Két jégveréses év is volt a közelmúltban, ezért a különösen veszélyeztetett területeken mindenképpen jéghálórendszert kellene kiépíteni. Ez azonban nem olcsó. A Hajnal-tájnak nyilatkozó szakember pályázati pénzektől reméli a természeti károk elleni védelem javulását.
Az elmúlt négy-öt évben többször pusztított jégverés az ország számos pontján, a heves zivatarokat kísérő jégesők komoly károkat okoztak. Jégháló, talajgenerátor, jégágyú – többféle olyan megoldás is létezik, amellyel csökkenthető a kockázat.
Szentpéteri Tamás növényvédelmi tanácsadó úgy látja, a legbiztosabb védelem jégeső ellen az termőterületek fölött kifeszített jégháló. Ennek telepítése azonban nem olcsó, az ültetvény és a támrendszer típusától függően 3-5 millió forint között mozog a hektáronkénti költsége. Jelenleg nagyon sokan pályázati támogatásból építik ki a jéghálórendszerüket, és bízni lehet benne, hogy már idén év végén vagy a 2015-ben a kertészet, közte a természeti károk elleni védelem kiemelt támogatást kap – tette hozzá.
Jégverés elleni védelem, jégháló - Hajnal-táj
Szentpéteri Tamás szerint általában csak azok a gazdák gondolkodnak el a jégháló telepítésén, akiknél a jégeső már okozott kisebb-nagyobb károkat. A szakember elmondta, a 2010-es és a 2012-es évek voltak azok, amikor nagyon sok jégverés fordult elő az ország több részén is. Vannak úgynevezett jégjárta területek, amelyeket különösen veszélyeztet ez a fajta természeti csapás, előfordul, hogy minden második évben jégverés sújtja őket. Ezek nem nagyobb tájegységek, hanem mikrokörzetek, például holtágak, folyómedrek melletti kisebb területek. Az ilyen helyeken fekvő gyümölcsösökben mindenképp ki kell alakítani jégvédelmi rendszert – hangsúlyozta.
Van, ahol teljesen biztosra kívánnak menni, és a jégháló felrakása mellett kísérletként jégágyút is üzemeltetnek, amelyet általában a jégeső érkezése előtt húsz perccel indítanak be. Apáti Ferenc , a Debreceni Egyetem adjunktusa elmondta, az ágyú üzemanyaga az acetilén, vagyis a hegesztőgázként is ismert anyag. A lövedékek keltette lökéshullámok húsz-harminc perc működés után levegőáramlást hoznak létre, ami különböző hőmérsékletű és töltésű légrétegeket kever össze – így próbálja akadályozni a jégszemcsék hízását.
Az úgynevezett talajgenerátorok szintén segítik a jég elleni védekezést, ezeket a berendezéseket tavaly összesen ötvenhatszor indították be Somogyban és Baranyában. Az eszköz egyik része egy kéménnyel ellátott fúvóka, amelyhez ezüst-jodiddal töltött tartály csatlakozik. Ez az anyag a berendezés segítségével felszáll a felhőkbe, ahol akadályozza a nagyobb jégdarabok kialakulását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése