Az adósságplafon megemelésének kérdésével foglalkozott a G20 is, amely "azonnali lépések megtételét" sürgette.
Megfigyelők várakozásának megfelelően az amerikai költségvetés, az adósságplafon megemelésének a kérdése állt a figyelem középpontjában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank őszi washingtoni közgyűlésének első, közép-európai idő szerint szombat hajnalig tartó munkanapján. Jim Yonk Kim, a Világbank elnöke az IMF/Világbank közgyűlésének első napján bejelentette, hogy programok indítanak el az adminisztratív kiadások csökkentésére, a bevételek növelésére, illetve belekezdenek a szervezet költségvetésének átfogó átalakításába.
A Világbank vezetője azt mondta, hogy a következő három évben évi 400 millió dollárral tervezik csökkenteni az adminisztratív költségeket a Világbanknál. Jim Yonk Kim megismételte azt a korábbi felszólítását, hogy a nemzetközi közösség tagjai 2030-ig csökkentsék a napi kevesebb mint 1,25 dollárból élő emberek arányát a világban 3 százalékra, valamint növeljék meg a legszegényebb 40 százalék jövedelmét minden fejlődő államban. A Világbank elnöke korábban másutt úgy nyilatkozott, hogy a világ lakosságának 18 százaléka él most mélyszegénységben.
Az IMF/Világbank őszi közgyűlésének első munkanapján Peter Praet, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja, az EKB vezető közgazdásza az euróövezeti inflációról beszélt. Azt mondta, hogy az EKB a jövőben folyamatosan figyeli majd, miként alakul az infláció, ha az euróövezet gazdasága erősödne. Jelenleg nincs jele inflációs nyomásnak, ami várhatóan hosszabb távon is alacsony marad - tette hozzá. Szeptemberben három és fél éves mélypontra, 1,1 százalékra süllyedt a fogyasztóiár-index az eurót használó 17 EU-tagállamban.
A kínai központi bank elnökhelyettese pedig azt mondta, hogy országa gazdaságnövekedése "7,5 százalék, vagy minimálisan nagyobb ütemű lesz az idén". Ez ugyan elmarad a tavalyi 7,7 százaléktól, de a hivatalos várakozásban szereplő adat a gazdaság stabilizálódását jelzi az év eleji gyengébb adatok után. A harmadik negyedévi gazdaságnövekedéssel kapcsolatos előzetes adatot október 18-án ismertetik. Szakértők 7,8 százalékos éves szintű GDP-bővüléssel számolnak a harmadik negyedévben.
Adósságplafon-emelés a G20-on is
Az amerikai költségvetés kérdésével foglalkozott elsősorban a világ húsz legfejlettebb országát tömörítő úgynevezett G20-ak csoportja is. A fórum közleménye "azonnali lépések megtételét" sürgette. Rámutatott arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani a politikai nézetkülönbséget, ellenkező esetben az amerikai állam csődbe juthat, ami globálisan is pénzügyi válságot idézhet elő. A közlemény ismertetését követő sajtóértekezleten erről beszélve Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy ha nem sikerülne megemelni az államadósság plafont legkésőbb október 17-ig, akkor technikai csődbe kerül az ország. Ez azzal járhat, hogy rövid időn belül leáll az adósság visszafizetése, miközben a világ számos országa, így például Oroszország is jelentős értékű amerikai állampapírt birtokol.
Kína az amerikai állampapírok legnagyobb külföldi vásárlója, 1,276 ezer milliárd dollárnyi államkötvény-portfolióval rendelkezett június végén. Az amerikai állampapírok második legnagyobb vásárlója Japán, 1,083 ezer milliárd dollárral. Az amerikai állampapírok tíz legnagyobb tulajdonosa között vannak a karibi országok és az OPEC-tagállamok, valamint Brazília, Tajvan, Svájc, Belgium, Nagy-Britannia és Luxemburg. A 11. helyen Oroszország állt: 138 milliárd dollárnyi amerikai állami adósságpapírral rendelkezett június végén.
Az orosz pénzügyminiszter elmondta, hogy a G20-ak ülésén az amerikai "helyzet lehetséges alakulásának több forgatókönyvét" tekintették át, de "esetleges rendkívüli lépések előkészületéről" nem volt szó, mivel a húszak valamennyien úgy vélték, hogy "időre megoldódik az amerikai adósságplafon-emelés kérdése".
Anton Sziluanov megemlítette azt is, hogy a G20-ak üléséről idő előtt távozott Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter, hogy folytathassa az egyeztetést a kongresszus képviselőivel a költségvetésről, az adósságplafon-emelésről.
Anton Sziluanov megemlítette azt is, hogy a G20-ak üléséről idő előtt távozott Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter, hogy folytathassa az egyeztetést a kongresszus képviselőivel a költségvetésről, az adósságplafon-emelésről.
A G20-ak közleményében szó volt arról is, hogy a Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kell zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformjának. Ehhez az kell, hogy "az eredetileg megszabott határidőig az amerikai kongresszus is ratifikálja azt". A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben.
A G20-ak a globális gazdaság csaknem 85 százalékát adják, olyan országok a tagjai, mint az Egyesült Államok, Németország és Franciaország a fejlett országok, illetve Kína, Brazília, vagy éppen India a fejlődő országok képviseletében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése