A Századvég elemzője bízik benne, hogy egyszer megújul a most gyűlöletbe, dacos ellenkezésbe ragadt baloldal, de azt mondja, amíg nem jönnek új arcok, addig új program, új arculat, új struktúra sem lesz.
A jelenlegi eredmények szerint 133 képviselői helyet szerzett a választáson a Fidesz-KDNP szövetség, amivel határvonalon ugyan, de éppen sikerült megszereznie a kétharmados többséget. A baloldali pártszövetségnek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek 5 képviselője lesz az új parlamentben. Kérdés, mi lesz a négy pártból összeálló baloldallal, amely az ígéretek szerint külön csoportosulásokra oszlik majd. Az MSZP pozíciója biztos, a bejutott képviselők közül ugyanis 29 a szocialisták színeiben politizál, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció azonban csupán 4-4 politikust tudott bejuttatni a parlamentbe, márpedig a frakció alapításához öt fő szükséges. A megoldás valamelyiküknek a Liberális Párt egyetlen politikusa, Fodor Gábor lehetne, aki, ha csatlakozik valamely formációhoz, már meglesz a frakcióalapításhoz szükséges létszám. Az Együtt-PM tegnap jelezte, várhatóan nem állít frakciót a parlamentben.
A Századvég vezető elemzője azt mondja, egyáltalán nem meglepetés, hogy a baloldal kényszerházassága csak április 6-áig tartott, hiszen ezt már korábban megüzenték. Az, hogy innentől mindenki a saját útját követi majd, Lánczi Tamás szerint azt jelentheti, hogy a következő hónapokban, esetleg években ezek a "kicsi és még kisebb" baloldali pártok egymással küzdenek majd a baloldal vezető erejének pozíciójáért. A villámgyors szétválással gyakorlatilag átverték azt a majdnem 1,3 millió választópolgárt, aki az összefogásra szavazott, de - hangsúlyozza a szakember - nem ez az első a sorban. Korábban a baloldal minden vezetője kormányváltásról beszélt, holott világos volt, hogy erre nem kerül sor, ahogyan hazugság volt a (nem létező) program is, az egyetlen közös hívó szó a jobboldal gyűlölete volt, és a vasárnapi, a vereséget beismerő beszédekből is az áradt, mindenki hibás, csak ők nem. Lánczi nagyon bízik benne, hogy egyszer majd megújul a most gyűlöletbe, dacos ellenkezésbe ragadt baloldal, de azt mondja, amíg nem jönnek új arcok, addig új program, új arculat, új struktúra sem lesz.
Gyurcsányról az elemző azt véli, vibráló, néha szórakoztató egyéniség, de ez nem egyenlő a karizmával, amely azt jelenti: valaki képes vezetni, odafigyelnek a szavára, és megteszik, amit kér. Gyurcsányra ma ugyan odafigyelnek, de leginkább csak a benne rejlő komikum miatt, nem pedig azért, mert bárki is komolyan venné, leszámítva azt a 100-150 ezer fős sereget, amely tűzön-vízen követi - tette hozzá. Az elmúlt néhány nap nyilatkozataiból Lánczi úgy látja, a baloldalon a legfontosabb most a felelősség kérdését egyfajta „bűnszövetségben” a szőnyeg alá söpörni, és egy hatalomtechnikai manőverrel azt hangsúlyozni, hogy a létező legnagyobb békében, barátságban maradnak. Eközben nyilvánvaló, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy pozíciója is nagyon törékeny, hiszen mindannyian felelősek azért, hogy a baloldal már másodszor szenved súlyos, történelmi vereséget, és ha más nem, saját elitjük, holdudvaruk hamarosan számon kéri majd rajtuk az április 6-i teljesítményüket, szembe is fordul velük. A kérdés csak az, mennyire lesz éles ez a csattanás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése