Már készíti a végső megoldási javaslatát a devizahitelesek problémáira a nemzetgazdasági tárca. A többi közt kivezetnék a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghiteleket, és nem hagynák, hogy a forinthitelesek rosszabbul járjanak, mint a "megmentett" devizahitelesek. Az intézkedések hatására jövőre 15-20 százalékkal csökkenhet az érintettek a törlesztőrészlete. Varga Mihály leszögezte azt is, hogy a nyugdíjak megőrzik értékállóságukat.
A devizahiteleseket érintő tétel azért nem szerepel a költségvetésben, mert még nem dolgozták ki számukra a megfelelő, végső megoldási javaslatot - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 Ma reggel című műsorában.
A kormány korábban felszólította a bankokat, hogy november elsejéig tegyék meg az ügyben mindazt, amit meg lehet tenni, a pénzintézetek azonban az elmúlt két hónapban nem tudtak tömeges megoldást kitalálni, ezért a szaktárca dolgozik azon a javaslaton, ami megoldást kínál a devizahitelesek problémájára.
A tárcavezető a megoldási javaslat két sarokpontjáról beszélt. Egyrészt szeretnék, ha a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek megszűnnének Magyarországon. Ez szerinte más közép-kelet-európai országokban is gondot okoz, ilyen tömeges problémát azonban nem jelent sehol, mint nálunk. Más országokban a pénzügyi hatóságok ugyanis időben behúzták a fékeket, ezt Magyarországon is meg lehetett volna tenni 2004 és 2008 között – érvelt a miniszter, aki szerint másik sarokpont pedig az, hogy ne járjanak rosszabbul a devizahiteleseknél azok, akik végig kitartottak a forinthitel mellett.
Azt mondta: olyan megoldási javaslatot szeretnének kidolgozni, mely szakmai konszenzussal is rendelkezik. Szerinte az ügyben józan megfontoltság szükséges, hiszen – mint fogalmazott - nem csak devizahitelesek vagyunk a bankoknál, hanem betétesek is. Arra különösen figyelni kell, hogy a magyar bankrendszer ne dőljön be a végén. Ha most a végtörlesztéshez hasonló módszert választanánk, az 3 ezer milliárd forint veszteséget jelentene a bankoknak, melyet nem tudnának finanszírozni. Olyan megoldást kell találni, ami a terheket a bankrendszer, az állami költségvetés és kis mértékben az ügyfél között osztja meg. Azt szeretnénk elérni, ha jövőre mindenki azt tapasztalhatná meg, hogy 15-20 százalékkal csökken a törlesztőrészlete – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy milyen hosszú ideig tervezik elhúzni ezt a konszolidációs folyamatot, a nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint ehhez 15-20 évre szükség, ennyi időnk azonban nincs, szeretnénk 3-5 év alatt kivezetni ezeket a termékeket – tette egyértelművé.
Beszélt arról is, hogy jövőre megmarad a nyugdíjak értéke. Mint fogalmazott: idén januárban 5,2 százalékkal nőttek a nyugdíjak, az infláció mértéke viszont 2 százalék lesz idén, ami azt jelenti, hogy reálértékben 3 százalék körüli növekedést tudnak a nyugdíjasok elkönyvelni. 2014-ben az infláció mértékével növekszik szintén a nyugdíj, tehát megőrzi az értékét – ismételte meg.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy az országban egyre több időskorú, inaktív polgár van, és kevesebb gyermek születik, ezért évente mintegy 30-40 ezer fővel csökken a lakosság száma. Ezért vannak olyan népesedéspolitikai intézkedések a költségvetésben, mely a gyermeknevelést és a gyermekvállalást támogatja. Példaként említette a családi adókedvezmény kiszélesítésére, ami 260 ezer családnak jelent majd segítséget: az adókedvezményt érvényesíthetik az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék rovására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése