Forrás: MTI | 2014. 04. 18. 12:21:00
Május 6-ára hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita. A közlemény szerint az államfő az alakuló ülés összehívásáról levélben tájékoztatta az országgyűlési választásokon parlamentbe jutott pártok listavezetőit.
A köztársasági elnök alkotmányos kötelezettségeivel összhangban, az alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján és az országgyűlési választások hivatalos végeredményének várható kihirdetésére figyelemmel döntött az időpontról. Ezzel összefüggésben felkérte a listavezetőket, hogy a hagyományoknak megfelelően kezdjék meg az Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos előkészítő tárgyalásokat - közölte Altorjai Anita.
Az Országgyűlés alakuló ülését az alaptörvény értelmében az államfő hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra. A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.
A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
Szintén az alakuló ülésen választják meg - az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult indítványt tenni a házelnök személyére. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg.
A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.
A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.
2014. április 18., péntek
NGM: 6,8 százalékos volt a reálkereset-növekedés februárban
Forrás: MTI | 2014. 04. 18. 10:00:00
A reálkeresetek 6,8 százalékkal nőttek februárban a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve, így folytatódik a 2013-ban elindult erőteljes reálbér-növekedés - hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséhez kapcsolódva a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca közleményében úgy fogalmaz: a kormány intézkedéseinek, a többi között a rezsicsökkentésnek, a közszférában végrehajtott béremeléseknek, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, valamint a fogyasztói árak stagnálásának jelentős szerepe van a reálbér növekedésében.
A reálbérek a 0,1 százalékos infláció mellett a versenyszférában és a közszférában is tovább emelkedtek. A közfoglalkoztatottakat is beleszámítva nemzetgazdasági szinten a februári reálbér-emelkedés 1,6 százalékos - közölte az NGM.
A minisztérium kiemelte azt is, hogy a februári adatok szerint egy év alatt 50 ezerrel nőtt a versenyszféra létszáma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál. Az újabb reálbér-emelkedés tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését, a munkahelyek számának növekedését és ezen keresztül a gazdaság bővülését - írja a tárca.
A reálbérek folyamatos emelkedése mellett a kormány egyik fő célja, hogy tartósan 4 millió felett tartsa a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliséget pedig 300 ezer fő alá csökkentse. Az ipari teljesítményről érkezett múlt heti kedvező adat után a reálkeresetek folyamatos emelkedése is hozzájárulhat a magyar gazdaság idei 2 százalék feletti növekedéséhez - olvasható az NGM közleményében.
A reálkeresetek 6,8 százalékkal nőttek februárban a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve, így folytatódik a 2013-ban elindult erőteljes reálbér-növekedés - hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséhez kapcsolódva a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca közleményében úgy fogalmaz: a kormány intézkedéseinek, a többi között a rezsicsökkentésnek, a közszférában végrehajtott béremeléseknek, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, valamint a fogyasztói árak stagnálásának jelentős szerepe van a reálbér növekedésében.
A reálbérek a 0,1 százalékos infláció mellett a versenyszférában és a közszférában is tovább emelkedtek. A közfoglalkoztatottakat is beleszámítva nemzetgazdasági szinten a februári reálbér-emelkedés 1,6 százalékos - közölte az NGM.
A minisztérium kiemelte azt is, hogy a februári adatok szerint egy év alatt 50 ezerrel nőtt a versenyszféra létszáma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál. Az újabb reálbér-emelkedés tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését, a munkahelyek számának növekedését és ezen keresztül a gazdaság bővülését - írja a tárca.
A reálbérek folyamatos emelkedése mellett a kormány egyik fő célja, hogy tartósan 4 millió felett tartsa a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliséget pedig 300 ezer fő alá csökkentse. Az ipari teljesítményről érkezett múlt heti kedvező adat után a reálkeresetek folyamatos emelkedése is hozzájárulhat a magyar gazdaság idei 2 százalék feletti növekedéséhez - olvasható az NGM közleményében.
KSH: 226 600 forint volt a bruttó átlagkereset január-februárban
Forrás: MTI | 2014. 04. 18. 09:09:00
Az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A versenyszférában 5,4, a költségvetés területén 9,1, a nonprofit szervezeteknél 9,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a 2013. január-februárhoz viszonyítva.
A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban 239 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 241 200, a közszférában 231 800, a non-profit szervezeteknél 223 600, míg a közfoglalkoztatottak 78 100 forintot kerestek.
A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, 462 600 forint. Ezt az információ és kommunikáció követte 449 900 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 370 000 forinttal.
A legkevesebbet, 139 300 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték. Utánuk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók következnek 153 100 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágak dolgozói 163 200 forinttal.
2014. január-februárban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 500 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 148 400 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 900, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint.
Az idén a nettó keresetek változása megegyezik a bruttó keresetek változásával, miután a keresetet terhelő járulékok és a személyi jövedelemadózás szabályai változatlanok maradtak.
Január-februárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A 236 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt magasabb a 2013. január-februárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
Az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A versenyszférában 5,4, a költségvetés területén 9,1, a nonprofit szervezeteknél 9,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a 2013. január-februárhoz viszonyítva.
A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban 239 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 241 200, a közszférában 231 800, a non-profit szervezeteknél 223 600, míg a közfoglalkoztatottak 78 100 forintot kerestek.
A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, 462 600 forint. Ezt az információ és kommunikáció követte 449 900 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 370 000 forinttal.
A legkevesebbet, 139 300 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték. Utánuk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók következnek 153 100 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágak dolgozói 163 200 forinttal.
2014. január-februárban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 500 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 148 400 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 900, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint.
Az idén a nettó keresetek változása megegyezik a bruttó keresetek változásával, miután a keresetet terhelő járulékok és a személyi jövedelemadózás szabályai változatlanok maradtak.
Január-februárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A 236 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt magasabb a 2013. január-februárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
Szathmáry: Magyarország a térség legdinamikusabb területe
Forrás: Kossuth Rádió - 180 perc | 2014. 04. 18. 10:49:00
A jó makrogazdasági adatok csak azokat lepik meg, akik mindig is visszafogottan gondolkodtak Magyarországról - jelentette ki az államtitkár. Szathmáry Kristóf szerint korábban hozzá kellett szoknunk, hogy a kelet-közép-európai térség sereghajtója volt Magyarország. Ezt sikerült megváltoztatni az elmúlt három-négy évben, és a térség legdinamikusabb területe lettünk. Úgy véli, ha kifut a jegybank beruházásösztönző programja, a kereskedelmi bankok is nyújtanak majd hitelt jó kamatokkal a vállalkozásoknak.
"A jó makrogazdasági adatok csak azokat lepik meg, akik mindig is visszafogottan gondolkodtak Magyarországról. Bízunk benne, hogy a kedvező mutatók az év egészében fenntarthatók lesznek" – jelentette ki Szathmáry Kristóf a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Sajnos korábban hozzá kellett szoknunk, hogy a kelet-közép-európai térség sereghajtója volt Magyarország. Ezt sikerült megváltoztatni az elmúlt három-négy évben, akár a GDP-növekedést, akár az inflációt nézzük, Magyarország a térség legdinamikusabb területe – szögezte le.
A magyar választópolgár már megélhette azt, hogy más volt a választás előtt a gazdaságról szóló híradás, mint a választás után, és ez nem a Fidesz-kormányokat jellemezte. Szerinte jó hír, hogy most ugyanazok a folyamatok zajlanak mint a választások előtt, s ezek csak erősödnek.
Beszélt arról is, hogy a maastrichti kritériumok teljesítését illetően "Magyarország egyre érettebb". Az euró bevezetéséről beszélni azonban szerinte korai beszélni addig, míg nem látszik az Európai Unió jövője közép-, illetve hosszú távon.
Arra a felvetésre, hogy 2014-2015-re eltűnik a Magyar Nemzeti Bank beruházásösztönző programja, és a kereskedelmi bankoknak is hasonló kondíciókkal kellene hitelt biztosítani, úgy reagált: ma már jóval egészségesebb és jobb irányba halad a bankok hitelezése. Lesz hitel, és jó kamatokkal lesz hitel – prognosztizálta Szathmáry Kristóf.
A jó makrogazdasági adatok csak azokat lepik meg, akik mindig is visszafogottan gondolkodtak Magyarországról - jelentette ki az államtitkár. Szathmáry Kristóf szerint korábban hozzá kellett szoknunk, hogy a kelet-közép-európai térség sereghajtója volt Magyarország. Ezt sikerült megváltoztatni az elmúlt három-négy évben, és a térség legdinamikusabb területe lettünk. Úgy véli, ha kifut a jegybank beruházásösztönző programja, a kereskedelmi bankok is nyújtanak majd hitelt jó kamatokkal a vállalkozásoknak.
"A jó makrogazdasági adatok csak azokat lepik meg, akik mindig is visszafogottan gondolkodtak Magyarországról. Bízunk benne, hogy a kedvező mutatók az év egészében fenntarthatók lesznek" – jelentette ki Szathmáry Kristóf a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Sajnos korábban hozzá kellett szoknunk, hogy a kelet-közép-európai térség sereghajtója volt Magyarország. Ezt sikerült megváltoztatni az elmúlt három-négy évben, akár a GDP-növekedést, akár az inflációt nézzük, Magyarország a térség legdinamikusabb területe – szögezte le.
Szathmáry Kristóf a 180 percben
http://www.hirado.hu/2014/04/18/szathmary-magyarorszag-a-terseg-legdinamikusabb-terulete/A magyar választópolgár már megélhette azt, hogy más volt a választás előtt a gazdaságról szóló híradás, mint a választás után, és ez nem a Fidesz-kormányokat jellemezte. Szerinte jó hír, hogy most ugyanazok a folyamatok zajlanak mint a választások előtt, s ezek csak erősödnek.
Beszélt arról is, hogy a maastrichti kritériumok teljesítését illetően "Magyarország egyre érettebb". Az euró bevezetéséről beszélni azonban szerinte korai beszélni addig, míg nem látszik az Európai Unió jövője közép-, illetve hosszú távon.
Arra a felvetésre, hogy 2014-2015-re eltűnik a Magyar Nemzeti Bank beruházásösztönző programja, és a kereskedelmi bankoknak is hasonló kondíciókkal kellene hitelt biztosítani, úgy reagált: ma már jóval egészségesebb és jobb irányba halad a bankok hitelezése. Lesz hitel, és jó kamatokkal lesz hitel – prognosztizálta Szathmáry Kristóf.
Legnagyobb ünnepére készül a keresztény világ
Forrás: MTI | 2014. 04. 18. 09:58:00
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünnepli a nyugati keresztény egyház.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigiliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a "Krisztus feltámadott, alleluja" üdvözlő szavakkal.
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogyan az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt "terméke".
A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünnepli a nyugati keresztény egyház.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigiliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a "Krisztus feltámadott, alleluja" üdvözlő szavakkal.
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogyan az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt "terméke".
A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
2014. április 17., csütörtök
Miniszterelnöki Sajtóiroda: a Miniszterelnökségnek nincs páholya egy sportlétesítményben sem
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 18:12:28
A Miniszterelnökség semmilyen sportlétesítményben nem vásárol, nem bérel és nem tart fent saját páholyt - közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön az MTI-vel.
MTV-székház-ostrom: "itt fogunk megdögleni"
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 17:08:08
Több órán át ismertette a bíró a 2006-os székházostrom alatti segélykérő rendőrségi rádióforgalmazást a rendőri vezetők büntetőperének csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
A rögzített hangfelvételek szövegének felolvasásából kiderült, hogy amikor kőzápor zúdult a Magyar Televízió Szabadság téri épületét védő rendőrökre, elöljáróik azt tanácsolták, zárkózzanak be a székházba, amikor pedig Molotov-koktélt dobtak az épületbe, már azt jelentették a rendőrök: "Nagyon rossz a helyzet! (…) Siessetek, mert itt fogunk megfulladni! (…) Itt fogunk megdögleni!"
Főnök, gázos a helyzet, nagyon gázos!
Az ostromlott rendőrök vérmérsékletüktől, lelkiállapotuktól függően hol kérték, hol követelték feletteseiktől a segítséget: "Türelem, az van, de ezek egyre közelebb jönnek… (…) Igyekezzetek, már nagyon kivannak az emberek! (…) Annyi rendőr sérült van, hogy ki se tudjuk őket vinni. (…) Főnök, gázos a helyzet, nagyon gázos! (…) Amerre nézek, rendőr, csak az a baj, hogy szervezetlenek és kimerültek. (…) Életveszélyben vagyunk, nem tudjuk tartani! (…) Hol a (…) vagytok, már elnézést!"
A rádióforgalmazásokból kiderült az is, hogy az egyik rendőrtől még a pisztolyát is elvették a támadók, letépték a derékszíjáról.
Budapest, 2006. szeptember 19. A tüntetők ostromolják a Magyar Televízió bejáratát. (MTI-fotó: Kovács Tamás)
"Nyomjátok gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"!
Az elöljárók nyugtázták az adásokat, időnként felszólították beosztottaikat, hogy tartsanak ki, és csak órák múlva hangzott el az utasítás: "Nyomjátok gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"!
A tárgyaláson felvetődött, hogy az egyik vádlott, aki az MTV-székház helyszínparancsnoka volt az ostrom idején, nem is volt a helyszínen, de több olyan tanú is szót kapott, aki állította, hogy a vádlott az épületben volt.
A tárgyaláson a vádlott állította, hogy a helyszínen volt, és az ezzel ellentétes adatok csak tévedésből, elírásból származhatnak.
Korábban több tanú is elmondta, hogy a tévészékház ostromakor a helyszínparancsnokot nem ismerték, nem látták. De volt, aki azt is megjegyezte, hogy ez szerinte nem is volt feltétlenül szükséges, mert az utasításokat úgyis a közvetlen feletteseiktől kapták.
Több mint fél éve tart a per
A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Tavaly szeptemberben kezdődött a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere.
Budapest, 2006. szeptember 19. Felgyújtott, megrongált, összetört rendőrségi vízágyú a Magyar Televízió (MTV) Szabadság téri székháza előtt, miután a tüntetők megpróbálták elfoglalni az intézményt. (MTI-fotó: Füzesi Ferenc)
Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket. Az első fokú büntetőper, amelyben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg, legalább egy évig tart.
Több órán át ismertette a bíró a 2006-os székházostrom alatti segélykérő rendőrségi rádióforgalmazást a rendőri vezetők büntetőperének csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
A rögzített hangfelvételek szövegének felolvasásából kiderült, hogy amikor kőzápor zúdult a Magyar Televízió Szabadság téri épületét védő rendőrökre, elöljáróik azt tanácsolták, zárkózzanak be a székházba, amikor pedig Molotov-koktélt dobtak az épületbe, már azt jelentették a rendőrök: "Nagyon rossz a helyzet! (…) Siessetek, mert itt fogunk megfulladni! (…) Itt fogunk megdögleni!"
Főnök, gázos a helyzet, nagyon gázos!
Az ostromlott rendőrök vérmérsékletüktől, lelkiállapotuktól függően hol kérték, hol követelték feletteseiktől a segítséget: "Türelem, az van, de ezek egyre közelebb jönnek… (…) Igyekezzetek, már nagyon kivannak az emberek! (…) Annyi rendőr sérült van, hogy ki se tudjuk őket vinni. (…) Főnök, gázos a helyzet, nagyon gázos! (…) Amerre nézek, rendőr, csak az a baj, hogy szervezetlenek és kimerültek. (…) Életveszélyben vagyunk, nem tudjuk tartani! (…) Hol a (…) vagytok, már elnézést!"
A rádióforgalmazásokból kiderült az is, hogy az egyik rendőrtől még a pisztolyát is elvették a támadók, letépték a derékszíjáról.
Budapest, 2006. szeptember 19. A tüntetők ostromolják a Magyar Televízió bejáratát. (MTI-fotó: Kovács Tamás)"Nyomjátok gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"!
Az elöljárók nyugtázták az adásokat, időnként felszólították beosztottaikat, hogy tartsanak ki, és csak órák múlva hangzott el az utasítás: "Nyomjátok gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"!
A tárgyaláson felvetődött, hogy az egyik vádlott, aki az MTV-székház helyszínparancsnoka volt az ostrom idején, nem is volt a helyszínen, de több olyan tanú is szót kapott, aki állította, hogy a vádlott az épületben volt.
A tárgyaláson a vádlott állította, hogy a helyszínen volt, és az ezzel ellentétes adatok csak tévedésből, elírásból származhatnak.
Korábban több tanú is elmondta, hogy a tévészékház ostromakor a helyszínparancsnokot nem ismerték, nem látták. De volt, aki azt is megjegyezte, hogy ez szerinte nem is volt feltétlenül szükséges, mert az utasításokat úgyis a közvetlen feletteseiktől kapták.
Több mint fél éve tart a per
A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Tavaly szeptemberben kezdődött a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere.
Budapest, 2006. szeptember 19. Felgyújtott, megrongált, összetört rendőrségi vízágyú a Magyar Televízió (MTV) Szabadság téri székháza előtt, miután a tüntetők megpróbálták elfoglalni az intézményt. (MTI-fotó: Füzesi Ferenc)Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket. Az első fokú büntetőper, amelyben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg, legalább egy évig tart.
Gulyás: a munkahelyteremtés a következő négy év egyik legfontosabb feladata
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 11:03:00
A kormány egyik legfontosabb feladata a munkahelyteremtés, ez kell a társadalmi és a gazdasági stabilitáshoz, és ez garantálja hosszú távon a fenntartható növekedést - mondta Gulyás Gergely, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója a visegrádi országok (V4) 2013-as kormányzati teljesítményét értékelő konferencián.
A Nézőpont Intézet rendezvényén Gulyás Gergely kiemelte: a jó kormányzás elsődleges mércéje, hogy egy politika párt, kormány népszerűsége elegendő-e ahhoz, hogy a választók bizalmát ismét kiérdemelje. Magyarországon ennek a kritériumnak megfelelt az elmúlt négy év kormányzása, de "nem lehet elbízni magunkat", a rövidtávú győzelem önmagában nem feltétlenül igazolja a jó kormányzást - közölte.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője hangsúlyozta: a visegrádi országok közül Magyarország a politikai stabilitás és a társadalmi viszonyok alapján az élen áll. Ha folytatódnak a V4 tagjainál tapasztalt kedvező trendek, a régió az EU éllovasa lehet a jó kormányzás szempontjából - vélekedett.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője hangsúlyozta: a visegrádi országok közül Magyarország a politikai stabilitás és a társadalmi viszonyok alapján az élen áll. Ha folytatódnak a V4 tagjainál tapasztalt kedvező trendek, a régió az EU éllovasa lehet a jó kormányzás szempontjából - vélekedett.
EP-választás: nem csak saját településükön szavazhatnak a választók
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 10:13:00
Az európai parlamenti választáson - az országgyűlésihez hasonlóan - lehetőség van az átjelentkezésre, tehát arra, hogy a választópolgárok egy másik magyarországi településen adják le szavazatukat, ha aznap nem tartózkodnak otthon.
A választópolgárok még öt hétig kérhetik átjelentkezésüket a lakcímük szerinti választási irodától egy másik településre; a szavazóköri névjegyzékeket május 23-án délután 16 órakor zárják le.
A május 25-i EP-választáson várhatóan nem alakulnak ki olyan hosszú sorok, mint az április 6-i szavazáson, mert most csak egy ugyanolyan listás szavazólapot kap mindenki, továbbá várhatóan - a korábbi két EP-választást alapul véve - a részvételi arány is alacsonyabb lehet. A választási irodák az EP-választáson is külön szavazókört jelölnek ki az átjelentkezéssel szavazóknak.
A választópolgárok április 7-én és 8-án kapták meg postán a választási értesítőt, melyből kiderül, melyik szavazókörben adhatják le szavazatukat május 25-én. Aki nem kapta meg az értesítőjét, a helyi jegyzőnél kérhet másikat.
Az EP-választáson azok is szavazhatnak, akik aznap nem tartózkodnak Magyarországon; ők az ország 98 külképviseletének valamelyikén voksolhatnak, és május 17-éig kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket.
Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (valamivel több mint százezer ilyenről tud a Nemzeti Választási Iroda) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, akkor május 9-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.
A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 10-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozva meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
Az európai parlamenti választáson - az országgyűlésihez hasonlóan - lehetőség van az átjelentkezésre, tehát arra, hogy a választópolgárok egy másik magyarországi településen adják le szavazatukat, ha aznap nem tartózkodnak otthon.
A választópolgárok még öt hétig kérhetik átjelentkezésüket a lakcímük szerinti választási irodától egy másik településre; a szavazóköri névjegyzékeket május 23-án délután 16 órakor zárják le.
A május 25-i EP-választáson várhatóan nem alakulnak ki olyan hosszú sorok, mint az április 6-i szavazáson, mert most csak egy ugyanolyan listás szavazólapot kap mindenki, továbbá várhatóan - a korábbi két EP-választást alapul véve - a részvételi arány is alacsonyabb lehet. A választási irodák az EP-választáson is külön szavazókört jelölnek ki az átjelentkezéssel szavazóknak.
A választópolgárok április 7-én és 8-án kapták meg postán a választási értesítőt, melyből kiderül, melyik szavazókörben adhatják le szavazatukat május 25-én. Aki nem kapta meg az értesítőjét, a helyi jegyzőnél kérhet másikat.
Az EP-választáson azok is szavazhatnak, akik aznap nem tartózkodnak Magyarországon; ők az ország 98 külképviseletének valamelyikén voksolhatnak, és május 17-éig kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket.
Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (valamivel több mint százezer ilyenről tud a Nemzeti Választási Iroda) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, akkor május 9-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.
A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 10-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozva meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
Fodor Csaba: ezt mutatja a jó kormányzás index
Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2014. 04. 17. 09:36:00
A tavalyi évhez hasonlóan ismét Magyarország végzett az első helyen a visegrádi országok közül a politikai stabilitást vizsgálva – számolt be a Nézőpont Intézet úgynevezett „jó kormányzás index” felméréséről Fodor Csaba vezető elemző a Kossuth Rádió 180 perc című műsorban.
A politikai stabilitás mellett a társadalmi viszonyok, illetve a gazdasági perspektíva témakörében is vizsgálták Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot, és Magyarország a társadalmi viszonyok terén is jó eredményt ért el, míg a kiélezett gazdasági versenyben Lengyelország szerezte a legtöbb pontot – számolt be a kutatásról Fodor Csaba.
Mint mondta: az adott országokban felkért szakértők válaszoltak a feltett kérdésekre. Felhívta rá a figyelmet: a három szempont együttese adhat komplex összképet.
A visegrádi négyek országainak 2013-as kormányzati teljesítményét mérő úgynevezett jó kormányzás indexet a Nézőpont Intézet nemzetközi rendezvényén pénteken mutatják be.
A tavalyi évhez hasonlóan ismét Magyarország végzett az első helyen a visegrádi országok közül a politikai stabilitást vizsgálva – számolt be a Nézőpont Intézet úgynevezett „jó kormányzás index” felméréséről Fodor Csaba vezető elemző a Kossuth Rádió 180 perc című műsorban.
A politikai stabilitás mellett a társadalmi viszonyok, illetve a gazdasági perspektíva témakörében is vizsgálták Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot, és Magyarország a társadalmi viszonyok terén is jó eredményt ért el, míg a kiélezett gazdasági versenyben Lengyelország szerezte a legtöbb pontot – számolt be a kutatásról Fodor Csaba.
Hallgassa meg!
http://www.hirado.hu/2014/04/17/fodor-ezt-mutatja-a-jo-kormanyzas-index/Mint mondta: az adott országokban felkért szakértők válaszoltak a feltett kérdésekre. Felhívta rá a figyelmet: a három szempont együttese adhat komplex összképet.
A visegrádi négyek országainak 2013-as kormányzati teljesítményét mérő úgynevezett jó kormányzás indexet a Nézőpont Intézet nemzetközi rendezvényén pénteken mutatják be.
Kovács László felajánlotta volna a lemondását
Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2014. 04. 17. 08:12:00
Kovács László felajánlotta volna a lemondását a mostani választási vereség után, ha ő lett volna az MSZP elnöke – mondta a volt pártelnök, korábbi külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Felajánlottam volna a lemondásomat, de nem tudok más fejével gondolkodni – fogalmazott a politikus. Hozzátette: ha Mesterházy Attila így tett volna, akkor a választmány valószínűleg azt mondta volna, hogy "most ne".
Az EP-választásokról szólva Kovács László elmondta: azzal, hogy ezúttal külön indulnak a baloldali pártok, a tisztán listás szavazás miatt nincs az a veszély, hogy megoszlanak a szavazatok a Fidesszel szemben, mert a 21 helyen osztozik majd az összes párt.
Megjegyezte: az országgyűlési választáson nagy eredmény volt, hogy minden egyéni választókerületben egy közös baloldali jelölt indult, jó néhány helyen sikerült is mandátumot szerezni. A közös listáról szólva hozzátette: voltak, akik Mesterházy, Gyurcsány vagy éppen Bajnai neve miatt voksoltak az összefogásra, és olyanok is akadtak, akik éppen valamelyikük miatt nem tették ezt. Az EP-választáson kiderülhet, hogy a három párt külön indulva mennyi szavazatot gyűjt a saját listáján – tette hozzá.
Kovács László elmondta: a várakozás a szocialista oldalon az, hogy a szocialista és demokrata frakció lesz a legnagyobb.
Az ukrajnai helyzetről szólva a volt külügyminiszter úgy értékelt: Oroszország sem érdekelt az ukrán válság kiéleződésében, nem járna jól, ha komoly katonai konfliktus alakulna ki Ukrajnában, nemzetközi megítélésén már az eddig történtek is sokat rontottak. A helyzet bonyolult, hiszen sem Oroszországban, sem Ukrajnában nincsenek igazán demokratikus hagyományok, nehéz a jó megoldást megtalálni, de minden érdekelt és közvetve érintett fél is abban érdekelt, hogy béke és stabilitás legyen Ukrajnában – mondta Kovács László a 180 percben.
Kovács László felajánlotta volna a lemondását a mostani választási vereség után, ha ő lett volna az MSZP elnöke – mondta a volt pártelnök, korábbi külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Felajánlottam volna a lemondásomat, de nem tudok más fejével gondolkodni – fogalmazott a politikus. Hozzátette: ha Mesterházy Attila így tett volna, akkor a választmány valószínűleg azt mondta volna, hogy "most ne".
Hallgassa meg!
http://www.hirado.hu/2014/04/17/kovacs-laszlo-felajanlotta-volna-a-lemondasat/Az EP-választásokról szólva Kovács László elmondta: azzal, hogy ezúttal külön indulnak a baloldali pártok, a tisztán listás szavazás miatt nincs az a veszély, hogy megoszlanak a szavazatok a Fidesszel szemben, mert a 21 helyen osztozik majd az összes párt.
Megjegyezte: az országgyűlési választáson nagy eredmény volt, hogy minden egyéni választókerületben egy közös baloldali jelölt indult, jó néhány helyen sikerült is mandátumot szerezni. A közös listáról szólva hozzátette: voltak, akik Mesterházy, Gyurcsány vagy éppen Bajnai neve miatt voksoltak az összefogásra, és olyanok is akadtak, akik éppen valamelyikük miatt nem tették ezt. Az EP-választáson kiderülhet, hogy a három párt külön indulva mennyi szavazatot gyűjt a saját listáján – tette hozzá.
Kovács László elmondta: a várakozás a szocialista oldalon az, hogy a szocialista és demokrata frakció lesz a legnagyobb.
Az ukrajnai helyzetről szólva a volt külügyminiszter úgy értékelt: Oroszország sem érdekelt az ukrán válság kiéleződésében, nem járna jól, ha komoly katonai konfliktus alakulna ki Ukrajnában, nemzetközi megítélésén már az eddig történtek is sokat rontottak. A helyzet bonyolult, hiszen sem Oroszországban, sem Ukrajnában nincsenek igazán demokratikus hagyományok, nehéz a jó megoldást megtalálni, de minden érdekelt és közvetve érintett fél is abban érdekelt, hogy béke és stabilitás legyen Ukrajnában – mondta Kovács László a 180 percben.
Újabb külföldi és vállalati gratulációk Orbán Viktornak
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 11:09:00
Levélben gratulált Orbán Viktornak Taavi Roivas észt, Xavier Bettel luxemburgi és Tammam Szalám libanoni miniszterelnök.
Újabb miniszterelnökök, más külföldi politikusok, valamint vállalatvezetők gratuláltak Orbán Viktor kormányfőnek az április 6-i országgyűlési választási győzelemhez - közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön az MTI-vel.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint levélben gratulált Orbán Viktornak Taavi Roivas észt, Xavier Bettel luxemburgi és Tammam Szalám libanoni miniszterelnök.
Elismerését fejezte ki a választási győzelemmel kapcsolatban mások mellett Helmut Kohl volt német kancellár is, aki szerint a Fidesz-KDNP sikere egyértelmű voks amellett, hogy "a magyarok az európai családban akarnak maradni" - ismertette a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Közölte, újabb vállalati gratulációkat is kapott a kormányfő: a napokban érkezett meg a Vodafone Magyarország és a Deutsche Telekom vezetésének levele.
Levélben gratulált Orbán Viktornak Taavi Roivas észt, Xavier Bettel luxemburgi és Tammam Szalám libanoni miniszterelnök.
Újabb miniszterelnökök, más külföldi politikusok, valamint vállalatvezetők gratuláltak Orbán Viktor kormányfőnek az április 6-i országgyűlési választási győzelemhez - közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön az MTI-vel.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint levélben gratulált Orbán Viktornak Taavi Roivas észt, Xavier Bettel luxemburgi és Tammam Szalám libanoni miniszterelnök.
Elismerését fejezte ki a választási győzelemmel kapcsolatban mások mellett Helmut Kohl volt német kancellár is, aki szerint a Fidesz-KDNP sikere egyértelmű voks amellett, hogy "a magyarok az európai családban akarnak maradni" - ismertette a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Közölte, újabb vállalati gratulációkat is kapott a kormányfő: a napokban érkezett meg a Vodafone Magyarország és a Deutsche Telekom vezetésének levele.
2014. április 15., kedd
Bővül az uniós szankciókkal sújtottak köre, rendkívüli EU-csúcs sem kizárt
2014. április 14. 21:49
Bővíteni fogja az Európai Unió azok körét, akiket Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújt, és az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soron kívül összehívása sem kizárt – tudatta magyar újságírókkal Martonyi János külügyminiszter 2014. április 14-én.
Martonyi János elmondta, hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon ismét elítélték az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, kiálltak Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett, és felszólították Moszkvát, hogy tegye meg ugyanezt, és utasítsa vissza a kelet-ukrajnai eseményeket.
Az Európai Unió elítéli, hogy Kelet-Ukrajnában fegyveresek olyan akciókat hajtanak végre, amelyek célja az ország destabilizálása. Az Unió úgy értékeli, hogy az utóbbi napok eseményei nem enyhítették a válságot, sokkal inkább ennek ellenkezője történt – jelentette ki Martonyi János.
"(A tanács) követeli, hogy Oroszország vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből, és azonnal vonja vissza a Szövetségi Tanács felhatalmazását a fegyveres erő alkalmazására Ukrajna területén" – áll a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott zárónyilatkozatban.
Martonyi János közölte, hogy a további vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmak elrendelése továbbra is a lehetséges uniós büntetőintézkedések második lépcsőjét jelentik, a harmadik szakaszba lépésről, a széleskörű gazdasági szankciók bevezetéséről most még nincs szó. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, milyen szankciók jöhetnek szóba a harmadik lépcsőben, és az milyen hatással lehet az EU-ra és tagállamaira.
A zárónyilatkozatban a külügyminiszterek úgy fogalmaztak, hogy az Ukrajna destabilizálására irányuló bármilyen további orosz lépés újabb, széleskörű következményekkel járna az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolataiban.
Martonyi János a luxembourgi értekezleten ismételten aláhúzta, hogy amennyiben sor kerül ezekre a szankciókra, és Oroszország válaszintézkedéseket vezet be, akkor kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy minden uniós tagországot más-más mértékben érinthetnek a negatív hatások, mert például Magyarország gázellátásának mintegy 80 százalékát fedezi orosz forrásból, és Magyarország teljes energiaellátásában is nagyobb arányt képvisel a földgáz mint más országok esetében.
"Mindenképpen szükség van méltányos tehermegosztásra és szolidaritásra. Mi erre számítunk" – hangoztatta Martonyi János a tanácskozás utáni sajtóértekezleten. Hozzátette: ez egy alaptétel, Magyarország esetében ugyanis az esetleges negatív hatások, különösen az energiaellátás terén, sokkal nagyobbak lennének.
A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson szó esett arról a levélről, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 13 uniós tagállam és öt másik ország vezetésének írt, és amelyben az ukrajnai gázszállítások leállítását helyezte kilátásba. Erre a levélre egységes választ fog adni az Európai Bizottság – erősítette meg Martonyi János.
A külügyminiszterek tanácsa a zárónyilatkozatban a politikai reformok folytatására buzdítja Ukrajnát, egyúttal üdvözli, hogy Kijev teljesíti vállalásait, és a kormányzati struktúrákban igyekszik érvényesíteni a regionális sokszínűséget, a nyitottságot, szavatolni minden "kisebbséghez tartozó egyén" jogait, kivizsgálni az emberi jogok megsértéseit, az erőszakcselekményeket és fellépni a szélsőségesek ellen. Arra is felszólítja Kijevet, hogy gyorsan hajtson végre szerkezeti reformokat, lépjen fel a korrupció ellen, tegye hatékonyabbá a közpénzek kezelését ás átláthatóbbá a költségvetést.
(MTI)
Egyszerűbb lesz pályázni az EU forrásokra
2014. április 15. 12:08
A Kormány döntése értelmében a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. feladatainak jelentős részét mától a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el. Az intézményrendszer átalakításának célja, hogy hatékonyabb legyen az uniós fejlesztésekkel és pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása és megvalósuljon az „egyablakos” pályázatkezelési rendszer – mondta a cég állománygyűlésén Komoróczki István, tervezéskoordinációért felelős államtitkár.
A Kormány március 25-én elfogadott rendelete alapján a MAG Zrt. néven működő ún. közreműködő szervezet tevékenységét április 15-től három költségvetési szerv vette át: az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében ellátott feladatokat a Miniszterelnökség, a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó tevékenységet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejlesztései és a Kereskedelemfejlesztési beruházások kerültek.
Az április 15-ei állománygyűlésen Komoróczki István államtitkár elmondta, hogy az intézményrendszer átalakítására azért volt szükség, mert a közreműködő szervezetek eddig a hazai közigazgatástól elkülönülten működtek. A változások célja a hatékonyabb és gördülékenyebb feladatellátás, valamint az „egyablakos” pályázatkezelési rendszer megvalósítása. A Kormány bízik abban, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása elősegíti a gyorsabb döntéshozatalt a 2014 – 2020 közötti tervezési időszak uniós programjai végrehajtásának minden szintjén.
A 2007-2013-as Gazdaságfejlesztési Operatív Programban több mint 25 ezer támogatott projektnek közel 1.000 milliárd forint uniós támogatást ítéltek oda.
Az átalakított intézményrendszer feladata az előttünk álló 7 évben a hazánk rendelkezésére álló 7480 milliárd forintnyi uniós támogatás minél hatékonyabb felhasználása lesz. Mint ismeretes, a 2014 – 2020 között rendelkezésre álló uniós források 60 %-át hazai gazdaságfejlesztésre fordítjuk. A tervek szerint ősztől lehet pályázni az uniós forrásokra.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
Meglepetést okoztak a történtek
2014. április 15. 14:23
Az ukrán válság eseményei és az orosz fellépés, a "külső sokk" meglepetést okozott, és romba döntött egy 15-25 éves álmot, amely arról szólt, hogy a területi kérdéseknek már nincs jelentőségük, csak a verseny számít - fogalmazott Martonyi János külügyminiszter 2014. április 15-én.
Jelenleg az Európai Unió (EU), bár igyekszik, sajnos nem irányítója az eseményeknek, csak reagál a történésekre - mondta az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által szervezett rendezvényen a magyar diplomácia vezetője. Martonyi János amellett foglalt állást, hogy az EU-nak ki kell állnia az elvei és az értékei mellett, és a jelenlegi helyzetben félre kell tennie a belső vitákat és nézeteltéréseket.
"Az államok területi egységét és szuverenitását tiszteletben kell tartani, a nemzetközi jognak meg kell felelni, ebből nem lehet engedményt tenni" - jelentette ki Martonyi János, aki szerint, ha az Európai Unió lefekteti, hogy meddig lehet elmenni, akkor e mellett a határvonal mellett következetesen ki kell tartani. A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy korábban elmosódtak a lefektetett határvonalak.
Ezzel összefüggésben a külügyminiszter abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajnának nagyobb támogatásra van szüksége, az Európai Unióban pedig meg kell teremteni a szolidaritás és a tehermegosztás szellemiségét, mert, ha rosszabbra fordul a helyzet, akkor minden ország más mértékben fogja annak következményeit megszenvedni. Mint mondta, Magyarország kész vállalni az ebből fakadó terheket, eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a Moszkvával szembeni szankciókat, ám a szankciók lehetséges hatásainak felmérését is fontosnak tartja.
Kérdésre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programja, amelyben hat volt szovjet tagköztársaság vesz részt, a jövőben is folytatódik, sőt a folyamatból a hosszú távú stratégiai elképzelések szerint Oroszország sincs kizárva. A hosszú távú uniós koncepció Oroszországot is Európa részének tekinti, ám Moszkva jelenleg egy "zéró összegű játéknak" tekinti a geopolitikát és a diplomáciát, emellett pedig sokak fejében él még az a téves elképzelés, hogy az EU a NATO meghosszabbított karja, és ahol az előbbi megjelenik, ott idővel az utóbbi is megveti majd a lábát - mondta a külügyminiszter.
Martonyi a Keleti Partnerségben részt vevő hat országról azt mondta, hogy ezeket egymással sem igazán lehet összehasonlítani. Fehéroroszország és Grúzia merőben eltér egymástól, valamint Azerbajdzsán és Ukrajna helyzete is teljesen más - magyarázta a külügyminiszter, aki rámutatott, hogy ez a laza országcsoport nem magától alakult ki, hanem az Európa Unió hozta létre.
"Az államok területi egységét és szuverenitását tiszteletben kell tartani, a nemzetközi jognak meg kell felelni, ebből nem lehet engedményt tenni" - jelentette ki Martonyi János, aki szerint, ha az Európai Unió lefekteti, hogy meddig lehet elmenni, akkor e mellett a határvonal mellett következetesen ki kell tartani. A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy korábban elmosódtak a lefektetett határvonalak.
Ezzel összefüggésben a külügyminiszter abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajnának nagyobb támogatásra van szüksége, az Európai Unióban pedig meg kell teremteni a szolidaritás és a tehermegosztás szellemiségét, mert, ha rosszabbra fordul a helyzet, akkor minden ország más mértékben fogja annak következményeit megszenvedni. Mint mondta, Magyarország kész vállalni az ebből fakadó terheket, eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a Moszkvával szembeni szankciókat, ám a szankciók lehetséges hatásainak felmérését is fontosnak tartja.
Kérdésre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programja, amelyben hat volt szovjet tagköztársaság vesz részt, a jövőben is folytatódik, sőt a folyamatból a hosszú távú stratégiai elképzelések szerint Oroszország sincs kizárva. A hosszú távú uniós koncepció Oroszországot is Európa részének tekinti, ám Moszkva jelenleg egy "zéró összegű játéknak" tekinti a geopolitikát és a diplomáciát, emellett pedig sokak fejében él még az a téves elképzelés, hogy az EU a NATO meghosszabbított karja, és ahol az előbbi megjelenik, ott idővel az utóbbi is megveti majd a lábát - mondta a külügyminiszter.
Martonyi a Keleti Partnerségben részt vevő hat országról azt mondta, hogy ezeket egymással sem igazán lehet összehasonlítani. Fehéroroszország és Grúzia merőben eltér egymástól, valamint Azerbajdzsán és Ukrajna helyzete is teljesen más - magyarázta a külügyminiszter, aki rámutatott, hogy ez a laza országcsoport nem magától alakult ki, hanem az Európa Unió hozta létre.
(MTI/Külügyminisztérium)
A brit kormányfő és a nigériai elnök is gratulált Orbán Viktornak
2014. április 15. 16:46
David Cameron brit miniszterelnök, Goodluck Jonathan nigériai elnök, Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke és a Daimler AG autóipari konszern vezetése is levélben gratulált Orbán Viktor kormányfőnek a választási győzelemhez - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden az MTI-vel.
David Cameron levelében - tájékoztatott a sajtóiroda vezetője - gratulált Orbán Viktor "történelmi újraválasztásához", hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyság és Magyarország között szorosak a kétoldalú kapcsolatok, és bízik ezek további erősödésében.
A brit miniszterelnök gratulált egyúttal Magyarország tízéves EU-tagságához, megjegyezve, hogy nagyra értékeli Budapest és London együttműködését azon a téren is, hogy az Európai Unió még versenyképesebb, rugalmasabb és demokratikusan minél inkább ellenőrzött intézmény legyen.
David Cameron reméli országa és a visegrádi tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közötti együttműködés folytatását is - különösen az ukrán válság fényében - az EU biztonsága és fejlődése érdekében.
A brit kormányfő levelében utalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a magyarországi parlamenti választással kapcsolatos aggályaira. Cameron jelezte, ők is hasznosították az Egyesült Királyságban tartott 2010-es választásról készített EBESZ-megállapításokat, és nincs kétsége afelől, hogy Orbán Viktor is konstruktívan áll majd a felvetésekhez.
Hozzátette továbbá, hogy reméli, Orbán Viktor hamarosan ismét az Egyesült Királyságba látogat, hiszen szeptemberben Walesben tartják a NATO csúcstalálkozóját.
Havasi Bertalan közölte, Goodluck Jonathan nigériai elnök gratuláló levelében azt írta: Orbán Viktor újraválasztása bizonyíték a magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának elsöprő támogatására.
Levélben gratulált Orbán Viktornak mások mellett Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke és a Daimler AG autóipari konszern vezetése is - tájékoztatott a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
(MTI)
A 2004-es volt a legnagyobb jelentőségű uniós bővítés
2014. április 15. 11:59
Bár gazdasági szempontból és a csatlakozó országok lakosságszámát tekintve nem a 2004-es bővítés volt a legnagyobb az európai integráció történetében, geopolitikai fontossága miatt ez volt a legnagyobb jelentőségű – hangsúlyozta Martonyi János egy panelbeszélgetésen 2014. április 15-én Brüsszelben.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) nevű brüsszeli elemzőintézet rendezvényén a magyar külügyminiszter Európa újraegyesítésének nevezte a tíz évvel ezelőtti bővítést.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az újraegyesítés még sem földrajzi, sem kulturális, sem gazdasági, sem pedig pszichológiai értelemben nem teljes.
"Semmi kétség, haladunk, de sok még a tennivaló" – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A tárcavezető kiemelte, hogy az idei évre öt történelmi esemény évfordulója is esik. Felidézte, hogy 100 éve kezdődött az első világháború. Ezt az Európa ellen valaha elkövetett legnagyobb bűnnek nevezte, és – Emmanuel Toddot idézve – részben sikeres kollektív öngyilkossági kísérletnek minősítette. Az első világháborút lezáró békeszerződések egyenesen vezettek a második világháborúhoz, amely a holokausztot hozta magával, amelynek 70. évfordulója van az idén – mondta a miniszter.
Martonyi szerint a történtekért egész Európa és Magyarország is felelősséggel tartozik. "Az én hazám is felelős, ezt senki sem vitathatja" – közölte a külügyminiszter.
"Európa két világháborút hozott létre, és a világra szabadított két pusztító ideológiát, ezért Európa adósa a világnak" – jelentette ki Martonyi János.
A tárcavezető mindazonáltal úgy értékelte, hogy a kelet-európai rendszerváltások 25. évfordulója, majd az 1999-es NATO-bővítés és a 2004-es uniós tagfelvételek jubileuma azt mutatja, hogy az emberiség fejlődik, és ez a fejlődés, az első két említett esemény tükrében mindenképpen pozitív.
Martonyi János rendkívül fontosnak nevezte Magyarország NATO-csatlakozását is, és kijelentette: a hidegháborúból a szabad világ került ki győztesen. Ezt a miniszter nem pusztán gazdasági okokkal és szükségszerűségekkel magyarázta, hanem azzal is, hogy a nyugati világ elvei és értékei végül magasabb rendűnek bizonyultak a másik oldal ideológiájánál.
Martonyi az EU-tagság első tíz évének mérlegét megvonva sikeresnek nevezte ezt az időszakot a térség országai számára. Kiemelte egyúttal, hogy eleinte Magyarország volt ez alól a "szembeötlő kivétel", mert míg más országok gyarapodtak, addig Magyarország kettős deficittől szenvedett, rögtön túlzottdeficit-eljárás alá került az EU-ban, majd 2006-ban, az őszödi beszédet követően politikai válság bontakozott ki, amely a 2008 második felében kirobbanó pénzügyi válsággal párosulva – mint fogalmazott – katasztrofális hatásokkal járt. Ezzel szemben a 2010-ben hatalomra került kormány új, nagyon vitatott gazdaságpolitikába kezdett, amellyel végül sikerült Magyarországnak kikerülnie a túlzottdeficit-eljárásból, és rendbe tennie gazdálkodását – mondta a külügyminiszter.
Közép-Európa működik – állapította meg ugyanakkor a külügyminiszter, aki szerint egy egyre erőteljesebb közép-európai identitás jelenik meg, amely nem csak közös gazdasági és geopolitikai érdekekből áll, hanem spirituális, kulturális jelenség is, amely "sajátos érzékenységekből és megközelítésekből fakad".
Hozzátette ugyanakkor, hogy az újraegyesítés még sem földrajzi, sem kulturális, sem gazdasági, sem pedig pszichológiai értelemben nem teljes.
"Semmi kétség, haladunk, de sok még a tennivaló" – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A tárcavezető kiemelte, hogy az idei évre öt történelmi esemény évfordulója is esik. Felidézte, hogy 100 éve kezdődött az első világháború. Ezt az Európa ellen valaha elkövetett legnagyobb bűnnek nevezte, és – Emmanuel Toddot idézve – részben sikeres kollektív öngyilkossági kísérletnek minősítette. Az első világháborút lezáró békeszerződések egyenesen vezettek a második világháborúhoz, amely a holokausztot hozta magával, amelynek 70. évfordulója van az idén – mondta a miniszter.
Martonyi szerint a történtekért egész Európa és Magyarország is felelősséggel tartozik. "Az én hazám is felelős, ezt senki sem vitathatja" – közölte a külügyminiszter.
"Európa két világháborút hozott létre, és a világra szabadított két pusztító ideológiát, ezért Európa adósa a világnak" – jelentette ki Martonyi János.
A tárcavezető mindazonáltal úgy értékelte, hogy a kelet-európai rendszerváltások 25. évfordulója, majd az 1999-es NATO-bővítés és a 2004-es uniós tagfelvételek jubileuma azt mutatja, hogy az emberiség fejlődik, és ez a fejlődés, az első két említett esemény tükrében mindenképpen pozitív.
Martonyi János rendkívül fontosnak nevezte Magyarország NATO-csatlakozását is, és kijelentette: a hidegháborúból a szabad világ került ki győztesen. Ezt a miniszter nem pusztán gazdasági okokkal és szükségszerűségekkel magyarázta, hanem azzal is, hogy a nyugati világ elvei és értékei végül magasabb rendűnek bizonyultak a másik oldal ideológiájánál.
Martonyi az EU-tagság első tíz évének mérlegét megvonva sikeresnek nevezte ezt az időszakot a térség országai számára. Kiemelte egyúttal, hogy eleinte Magyarország volt ez alól a "szembeötlő kivétel", mert míg más országok gyarapodtak, addig Magyarország kettős deficittől szenvedett, rögtön túlzottdeficit-eljárás alá került az EU-ban, majd 2006-ban, az őszödi beszédet követően politikai válság bontakozott ki, amely a 2008 második felében kirobbanó pénzügyi válsággal párosulva – mint fogalmazott – katasztrofális hatásokkal járt. Ezzel szemben a 2010-ben hatalomra került kormány új, nagyon vitatott gazdaságpolitikába kezdett, amellyel végül sikerült Magyarországnak kikerülnie a túlzottdeficit-eljárásból, és rendbe tennie gazdálkodását – mondta a külügyminiszter.
Közép-Európa működik – állapította meg ugyanakkor a külügyminiszter, aki szerint egy egyre erőteljesebb közép-európai identitás jelenik meg, amely nem csak közös gazdasági és geopolitikai érdekekből áll, hanem spirituális, kulturális jelenség is, amely "sajátos érzékenységekből és megközelítésekből fakad".
(MTI/Külügyminisztérium)
2014. április 14., hétfő
Négymilliárdos program a látássérültekért
Forrás: Duna Híradó | 2014. 04. 14. 18:31:00
Csaknem 4 milliárd forintot fordít a kormány a látássérültek segítésére 2015-ig. A program keretében fejlesztik az országos rehabilitációs hálózatot és a Vakok Állami Intézetét is felújítják. A cél, hogy minél többen és a lakóhelyükhöz minél közelebb kaphassanak segítséget. Magyarországon évente 4-6 ezer ember veszíti el a látását, közülük alig kétezren kapnak szakszerű segítséget.
A fehér bottal közlekedést tanulja Tillmann Zsolt. A budapesti férfi 20 évesen egy betegség miatt veszítette el látását. Akkor mindent újra kellett tanulnia, ebben segítették a rehabilitációs foglalkozások.
„A legalapvetőbb dolgokat is meg kell ilyenkor tanulni: a víztöltéstől az önkiszolgáláson keresztül addig, hogy miként lehet látás nélkül érzékelni az adott történést” – nyilatkozta hétfőn a Híradónak Tillmann Zsolt.
Korábban szinte csak a fővárosban kaphattak segítséget az újrakezdéshez a látássérültek. Jövő év végéig a kormány több mint egymilliárd forintot fordít a rehabilitációs hálózat országossá bővítésére; 12 megyében pedig már nyíltak újabb irodák.
Magyarországon ma körülbelül 80 ezer vak és gyengén látó ember él, évente pedig további 4-6 ezer ember veszíti el látását, de sokan nem jutnak szakszerű segítséghez – ezen változtatnának.
„Elemi rehabilitációs szolgáltatást körülbelül alig 2 ezren vesznek igénybe. Bízom abban, hogy részben az információs kampány, részben a 12 új elemi rehabilitációs pont vonatkozásában minél több emberhez eljut majd a szolgáltatás” – mondta Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézete igazgatója.
„A legalapvetőbb dolgokat is meg kell ilyenkor tanulni: a víztöltéstől az önkiszolgáláson keresztül addig, hogy miként lehet látás nélkül érzékelni az adott történést” – nyilatkozta hétfőn a Híradónak Tillmann Zsolt.
Korábban szinte csak a fővárosban kaphattak segítséget az újrakezdéshez a látássérültek. Jövő év végéig a kormány több mint egymilliárd forintot fordít a rehabilitációs hálózat országossá bővítésére; 12 megyében pedig már nyíltak újabb irodák.
Magyarországon ma körülbelül 80 ezer vak és gyengén látó ember él, évente pedig további 4-6 ezer ember veszíti el látását, de sokan nem jutnak szakszerű segítséghez – ezen változtatnának.
„Elemi rehabilitációs szolgáltatást körülbelül alig 2 ezren vesznek igénybe. Bízom abban, hogy részben az információs kampány, részben a 12 új elemi rehabilitációs pont vonatkozásában minél több emberhez eljut majd a szolgáltatás” – mondta Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézete igazgatója.
http://www.hirado.hu/2014/04/14/negymilliardos-program-a-latasserultekert/
A csaknem 4 milliárd forintos program része a Vakok Állami Intézetének felújítása is. A cél, hogy minél több látássérült kaphasson szakszerű segítséget, lakóhelyéhez minél közelebb.
„Egységes szaktudást visz majd mindenhová, sok helyen olyan berendezéseket, amelyre eddig nem volt lehetőség. Nagyon remélem, hogy mindazok, akik rá kell, hogy szoruljanak, sokkal jobb ellátást és támogatást kapnak, ami az életüket kis mértékben, de mégiscsak segíti” – hangsúlyozta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára.
Emellett másfél milliárd forintból egy új rehabilitációs központot is felépítenek jövő év nyaráig. A Tatán épülő centrumban az informatikai képzések mellett nyelvi fejlesztéseket is tartanának.
A csaknem 4 milliárd forintos program része a Vakok Állami Intézetének felújítása is. A cél, hogy minél több látássérült kaphasson szakszerű segítséget, lakóhelyéhez minél közelebb.
„Egységes szaktudást visz majd mindenhová, sok helyen olyan berendezéseket, amelyre eddig nem volt lehetőség. Nagyon remélem, hogy mindazok, akik rá kell, hogy szoruljanak, sokkal jobb ellátást és támogatást kapnak, ami az életüket kis mértékben, de mégiscsak segíti” – hangsúlyozta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára.
Emellett másfél milliárd forintból egy új rehabilitációs központot is felépítenek jövő év nyaráig. A Tatán épülő centrumban az informatikai képzések mellett nyelvi fejlesztéseket is tartanának.
Szabad utat kapott a NASA következő aszteroidamissziója
Forrás: MTI | 2014. 04. 14. 13:50:00
Az Osiris Rex a tervek szerint 2016 őszén indul és 2018-ban éri el az 1999 RQ36 katalógusjelű aszteroidát.
Az Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala (NASA) jóváhagyta űrhajó építését a 2016-ban induló, aszteroidát feltérképező Osiris Rex misszióhoz.
A hivatal és külső szervezetek szakértői többnapos tanácskozáson döntöttek az űrhajó dizájnjáról, a tudományos felszereltségéről és a starthelyről. Építése hamarosan megkezdődik - közölte csütörtökön a NASA.
Ez az utolsó szükséges lépés ahhoz, hogy a misszió valósággá váljon - mondta el Gordon Johnston, a NASA menedzsere. Az űrhajót a Lockheed Martin amerikai hadiipari és technológiai konszern tervezte és építi is meg.
Osiris Rex. (Fotó: NASA)
Az Osiris Rex egymilliárd dolláros misszió a tervek szerint 2016 őszén indul és 2018-ban éri el a Bennu "becenevű", 1999 RQ36 katalógusjelű aszteroidát, amely 500 méter átmérőjű. Ezt követően öt tudományos műszerrel feltérképezi az aszteroida felszínét. Az űrhajó 2023-ban tér vissza a Földre, fedélzetén legalább 60 grammnyi mintával.
A Bennu felderítésétől a NASA azt várja, hogy új információkat szereznek a Naprendszer és az élet keletkezéséről. A kisbolygó 2182-ben komoly veszély lehet a Föld számára, még ha az összeütközés esélye csak 1:1800-hoz is. A NASA szerint a Bennu az emberiségre az eddigi legveszélyesebb ismert aszteroida.
Az űrhivatal úgy tervezi, hogy a küldetés után befognak egy aszteroidát és holdi pályára állítják. Akkor asztronauták is landolhatnának rajta, legkorábban 2025-ben. Amennyiben sikerül az Osiris Rex misszió, ez lesz a második eset a világon, hogy aszteroidán landol űrhajó. 2005-ben a japán Hayabusa űrszonda landolt ilyen égitesten, 2010-ben pedig elsőként hozott a Földre talajmintákat aszteroidáról.
Az Európai Űrügynökség (ESA) novemberre a világ első, üstökösön végrehajtandó landolását tervezi: a Rosetta űrszonda minilabort visz a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínére.
Az Osiris Rex a tervek szerint 2016 őszén indul és 2018-ban éri el az 1999 RQ36 katalógusjelű aszteroidát.
Az Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala (NASA) jóváhagyta űrhajó építését a 2016-ban induló, aszteroidát feltérképező Osiris Rex misszióhoz.
A hivatal és külső szervezetek szakértői többnapos tanácskozáson döntöttek az űrhajó dizájnjáról, a tudományos felszereltségéről és a starthelyről. Építése hamarosan megkezdődik - közölte csütörtökön a NASA.
Ez az utolsó szükséges lépés ahhoz, hogy a misszió valósággá váljon - mondta el Gordon Johnston, a NASA menedzsere. Az űrhajót a Lockheed Martin amerikai hadiipari és technológiai konszern tervezte és építi is meg.
Osiris Rex. (Fotó: NASA)Az Osiris Rex egymilliárd dolláros misszió a tervek szerint 2016 őszén indul és 2018-ban éri el a Bennu "becenevű", 1999 RQ36 katalógusjelű aszteroidát, amely 500 méter átmérőjű. Ezt követően öt tudományos műszerrel feltérképezi az aszteroida felszínét. Az űrhajó 2023-ban tér vissza a Földre, fedélzetén legalább 60 grammnyi mintával.
A Bennu felderítésétől a NASA azt várja, hogy új információkat szereznek a Naprendszer és az élet keletkezéséről. A kisbolygó 2182-ben komoly veszély lehet a Föld számára, még ha az összeütközés esélye csak 1:1800-hoz is. A NASA szerint a Bennu az emberiségre az eddigi legveszélyesebb ismert aszteroida.
Az űrhivatal úgy tervezi, hogy a küldetés után befognak egy aszteroidát és holdi pályára állítják. Akkor asztronauták is landolhatnának rajta, legkorábban 2025-ben. Amennyiben sikerül az Osiris Rex misszió, ez lesz a második eset a világon, hogy aszteroidán landol űrhajó. 2005-ben a japán Hayabusa űrszonda landolt ilyen égitesten, 2010-ben pedig elsőként hozott a Földre talajmintákat aszteroidáról.
Az Európai Űrügynökség (ESA) novemberre a világ első, üstökösön végrehajtandó landolását tervezi: a Rosetta űrszonda minilabort visz a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínére.
Magyarország érte el a harmadik legnagyobb növekedést az unióban
Forrás: MTI | 2014. 04. 14. 12:05:13
Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat adatai szerint februárban, szezonális kiigazítással, 0,2 százalékkal nőtt a 18 tagú euróövezetben az ipari termelés a januárihoz képest.
Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat adatai szerint februárban, szezonális kiigazítással, 0,2 százalékkal nőtt a 18 tagú euróövezetben az ipari termelés a januárihoz képest.
A 28 tagú Európai Unióban a havi növekedés 0,4 százalék volt. A februári ipari termelés a 2013 februárihoz képest az euróövezetben 1,7 százalékkal, az EU-ban 2,1 százalékkal növekedett. Havi bázison a legnagyobb mértékben Málta (5,4 százalék), Írország (5,0 százalék) és Litvánia (2,5 százalék) ipari termelése nőtt februárban, míg a legjobban Horvátországban (2,8 százalék), Észtországban (2,2 százalék) és Romániában (1,3 százalék) csökkent. Éves összevetésben a legnagyobb mértékben Szlovákia (9,0 százalék), Románia (8,9 százalék) és Magyarország (8,2 százalék) ipari termelése növekedett az idén februárban. A legnagyobb csökkenés Hollandiában (8,9 százalék), Finnországban (5,4 százalék) és Litvániában (2,1 százalék) volt.
Februárban 10,9 százalékkal csökkentek az agrár termelői árak
Forrás: MTI | 2014. 04. 14. 09:04:48
A növényi termékek ára éves alapon 17 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékeké viszont 1,7 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Februárban a gabonafélék ára 23,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A búza felvásárlási ára 53 900 forint, a kukoricáé pedig 45 400 forint volt tonnánként. Az ipari növények ára 15,9 százalékkal csökkent az év második hónapjában az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az olajos növényeké 18,8 százalékkal esett vissza. A napraforgó felvásárlási ára a januári jelentős árcsökkenés után februárban ismét meghaladta a betakarítási árszintet. Tonnánként 105 300 forintba került, ami 34 százalékos árnövekedés egy hónap alatt, de az egy évvel korábbi ártól így is 24,6 százalékkal maradt el. A burgonya ára 3,9 százalékkal tovább emelkedett a tavaly februári magas árszinthez viszonyítva. A zöldségfélék ára 2,4 százalékkal csökkent, a gyümölcsféléké pedig 1,2 százalékkal nőtt előző év februári árhoz mérten.
A vágóállatok termelői árszintje 2014 második hónapjában 2,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vágósertés termelői ára 1,3 százalékkal mérséklődött, így a felvásárlási ára 382 forint volt kilogrammonként, míg 2013. szeptemberben még 435 forint - közölte a KSH. A baromfi ára összességében 3,3 százalékkal maradt el az előző év februárjától. A vágócsirke felvásárlási ára a januári árszinthez viszonyítva is 0,8 százalékkal csökkent. Az állati termékek ára 12,3 százalékkal volt magasabb 2014 februárjában az előző év azonos időszakához képest. A tojás ára 12,4 százalékkal csökkent, miközben a tej termelői ára 18,3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelői árindex 2014 január-februárban 12,5 százalékkal csökkent 2013 ugyanazon időszakához képest. A növényi termékek ára átlagosan 18,7 százalékkal esett vissza, az élő állatok és állati termékeké pedig 0,2 százalékkal emelkedett.
A mezőgazdasági termelői árak 2013 első két hónapjában 18 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a növényi termékek ára 24,3, míg az élő állatok és állati termékek ára 6,9 százalékkal emelkedett.
A növényi termékek ára éves alapon 17 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékeké viszont 1,7 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Februárban a gabonafélék ára 23,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A búza felvásárlási ára 53 900 forint, a kukoricáé pedig 45 400 forint volt tonnánként. Az ipari növények ára 15,9 százalékkal csökkent az év második hónapjában az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az olajos növényeké 18,8 százalékkal esett vissza. A napraforgó felvásárlási ára a januári jelentős árcsökkenés után februárban ismét meghaladta a betakarítási árszintet. Tonnánként 105 300 forintba került, ami 34 százalékos árnövekedés egy hónap alatt, de az egy évvel korábbi ártól így is 24,6 százalékkal maradt el. A burgonya ára 3,9 százalékkal tovább emelkedett a tavaly februári magas árszinthez viszonyítva. A zöldségfélék ára 2,4 százalékkal csökkent, a gyümölcsféléké pedig 1,2 százalékkal nőtt előző év februári árhoz mérten.
A vágóállatok termelői árszintje 2014 második hónapjában 2,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vágósertés termelői ára 1,3 százalékkal mérséklődött, így a felvásárlási ára 382 forint volt kilogrammonként, míg 2013. szeptemberben még 435 forint - közölte a KSH. A baromfi ára összességében 3,3 százalékkal maradt el az előző év februárjától. A vágócsirke felvásárlási ára a januári árszinthez viszonyítva is 0,8 százalékkal csökkent. Az állati termékek ára 12,3 százalékkal volt magasabb 2014 februárjában az előző év azonos időszakához képest. A tojás ára 12,4 százalékkal csökkent, miközben a tej termelői ára 18,3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelői árindex 2014 január-februárban 12,5 százalékkal csökkent 2013 ugyanazon időszakához képest. A növényi termékek ára átlagosan 18,7 százalékkal esett vissza, az élő állatok és állati termékeké pedig 0,2 százalékkal emelkedett.
A mezőgazdasági termelői árak 2013 első két hónapjában 18 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a növényi termékek ára 24,3, míg az élő állatok és állati termékek ára 6,9 százalékkal emelkedett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)