvánosságot a megállapodáshoz kapcsolódó javaslatuk tartalmáról. Hangsúlyozta: a kormány az ország érdekeit tartja szem előtt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szocialisták 2008-ban csak a megállapodás megkötése után tájékoztatták a nyilvánosságot.



Olyan intézkedéseket hoz meg a kormány, amik széles körben, nemzetközi szinten is megállják a helyüket és elfogadhatóak. Ezek nagy része a sajtóból is ismert – mondta Rogán. Görögország és Spanyolország gazdasági problémáit felidézve úgy vélte, olyan válságkezelést kell alkalmazni, amit „a polgárok is elfogadnak”. A magyar emberek is erre adtak felhatalmazást 2010-ben, és úgy érezzük, hogy helyben is hagyják az idáig meghozott intézkedéseket – tette hozzá.

Nem helyeznek nagyobb terhet a családokra

Rogán kiemelte: egy dologban nem fognak változtatni, nem helyeznek nagyobb terhet a családokra a bankrendszer helyett. A magyarok a csehekhez hasonlóan vállalták a válságkezelést, a Fidesz–KDNP kormánya pedig kordában tartja a recessziót – fűzte hozzá. A bankadóval kapcsolatban a frakcióvezető elmondta még, hogy itt olyan pénzekről van szó, amelyek fontosak a kilábaláshoz: „ezeket a pénzeket be kell hajtani, ebből nem engedhetünk”. Ez az adónem pár éve ugyan még ismeretlen fogalomnak számított, mára ez nem így van, Nyugat-Európában is elterjedt.

A nyugdíjjakkal kapcsolatban hangsúlyozta: az a cél, hogy az állam a saját nyugdíjkasszájából tudja kifizetni nyugdíjakat. Két éve ugyan brutális hiány lépett föl ezen a területen, de 2012-re visszaterelték a magánnyugdíjpénztárakból az államhoz a pénzeket, biztonságba kerültek az emberek. „A kormány képes rá, hogy megvédje a nyugdíjak vásárlóértékét” – húzta alá Rogán Antal.

A 2013-as költségvetésről Rogán azt mondta, a kormány abban az esetben cselekszik helyesen, ha félretesz bizonyos tartalékokat, „vészhelyzetek mindig is lesznek, a válságkezelés pedig nem mindig sikertörténet” – mondta a politikus. A költségvetés jelen formájában is elfogadható lenne, a 2,8 százalékos hiánycél eltörpül a Bajnai-érában produkált 7 százalékos hiány mellett – vélte a frakcióvezető. Akkor nem történt strukturális reform, csak elvonások, például 40 milliárddal kevesebbhez jutott hozzá a magyar vasút – emelte ki.

Megkérdőjelezhető Braun teljesítménye

A legutóbbi vitánk során az Európai Bizottsággal sokszorosan számon kérték a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, így alaptalanok azok a feltételezések, hogy a kamatdöntések kimenetele kizárólag a fideszes delegáltaktól függ – ezt annak kapcsán mondta Rogán Antal, hogy 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette az alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a keddi ülésén.

Azzal kapcsolatban, hogy Braun Róbert azonnali hatállyal megszüntette munkaviszonyát a Magyar Nemzeti Banknál, miután a csütörtöki Magyar Nemzet összeférhetetlenség lehetőségét vetette fel Rogán annyit felelt, szakmailag megkérdőjelezhető a kommunikációs tanácsadó teljesítménye, ezért is fordul hétfőn a parlamentben a Fidesz-frakció Simor András jegybankelnökhöz.

A monetáris politikának a célokat együttesen kell követni – szögezte le. Mint mondta: az Európai Központi Banknál bekövetkezett fordulat is azt mutatja, hogy a válsághelyzetet nem lehet a megszokott eszközökkel kezelni.

Devizahitelek: „még egyszer ne fordulhasson elő”

A devizahitelesek kapcsán Rogán kiemelte: 250 ezer olyan család van Magyarországon, amely élt a végtörlesztés vagy az árfolyamrögzítés lehetőségével. A frakcióvezető szerint az árfolyamrögzítéssel minél több embernek élnie kell, hogy így kiküszöböljék a kockázatokat. „Botorság azt hinni, hogy nem lesz kockázat” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy a frakció szorgalmazta a kormánynál a nemzeti eszközkezelő működésének felgyorsítását, hogy az igazán nehéz helyzetben lévőkön is hatékonyan tudjanak segíteni.

A bankok ellen indított pereket sziszifuszi küzdelemnek nevezte a politikus. Hiába nem jártak el tisztességesen, fel vannak vértezve jogászokkal – vélekedett. Mint mondta: a tanulság, hogy soha többé ne lehessen ilyen szerződéseket kötni, még egyszer ne fordulhasson elő ilyen helyzet. Szerinte problémát jelent ezeknek az  ügyeknek a kezelésében az is, hogy a megkötött szerződések különbözőek, nem lehet egységesen kezelni őket. – Abban, hogy ezek a devizakölcsön-szerződések létrejöhettek, a bankfelügyeletet és az akkori kormányt is felelősség terheli – szögezte le Rogán Antal.

(mno.hu)

Rogán: Így működhet jól Magyarország

Nem a Nemzetközi Valutalap (IMF) kérésére akarják bevezetni a segélyplafont – nyilatkozta Rogán Antal a Hír Televíziónak. Mint mondta: senki nem kaphat több segélyt, mint amennyi a munkával elérhető legalacsonyabb jövedelem.

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a segélyplafon ötlete saját indíttatásból született. Mint kifejtette: Magyarország akkor működik jól, ha senki nem tud több jövedelemhez jutni segélyből, mint munkából, ezért a kormány az elmúlt két évben több intézkedést is hozott már ezzel kapcsolatban. Rogán Antal szerint a jövőre bevezetendő intézkedés a költségvetés egyenlegét is javítani fogja. A kormány szeptember 25-én erősítette meg a Magyar Nemzet információját, miszerint a segélyezési plafon bevezetését készítik elő a havonta kifizethető szociális támogatásoknál. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: már számításokat végeznek és előkészítés alatt állnak a törvényjavaslatok is. (mno.hu)

Prioritás a leghátrányosabb helyzetű régiók támogatása

A műanyag alapú, főként ipari termékeket gyártó Star-Plus Műanyagipari Kft. új miskolci telephelyet adott át pénteken. Elismerésre méltó, hogy egy cég válságos időszakban is hajlandó fejlesztésre, új munkahelyek teremtésére, százmillió forintok befektetésére, főként egy olyan gyárba, amely az ország egyik leghátrányosabb szegletében működik - hangsúlyozta Czomba Sándor.

A csaknem 900 millió forintba került telephely átadásán Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: elismerésre méltó, hogy egy cég válságos időszakban is hajlandó fejlesztésre, új munkahelyek teremtésére, százmillió forintok befektetésére, főként egy olyan gyárba, amely az ország egyik leghátrányosabb szegletében működik. A kormány prioritása a leghátrányosabb helyzetű régiók támogatása, felzárkóztatása - tette hozzá az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2020-ig egymillió új munkahely megteremtését tűzte célul, ami sok ilyen "kis" fejlesztésből jön össze. Czomba Sándor megjegyezte: ettől kisebb célt nem tűzhettek ki, mert "ennyi munkáskéz hiányzik a munkaerőpiacról".    Az 1990-ben műanyag kerti bútorok és háztartási termékek gyártására alakult, Felsőzsolcán, Nyíregyházán és most már Miskolcon is gyárat működtető, csaknem háromszáz embert foglalkoztató Star-Plus barnamezős beruházásban építette meg miskolci gyárát, ahol műanyag alapú ipari termékeket is gyártanak. A beruházáshoz majd' 353 millió forintot nyert uniós és állami pályázaton a társaság, amely ennek a beruházásnak köszönhetően 45 dolgozóval növelte létszámát. A cég tavaly 4,6 milliárd forint árbevételt ért el, az idén pedig 5 milliárdot terveznek. A tulajdonosok az eredményről nem kívántak pontos adatot közölni, de annyit elmondtak, hogy a vállalkozás megalapítása óta minden évben nyereséges. (MTI-fidesz.hu)

Fónagy: Nem mondhatunk le a folyami és tavi hajózásról

Magyarország nem mondhat le a folyami és tavi hajózásról, a hajóépítésről és a hajóépítő szakemberek képzéséről - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Balatoni Hajózási Zrt. új személyhajójának avatásakor, pénteken Szigligeten. Az ünnepség keretében a helyi kikötőt id. Szívós István olimpiai bajnok vízilabdázóról nevezték el.

Az államtitkár kiemelte, hogy hosszú évek óta ez volt a legjelentősebb hajóépítés, amelyben magyar szakemberek részt vettek. Emlékeztetett arra, hogy amikor az első Orbán-kormány önkormányzati tulajdonba adta a Balatoni Hajózási Zrt. többségi tulajdonrészét, sokan kritizálták a döntést, mára azonban bebizonyosodott, hogy alaptalanul.    Horváth Gyula, a hajózási társaság vezérigazgatója a névadó és hajóavató ünnepségen arról beszélt, hogy az elmúlt évek legjobb szezonját zárta idén a hajózási társaság, sikerült az üzleti tervet is felülmúlni. A személyhajózás utasforgalma közel 1 százalékkal, a komp utasforgalma 4,5, járműforgalma 2,6, a szállított kerékpárok száma pedig 27,8 százalékkal nőtt. A cég két kempingjében és egy szállodájában eltöltött vendégéjszakák száma 10,5 százalékkal múlta felül a tavalyi adatokat. Az árbevétel a személyhajózásnál 6,6 százalékkal, a kompnál 10,5 százalékkal, a vitorláskikötőknél 2 százalékkal, a szállásszolgáltatásnál 7 százalékkal nőtt. A eredményből jócskán faragott, hogy a rendezvényhajók és éttermi szolgáltatások forgalma 30-40 százalékkal visszaesett. A hajózási társaság arra számít, hogy év végéig összesen 3-4 százalékkal növeli a bevételét a tavalyi adatokhoz képest.    A cég hajópark-korszerűsítésének részeként a régi elavult vízibuszok leselejtezése miatt volt szükség új hajó vásárlására, amit a közönség ki is próbálhatott. A Szigligetről elnevezett, több mint 40 méter hosszú és 7 méter széles motorost félkész állapotban, 500 ezer euróért vásárolták egy a Bodeni-tónál működő német hajógyártótól, majd mintegy 150 millió forintot fordítottak rá, hogy a balatoni igényeknek megfelelő, korszerű balatoni személyhajóvá váljon.    A 300 utas befogadására alkalmas, a tó legcsendesebb és egyik leggyorsabb hajójának számító új motorost elsősorban a menetrendi hajózás szolgálatába állítják, de esetenként programhajóként is közlekedik majd. Ősszel a Süllő és a Garda Fesztivál idején teljesít szolgálatot. A társaság az új hajónak köszönhetően két régi vízibuszát tudta leselejtezni, egynek pedig megkezdte az átalakítását, hogy a következő szezonra alkalmassá tegye bicikliszállításra, a térségben egyre inkább fellendülő bicikliturizmus kiszolgálására.    Az ünnepségen Szigliget kikötőjét a településhez kötődő kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóról, id. Szívós Istvánról  nevezték el, emlékműállítással is tisztelegve emléke előtt. A több száz fős közönséget vonzó rendezvényen részt vettek a sportoló rokonai is. (MTI-fidesz.hu)

Százéves a BMTE, kitüntetéseket adott át a miniszterelnök

Ünnepi közgyűléssel emlékezett meg a klub megalakulásának századik évfordulójáról a Budafoki Munkás Testedző Egyesület péntek délután. A Promontor utcai sporttelepen, a Fonyódi Antal Sportcsarnokban kitüntetéseket adott át Orbán Viktor miniszterelnök.

A dél-budai sport talán utolsó fellegvárában a száz év alatt olyan legendás labdarúgók nevelkedtek, illetve fordultak meg, mint Zakariás József, az Aranycsapat balfedezete, kortársa, Csordás Lajos, a későbbi évtizedekben Noskó Ernő, Mezey György, Verebes József, Kapitány Sándor, Vizi Sándor - a jelenlegi ügyvezető elnök -, Esterházy Márton, Jakab János, Tepszics Ignác, Mörtel Béla. A valaha volt egyik legnagyobb magyar kosárlabdázó, a két éve elhunyt Simon János is innen indult az Európa-bajnoki dobogó legfelső fokáig vezető útjára.    Az ünnepi közgyűlésen - amelyen a díszvendégek között ott volt a Londonban hosszútávúszásban olimpiai bajnok Risztov Éva - Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adta át Dobesch Gyulának, a BMTE elnökhelyettesének, egykori labdarúgójának és edzőjének Budafok sportéletében betöltött, több mint fél évszázados példamutató szerepéért, Dörflinger Károlynak, a Budafoki Kosárlabda Klub volt elnökének a sportágban végzett hatvanéves munkájáért, Karsay Ferenc kerületi alpolgármesternek a helyi közösség szolgálatában végzett munkájáért, Soós Jánosnak, a BMTE elnökének, a Hungarovin volt vezérigazgató-helyettesének több évtizedes szolgálatáért, Vizi Sándornak, a BMTE ügyvezető elnökének a helyi civil közéletben, így a sportegyesületben végzett kiemelkedő tevékenységéért. A miniszterelnök beszéde elején külön köszöntette az ünnepségen szintén megjelent Risztov Éva olimpiai bajnok hosszútávúszót, akiről azt mondta, Londonban olyat győzelmet aratott, amilyet "soha életünkben nem láttunk még". (MTI-fidesz.hu)

Az a cél, hogy a társadalom többet mozogjon, rendszeresebben sportoljon + galéria

Miközben Európában súlyos gazdasági válság van, Magyarországon arról szólnak a hírek, hogy olimpikonjainkat tisztességesen elismerjük, bevezettük a mindennapos testnevelést, létesítményeket építünk, és sportot támogató új adórendszert vezetünk be – emelte ki Orbán Viktor a 100 éves Budafoki MTE ünnepi rendezvényén. A Promontor utcai sporttelepen, a Fonyódi Antal Sportcsarnokban rendezett ünnepségen kitüntetéseket adott át a kormányfő. Képgalériánk megtekinthető itt.http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=184809

Orbán Viktor aláhúzta, a kormány egyik célja, hogy elérje: a fiatalok, és ha lehet, az egész magyar társadalom többet mozogjon, rendszeresebben sportoljon. Az a célunk, hogy öt éven belül a mai 9 százalékról 20 százalékra, tíz éven belül 30-35 százalékra emeljük az aktív sportmozgást végzők arányát – fűzte hozzá. A kormányfő szerint hogy ezt a célt elérjük, kiemelt fontosságú lépés volt a mindennapos testnevelés bevezetése szeptembertől.

Fotó: fidesz.hu

A miniszterelnök felidézte, a felmérések arról szólnak, hogy hazánk tagja az európai unió négy legkevesebbet sportoló nemzetének; a fiatalok mindössze 38 százaléka végez rendszeres testmozgást. Ezen mindenképpen változtatnunk kell. S az ilyen sportegyesületek, mint a budafoki BMTE, lehetnek a kormány legfőbb szövetségesei ebben – tette hozzá.

Orbán Viktor arról is beszélt, miközben Európában súlyos gazdasági válság van, Magyarországon arról szólnak a hírek, hogy olimpikonjainkat tisztességesen elismerjük, bevezettük a mindennapos testnevelést, létesítményeket építünk, és sportot támogató új adórendszert vezetünk be. Elmondta, az új társasági adó jóvoltából éves szinten több tízmilliárd forint áramlik a legnépszerűbb amatőr és utánpótlás csapatsportokba. A társasági adókedvezményről elmondható, eddig a sportegyesületek több mint 33 milliárd forintot vettek igénybe 1550 sportfejlesztési program keretében. Az országban összesen 3150 település létezik, és ebből 744 település él ezzel a lehetőséggel – sorolta. A miniszterelnök bejelentette, még az ősszel a kormány hamarosan tető alá hozzá az öt látványsportágon túli többi sportág támogatásának új rendszerét.

Nem egy profi sportszervezethez jöttünk, nem is adunk át létesítményt, csak a tisztelet hozott ide bennünket, a kisebbek iránti tisztelet. A kisebb egyesületek nélkül nincsenek nagyobbak sem – méltatta miniszterelnök a centenáriumát ünneplő BMTE-t.  A kormányfő szerint a kis egyesületek tartották és tartják a vállukon az egész magyar sportot, nélkülük nincsenek olimpiai bajnokok. "Kicsik nélkül, szertárosok nélkül, intézők nélkül, takarítók nélkül, vagy a szerelést mosó asszonyok nélkül nincsenek magyar olimpiai bajnokok" - fogalmazott.

A kormányfő aláhúzta, a budafoki sportegyesület megmutatta, hogyan lehet sikeresnek lenni változó történelmi körülmények közepette. Így önök túlélték a világháború viszontagságait, a szocializmus évtizedeit, a rendszerváltás utáni bizonytalanságot is. Tette ezt az önök egyesülete úgy, hogy közben a tevékenységi köre bővült, és az utánpótlás-nevelésben pedig rendre újabb és újabb tehetségekkel örvendeztette meg a magyar sportot – fűzte hozzá. Ennek fényében, elismerve az önök munkáját, engedjék meg, hogy a Budafoki Munkás Testedző Egyesületnek legalább akkora sikereket kívánjak az elkövetkezendő száz évben, mint amilyenekkel a klub jelenleg is büszkélkedhet. A budafoki sportolók pedig számíthatnak a kormány támogatására. Isten éltesse a Budafoki Munkás Testedző Egyesületet! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

Répás: Helyzetünkkel nem állunk egyedül

Jogos törekvés a más országokban élő kisebbségek védelme - emelte ki Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencián pénteken a fővárosban.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott: fontos ezt azért is tudatosítani, mert sok esetben védekező álláspontra szorulunk ebben a kérdésben. Répás Zsuzsanna hozzátette: a pénteki tanácskozás bebizonyította, hogy nemzetpolitikát a világ országainak jó része folytat, helyzetünkkel nem állunk egyedül sem Európában, sem a világban. "Hisszük, hogy az elmúlt 22 év során olyan magyar megoldások is születtek ebben a témában, amelyeket büszkén tárhatunk a világ elé" - fogalmazott.
   
A helyettes államtitkár azt mondta, tudják, fontos feladatuk - sok esetben hiányosságuk volt eddig - elmagyarázni és megértetni a szomszédos államok és a világ más országai felé, hogy az, amit mi szeretnénk, nem egy realitásoktól elrugaszkodott törekvés, nem példa nélküli a világban.
  
 "Sok esetben viszont olyannyira a külhoni magyarságra koncentrálunk, hogy elfelejtünk meghallgatni másokat, tanulni más nemzetektől" - mondta, hozzátéve: az ilyen tanácskozások lehetőséget nyújtanak egymás közelebbi megismerésére. Rengeteg félreértést ugyanis az szül, hogy nincs megfelelő csatornája a kommunikációnak, az ismeretek megosztásának, hogy nincsenek találkozási pontok - jegyezte meg.
   
Kiemelte: Magyarország történetében ez volt az első olyan konferencia, ahol nem elsősorban a saját közösségük helyzetére, partikuláris problémákra fókuszálva beszéltek az előadók, hanem egy közös problémának a megoldási módjait igyekeztek megtalálni és bemutatni.
   
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője zárszavában jelezte: a tanácskozásról kötetet jelentetnek meg.
   
Az egész napos konferencián kerekasztal-beszélgetéseket tartottak a nemzetpolitika és kettős állampolgárság a szomszédos államokban címmel, illetve külön a magyar nemzetpolitikáról, és előadások hangzottak el a nyugat-európai és a tengeren túli külhoni szavazásokról.

(MTI-fidesz.hu)

Martonyi az egyiptomi külügyminiszterrel tárgyalt

Martonyi János 2012. szeptember 27-én megbeszéléseket folytatott Mohammad Kamal Amr egyiptomi külügyminiszterrel New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 67. ülésszaka alatt. A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy szorosabbra fűzik a két ország közötti kapcsolatokat - olvasható a Külügyminisztérium pénteki közleményében.

Mint írják, Martonyi János elismerését fejezte ki az új egyiptomi vezetésnek a kormány megalakulása óta elért kül- és belpolitikai sikerekért, egyúttal felajánlotta Magyarország –a demokratikus átmenet terén szerzett– tapasztalatainak átadását. A magyar külügyminiszter jelezte, hogy Magyarország szeretné jobban megismerni az egyiptomi vezetés terveit, ezért fontosnak tartja az országok közötti magas szintű politikai párbeszéd intenzívebbé tételét. A magyar diplomácia vezetője szerint a kapcsolatok fejlesztésében fontos szerep hárul a két ország nagykövetségeire is. Martonyi János örömmel nyugtázta a két ország gazdasági kapcsolatainak élénkülését, kiemelve a Ganz Motor Kft. és az Egyiptomi Államvasutak között a közelmúltban megkötött 20 millió eurós szerződést. Mohammad Kamal Amr visszaigazolta Martonyi János felvetéseit, hangsúlyozva, hogy az egyiptomi vezetés is készen áll szorosabbra fűzni kapcsolatait Magyarországgal. Az egyiptomi külügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar vasúti járműgyártás hosszú ideje jó hírnévvel büszkélkedhet Egyiptomban, erre építve elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén, de más ágazatokban is számítanak a magyar tőkebefektetésekre. Az egyiptomi külügyminiszter beszámolt arról is, hogy az ország vezetését mélységes aggodalommal tölti el a szíriai helyzet mivel az ország esetleges felbomlása a régió egészét destabilizálná. Egyiptom a válság minél gyorsabb rendezését szorgalmazza – hangsúlyozta Mohammad Kamal Amr. (OS/MTI-fidesz.hu)

Századvég: továbbra is jelentős a Fidesz előnye

A Századvég szeptember végén készített közvélemény-kutatása alapján a választókorúak 45 százaléka venne részt biztosan egy most vasárnapi voksoláson. A pártok erőviszonyai alig változtak.

A választási aktivitás a múlt hónaphoz képest a hibahatáron belüli mértékben csökkent, a pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya pedig kis mértékben növekedett, a megkérdezettek 46 százaléka tartozik ide - olvasható a Századvég összefoglalójában, amelyet pénteken küldtek el az MTI-nek.
   
A Fidesz előnye eszerint továbbra is jelentős mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében a legnagyobbik ellenzéki párt, az MSZP előtt. A kormánypárt a teljes népességében 23, az MSZP 12, a Jobbik 8, az LMP 5, a Demokratikus Koalíció 3 százalékon áll, utóbbi kivételével mindegyikük egy-két százalékot veszített az augusztusi adatokhoz viszonyítva.
   
A biztos szavazó pártválasztók 41 százaléka a Fideszre, 27 százaléka a szocialistákra, 17 százaléka a Jobbikra adná voksát. Az LMP-re 7, a DK-ra 5 százalék szavazna. A Fidesz és az MSZP egy-egy, a DK két százalékot javított, míg LMP egy, a Jobbik pedig három százalékot rontott ebben a körben.
   
A Századvég ezer embert kérdezett meg szeptember 24. és 27. között, a felmérés hibahatára +/- 3,2 százalékpont.

(MTI-fidesz.hu)

180 milliós támogatás a Biztos Kezdet Gyerekházaknak

Mintegy 180 millió forinttal támogatta pályázat útján a kormány a koragyerekkori esélyteremtésben szerepet vállaló Biztos Kezdet Gyerekházakat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint most először támogatta a kormány központi költségvetésből a 2009 óta uniós finanszírozásban működő gyerekházakat. Az új támogatási lehetőséggel azok az önkormányzatok élhettek, amelyek már működtettek korábban ilyen intézményeket, ám uniós finanszírozásuk lejárt.
   
Mint írták, a 41 pályázóból 40-nek, 589 gyereknek és szüleiknek tudnak segítséget nyújtani. Az eredetileg civil vagy egyházi fenntartású intézmények is kaphattak támogatást, közülük 12-en nyertek a pályázaton.
   
Jövőre bővíteni tervezik a támogatottak körét, de a 2013-as pályázatban az államtitkárság azt a szempontot is érvényesíteni akarja, hogy a gyerekházak fenntartói egyenlő esélyekkel pályázhassanak.
   
Az államtitkárság korábbi tájékoztatása szerint a gyerekházak célja, hogy a mélyszegénységben élő, többségében roma származású, súlyos szocializációs hiányokkal küzdő kisgyerekek a későbbi fejlődésük szempontjából legfontosabb korai életszakaszban segítséget kapjanak készségeik és képességeik kibontakozásához, ami elengedhetetlenül szükséges későbbi óvodai beilleszkedésükhöz és iskolai sikerességükhöz.
   
A programban pedagógusok, logopédusok, védőnők és gyógytornászok kísérik figyelemmel a gyerekek fejlődését. A program fontos eleme, hogy a gyerekek szüleikkel együtt járnak a gyerekházba. Így a szülők megtanulhatják, mit kell tenniük annak érdekében, hogy gyermekük egészségesen fejlődjön.

(MTI-fidesz.hu)

Budapestre látogat a román külügyminiszter

Budapestre érkezik hétfőn Titus Corlatean, a Külügyminisztérium közlése szerint a román tárcavezető Martonyi Jánossal várhatóan a két ország közötti kapcsolatrendszer kérdéseiről tárgyal, különös tekintettel a fennálló nézetkülönbségekre.

A tárca az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy Martonyi János és Titus Corlatean emellett a regionális együttműködés kérdéseit és az Európai Unió aktuális témáit tekinti át. Legutóbb márciusban találkozott a magyar külügyminiszter akkori román kollégájával, Cristian Diaconescuval Bukarestben. Közlésük szerint a román külügyminisztert udvariassági látogatáson fogadja Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
   
Hangsúlyozták, hogy Románia fontos partnere Magyarországnak. A két ország több regionális, európai uniós és nemzetközi kérdésben képvisel azonos vagy nagyon közeli álláspontot, és közös céljuk a kereskedelmi, a gazdasági, az energetikai, a külügyi, a kulturális és kisebbségi együttműködés erősítése, a határ menti térségek kapcsolatainak előmozdítása - mutattak rá.
   
Magyarország és Románia együttműködhet több, az EU napirendjén szereplő témában is, így az új pénzügyi keretterv kidolgozásában, illetve a Duna- és a romastratégia megvalósításában. Magyarország azt szeretné, ha Románia aktívan támogatná kezdeményezéseit a 2013-2014-es közép-európai évben - tették hozzá.
   
Magyarország 2013-2014-ben egyidejűleg látja majd el a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - elnökségi feladatait.
   
Martonyi János szeptember közepén egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, Magyarország nyitott Románia felé, szeretné, ha úgy alakulnának a két ország közötti kapcsolatok, ahogyan 2010-ben elindultak. Martonyi János hozzátette, bízik abban, hogy a jó viszony a "nyugtalanító jelek és belső nehézségek ellenére" folytatható.
   
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, Magyarország azt szeretné világosan látni, hogy számíthat-e a román kormányra, készen áll-e Bukarest az elmúlt években felépített kapcsolatrendszer fejlesztésére, továbbá arra, hogy "a térségbeli szolidaritás talaján" maradjon.

(MTI-fidesz.hu)

Magyarország támogatja a montenegrói ambíciókat

Kétoldalú tudományos és technológiai megállapodást kötött Magyarország Montenegróval, az öt évre szóló egyezményt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és Sanja Vlahović montenegrói tudományügyi miniszter írta alá Podgoricában.

Az NGM pénteki közleménye szerint a megállapodás célja közös fejlesztési programok indítása, a tudományos információk és technológiák cseréjének ösztönzése, a tudományos és technológiai, valamint fejlesztési projektekben való közös részvétel előmozdítása - beleértve az együttes pályázást is -, továbbá tudósok, kutatók és szakértők kölcsönös látogatásának lehetővé tétele.    A kutatók nemzetközi tudományos és technológiai hálózatokba és együttműködésekbe bekapcsolódásának, szakmai fejlődésüknek elősegítése nemcsak stratégiai szempontból jelentős, hanem ösztönző tényező a fiatal kutatók, illetve a kutatói pályát választók számára is.    A most aláírt megállapodást a közeljövőben további konkrét projektek követik, amelyeket a rövidesen Montenegróba utazó hazai szakemberek véglegesítenek - áll a közleményben.    Az NGM hangsúlyozza: Magyarország érdeke, hogy az eddig elért sikereket, kedvező fogadtatást Montenegróban a jövőben is megőrizze. Mindemellett Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Montenegró Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozásának, elkötelezetten támogatja a montenegrói ambíciókat.    Orbán Viktor miniszterelnök június 15-én Budapesten írt alá kiemelt partnerségi megállapodást Igor Lukšić montenegrói kormányfővel; a mostani megállapodás ennek első kézzelfogható eredménye - hangsúlyozza az NGM a közleményben. (MTI-fidesz.hu)

Szeptembertől minden gyerek almát kap az iskolában

Az idén jó közepes mennyiségű almatermés várható, a szaktárca pedig mindent megtesz azért, hogy vásárlók figyelmét ráirányítsa a kiváló minőségű termékre - hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára pénteken a magyar almát népszerűsítő rendezvényen, Budapesten.

Hozzátette: európai uniós támogatás igénybevételével, iskolai program keretében lehetővé tették, hogy szeptembertől minden gyerek kapjon almát, amelyet pályázaton kiválasztott termelők biztosítanak.
  
Mártonffy Béla, a FriutVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kiemelte: az elmúlt időszakban csökkent Magyarországon az almafogyasztás. Jelenleg 15-20 kilogramm alma fogy évente személyenként, ezt szeretnék növelni 25-30 kilogrammra a népszerűsítő kampány segítségével.
  
Szólt arról, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat képes lenne az évi egymillió tonna zöldség és gyümölcs előállítására, ezt nagyban segítik majd a kertészet- és ültetvénykorszerűsítési program keretében elérhető támogatások. A gyümölcstermesztésben az alma továbbra is "zászlóshajó" szerepet tölt be - tette hozzá.
  
Mártonffy Béla az MTI-nek elmondta: becsléseik szerint az idén Magyarországon 30 ezer hektáron 450 ezer tonna alma terem, amely több a tavalyinál, de 150 ezer tonnával kevesebb a lehetségesnél. Elmondta, hogy az idén a magyar almaültetvényeket kevesebb természeti kár érte, mint a csonthéjas gyümölcsökét, így jó közepes termés lesz. Az alma 70 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik.
  
Mártonffy Béla az alma felvásárlási árait elfogadhatónak nevezte, az ipari almáért 28-30, az étkezésiért 80-120 forintot adnak kilónként.
  
A zöldség-gyümölcs terméktanács elnöke szerint stabil belső piacot kell teremteni az almának, és ha ez megvan, akkor tud az export is sikeres lenni.

(MTI-fidesz.hu)

Civil szervezeteknek indít pályázatot a kormány

Civil szervezetek számára hirdet pályázatot a kormány emberi jogi munkacsoportja az emberi jogi kerekasztal munkájában való részvételre - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a sikeresen pályázó szervezetek részt vehetnek a munkacsoport szakmai tevékenységében, "ezzel is erősítve a társadalmi konzultációt, s hozzájárulva az emberi jogok minél szélesebb körű érvényesüléséhez".    A munkacsoport október végéig várja minden olyan nyilvántartásba vett civil szervezet, érdekképviselet, szakmai szervezet pályázatát, amely tevékenységét az emberi jogok területén fejti ki. Mint írták, elsősorban a kormányzati politikában is kiemelt ügyekkel - például a nemzetiségek, a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők, a romák, a hajléktalanok jogaival - foglalkozó civil szervezetek jelentkezésére számítanak. Elvárás továbbá, hogy a szervezet be tudja mutatni eddigi munkájának eredményeit.    Bővebb információ a http://emberijogok.kormany.hu/index és a www.humanrights.kormany.hu honlapokon található.    A kormány februárban hozta létre az emberi jogi munkacsoportot, amelynek tárcaközi szervként fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, és ennek érdekében konzultációt folytasson civil szervezetekkel, érdek-képviseleti és szakmai szervezetekkel. A munkacsoport első ülésén megalapította az emberi jogi kerekasztalt, amelynek célja, hogy a munkacsoport konzultációt folytathasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, érdek-képviseleti és szakmai szervezetekkel, továbbá ajánlásokat fogalmazzon meg a munkacsoport tevékenységével, feladataival összefüggésben. (MTI-fidesz.hu)

Megmarad a megyei levéltárak szakmai önállósága

Megmarad a megyei levéltárak szakmai önállósága a levéltári törvény október 1-jén hatályba lépő módosítása után is, amikor létrejön az őket és az országos levéltárat egységes szervezetbe tömörítő Magyar Nemzeti Levéltár - mondta Gyimesi Endre, a magyarországi levéltárak működéséért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos pénteken az MTI-nek.

Közölte, hogy az október 1-jei jogszabályváltozás előkészítése "ütemesen, jól haladt", s a törvénymódosítás az országos levéltáron túl 20 megyei levéltárat érint, ugyanis Győr-Moson-Sopron megyében két ilyen intézmény is működik. A nemzeti levéltár új alapító okiratát pénteken hagyják jóvá, továbbá új szervezeti és működési szabályzat is készül - tette hozzá.    A miniszteri biztos elmondta: az új szervezeti struktúra értelmében a nemzeti levéltár élén a főigazgató áll, egyik helyettese az országos, másik helyettese a megyei levéltári ügyeket viszi. A megyei igazgatók szakmai önállósága azonban megmarad - hívta fel a figyelmet.    Gyimesi Endre kiemelte: "az állam kénytelen volt a saját kezébe venni a levéltárakat", mert a nekik járó kulturális normatíva 2009-ben megszűnt a megyékben, illetve 2006 óta egyre kevesebb támogatást kaptak. Az anyagi biztonság indokolta tehát elsősorban a levéltárak integrációját, mert ezek eddig nagyon különböző anyagi körülmények között működtek - összegezte.    Beszélt arról is, hogy 2005 és 2010 között országosan 30-35 embert bocsátottak el a megyei levéltárak, ami egy átlagos megyei intézménynek felel meg. Hangsúlyozta: a mostani változás nem érinti a megyei levéltárakban dolgozók létszámát, de azt nem lehet tudni, hogy januárban a közigazgatás átalakítása érinti-e őket.    Kitért arra is, hogy a 20 megyei levéltárból már csak nyolcban van gazdasági munkatárs, de a cél az, hogy minden levéltárban maradjon gazdasági apparátus, amely a bizonyos nagyságrend alatti ügyeket intézi.    A miniszteri biztos arról is szólt, hogy a tervek szerint októberben veszi át az érintett iratanyagot a nemzeti levéltár a Politikatörténeti Intézettől (PTI), ehhez azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak határozatot kell hoznia, mert a PTI "magától nem hajlandó átadni az iratokat".    Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a törvénymódosítás értelmében október 1-jétől már nem kuratórium útján, hanem vezetőjének döntése alapján adhatja ki a kutatási engedélyeket - jegyezte meg. (MTI-fidesz.hu)

Selmeczi: Mióta tartja az MSZP befolyása alatt az MNB-t?

"Mióta tartja az MSZP befolyása alatt a Magyar Nemzeti Bankot (MNB)?" - ezzel a kérdéssel fordul hétfőn a parlamentben a Fidesz-frakció Simor András jegybankelnökhöz; közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője pénteken azzal összefüggésben, hogy egy nappal korábban azonnali hatállyal felmondta munkaviszonyát az MNB-ben Braun Róbert elnöki tanácsadó.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában arról írt: Braun Róbert belépett az MSZP III. kerületi szervezetébe, és ez felveti az összeférhetetlenség gyanúját. Az Index pedig kedden arról cikkezett, hogy Braun Róbert, Medgyessy Péter volt kommunikációs vezetője és Gyurcsány Ferenc volt stratégiai főtanácsadója politikailag ismét aktív, rendszeresen találkozik Mesterházy Attila MSZP-elnökkel, akinek tanácsokat ad.      A Fidesz szóvivője újságírók előtt közölte: arról érdeklődnek majd Simor Andrásnál, mióta tud Braun Róbert "kettős életéről", mióta tudja, hogy Braun tagja az MSZP-nek, illetve azt, hogy tanácsokat ad Mesterházy Attilának.     Selmeczi Gabriella szavai szerint Braun Róbert "pánikszerűen" mondott le jegybankelnöki tanácsadói posztjáról, amikor kiderült róla, hogy már több mint fél éve a szocialista párt tagja. Braun Róbert lebukott, mert "kiderült, hogy délelőtt az MNB elnökénél ül, délután pedig az MSZP elnökénél ül, és adja a tanácsokat" - fogalmazott a szóvivő.     "Braun Róbert azzal érvelt, hogy az igazság napvilágra kerülése árt az MNB hitelességének. Szerintünk pedig az árt az MNB-nek, hogy a szocialista párt befolyása alatt áll" - mondta, majd felidézte, hogy amikor az Országgyűlés az új jegybanktörvényt tárgyalta, Simor András arról beszélt, nem jó, ha a kormány delegáltja részt vesz a monetáris tanács ülésein. "Most miért nem félti Simor András az MNB függetlenségét a szocialista párttól?" - tette fel a kérdést Selmeczi Gabriella. (MTI-fidesz.hu)

Háromoldalú dialógust vár Navracsics a Tobin-ügyben

A magyar igazságügyi miniszter a Tobin-ügy kapcsán háromoldalú dialógust vár el az Európai Bizottságtól, és személyesen Viviane Reding alelnöktől azt várja, hogy teljes politikai súlyát vesse latba annak érdekében, hogy az EU értékeit minden egyes tagállam tiszteletben tartsa, beleértve Írországot is.

A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken a Facebook-oldalán közölte, hogy a tárcavezető aznap válaszlevelet küldött Viviane Reding uniós biztosnak és bizottsági alelnöknek, aki a napokban írt választ neki egy korábbi levelére.    "Az Európai Unió rendszerszintű problémája és az Európai Unió alapértékeinek mond ellent, hogy egy uniós állampolgár által az EU területén elkövetett bűncselekmény, amelynek két uniós állampolgárságú gyermek a halálos áldozata, büntetlenül marad szintén az EU egyik tagállamában. Ezért kérte korábban Viviane Reding uniós biztos és bizottsági alelnök közbenjárását Navracsics Tibor" – áll a miniszter válaszlevelében a közösségi portálon megjelent közlés szerint.    A KIM hozzátette, Navracsics Tibor levelében hangsúlyozza: nem a kétoldalú dialógus elősegítésére van szükség ír kollégájával, mert az már ma is létezik. Háromoldalú dialógust vár el a bizottságtól és személyesen Viviane Redingtől azt várja, hogy teljes politikai súlyát vesse latba annak érdekében, hogy az EU értékeit minden egyes tagállam tiszteletben tartsa, beleértve Írországot is - tette közzé a tárca.    Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében három év fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság az idén júniusban végleg elutasította.    Navracsics Tibor mintegy négy hónapja levelet írt az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének, Viviane Redingnek, segítséget kérve tőle az ügy megoldásában. Szerdán a miniszter újságírók előtt azt mondta, jó viszonyban van ír kollégájával, ezért ő nem is közvetítést kért a bizottság elnökétől, hanem "megoldást". Közölte, olyan megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi: ne fordulhasson elő, hogy az Európai Unió egyik tagállamában egy közlekedési balesetet okozó ember két gyermeket megöl, majd nem kell letöltenie a jogerősen kiszabott büntetését. Azt kéri a bizottságtól, hogy "próbálja meg azt megoldani, hogy Írország végrehajtsa a magyar bíróság ítéletét, vagy adja ki a magyar hatóságoknak Tobin urat" - mondta. Szerinte az Európai Unió "például politikai nyomást gyakorolhatna, és a jövőre vonatkozóan a jogi szabályozást alakíthatná úgy, hogy ne fordulhasson elő még egyszer egy ilyen eset, hogy egyetlen ország kivételnek tekinti magát egy egyébként kötelezően elfogadott jogintézmény hatálya alól".    Kedd este a Magyar Nemzet Online számolt be arról, hogy megérkezett Viviane Reding válaszlevele, amelyet Navracsics Tibornak a Tobin-ügyben írt. Az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke kikényszerítené a Magyarországon két gyereket halálra gázoló ír férfira kiszabott fogházbüntetés letöltését - írta az mno.hu a birtokába került válaszlevélre hivatkozva. Felidézték, hogy Viviane Reding még júniusban ígéretet tett arra, hogy a magyar és az ír igazságügyi minisztériummal háromoldalú tárgyaláson egyeztethet arról, milyen módon vonható felelősségre az Írországban tartózkodó férfi. Az alelnök szavaira reagálva Navracsics Tibor azonnal levelet küldött Brüsszelbe, és arról érdeklődött, mikor és hol találkozhatna személyesen Viviane Redinggel. A két ország igazságügyi tárcájának képviselői július közepén egyeztettek ugyan, a KIM vezetőjének a személyes találkozót illető kérdésére azonban nem érkezett felelet, így Navracsics Tibor múlt pénteken újabb levelet küldött.    A portál szerint válaszában Viviane Reding emlékeztetett arra, hogy július 17-én a magyar és az ír igazságügyi minisztérium képviselői sikeresen egyeztettek, és megállapították, hogy nincs rendszerszintű probléma az európai elfogatóparancs jogintézményében. "Ennek ellenére úgy látja, a feleknek folytatniuk kell az informális megbeszéléseket annak érdekében, hogy ki lehessen kényszeríteni az ír bíróságtól a Magyarországon kiszabott letöltendő fogházbüntetés végrehajtását" - írta a portál, hozzátéve: Viviane Reding újabb szakmai egyeztetést kezdeményezett.    Mina Andreeva, Viviane Reding szóvivője szerdán azt közölte, az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat a Tobin-ügy rendezésében, vagyis összehozza egymással a feleket, hogy meg tudják vitatni a kérdést. Az erre vonatkozó újságírói kérdésre reagált úgy Navracsics Tibor aznap, hogy nem közvetítésre, hanem "megoldásra" van szükség a Tobin-ügy rendezéséhez. (MTI-fidesz.hu)

Lázár: A törvény véget vet a termőföld-spekulációs hullámnak

A kormány 2012 nyarán az Országgyűlés elé terjesztette az új földtörvény tervezetét, és egyben társadalmi vitára bocsátotta azt. Az új földtörvény tervezete kizárja, hogy külföldiek földet szerezzenek Magyarországon, földet pedig csak földműves vehet. Megszünteti a nagybirtokrendszert, munkahelyeket teremt, erősíti a vidéki Magyarországot - összességében megvédi a magyar földet - olvasható Lázár János pénteki közleményében. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kormany.hu oldalra feltett videóában kiemelte, a kormány szándéka szerint a bankok és a bankárok nem lesznek földtulajdonosok vagy földhasználók Magyarországon, és örömmel üdvözlik, hogy ezt az érintettek is észrevették.

Mint írja, a kormány áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos Bankszövetségi állásfoglalást, megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét. Mindezek következtében a kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít - fogalmaz közleményében Lázár János. A kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját - azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerezhetnek - húzza alá a kormánypárti politikus. A kormány álláspontja szerint a törvény véget vet a több mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon. Mivel kiemelkedően fontos, össztársadalmi jelentőségű törvénytervezetről van szó, ezért tovább folyik a törvénytervezet társadalmi vitája, amelynek keretében 2012. október 13-án, Cegléden a miniszterelnök találkozik fiatal magyar gazdákkal - zárul a közlemény. A magyar föld a magyar földműveseké lesz Lázár János szerint a nyáron az Országgyűlés elé terjesztett új földtörvényjavaslat célja az lesz, hogy a magyar föld a magyar földműveseké legyen. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kormany.hu honlapon elérhető interjújában fogalmaz így, hangsúlyozva: a kabinet feladatául tűzte ki, hogy megvédje a külföldiektől a magyar termőföldet, továbbá megszüntessék a nagybirtokrendszert és növeljék a vidéken élők életszínvonalát.    Lázár János szólt arról is, hogy ősszel a parlamenti vitával párhuzamosan is folytatódik a társadalmi vita az új földtörvényről, amelyet várhatóan decemberben fogad majd el a parlament. Mint mondta, javaslatukhoz várhatóan sokan, sokfajta véleményt fűznek majd. Közölte: a kormány pénteken a Bankszövetség álláspontját mérlegelte. Tájékoztatása alapján ennek alapján a kabinet arra jutott, hogy a magyarországi bankrendszer nem akar hitelezni a magyar földműveseknek, ezért a kormánynak komolyan és alaposan mérlegelnie kell egy új agárbank megalapítását annak érdekében, hogy a földművesek olcsó hitelhez jussanak.    Lázár János emellett kiemelte, a kormány szándéka szerint a bankok és a bankárok nem lesznek földtulajdonosok vagy földhasználók Magyarországon, és örömmel üdvözlik, hogy ezt az érintettek is észrevették. (MTI-fidesz.hu)

A helyi közhatalom gyakorlása alapvető nemzeti ügy

Alapvető nemzeti ügynek nevezte a helyi közhatalom gyakorlását Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a helyi önkormányzatok napja alkalmából tartott pénteki budapesti ünnepségen.

Az államtitkár az önkormányzati rendszer megújításával összefüggésben a települések életminőségének javítását, a lakosság biztonságának erősítését, az elérhető legmagasabb szintű közszolgáltatások biztosítását, a lakosság közösségi formálását és a jövő nemzedékek védelmét emelte ki, hozzátéve, hogy ezek hozzájárulnak a nemzet felemelkedéséhez.    Tállai András ünnepi beszédében a demokratikus jogállam egyik legfontosabb vívmányának nevezte az önkormányzatiságot, s felidézte, hogy az Országgyűlés 12 éve nyilvánította a helyi önkormányzatok napjává szeptember 30-át, emléket állítva annak: 40 év tanácsrendszer után 1990-ben ezen a napon tartottak először helyhatósági választásokat.    Szólt arról, hogy a kormány súlyos gazdasági helyzetben vette át az ország irányítását és kezdte meg a közszolgáltatási, valamint a teljes közjogi rendszer átalakítását. Az államtitkár úgy vélte: a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre több erőfeszítést igényelt az önkormányzatoktól, szűkült a mozgástér, kiszolgáltatottá váltak. Hozzátette: elkerülhetetlen volt a hibák kiigazítása és megszüntetése, amelyben alapvető kormányzati álláspont volt, hogy magasabb színvonalú szolgáltatásokra van szükség és csökkenteni kell a bürokráciát.Tállai András álláspontja szerint az új rendszer hosszabb történelmi korszakokra is biztos alapot jelent.    Kitért arra is: az önkormányzati törvénnyel összefüggésben alapelv volt, hogy mindenütt legyen választott polgármester és képviselő-testület. Mint mondta, emellett szükséges volt az államigazgatási feladatok átstrukturálása, amelyben az állami szerveknek nagyobb szerepet kell vállalniuk. Az államtitkár utalt a területi államigazgatás átalakítására, a járások felállítására is. Elmondta, hogy az eddig önkormányzati fenntartású oktatási és egészségügyi feladatok állami szintre emelésének célja, hogy Magyarország bármelyik településén élő polgár az elérhető legmagasabb szinten férjen hozzá a közszolgáltatásokhoz.    Az ünnepségen munkájáért díjat vehetett át Módos Imre Bihartorda polgármestere, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége – utóbbi elismerést Kósa Lajos elnök, Debrecen polgármestere vette át. (MTI-fidesz.hu)

Kiírták az Út a felsőoktatásba pályázatokat

Megjelent a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat segítő Út a felsőoktatásba program pályázati kiírása - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a csaknem 80 millió forintos keretösszegű pályázat célja az esélyegyenlőség javítása, a felsőfokú végzettség megszerzésének elősegítése ösztöndíj- és önköltség-támogatás biztosításával. A hátrányos helyzetű tanulók számára elérhető ösztöndíjrendszer megújítása mellett ezek az átfogó céljai az Útravaló ösztöndíjprogramnak is, amelynek alprogramja az Út a felsőoktatásba - olvasható a közleményben.
  
Azok a magyar állampolgárságú hallgatók nyújthatnak be pályázatot, akik 2012-ben felvételt nyertek egy Magyarország területén működő felsőoktatási intézménybe, még nem rendelkeznek az adott szintű végzettséggel vagy nem vesznek részt azonos szintű más képzésben.
  
Ösztöndíj-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali tagozatra nyert felvételt, és hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült a 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az ösztöndíj-támogatás mértéke havonta 20 000 forint vissza nem térítendő támogatás.
  
Önköltség-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali, esti vagy levelező tagozatra az önköltséges, illetve magyar állami részösztöndíjas felsőoktatási képzésbe nyert felvételt, és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült a 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők ezzel a lehetőséggel is élhetnek.
  
Önköltség-támogatás keretében az önköltséges képzésben részt vevő jelentkező a képzési önköltség maximum 90 százalékát is megkaphatja, a támogatás felső határa 300.000 forint. A magyar állami részösztöndíjban részesülő jelentkező legfeljebb 150.000 forint támogatási összegre számíthat.
  
A második félévtől kezdődően a támogatásokra pályázó hallgatók csak megfelelő számú kreditpont elérése esetén részesülnek támogatásban.
  
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett pályázat benyújtására október 17-ig van lehetőség. A részletes pályázati kiírás a pályázati útmutatóval együtt elérhető a támogatáskezelő honlapján (http://www.emet.gov.hu/utr-uf-12), valamint a www.romagov.kormany.hu honlapon is.

(MTI-fidesz.hu)

Martonyi a palesztin külügyminiszterrel tárgyalt

Martonyi János külügyminiszter csütörtökön New Yorkban megbeszélést folytatott palesztin kollégájával, Rijád al-Malkival. Magyarország értékeli, hogy a palesztin fél kész egyeztetni az Európai Unióval és tagországaival a közel-keleti helyzetről - tudatta a Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az ENSZ Közgyűlésének ülése alkalmával tartott találkozón Rijád al-Malki ismertette a néhány nappal korábban Izraelnek átadott palesztin javaslatcsomagot és hangsúlyozta, hogy kétoldalú megoldás szükséges a palesztin-izraeli konfliktus hosszú távú rendezéséhez.    A megbeszélésen érintették a várható kezdeményezést a palesztin státusszal kapcsolatban az ENSZ-ben - közölték. Hozzátették, a magyar és a palesztin külügyminiszter egyetértett abban, hogy csak a közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások hozhatnak tartós megoldást.    Martonyi János jelezte, Magyarország értékeli, hogy a palesztin fél kész egyeztetni az Európai Unióval és tagországaival. Az uniós tagállamok külügyminiszterei intenzíven foglalkoznak a témával - emelték ki. Rámutattak, hogy Magyarország álláspontját és szavazási magatartását a későbbiekben a szövegtervezet ismeretében az uniós tagállamokkal egyeztetve fogalmazza meg.    A tárca közleményében felidézték, Martonyi János a találkozón hangsúlyozta, Magyarország érdeke, hogy méltányos és igazságos megoldás szülessen. Magyarország elkötelezett a tartós és igazságos közel-keleti béke, a szuverén, életképes és szomszédaival békében élő palesztin állam megalakítása, valamint Izrael biztonsága mellett - hangsúlyozták.    Martonyi János magyarországi látogatásra hívta meg palesztin kollégáját, és közölte, hogy a térségbe tervezett decemberi útján felkeresné a Palesztin Hatóságot is.    A palesztinok várhatóan novemberben, az amerikai elnökválasztás után ismét hivatalosan kérik az ENSZ-től, hogy a világszervezet ismerje el a palesztin államot és vegye fel tagjai közé. Amikor tavaly Mahmúd Abbász palesztin elnök benyújtotta a tagfelvételi kérelmet az ENSZ-ben, Barack Obama amerikai elnök közölte: Washington mindaddig megakadályozza a palesztin állam elismerését, amíg meg nem születik a békemegállapodás Izraellel. (MTI-fidesz.hu)

Kumin: Ez egy manipulatív, elfogadhatatlan film + videó

A magyar demokráciát kérdőjelezte meg az osztrák ORF televízió egyik dokumentumfilmjében. Kumin Ferenc részrehajlónak és elfogadhatatlan minősítette az összeállítást.

Tömegével érkeztek a bécsi nagykövetségre felháborodott levelek kint élő magyaroktól és osztrákoktól is - közölte az M1 Ma reggel című műsorában a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

Kumin Ferenc elmondta: az ORF-es bemutató előtt volt egy sajtóvetítése a filmnek, amin ott lehetett a teljes osztrák sajtó. Utána még a liberális Der Standard is azt próbálta "virágnyelven" körülírni, hogy nem egy objektív munkáról van szó.

"A többiek nem voltak ilyen óvatosak, egyszerűen úgy nevezték, ahogy a mi meggyőződésünk szerint nevezni illik ezt a munkát: egy manipulatív, részrehajló, elfogadhatatlan film" - tette hozzá.

Kumin kijelentette: nekünk az a legfontosabb, hogy maga a közönség kéri ki magának azt, hogy ilyen eszközökkel próbálják meg manipulálni. Ha a magyar kormány kifogásol bármilyen kritikát, az nem meglepő.

(hirado.hu-fidesz.hu)

 

 

 

Kumin Ferenc az mtv Ma reggel című műsorában

2012. szeptember 28.

Rétvári: A szavazati jog az állampolgárság része

Nemzetpolitikai rendszerváltás valósult meg az elmúlt két évben - jelentette ki a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte című nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

Rétvári Bence azt mondta: a parlamentben nem egy kis többség támogatta, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot, hanem szinte minden képviselő megszavazta azt.    Megjegyezte: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás utáni trauma és a legutóbbi választások "földcsuszamlásszerű változása" nemcsak a jelenlegi kormánypártokat hozta helyzetbe, hanem minden pártban levonták a konklúziókat, és nagyon kevés kivétellel konszenzus van e kérdésben Magyarországon. Nem pusztán a belső politikai arányok rendeződtek át, hanem a korábban ellenző álláspontra helyezkedő pártok magatartása is megfordult - fejtette ki.    Kitért arra, hogy a világon 115 ország biztosítja a külhoni szavazati jogot, és az unióban 27 ország közül 24 országban van erre lehetőség. A kettős állampolgárságot illetően többféle megítéléssel lehet találkozni, de elsöprő többség esetében az elfogadó magatartás jellemző.    Konjunktúrája van a kettős állampolgárságnak - állapította meg Rétvári Bence, aki ennek okát a társadalmi mobilitás fokozott jelenlétében látta.    A kereszténydemokrata politikus szerint a szavazati jog az állampolgárság elválaszthatatlan része, és lehetővé teszi, hogy megmaradjon a magyarul beszélő, de nem Magyarországon élő polgárok aktív kapcsolata az anyaországgal.    Hozzátette: az unióban nem alakult ki az állampolgárságra vonatkozó szabályozás, de ez szerinte nem is szükséges, és helyes, ha ez tagállami hatáskörben van.    Kitért az új alaptörvényre is, amely immár azt rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Ez az egységes magyar nemzetet, az összetartozást fejezi ki - hívta fel a figyelmet a parlamenti államtitkár.    Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti politikus videoüzenetében úgy fogalmazott: 2004 óta képviselőként azt tanulta meg az Európai Parlamentben, hogy minden nemzet küzd a saját érdekeiért, és úgy akar európai maradni, hogy saját érdekeinek képviseletét nem szorítja háttérbe. Az erősebb európai integráció szinte automatikusan hozza magával a nemzeti érdekérvényesítés erősödését - állapította meg.    A fideszes politikus kiemelte: minden nemzetnek külön értéke, ereje az erős diaszpóra léte, és fontos ennek "visszakötése a nemzet vérkeringésébe".    A néppárti képviselő kitért arra is, hogy a szavazati jog fontos eszköze annak, hogy a polgárok az anyaország szerves részének érezzék magukat, éljenek bárhol a világon. A nemzeti identitás meghatározó, és minden nemzetnek érdeke, hogy az egyén ezen identitását védje, intézményesített formában is - fűzte hozzá Gál Kinga.    A köszöntők után kerekasztal beszélgetést rendeztek nemzetpolitika és a kettős állampolgárság a szomszédos államokban témában.    Irina Culic, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója azt mondta: nem csak az fontos, hogy egy törvény mit rögzít, hanem a végrehajtás módja is. A román állampolgársági törvény a származáson nyugszik, és nem zárja ki a kettős állampolgárságot - emelte ki.    Viktor Koska, a zágrábi egyetem oktatója előadásában, kitérve Horvátország önállóvá válására, rámutatott: a szerbek kisebbséggé váltak egyik napról a másikra, és a kettős állampolgárság is átalakult az új állam létrejöttével. A horvát szakember kifejtette: az új állampolgársági törvény szerint csak azok számára volt lehetséges a kettős állampolgárság, akik horvátként külföldön éltek, a migránsok ugyanakkor nagyon sokszor szerb állampolgárok voltak.  Az Ausztriából érkezett Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel arról beszélt, hogy az ő állampolgársági törvényük - tiltva a kettős állampolgárságot - rögzíti: aki saját akaratából szerez egy másik állampolgárságot, az elveszíti az osztrákot. Mindkét állampolgárság megtartására csak külön engedéllyel van lehetőség, indokolt esetben - közölte.  Megjegyezte: szerintük nincs szükség az állampolgárságok halmozására.    Felicita Medved (Szlovénia) azt mondta: a szlovén alkotmány a törvényekre "bízta" az állampolgárság kérdését. Valamennyi Szlovéniában élő polgár elnyerte a szlovén állampolgárságot az állam függetlenné válásával - mondta. Hozzátette, hogy az állampolgársági törvény a születéssel való megszerzést rögzíti, általános honosítással azonban nehéz állampolgárságot szerezni, feltétele például 10 év helybenlakás és a szlovén nyelv ismerete.    Dusko Radosavljevic (Szerbia) arról szólt, hogy országa kétoldalú egyezményeket írt alá a környező országokkal, amelyek rögzítik az etnikai kisebbségek védelmét. Kitérve a kulturális autonómiára, a kapcsolódó lehetőségekre, azt mondta: Szerbia ma is szenved az etnikai problémák miatt. Hozzátette, hogy a szerb állampolgársági törvény határozza meg az állampolgárság feltételeit, visszaállítását, és a volt jugoszláv tagállamok polgárai szerb állampolgárok is egyben.    Michal Vasecka (Szlovákia) azt mondta: az állampolgárság a közép-európai országokban az "etnicizálás áldozatává" vált. A megbékélési folyamatok ezért sikertelenek - vélte a brnoi egyetem kutatója, aki szerint Európában a nemzet fogalmát különbözőképpen értelmezik, más szemlélet jellemző a nyugati és a közép-európai államokban. (MTI-fidesz.hu)

Kövér: A gyermekvállalás nemzetstratégiai ügy

A gyermek nem magánügy, hanem a közjó egyik eszköze, a gyermekvállalás pedig nemzetstratégiai ügy - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének nemzetközi konferenciáján pénteken, a Parlament felsőházi termében.

Kövér László Az élet ajándék című rendezvényen indokoltnak nevezte, hogy a gyermeknevelés költségeihez adókedvezménnyel vagy családi pótlékkal járuljon hozzá az állam, a gyermekeket nevelők ugyanis - érvelt - a közösségtől vesznek át terheket a jövő érdekében. A házelnök szerint a családi adókedvezmény nem valódi kedvezmény, hiszen nem kedvezőbb helyzetbe hozza a családosokat a gyermektelenekhez képest, csupán csökkenti hátrányaikat a megélhetés tekintetében.    Egy nemzet életerejét mutatja, hogy polgárai vállalnak-e nagy számban gyermekeket - hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: fontos, hogy hallassák a hangjukat azok is, akik élhető jövőt szeretnének utódaikra örökíteni.    Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta: azokhoz a lányokhoz, édesanyákhoz is szeretettel kell közelíteni, akik néha súlyos élethelyzetbe kerülnek, és segíteni kell őket a megfelelő döntés meghozatalában.    Felidézte a gyermekklinikákon dolgozók megrázó és örömteli küzdelmét a koraszülöttek megmentéséért, és azt a sokszor megdöbbentő életigenlést, amelyet az állami gondozásban élők vagy az örökbefogadott gyermekek képviselnek. "De megtesz-e az egész társadalom mindent azért, hogy a magzat életben maradjon?" - tette fel a kérdést, a cél érdekében segítségül hívva a civil szervezeteket és az édesanyákkal foglalkozó orvosokat.    Carlo Casini, az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága, valamint az Olasz Életvédő Mozgalom elnöke hangsúlyozta: gyakran védte meg Magyarország alaptörvényét az EP-ben, amelyet kemény támadások értek amiatt, hogy az emberi élet kezdetére a fogantatással tekint, illetve a házasságot két különböző nemű ember közötti köteléknek tartja.    Felidézte azt a korábbi, általa is kezdeményezett javaslatot, amely az emberi embriók kísérleti célú felhasználásának tiltását szorgalmazta, és amelyet mindössze Németország és Olaszország épített be a jogrendszerébe.    Beszámolt arról is: az Európai Bizottság májusban regisztrálta, és az uniós döntéshozók várhatóan napirendjükre tűzik azt az állampolgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy az emberi életet a fogantatásról óvják, így az EU ne finanszírozzon olyan tevékenységeket, amelyek ezzel ellentétesek. (MTI-fidesz.hu)

"Mindenkinek a hatékonyan működő állam az érdeke"

A stabil államháztartási viszonyok megteremtése mindennek a feltétele - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára pénteken a TV2 Mokka című műsorában.

Hozzátette: mindenkinek az az érdeke, hogy legyen karcsú, hatékonyan működő állam. Ennek kapcsán megemlítette, hogy megyei szinten több intézményt összevontak, amelyek ezáltal hatékonyabban működnek, viszont megvannak ezeknek a budapesti központi intézményei. Ez még nem jelenti azt, hogy egyből elbocsátásra lenne szükség - jegyezte meg. Úgy is megoldható a kérdés, hogy ahol nyugdíjba mennek a közszolgálatból, ott helyükre nem jönnek be újak.

Cséfalvay Zoltán beszélt arról, hogy a szürke gazdaság korlátozására több lépést tettek, köztük a készpénzfizetés korlátozását, a kisvállalkozások adózásának könnyítésére a kisadózók tételes adójának, illetve a kisvállalkozói adó bevezetését.
   
Minden ilyen lépések lényege, hogy Magyarországon a szürkegazdaság kisebb legyen, amelynek mértéke - becslések szerint - a GDP 15-20 százaléka között mozog - mondta az államtitkár.
   
Cséfalvay Zoltán elmondta: a kisadózók tételes adójával, azaz a  havi 50 ezer forint megfizetésével 8 adótételt, a kisvállalkozási adóval 5 adónemet vált ki a kisvállalkozások. Számításuk szerint a két adónemmel 20 milliárd forint adminisztrációs terhet lehet megtakarítani, a kiadózók tételes adója esetében 15-20 milliárd forint közötti, a kisvállalkozói adónál 30 milliárd forintnyi adóteher csökkenés lehet.
   
Felvetésre válaszolva Cséfalvay Zoltán közölte: felül kell vizsgálni az utazási kedvezményeket. Hozzátette: a MÁV és a Volán jelenleg nem működik hatékonyan, folyamatos állami támogatásra szorul, ami hosszú távon nem tartható. Mielőtt az állam nagyobb segítséggel belépne, meg kell tenni a szükséges átalakításokat.

(MTI-fidesz.hu)

NGM: több mint két éve emelkedik a foglalkoztatottság

Idén június-augusztusban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának 25 hónapja tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva - emeli ki pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt munkaerő-piaci adatai kapcsán.

Az NGM hangsúlyozza, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv segít az eddig is jól alakuló foglalkoztatási ráta további emelkedésében, főként azon szegmensekben - fiatalok, 55 év felettiek, nők, kisgyermekes anyák - ahol arra a legnagyobb szükség van.     A magyar gazdaság ezzel képes lehet fenntartani azokat a pozitív munkaerő-piaci tendenciákat, amelyek a kedvezőtlen külpiaci környezet negatív hatásai ellenére a kormányváltás óta folyamatosan érvényesülnek.     A minisztérium kifejti: a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma az egyik legdinamikusabb bővülést mutatta az egy éves időhorizonton, a foglalkoztatottak létszáma 77 ezer fővel emelkedett az egy évvel ezelőtti 3 millió 836 ezerről 3 millió 914 ezer főre, így a foglalkoztatási ráta 51,1 százalékra nőtt, ami sokéves rekordnak felel meg, és felette van a válság előtti szinteknek (2008 azonos időszaka).     A 15-64 éveseket tekintve a foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőtti 3 millió 804 ezerről 3 millió 878 ezerre, csaknem 74 ezer fővel bővült, 57,8 százalékra emelve a korcsoport foglalkoztatási rátáját.     A foglalkoztatás nemek szerinti alakulását tekintve az tapasztalható, hogy mindkét nem esetében javultak a mutatók. A 15-64 év közötti férfiak foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakához képest 1,58 százalékponttal, 63,2 százalékra nőtt, míg a nők rátája 1,83 százalékpontos növekedést mutat, így 52,6 százalékos. A 15-64 éves férfi népességből 2 millió 82 ezren voltak foglalkoztatottak, csaknem 26 ezerrel többen, mint 2011 azonos időszakában, míg a nők esetében a foglalkoztatottak száma 1 millió 797 ezer főre bővült, 48,4 ezer fővel. További kedvező hír, hogy emelkedett a legjobb munkavállalási korú 25-54, illetve az idősebb 55-64 éves foglalkoztatottak száma és aránya is - olvasható az NGM közleményében. (MTI-fidesz.hu)

Orbán Viktor kedden adja át a Pilisi Szlovákok Központját

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jövő kedden Pilisszentkereszten találkozik, ahol együtt adják át a Pilisi Szlovákok Központját. A kormányfők ez alkalomból kétoldalú megbeszélést is folytatnak, és a tervek szerint közös nyilatkozatot is aláírnak - erősítette meg Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az ezzel kapcsolatos sajtóinformációkat pénteken az MTI-nek.

Az oslovma.hu független magyarországi szlovák portál számolt be saját értesüléseire hivatkozva arról, hogy a két miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten ünnepélyes keretek között együtt adja át a Pilisi Szlovákok Központját, majd hivatalos kétoldalú tárgyalást folytatnak, és közös nyilatkozatot is aláírnak.    A magyar és a szlovák kormányfő április 26-án, Varsóban találkozott Robert Fico hivatalba lépése után először. A félórás megbeszélésen magyar részről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője, Gottfried Péter külpolitikai tanácsadó és Kiss Róbert varsói magyar nagykövet vett részt.    A két miniszterelnök legutóbb Pozsonyban, július 20-án nem hivatalos találkozón váltott szót egymással, amikor együtt nézték meg a Slovan Bratislava-Videoton FC Európa Liga-selejtező mérkőzést. A SITA szlovák hírügynökség akkori beszámolója szerint főleg a futballról beszélgettek. "Sok mindenről beszélgettünk, de főleg a futballról" - mondta Orbán Viktor a mérkőzés után, Robert Fico pedig a hírügynökségnek úgy fogalmazott: "A találkozó igazolta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok minősége lehetne teljesen más, mint amilyen eddig volt. A jövőre kell koncentrálni, nem a múltra. Mindkét országnak hasznára válik, ha a Szlovákiát és Magyarországot érintő közös tervekről beszélünk" - mondta akkor a szlovák miniszterelnök. (MTI-fidesz.hu)

Martonyi: A hiány kezelésének egyik módja az adópolitika

Az idei költségvetési hiány nem lehet több a bruttó hazai termék 2,8 százalékánál - mondta Martonyi János külügyminiszter a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban csütörtökön.

Martonyi János, aki a héten az ENSZ Közgyűlésén vesz részt New Yorkban, a hírügynökségnek elmondta: a hiány kezelésének egyik módja az adópolitika. Kifejtette: "radikálisan javítani kell Magyarországon az adófizetési fegyelmet".
  
A Dow Jones tudósításában emlékeztet: a kormány 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár 2012-ben, a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett inflációs jelentésében ugyanakkor a júniusban várt 2,7 százalékról 2,8 százalékra növelte hiányvárakozását.
  
Martonyi János az interjúban megismételte a magyar kormány álláspontját, amely szerint "politikailag elfogadhatatlan" lenne, ha az Európai Unió a következő többéves költségvetésében 30 százalékkal csökkentené a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási keret összegét.

(MTI-fidesz.hu)

"Az év végére már biztos, hogy ki lesz dolgozva a rendszer"

Teljesen jogos elvárása az adófizetőknek, mindazoknak, akik adott esetben nagyon alacsony bérért kénytelenek dolgozni, hogy náluk ne kapjanak több pénzt olyanok akik segélyt kapnak - mondta Soltész Miklós csütörtökön az m1 Ma reggel című műsorában.

Soltész Miklós a műsorban elmondta: az elmúlt időszak hitelfelvételei most terhelik az egész országot és minden munkavállalót. Ez a pénz sokszor segélyekre vagy támogatásokra ment el, anélkül, hogy annak meglett volna a fedezete.  Ezért voltak a kormánynak olyan döntései, amelyek a munka irányába viszi az emberek gondolkodását - tette hozzá a politikus."Teljesen jogos elvárása az adófizetőknek, mindazoknak, akik adott esetben nagyon alacsony bérért kénytelenek dolgozni, hogy náluk ne kapjanak több pénzt olyanok akik segélyt kapnak" - jelentette ki az államtitkár. A gyermeknevelést közvetlenül segítő támogatásokat, így például a családi pótlékokat nem érinti a segélyezési korlát. A megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élő emberek közvetlen ellátásai, valamint a nyugellátások a segélyplafon bevezetését követően sem változnak - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden. A tervek szerint először a szociális- és gyermekvédelmi törvényben feltüntetett 16-féle támogatás esetében vezetnék be az új rendszert. Jelenleg előkészítik az ehhez szükséges a jogszabályokat, a számításokat a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi. (hirado.hu-fidesz.hu)

"Látszik, hogy két szabadságszerető népről van szó" + videó

„A litvánok azt a jó kezdőpozíciót birtokolják, amit mi sajnos nem. A 38 százalékos államadóssággal könnyebben lehet belekezdeni a válságkezelésbe, mint egy 82 százalékossal” - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az M1 Az Este című műsorában.

Az államtitkár úgy fogalmazott: Litvánia is választásra készül, de az is lényeges, ők voltak a legszolidárisabbak Magyarországgal akkor, mikor nemzetközi támadásoknak voltunk kitéve. „Látszik, hogy két szabadságszerető népről van szó, mely hosszú ideig diktatúra elnyomása alatt volt kénytelen élni” – fejtette ki.   Elmondta, azok az országok, melyek a kommunista diktatúrától szenvedtek, nem nézik jó szemmel, hogy vannak, akik a múltnak ezt a részét le akarják tagadni – épp ezért írták alá egy megállapodást a litván féllel ifjúsági csereprogramokról – fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: szeretnék, ha ez már az alapja lenne annak az ösztöndíj-megállapodásnak, melyet Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Brazíliával is meg szeretnének a közeljövőben kötni. A litvánok is egyoldalú energiafüggőségbe kerültek azzal, hogy kénytelenek voltak bezárni egy atomerőművüket az uniós csatlakozási szerződés értelmében. Ezért atomerőmű építésben gondolkodnak – magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarországon is az atomenergia biztosítja a magyar energiafelhasználás jelentős részét. Jordánia: üzleti fórum, gépgyártás és turisztikai beruházások Kiemelte: az arab világ gazdag, tőkeerős befektetőkben, a jordán király például meghívta Orbán Viktort, aki januárban látogat majd el hozzá. Szijjártó Péter elmondta: létrejön egy jordán-magyar üzleti fórum is. Jordániát a turisztikai beruházások érdeklik, ezért vállalták, hogy összeállítanak egy olyan programtervezetet, mely nyomán növelni tudja Magyarország ismertségét az arab világban. A magyar gépgyártás iránt is nagy az érdeklődés Jordániából – tette hozzá. Mint mondta, az építőipari tevékenységben tud ez megvalósulni, hiszen Jordániában egy vasútvonal van jelenleg. A magyar állam többségi tulajdonosa lett a Rábának, éppen ezért jó lenne, ha újra tudnák indítani a régi magyar gépgyártást, buszgyártást – fejtette ki. Grúzia: létrejön egy vegyes bizottság Mihail Szaakasvili és Orbán Viktor a találkozás során egy mezőgazdasági keret-megállapodást kötött; Magyarországon rendkívül fejlettek az állattenyésztési technológiák, és a két fél abban állapodott meg, hogy létrehoznak egy gazdasági vegyes bizottságot – közölte Szijjártó Péter hozzátéve, hogy a mostani repülőtér-beruházásnál öt magyar cég nyújtott kitűnő teljesítményt, ez pedig jó referencia a soron következő infrastrukturális beruházásoknál, amely meg is fog valósulni, hiszen két újabb repülőteret és egy kereskedelmi kikötőt szeretnének építeni. Mint mondta,lehetséges, hogy a kapacitásfelesleg lekötése érdekében a cégeknek is – ahogy Magyarországnak - Kelet felé kell tekintenie. Ez a bizottság még idén létrejön – hangsúlyozta Szijjártó Péter. (hirado.hu-fidesz.hu)

Október 1-jétől a Könyvtárellátó végzi a tankönyvellátást

Október 1-jétől állami közérdekű feladatként a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. végzi a tankönyvellátást. Az erről szóló jogszabályt tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés.

Eszerint a tankönyvellátás - azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése - állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez.
  
A könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanulók legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb - azaz az iskolai terjesztési - áron jussanak hozzá a tankönyvekhez.
  
Az új szabályozás szerint a tanulók egy évben egy tankönyvet legfeljebb kétszer vásárolhatnának meg listaáron, másodszor akkor, ha a könyv elveszett vagy használhatatlanná vált. Ha a diák szándékosan tett használhatatlanná egy tankönyvet, a pótlásáért magasabb árat kell fizetnie.
  
A tankönyveket az iskola árusítja, ezért jutalékot kap. A jutalék nagyságát a Könyvtárellátó javaslatára az illetékes miniszter állapítja meg.

(MTI-fidesz.hu)

Áder: Össze kell fogni

Minden politikusnak az a dolga, hogy felkészüljön a vízhiánnyal kapcsolatos károk mérséklésére, a problémák megoldására - jelentette ki csütörtökön az MTI-nek Áder János köztársasági elnök, miután befejezte látogatását az ENSZ Közgyűlésében.

Miként a Rio+20 tanácskozáson júniusban Brazíliában, Áder János az ENSZ Közgyűlése ülésszaka általános vitájában elmondott beszédében is megkülönböztetett figyelmet szentelt a vízgazdálkodás kérdéseinek. Az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy az ENSZ keretében megalakult a Víz Barátai Munkacsoport, amelynek négy meghatározó tagja Finnország, Magyarország, Tádzsikisztán és Thaiföld. Ezek az országok a csatornázást és a szennyvízkezelést kiemelt fontosságúnak tekintik, mert az adatok ezen a téren riasztóak.    "Magyarország sincs nagyon jó helyzetben, hiszen olyan ország vagyunk, amely vizeinek nagy részét más országokból kapja. Tehát ilyen értelemben a felhasználható víz mennyiségét tekintve nyugodtan mondhatom azt, hogy kiszolgáltatottak vagyunk" - mondta.    Áder János kitért arra, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok jellemzik Magyarországot. Az idén az ország megtapasztalhatta, milyen az, ha 50-100 éves aszályrekordok dőlnek meg, milyen mértékben csökkenti ez a vízhozamot, a kutak kiszáradásától az öntözés ellehetetlenülésén át a terméshozamok radikális csökkenéséig.    "Teljesen világos sajnos ma már, hogy ez a következő években, évtizedekben egyre gyakrabban megismétlődhet. Márpedig hogyha ez így van, minden politikusnak az a dolga, hogy a károk mérséklésével foglalkozzon, felkészüljön egy ilyen helyzetre, és hogy megszülessenek azok a politikai, kormányzati döntések - ha kell, akkor az Országgyűlés ezekben a kérdésekben akár törvényt alkosson -, amelyek segítenek ennek a problémának a megoldásában" - fogalmazott a köztársasági elnök.    Rámutatott: ez a probléma csak nemzetközi összefogással oldható meg, ezért aktív Magyarország a Víz Barátai Munkacsoportban, amelynek immár több mint 70 tagja van. "Ezért van az, hogy ma Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár úr rendkívül elismerő szavakkal méltatta Magyarországnak az eddig elvégzett munkáját, és azt kérte, hogy továbbra is ugyanilyen elkötelezettek legyünk vízzel és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos, úgynevezett fenntartható fejlődési célok kidolgozása tekintetében" - mondta.    Magyarország azért is szervezi meg jövő ősszel a víz világkonferenciáját, hogy egy fontos állomáshoz elérkezve "számot vessünk azzal, hogy mi mit tudunk ehhez hozzátenni, mi az a tudás, amelyet másoknak jó szívvel tudunk ajánlani, és mi az a gyakorlati tapasztalat, amelyet be tudunk mutatni a hozzánk érkezőknek" - mondta Áder János. Nagyon fontosnak nevezte, hogy lehetőség nyíljon a magyar, az európai és az ENSZ-intézményekben dolgozó szakemberek tudásának felhasználására.    "Tehát össze kell fogni, ezeknek az embereknek fórumot kell biztosítani, hogy megoszthassák velünk gondolataikat. Nekünk meg az a dolgunk, hogy ezeket a gondolatokat hasznosítsuk a mindennapi politikai döntések során. Még akkor is, ha pontosan tudom, hogy a köztársasági elnök nem a kormányzati végrehajtásért felelős személy, de ugyanakkor a probléma felvetésében, a probléma nyilvánosság előtti megjelenítésében úgy gondolom, hogy nekem is van felelősségem és szerepem" - fogalmazott.    Kitért arra, hogy ENSZ Közgyűlése kiemelt témája a jogállamiság kérdése. "Úgy gondoltam, hogy ha ezt a kérdést az ENSZ Közgyűlésén egyébként is napirendre vették, akkor kézenfekvő, hogy elmondjam, hogy a magyar jogállamiságban milyen fontos változások történtek az elmúlt időszakban" - mondta az államfő.    Az Út a Békékhez Díjjal kapcsolatban, amellyel a Vatikán ENSZ-beli megfigyelő missziója tüntette ki szerdán, kijelentette, hogy azt Magyarország minden polgára nevében vehette át.    A laudáció szerint Magyarország az új alaptörvény elfogadásával sokat tett az emberi élet és a házasság intézményének tiszteletben tartásáért.    "Nagyon fontos méltató szavakat hallhattunk arról, hogy milyen fontosak azok az értékek, amelyeket a magyar alkotmány rögzít, mennyire komoly visszhangra talált ez itt az Amerikai Egyesült Államokban, és hogy azok, akiknek egyébként nincs magyarországi kötődésük, mennyire örülnek annak, hogy Magyarország ilyen egyértelműen, ilyen nyilvánvalóan kiállt ezen alkotmányos értékek, alapjogok mellet, és rögzítette ezeket az alkotmányban" - mondta a köztársasági elnök.    "Meglepő volt számomra is, hogy ez ilyen erős visszhangot kapott itt, és mindenképpen azt gondolom, hogy elismerést jelent azok számára, akik részt vettek ebben az alkotmányozási folyamatban" - tette hozzá.    Áder János kitért a lett, a cseh és a szlovák államfővel folytatott találkozóira. Mint mondta, Magyarország és Lettország az EU-n belül egyaránt tagja a 15 ország alkotta Kohézió Barátai Munkacsoportnak, és jövőre mindkét országot hátrányosan fogja érinteni a felzárkóztatási politikával kapcsolatos, tervezett szabályozás.    "Arról beszéltünk, hogy hogyan lehetne még határozottabban és még eredményesebben dolgozni annak érdekében, hogy megszüntessük a (kohéziós) szabályozás ránk nézve hátrányos elemeit" - mondta Áder János.    Csehország és Szlovákia államfőjével részben a V4-es együttműködés jövőjéről folyt az egyeztetés. A szlovák elnökkel a kétoldalú kapcsolatok sokrétű fejlesztéséről, egyebek között az infrastrukturális kapcsolatok erősítéséről esett szó, ezen belül az Ipolyon átívelő hidak, valamint a Komáromnál tervezett Duna-hídnak a megépítéséről. (MTI-fidesz.hu)

Orbán: Meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel + hang

A kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak múlt héten küldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Orbán Viktor arra is kitért, alkotmánymódosítás kell ahhoz, hogy Magyarország a jövőben az euróövezet tagja legyen, az eurózóna ugyanis sokat változott a 2004-es EU-csatlakozásunk óta.

A kormányfő kifejtette: olyan megállapodást akar kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A megállapodás megkötésének lehetséges időpontjáról azonban nem beszélt.
  
Orbán Viktor riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a bankoknak, a nyugdíjakat, a béreket és a szociális kiadásokat azért kellett csökkenteni, hogy a - jelentős részben külföldi - bankok pénzhez juthassanak. 

Mint mondta, a mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, "ezt a magamfajta, elég sok puskaport szagolt ember úgy fordítja le magyarra, hogy pénzt kéne adni a bankoknak". "De a magyar politikának éppen az a lényege, hogy (...) a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét" - jelentette ki, felfoghatatlannak nevezve, hogy a Magyarországnál tőkeerősebb országok pénzintézeteit miért a magyar adófizetők rovására kellene megerősíteni.
  
"Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba" - közölte.

A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság "ezer szállal" kötődik az eurózónához, ott pedig "nagyon nagy baj van", újabb válsághullám közeledik - mondta, megjegyezve, hogy az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó.

"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását"

A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről a kormányfő úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni.

Fotó: MTI - Máthé Zoltán

"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását (...), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből" - hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.

Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. "Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó" - vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.

Eurózóna: a parlament döntése nélkül nincs csatlakozás
  
A miniszterelnök - a közös bankfelügyeletet, illetve a déli államok válságát érintő kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy "az eurózóna már nem az", mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért szerinte a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy "az új eurózónához" is akarnak-e csatlakozni.

Fotó: MTI - Máthé Zoltán

Orbán Viktor óvintézkedésnek minősítette, hogy az alaptörvényben rögzítették, Magyarország fizetőeszköze a forint.
  
"Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához" - jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta csatlakozását az euróövezethez.

(MTI-fidesz.hu)