Az ukrán válság eseményei és az orosz fellépés, a "külső sokk" meglepetést okozott, és romba döntött egy 15-25 éves álmot, amely arról szólt, hogy a területi kérdéseknek már nincs jelentőségük, csak a verseny számít - fogalmazott Martonyi János külügyminiszter 2014. április 15-én.
Jelenleg az Európai Unió (EU), bár igyekszik, sajnos nem irányítója az eseményeknek, csak reagál a történésekre - mondta az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által szervezett rendezvényen a magyar diplomácia vezetője. Martonyi János amellett foglalt állást, hogy az EU-nak ki kell állnia az elvei és az értékei mellett, és a jelenlegi helyzetben félre kell tennie a belső vitákat és nézeteltéréseket.

"Az államok területi egységét és szuverenitását tiszteletben kell tartani, a nemzetközi jognak meg kell felelni, ebből nem lehet engedményt tenni" - jelentette ki Martonyi János, aki szerint, ha az Európai Unió lefekteti, hogy meddig lehet elmenni, akkor e mellett a határvonal mellett következetesen ki kell tartani. A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy korábban elmosódtak a lefektetett határvonalak.

Ezzel összefüggésben a külügyminiszter abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajnának nagyobb támogatásra van szüksége, az Európai Unióban pedig meg kell teremteni a szolidaritás és a tehermegosztás szellemiségét, mert, ha rosszabbra fordul a helyzet, akkor minden ország más mértékben fogja annak következményeit megszenvedni. Mint mondta, Magyarország kész vállalni az ebből fakadó terheket, eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a Moszkvával szembeni szankciókat, ám a szankciók lehetséges hatásainak felmérését is fontosnak tartja.

Kérdésre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programja, amelyben hat volt szovjet tagköztársaság vesz részt, a jövőben is folytatódik, sőt a folyamatból a hosszú távú stratégiai elképzelések szerint Oroszország sincs kizárva. A hosszú távú uniós koncepció Oroszországot is Európa részének tekinti, ám Moszkva jelenleg egy "zéró összegű játéknak" tekinti a geopolitikát és a diplomáciát, emellett pedig sokak fejében él még az a téves elképzelés, hogy az EU a NATO meghosszabbított karja, és ahol az előbbi megjelenik, ott idővel az utóbbi is megveti majd a lábát - mondta a külügyminiszter.

Martonyi a Keleti Partnerségben részt vevő hat országról azt mondta, hogy ezeket egymással sem igazán lehet összehasonlítani. Fehéroroszország és Grúzia merőben eltér egymástól, valamint Azerbajdzsán és Ukrajna helyzete is teljesen más - magyarázta a külügyminiszter, aki rámutatott, hogy ez a laza országcsoport nem magától alakult ki, hanem az Európa Unió hozta létre.
(MTI/Külügyminisztérium)