Az uniós költségvetésről tárgyalt Kövér László és Herman Van Rompuy

Az EU következő többéves költségvetési keretéről is megbeszélést folytatott Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a magyarországi hivatalos látogatáson tartózkodó Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája az MTI-vel.

 

Kiemelték, a tárgyaláson a házelnök gratulált Herman Van Rompuynek a 2014-2020-re szóló pénzügyi keretről született megállapodáshoz, amelyet az Európai Tanács február 7-8-i ülésén fogadtak el.
  
Az Európai Tanács elnöke a házelnökkel tartott találkozón azt mondta, remélhetőleg a megállapodást az Európai Parlament is jóváhagyja.
  
Az EU további aktuális kérdéseit megvitatva tanácskoztak a Nyugat-Balkán országainak európai integrációs folyamatáról, valamint véleményt cseréltek a nemzeti kisebbségeknek az Európai Unióban betöltött szerepéről - idézték fel.
  
Kövér László egyebek mellett hangsúlyozta az Országgyűlés szerepét a nyugat-balkáni nemzeti parlamentek integrációs felkészítésében, míg Herman Van Rompuy a keleti partnerség országainak (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) európai integrációs törekvéseiről adott rövid áttekintést.
  
A tárgyaláson szó volt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések európai kezelésének lehetőségeiről is - olvasható a közleményben.
  
Herman Van Rompuy szerdán találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János államfővel is.

(MTI-fidesz.hu)

 

Kormányrendelet az építőipari lánctartozás megakadályozásáról

Az építési vállalkozói díjnak tartalmaznia kell az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, amelyet a közbeszerzéseknél vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek - ezek a szabályok is szerepelnek a kormány honlapján olvasható rendelettervezetben, amelynek fő célja, hogy megakadályozza az építőipari lánctartozás kialakulását.

A rezsióradíjat az építésügyért felelős miniszter hirdeti ki, az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján. A közbeszerzéseknél a rendelet majdani hatályba lépését követő 10. nap után indult eljárásoknál kell alkalmazni a rezsióradíj vizsgálatát. Egy cég csak akkor végezhet építési kivitelezést, ha a (rész)tulajdonosa vagy pedig vezető tisztségviselője nem volt tulajdonosa vagy vezetője olyan kivitelező cégnek, amely hatósági vagy bírósági határozaton alapuló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Ugyanez a szabály ismétlődik meg, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általi nyilvántartás megtagadásánál. Aki a bejelentkezést megelőző 5 éven belül maradt adós - mint tulajdonos, vagy vezető - annak a cége nem regisztrálható a kamaránál. Enélkül pedig nem lehet kivitelező. Külön felsorolás található a tervezetben arról, hogy mikor vonja vissza a kamara a kivitelezési jogosultságot. Például akkor, ha a cég megsérti a szakma szabályait, így például a munkaügyi és a munkavédelmi előírásokat.

A rendelet tervezete megengedi az építési napló elektronikus vezetését. A fővállalkozó e-főnaplót, míg az alvállalkozó e-alnaplót vezet. Szintén elektronikusan történik a teljesítés igazolása, valamint a műszaki átadás-átvétel is. Az építési munkaterületet a fővállalkozó akkor adja át a megrendelőnk, ha a teljesítés igazolása, valamint a számla kiállítása után megkapta a járandóságát. Amennyiben a megrendelő és a fővállalkozó közötti vita hátráltatja a munkaterület átadását, a fővállalkozó jogorvoslatot kezdeményezhet, illetve szakértői szervezet szakvéleményét kérheti.

(MTI - fidesz.hu)

Selmeczi: A baloldal programja veszélyes

A baloldal programja veszélyes. Irigyek a magyar emberek sikerére, viszont mi büszkén mondhatjuk hogy Európában, a régióban és a korábbi kormányokhoz képest is sikereket értünk el a foglalkoztatottság területén - jelentette ki Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen Gúr Nándor kijelentéseire reagált.

Magyarország jobban teljesít a foglalkoztatottság területén a környező országokhoz és a volt szocialista kormányokhoz képest is – mondta Selmeczi Gabriella hozzátéve, a 2010-es kormányváltás óta hazánkban folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma.

A Fidesz szóvivője megjegyezte, húsz éve nem volt ilyen magas a női foglalkoztatottak száma Magyarországon. Hozzátette, a szocialisták - akik kormányzásuk idején megduplázták a munkanélküliek számát - irigyek ezekre az eredményekre és „nem tudnak örülni a magyar emberek sikereinek”.

Fotók: fidesz.hu

A kormánypárti képviselő szerint a szocialisták 32 ezer forinttal csökkentenék a minimálbért, és ha tehetnék kétmillió magyar munkavállaló adóterheit növelnék meg. Selmeczi Gabriella úgy fogalmazott: „a baloldal a munkát sohasem tartotta sokra, inkább segélyt szerettek osztogatni, nem pedig munkahelyeket teremteni”.

A baloldal programja veszélyes. Irigyek a magyar emberek sikerére, viszont mi büszkén mondhatjuk hogy Európában, a régióban és a korábbi kormányokhoz képest is sikereket értünk el a foglalkoztatottság területén – húzta alá Selmeczi.

A fideszes politikus beszélt arról is, intenzív programokat indítottak el a munkahelyek létesítésére és támogatására. Kitért rá, tavaly 3,6 milliárd forintot szántak az Első munkahely garancia programra, amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy idén újraindul, immár 5 milliárd forintos támogatással. Selmeczi Gabriella jelentős eredménynek nevezte, hogy a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalókat foglalkoztatók adó és járulékkedvezményt kapnak.

Magyarországon egy sikeres, gyakorlatilag Európában példa nélküli munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő program folyik, amelynek az első eredményei már láthatóak – zárta szavait a Fidesz szóvivője.

(fidesz.hu)

Budai: A kormány megoldja a húságazat problémáit

A húságazatot érintő kérdésekről egyeztetett Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára szerdán a felsőzsolcai Sajó-hús Kft.-ben, ahol azt mondta, a kormány vállalta, hogy megoldja a húsipar problémáját.

A politikus úgy fogalmazott: az ágazat problémája kezelhető, a megoldás azonban mindenki számára más és más lesz, más a megoldás Gyulán, Pápán, Kaposváron és más Felsőzsolcán. Vannak üzemek, amelyek még talpon vannak, és vannak olyanok, amelyeknek segítséget kell nyújtani - tette hozzá, megjegyezve: a segítségnyújtás két részből áll, az értékesítési problémák megoldása a cél, illetve a folyamatos forráshiány kezelése.

Közölte, a Magyar Fejlesztési Bank megnyitotta csaknem 15 milliárd forintos forgóeszköz-hitelkeretét, amelyre már lehet pályázni, a kormány által elfogadott sertésstratégia pénzügyi kerete pedig az idén 2,6 milliárd forint. Ez egyrészt marketing célra fordítható, másrészt pedig a feketegazdaságot visszaszorító forráslehetőséget jelent az ágazat szereplőinek.

Jelentős eredményeket remél a kormány

Emlékeztetett arra, hogy április elsejétől "indul a fordított áfa az élő és a félsertés tekintetében, amitől jelentős eredményeket remél a kormány". Elmondta, a feketegazdaság mintegy 40-50 milliárd forintot von ki az ágazatból, a fordított áfának köszönhetően ez reményeik szerint visszaszorul majd.

Budai Gyula hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az iránt, hogy hozzájáruljon a húsipari szektorban a foglalkoztatási szint fenntartásához, javításához. Felsőzsolcán, a Sajó-húsnál közvetlenül hatvanegy ember munkájáról van szó, közvetve azonban ennek többszöröséről - tette hozzá.

Megragadnak minden lehetőséget a húságazat talpra állításáért

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke azt mondta: a húságazat talpra állításához minden lehetőséget megragadnak. Abból a mélyből, ahová az ágazat jutott, csak egy komplex ágazati stratégiával lehet kijönni, "az a meggyőződésem, hogy ez a stratégia kész". Ennek pedig a nemzeti tenyésztési program, teljes körű technológiai fejlesztés és professzionális takarmányintegráció az alapja - tette hozzá.

(MTI - fidesz.hu)

600 milliárdos terhet vett le a kormány az önkormányzatokról

Az ötezernél kisebb lélekszámú települések dolgát már korábban elrendezték, most az ennél nagyobb lélekszámú településekkel kellett foglalkozniuk – idézte fel Orbán Viktor egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.

A miniszterelnök a Herman Van Rompuy-jal folytatott egyeztetése után kérdésre válaszolva elmondta, az önkormányzatoktól összesen 600 milliárd forint adósságot vállalt át a kormány. Ezzel összefüggésben megjegyezte, ehhez hasonló kormányzati intézkedés még sosem született. 

Szeretnék köszönetet mondani az önkormányzatoknak, mert nemcsak adósságot vállaltunk át tőlük, hanem közben ők elfogadták azokat a szabályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a helyhatóságok még egyszer úgy eladósodjanak, mint az elmúlt húsz évben – fogalmazott Orbán Viktor. Ismertette: a legjobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok esetén az adósságok 40, a legrosszabb helyzetben lévők esetében pedig az adósságok 70 százalékát vállalták át, a fővárosnál pedig összesen 60 százalékot. A kormányfő az utóbbi kapcsán hozzátette, reményei szerint a fővárossal március 8-án meg fognak tudni állapodni egy nagyobb együttműködési csomagról, amelynek része az imént említett adósságátvállalás.

A magyar államadósságot már sikerült csökkenteni, az önkormányzatok adósságát tekintélyes részben átvállaltuk, a kórházak adósságát lépésről lépésre konszolidáljuk, a sportszövetségekét a napokban vállaljuk át, tehát elmondhatjuk: általános értelemben véve folyik a magyar közadósság újjászervezése annak érdekében, hogy pénzügyileg az ország tartható állapotba kerüljön, illetve megakadályozzuk, hogy ismét eladósodjon - mondta Orbán Viktor.

Giró-Szász András a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón leszögezte: valamivel több mint 600 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vállal át a kormány, amelyből 100 milliárd forintnyit, azaz az ötezer lélekszámnál kisebb települések adósságát a kormány már a 2012-es költségvetésben egy összegben teljesítette; a második lépcsőt, tehát az ötezer lakosnál nagyobb városokkal való tárgyalást zárták le.
  
A kormányszóvivő leszögezte: a kabinet már korábban jelezte, hogy a nagyobb települések esetében csak az önkormányzatokkal való megállapodást követően egyeztet a bankokkal, amikor már összegezni tudja a hitelállomány méretét, struktúráját, így a visszafizetés ütemezését, devizanemeit, illetve a hitelező intézményeket.
  
Giró-Szász András rámutatott: nem kell, hogy az idei költségvetésben szerepeljen a második forduló adósságát fedező mintegy 500 milliárd forint, mivel még nem dőlt el, hogy milyen konstrukcióban történik a visszafizetés.
  
Hangsúlyozta: a kormány itt "nyilvánvalóan nem egy összegben való törlesztésben gondolkozik", hiszen az önkormányzati adósság jellemzően hosszú lejáratú.

(fidesz.hu-MTI)

A kormány döntött a tehervasúti körgyűrű megépítéséről

A kormány döntött a Budapestet elkerülő, úgynevezett "V0-s" tehervasúti körgyűrű megépítéséről - mondta Szijjártó Péter. A külkapcsolatokért felelős államtitkár szerdán a kormányszóvivői sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Magyarország és Libanon közötti gazdasági együttműködési megállapodást írnak alá Orbán Viktor libanoni látogatása során.

kapcsolódó

Végre magasabb sebességbe kapcsol a teherszállítás

Az államtitkár elmondta: a beruházás során 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok a jelenlegi 4-5 nap helyett egy nap alatt szelhetik majd át az országot - tette hozzá.  Szijjártó Péter elmondta: a kormány még vizsgálja, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával építik-e meg a beruházást, vagy előnyösebb lenne uniós forrásokból finanszírozni az építkezést. Hozzátette: amennyiben a kínai forrás segítségével készül el a beruházás, úgy 2014 tavaszán elkezdődhet a kivitelezés, tehát addigra el kell végezni a költségbecslést, a tervezést és engedélyezést, és 2017-re elkészülhet az útvonal.

Fotók: fidesz.hu

Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország egyik legnagyobb értéke a földrajzi elhelyezkedése, amelyből "hasznot kell húzni". Úgy fogalmazott: Magyarország a kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti vasútszállítás tekintetében jelenleg versenyképtelen, az új beruházással "evidenssé kell tenni", hogy, ha valaki ezen a viszonylaton akar vasúton szállítani, az Magyarországon keresztül tegye. Szijjártó Péter elmondta: a magyarországi vasúthálózat Budapest központú, ami a személyszállítás esetében érthető, de a teherszállítás szempontjából hátrány. Emlékeztetett: napközben nem lehet ráereszteni a tehervasúti szállítmányokat a túlterhelt Budapest környéki elővárosi útvonalakra, így a teherszállítmányok átlagos sebessége Magyarországon jelenleg óránként 3 kilométer.
  

Az államtitkár bejelentette: az új tehervasúti útvonal a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti főútvonalról Tatabánya-Szárligetnél ágazik majd le és Vértesboglár-Vértesacsa-Ercsi-Kiskunlacháza-Bugyi-Dabas útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléddel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat. Az útvonalat "autópálya-szerűen" építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás - tette hozzá. Szijjártó Péter szerint a beruházás a magyarországi építőipar számára óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt. Emlékeztetett: Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés.
  
A külkapcsolatokért felelős államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: a ferihegyi gyorsvasút megépítése egyelőre lekerült a napirendről, hiszen a Malév csődje miatt csökkent a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, ráadásul az egyik terminált a repülőtér üzemeltetője be is zárta.

Gazdasági megállapodást születik a miniszterelnök libanoni látogatása során

Többek között egy Magyarország és Libanon közötti gazdasági együttműködési megállapodást írnak alá Orbán Viktor libanoni látogatása során, ahová a kormányfőt üzletemberekből álló delegáció is elkíséri - közölte Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. Orbán Viktor szerda délután utazik hivatalos látogatásra Libanonba. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta, Orbán Viktor találkozik majd a libanoni miniszterelnökkel, elnökkel és házelnökkel is, valamint egy egyetemen előadást tart a keresztény Európa előtt álló kihívásokról.

Az államtitkár - aki maga is részt vesz a látogatáson - közölte: a kormányfőt egy 36 üzletemberből álló delegáció is elkíséri útjára, ők üzleti fórumon vesznek majd részt. Három megállapodást írnak majd alá, gazdasági együttműködésről, diplomata útlevelek vízummenteségéről, illetve ösztöndíjakról - ismertette. Hozzátette, a kormánynak általános politikája, hogy minél több, a keleti nyitásban érintett országgal kössön ösztöndíj-megállapodásokat, mert ez hosszú távú megalapozása a jó gazdasági kapcsolatoknak. Magyarország Libanonra úgy tekint, mint az adott régió stabilitásának egyik legfontosabb láncszemére, ezért áprilisban az Európai Unió külügyminiszteri tanácsi ülésén napirendre akarják vetetni a Libanon stratégiai szerepéről szóló pontot - mondta az államtitkár.

(MTI-fidesz.hu)

A baloldal a magyar emberek teljesítményét vitatja el

A gyűlöletkampány és a hazugságok helyett, amelyekkel a baloldal árasztotta
el  az országot, az emberek az ország és a kormány teljesítményéről, eddigi
erőfeszítéseiről  szeretnének  hallani - írja közleményében a Fidesz-frakció.

 

Nem  kíváncsiak  azoknak  a  hazug plakátjaira, akik tönkretették az országot. A Fidesz-frakció ezért üdvözli, hogy  a kormány nem hagyja szó nélkül a szocialisták hazugságokra alapozott gyűlöletkampányát,   és   bemutatja   az   ország  eredményeit,  amelyet  a kormányváltás   óta  és  az  európai  válság  közepette  tudott  elérni.  A Gyurcsány-Bajnai-kormányok  gazdasági  és  szociális válságot hagytak maguk után,  veszélybe sodorták több százezer család létbiztonságát.

A Fidesz – a kétharmados   támogatásnak   köszönhetően   –  Európa  egyik  legstabilabb, legerősebb  kormányzásával  képes talpra állítani az országot és megalkuvás
nélkül  tudja  a  nemzeti  érdekek és a magyar családok érdekeit képviselni mindenekelőtt. Magyarország ezért jobban teljesít, mint korábban, és jobban teljesít,   mint   sok   európai   ország.  A  baloldal  a  magyar  emberek teljesítményét   vitatja  el.  Jobban  teljesítünk  az  emberek  mindennapi terheinek    csökkentésében,    az    érdekérvényesítésben,    a   családok támogatásában,   a   nyugdíjak   területén,   a  munka  megbecsülésében,  a foglalkoztatásban,   a   rendőrség   bővítésében,   a  felesleges  kiadások lefaragásában,  az  egészségügyben  és a felzárkóztatásban is. Magyarország 2012-ben   is   csökkentette   adósságát,   és  ellenőrzés  alatt  tartotta pénzügyeit. Ezek a tények.

(Fidesz-frakció)

 

16 milliárdot fordítanak a közoktatás megújítására

Összesen 16 milliárd forintot fordítanak a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásaiból a köznevelési rendszer tartalmi megújítását és a pedagógusképzés átalakítását, az életpályamodell kidolgozását célzó programokra 2015 elejéig - jelentette be Hoffmann Rózsa szerdán Budapesten. A témában egész napos konferenciát rendeztek a fővárosban.

 

 

Az oktatásért felelős államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a közoktatás fejlesztését, szakmai, informatikai támogatását célzó programrészre mintegy 6,8 milliárd forint jut, míg a pedagógus-továbbképzés megújítását és az életpályamodell kidolgozását segítve csaknem 9,9 milliárd forintot különítenek el. Hoffmann Rózsa megjegyezte: az oktatási ágazat a rendelkezésre álló forrásokat 100 százalékosan lekötötte és ki tudja használni. Ez igen nagy eredmény, ugyanis az uniós források lekötése és lehívása a korábbi években nagyon sok gondot okozott - fűzte hozzá.

(MTI - fidesz.hu)

 

Megerősítettük barátságunkat Brüsszellel [Videó]

Megerősítettük Magyarország európai uniós elkötelezettségét és együttműködési szándékunkat az eurozóna ügyében – jelentette ki Orbán Viktor szerdán, az Európa Tanács elnökével folytatott megbeszélése után. Herman Van Rompuy kiemelte, a következő többéves (2014-2020) költségvetési keretről született megállapodás "jó és fontos" Magyarországnak és Európának egyaránt.

Herman Van Rompuy személyében Magyarország fontos barátját fogadtuk ma – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az elnök közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre az unió következő hét évre szóló pénzügyi terve. A miniszterelnök elismeréssel szólt arról a szervező munkáról, amit Herman Van Rompuy és csapata végzett. 

Ugyanakkor szólt arról is a kormányfő, hogy az Európa Tanács elnöke mindig is nyitott volt azok iránt a megoldások iránt, amelyekkel Magyarország 2010 után próbálta stabilizálni, majd növekedési pályára állítani saját gazdaságát és társadalmát. Hozzátette: hazánk bejelentkezet az európai sikertörténet pozíciójáért. Ennek kapcsán kifejtette: kevesen vannak az unióban, akik képesek csökkenteni az államadósságot, kontrol alatt tartani az éves költségvetéseket, és egyúttal növekedési pályára állítani a gazdaságot.

2013-nak az a feladata, hogy gazdasági növekedést érjünk el

Megjegyezte: a számunkra fontos hat gazdasági mutatóból öt tekintetében jobban teljesítünk, mint bármikor máskor. Ezzel összefüggésben elmondta azt is: az államadósság csökken, a költségvetési hiány 3 százalék alatt van, a külkereskedelmi mérleg kiemelkedően pozitív, folyó fizetési mérlegünk „több mint stabil”, és a foglalkoztatási számok is javulnak.

Fotó: fidesz.hu

Ugyanakkor a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági növekedés hiányzik a magyar gazdaságból, ezért 2013-nak az a feladata, hogy gazdasági növekedést érjünk el. Erre komoly és jó esélyünk van – tette hozzá.

Számíthat Magyarország támogatására Herman Van Rompuy

Orbán Viktor tájékoztatott arról is, hogy biztosította Herman Van Rompuyt, hogy Magyarország számára fontos az eurozóna sikere, és bár mi nem vagyunk tagja az eurozónának, de minden olyan lépést támogatunk, amellyel stabilizálják és helyre állítják a bizalmat a közös európai pénznem felé. "Az elnök úr számíthat Magyarország támogatására a bankunió és a pénzügyi, gazdasági koordináció tekintetében is" – jegyezte meg Orbán Viktor.

Azonban Magyarország – mivel nem tagja az eurozónának -, azt kéri, hogy legyen fogadókészség és megértés azok iránt a gazdaságpolitikai lépések iránt, amelyek az eurozónához tartozó államok szempontjából szokatlannak tűnnek, de a magyar gazdaság szempontjából létfontosságúak – emelte ki. A kormányfő ilyen intézkedésként említette az adóreformokat és a versenyképességet segítő egyéb lépéseket.

Mindezeken túl Orbán Viktor annak a reményének adott hangot, hogyha a magyar gazdaságnak a növekedést is sikerül előállítania, akkor olyan sikertörténet lesz, ami az európaiak számára is azt mutatja majd, hogy válság idején is lehet egy közép – európai országban is sikeres gazdaságpolitikát folytatni.

Megerősítettük Magyarország európai uniós elkötelezettségét és együttműködési szándékunkat az eurozóna ügyében – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: megerősítettük azt a politikai barátságot, amely Magyarországot Brüsszelhez és az Európai Unióhoz köti, és ennek egyik fontos szereplője Herman Van Rompuy.

Uniós keretköltségvetés: jó és hasznos megállapodás

Herman Van Rompuy elmondta, a ma délelőtti találkozón Orbán Viktorral több fontos aktuálpolitikai kérdést tekintettek át. Ezek között legfontosabbként említette, hogy megvitatták az európai gazdasági-társadalmi helyzetet. Az Európai Tanács (ET) elnökének elmondása szerint 2012 fordulópontot hozott az eurózóna válságában. Mára remélhetőleg túl vagyunk a válság nehezén, azonban nem szabad, hogy önelégültek legyünk, sem a tagországokban, sem az unió, vagy az eurózóna szintjén – jegyezte meg Herman Van Rompuy, aki szerint a tagországoknak tovább kell folytatniuk a reformokat gazdaságaikban. Hozzátette, gyors haladást kell elérni egy banki unió létrehozása felé.

Herman Van Rompuy kitért rá, megvitatták a nem eurózóához tartozó országok ezzel kapcsolatos aggodalmait és ezeket – mint mondta – figyelembe fogják venni a folyamatban lévő törvényhozói munkában. Az ET elnöke az Európai Unió következő hétéves keretkölcségvetésével kapcsolatban arról beszélt ez egy „jó és fontos megállapodás volt Európa és Magyarország számára is”; a tárgyaláson a 27 állam- és kormányfő élt a felelőséggel, egyeztették nemzeti álláspontjukat és ezeket az átfogó érdekek szerint ötvözték.

Herman Van Rompuy arról is szólt, olyan ügyeket is megvitattak a magyar miniszterelnökkel, mint az energia, vagy a keleti partnerség kérdése. Hozzáfűzte, ezek mindenképpen szerepelni fognak az ET következő üléseinek napirendjén.

„Magyarország kitart az adósságcsökkentés mellett”

A kormányfő úgy vélte, ha Magyarországnak csupán 30-40 százalékos államadóssága lenne, akkor hazánk a legsikeresebben teljesítő, legnagyobb gazdasági növekedést mutató ország lenne egész Európában.

A problémánk az, hogy 85 százalékkal örököltük az államadósságot és folyamatosan fizetnünk kell, ami forráskivonást jelent. Most 77-78 százalékon vagyunk és nem akarunk felülni annak a kísértésnek, amely azt akarja elhitetni számos európai országban az emberekkel, hogy az államadósság növelése árán lehetne, vagy szabadna gazdasági növekedést gerjeszteni. Magyarország nem fogadja el ezt az álláspontot – szögezte le Orbán Viktor hozzátéve, mi magyarok gazdasági növekedést akarunk, de csak csökkenő államadósság mellett.

Magyarország kitart az adósságcsökkentés mellett, három százalék alatt tartja a hiányát és ezen az alapon fog gazdasági növekedést gerjeszteni. Ehhez fontos lépés az, amit a kormány tegnap meghozott, amellyel mintegy 600 milliárd forint értékben átvállalta az önkormányzatok korábban felhalmozott adósságát – zárta szavait a miniszterelnök.

(fidesz.hu)

"Vizsgálják ki a vajdasági magyarok elleni jogsértéseket!"

Közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a délvidéki magyarverések áldozataival, és a jogsértések kivizsgálását kérik Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek.

Mélységes aggodalomra ad okot az utóbbi időben a szerbiai kisebbségek elleni indokolatlan, agresszív fellépés - olvasható a dokumentumban, amelyet a Fidelitasnak, a Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöke, Ágh Péter juttatott el az MTI-hez.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy egy EU-tagjelölt országban megengedhetetlen az emberi jogok semmibevétele. Ezért arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy az európai integráció szellemének ártó, a magyar etnikumú polgárokkal szembeni diszkriminatív bánásmódot azonnal számolják fel, a vajdasági magyarok ellen elkövetett jogsértéseket haladéktalanul vizsgálják ki.

"Kérjük továbbá Európa valamennyi nemzetét és a szerb társadalmat, tanúsítsanak szolidaritást az anyanyelvük használata és etnikumuk miatt jogsértéseknek kitett, bántalmazott kisebbségek iránt, s ítéljék el a szélsőséges atrocitásokat" - zárták a nyilatkozatot, amelyet a Fidelitas mellett a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a felvidéki Magyar Ifjúsági Közösség és a Via Nova ICS, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórum, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége írt alá.

(MTI-fidesz.hu)

Surján László a horvát fővárosban tárgyalt

Surján Lászlót és Rainer Wielandot, az Európai Parlament (EP) alelnökeit fogadta kedden Zágrábban Vesna Pusic horvát miniszterelnök-helyettes, külügy- és európai integrációs miniszter.

 

Az uniós csatlakozás folyamatáról szólva Surján László azt mondta, hogy az minden ország számára nehéz volt és hosszadalmas, habár minden állam úgy gondolja, hogy neki volt a legnehezebb - közölte a dalje.com portál. A magyar és a német politikus egy szemináriumra érkezett a horvát fővárosba, ahol Surján László az Európai politikai pártok szerepe az Európai Unió döntéshozatalában címmel tartott előadást.

(MTI - fidesz.hu)

 

Munkahelyeket teremtenek az autóipari fejlesztések a magyar KKV-k számára [Videó]

Egyetlen autóipari fejlesztés sem áll meg magában, hanem számos munkahelyet hoz létre a magyar kis- és közepes vállalkozásoknál – mondta a Ma reggel című műsorban Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár.

 

Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kormány és az Audi Hungária Motor Kft. Az egyezmény a sorban a tizenhatodik a magyar kormány és a nagybefektetők között. A stratégiai megállapodások a kommunikációról és a folyamatos egyeztetésről szólnak, eseti munkacsoportok létrehozásával kormányképviselők, illetve egyes minisztériumok vállalatokkal egyeztetnek bizonyos gazdaságpolitikai kérdésekről. A kabinet szerint ez még az olyan vállalatokra is kedvezően hat, amelyek nem írnak alá megállapodást, hiszen az egyeztetések hozzájárulnak az üzleti környezet javulásához. Az Audi Hungaria Motor Kft. egy hónappal ezelőtt tette közzé 2012-es termelési adatait, amelyek szerint az Audi minden eddiginél több motort gyártott győri üzemében 2012-ben. A társaság az elmúlt év utolsó napján 8 663 embert foglalkoztatott, szemben az egy évvel korábbi 7 322-vel.  

A világban ma komoly szövetségkötési verseny folyik, amely nemcsak államok, de cégek, vállalatok irányába is nyitottá kell, hogy tegyen egy országot – mondta az az M1 reggeli műsorában Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár. Az országok komoly versenyt futnak egy-egy beruházásért, adó- és járulékkedvezményekkel, minél egyszerűbb adminisztrációval és minél vonzóbb termelési környezettel igyekeznek megnyerni maguknak a letelepedni, fejleszteni készülő cégeket. A magyar kormány és az Audi közti mostani megállapodás azt jelzi, hogy itt az együttműködés kiváló, többek közt ennek is köszönhető, hogy kedden beszédet mondhatott a cég kilencezredik dolgozója is – emelte ki az államtitkár.

 Teljes autó-összeszerelési spektrumot épít ki az Audi

Szijjártó Péter hozzátette: az Audi, amely annak idején egy motorgyárral kezdett Győr mellett, a mostani fejlesztés nyomán várhatóan júniusra egy teljes autó-összeszerelési spektrumot épít ki, azaz lesznek olyan Audik, amelyeket teljes egészében Magyarországon gyártanak majd.

A politikus emlékeztetett: két hete jelentették be, hogy a Győr melletti péri repülőtér fejlesztése megindult. Ennek nyomán körülbelül fél kilométerrel meghosszabbítják a kifutópályát, amely így több mint két kilométeres lesz, így a bázis bármilyen repülőgép-típust fogadhat, indíthat. Mindez kielégíti majd nemcsak a legnagyobb forgalmat lebonyolító Audi, de a Győr környéki nagyobb cégek logisztikai, személyszállítási igényeit is. Emellett fejlesztik az úthálózatot is az Audi-gyár környékén, és egy logisztikaipark-beruházás is folyik közvetlenül az Audi-gyár mellett, amely várhatóan nyártól az Audi beszállítóit, illetve magát az üzemet szolgálja majd ki - hangsúlyozta a politikus.

Szijjártó Péter hozzátette: az cég, amely remélhetően hamarosan tízezredik munkavállalóját is köszöntheti és beszállítói révén 15 ezer embernek ad munkát Magyarországon, összesen 450 milliárd forintnyi értékben vásárol magyar beszállítóktól. Egyetlen autóipari fejlesztés sem áll meg magában, hanem számos munkahelyet hoz létre a magyar kis- és közepes vállalkozásoknál – húzta alá a külügyi és külgazdasági államtitkár.

(hirado.hu - fidesz.hu)

A családok helyzetén javítana a Fidesz javaslata

Megkezdték a szociális közműszolgáltatások kialakításával kapcsolatos törvénymódosítások tárgyalását a parlamentben. Ez egyebek mellett szabályozná a mérőórák leolvasását is.

 

Zsigó Róbert fideszes képviselő - aki két frakciótársával, Németh Szilárddal és Wintermantel Zsolttal együtt nyújtotta be a szociális közműszolgáltatások kialakításával kapcsolatos törvénymódosító javaslatot - azt mondta: a szociális közműszolgáltatás kialakításának célja a hazai energiaszolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói adminisztratív és anyagi terheinek csökkentése, azzal, hogy ezen terhek jelentős részét a szolgáltatók legyenek kötelesek átvállalni.

A javaslat fontos részének tartotta, hogy a szolgáltatók megfelelően hozzáférhető, valódi ügyintézésre alkalmas irodát működtessenek. Emellett a javaslat szerint a szolgáltató negyedévente ingyen köteles lenne leolvasni a mérőórát, akár este 20 óráig is. Közölte: az indítványban rendelkeznek a társasházak villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolásának megnehezítéséről, a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos rendelkezések megerősítéséről, illetve a különdíjas szolgáltatások egy részének ingyenessé tételéről is. Szerinte a javaslattal erősödhet a fogyasztók védelme, könnyíthető a magyar családok helyzete.

(MTI - fidesz.hu)

 

"Egyszer már volt ilyen, akkor sem működött" [Videó]

A Fidesz frakcióvezetője szerint Bajnai Gordon gazdaságpolitikai programja csak jelentős adóemeléssel valósítható meg.

Rogán Antal az M1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott: ha a volt miniszterelnök visszaállítaná az adójóváírást, és annak költségét csak a havi 400 ezer forint felett keresőkön akarná beszedni, ahhoz Európa legmagasabb, 48 százalékos adókulcsát kellene bevezetnie. 

Miniszterelnöksége idején Bajnai Gordon már működtetett adójóváírást, akkor mintegy 484 milliárd forint volt ennek költsége, amit azok is megfizettek, akik jóval az átlagbérek alatt kerestek – jelentette ki a frakcióvezető. Rogán Antal kifejtette, a volt miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: olyan változásokat szeretne véghezvinni az adórendszerben, amik növelnék a költségvetési bevételt. "Egy 25 százalékos adókulccsal nem jön ki a matek, ha viszont csak havi 400 ezer forintos fizetés felett jönne új kulcs, akkor annak 48 százalékosnak kellene lennie, ebben az esetben pedig kimenekítik a jövedelmeket, ez nem működne – fejtette ki a politikus.

Akár már 120 ezer forinttól 25 százalékos adót fizettetne Bajnai

A frakcióvezető szerint 25 százalékos adókulcs estén 2 millió ember, 30 százalékos kulcs esetén pedig 1 millióan fizetnének több adót. Ezzel a módszerrel a széles középosztály járna rosszabbul, és már jóval az átlagbérek alatt is be kellene vezetni az új kulcsot – tette hozzá. „Harminc százalékos kulcsban gondolkodva – 330 milliárdos adójóváírás esetén -, már 195 ezer forint környékén belépne a magasabb kulcs, 25 százalékos esetén pedig még durvább a helyzet, mert akkor a mostani 16 százalék helyett már 120 ezer forint környékén" megjelenne a 9 százalékkal magasabb teher – mondta a frakcióvezető. Rogán ezzel összefüggésben hangsúlyozta: szerinte ez rossz út, „az adóemelés eleve egy rossz út.”

A költségeket az adófizetőkön vasalnák be

Rogán Antal emlékeztetett: a Bajnai-kormány adót emelt, csökkentette a nyugdíjakat és a béreket, ígéreteinek pedig következményei vannak a költségvetésre nézve. A politikus kifejtette: az adójóváírás 330 milliárdos bevételkiesés a költségvetésnek, a bankadó csökkentése is 100 milliárdos tétel, a szolgálati nyugdíj újbóli bevezetése is mintegy 80 milliárd forint. A frakcióvezető úgy véli: ezeket majd elő kell teremteni, az eladósodás útja azonban nem járható, mint fogalmazott: az Európai Unió sem engedné, így a költségeket az adófizetőkön vasalják majd be. Rogán Antal Bajnai terveiből arra következtet, hogy nem néhány százezer ember, hanem milliók eshetnek magasabb adókulcs alá. "Egyszer már volt ilyen, akkor sem működött" – fogalmazott a frakcióvezető.

(hirado.hu - fidesz.hu)

Kihirdették az új polgári törvénykönyvet

A jövő év március 15-től hatályba léphet az új polgári törvénykönyv (Ptk.), miután kedden Áder János köztársasági elnök aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés idei első ülésén elfogadott kódex.

 

A parlament döntése nyomán az országnak több mint ötven év után lesz új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyve. Az elfogadott Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos szabályozáshoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház február 11-én. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

(MTI - fidesz.hu)

 

HM: felkészültek a katonák a kabuli váltásra

Befejeződött a Magyar Honvédség Kabul nemzetközi repülőtér őr- és biztosító kontingens második váltásának felkészülése - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerdán az MTI-vel.

A felkészítésen a katonák gyakorolták az őr- és biztosító munkák ellátásához szükséges feladatokat, és megismerték az Afganisztán lakóira jellemző társadalmi, kulturális hagyományokat is. A mintegy 230 fős misszió döntő többségét az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi 62. lövészzászlóaljának katonái alkotják. A kiképzést záró kétnapos gyakorlatot kedden és szerdán tartották Hódmezővásárhelyen. A katonák olyan szituációkat modelleztek, amelyek a kabuli reptér őrzése során is előfordulhatnak.     A közlemény tartalmazza, hogy a magyar kontingens Afganisztán legforgalmasabb repülőterének védelméért és zavartalan működéséért felel. A nemzetközi repülőtér egyaránt indít és fogad civil és katonai gépeket. A repülőtér - amely hat kilométerre északra van a főváros központjától - az ország legfontosabb légikikötője, évi utasforgalma meghaladja a kétmilliót.     A tájékoztatás szerint a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalása 2012 őszétől folyamatosan átalakul, a kormány döntése értelmében a Magyar Honvédség 2012 őszén vette át a kabuli nemzetközi repülőtér védelmének feladatait.     Magyarország 2006 óta működtet tartományi újjáépítési csoportot az Afganisztán északi részén fekvő Baglán tartományban. A magyarok építettek már egyebek mellett utat, egészségügyi központokat, iskolákat, kutakat, kis erőműveket, részt vettek a helyi biztonsági erők képzésében és árvízi védekezésben is. A PRT várhatóan 2013 tavaszán fejezi be a munkát, akkor tér haza a jelenleg ott tartózkodó száztíz katona. (MTI-fidesz.hu)

"Az Ab jogkörét nem érinti a benyújtott javaslat"

Visszautasítja a Fidesz a múlt héten beterjesztett alaptörvény-módosítási javaslatot ért szocialista kifogásokat.

Az MSZP-s Bárándy Gergely szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja a jogállam és a jogbiztonság elleni aljas támadásnak tartja a kormánypártok alkotmánymódosító indítványát. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő erre reagálva az MTI-nek úgy fogalmazott: az elmúlt két és fél év tapasztalata azt mutatja, hogy ha a szocialisták valamit nem tartanak jogállaminak, az annyit jelent, hogy egy javaslattal nem értenek egyet.
   
A hallgatói szerződés alkotmányban rögzítésével kapcsolatos MSZP-s kritikára azt mondta: a Fidesz-frakció ragaszkodik ahhoz, hogy az állam közpénzből csak azoknak fizesse az oktatási költségeit, akik a diploma megszerzését követő húsz évből legalább tízet Magyarországon dolgoznak.
   
Visszautasította továbbá, hogy a Fidesz-KDNP korlátozni akarná az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét. Kijelentette: az Ab jogkörét egyáltalán nem érinti a benyújtott javaslat. Ehelyett szélesedik az Ab-hoz fordulásra jogosultak köre azzal, hogy a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhat majd a testülethez utólagos normakontrollért - magyarázta a kormánypárti politikus.
   
Végül a választási kampány politikai hirdetéseiről szólva Gulyás Gergely közölte: a Fidesz reméli, az MSZP is egyetért azzal, hogy a közpénzből fenntartott közmédiában a választáson induló minden pártnak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés feltételét. Hozzátette, ha a kereskedelmi médiumokban korlátlanul lehet hirdetéseket megjelentetni, akkor a választás pénzügyi versennyé válik. Hangsúlyozta azt is, hogy utóbbiak esetében a javaslat nem a tilalomról szól, hanem arról, hogy a kereskedelmi médiumokban korlátozhatók a politikai hirdetések.

(MTI-fidesz.hu)

730 milliárdot kaphat a magyar mezőgazdaság

z agrárágazatnak nyújtott európai uniós és költségvetési támogatások összege nem csökken az idén - mondta Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője szerdán Balatonfüreden, egy agrárvezetőknek tartott konferencián.

Vidékfejlesztésre a hazai költségvetésből 2013-ban 61 milliárd forint jut, a nemzeti támogatások összértéke ezzel a tavalyi szinten marad - mondta el. Ezen belül az agrárkárenyhítésre fordított támogatás összege a duplájára, 8,3 milliárd forintra nő a 2011-2012-es 4 milliárd forintról - emelte ki.
  
Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló támogatásokra 217 milliárd forint kifizetést tervez az idén a VM. Az EU közvetlen támogatásai közül az egységes területalapú támogatásra (SAPS) az idén mintegy 70 milliárd forinttal több jut a gazdálkodóknak, ez a becslés szerint összesen 400 milliárd forint lesz - tette hozzá. Míg az ágazatnak 2012-ben 630 milliárd forint költségvetési transzfert juttattak, addig ez 2013-ban 690 milliárd forintra nő - összegezte. Hozzátette: a magyar mezőgazdaság az egyéb tételeket, köztük a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott kedvezményes hiteleket is beleszámítva az idén 720-730 milliárd forintot kap.
  
Az egységes területalapú támogatás hektáronként 66 ezer forintra nő a tavalyi 59 ezer forintról, ami az uniós csatlakozás óta a legmagasabb, "statisztikai csúcs" - mondta.
  
A 2013-ban megnyíló új jogcímek erdészeti területen várhatóak, a tárca a kertészeti géptámogatás újbóli bevezetését tervezi. Kiegészítő nemzeti támogatás lesz 2013-ban is, ezt az Európai Tanács rendeletmódosítása lehetővé teszi - ismertette.
  
Az EU támogatási rendszere, a közös agrárpolitika (KAP) jelenleg is zajló megújításáról szólva Szentirmay Zoltán elmondta, hogy a következő, 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus első évében, 2014-ben a KAP változatlan marad. Új KAP 2015-től kezdődően lesz, a részletszabályokról a tárca a soros ír elnökséggel jelenleg is tárgyal, végleges megállapodás nincs. A tárgyalások jelenlegi állása szerint az alaptámogatás összege hektáronként 125 euró, míg az úgynevezett zöld komponens értéke - amely a három hektárnál nagyobb birtokon legalább három növényi kultúra telepítését írja elő - 75 euró lesz.
  
Ismertetése szerint a magyar mezőgazdaság 2012 első három negyedévében a GDP 3,8 százalékát adta, a kibocsátás folyó áron számolva az előzetes adatok szerint 2229 milliárd forintra nőtt az előző évi 2168 milliárd forintról. A mezőgazdasági beruházások értéke a tavalyi év első három negyedévében 158,5 milliárd forintot tett ki. Az ágazat tavaly a teljes nemzetgazdasági export közel 10 százalékát adta, ez 2011-ben 7,4 százalék volt.
  
Előadásában szólt arról is, hogy a tervezett őszi munkák befejeződtek, a gazdák az eredetileg bejelentetthez képest nagyobb területen vetettek rozsból, őszi búzából, őszi árpából. A jó minősítésű vetés aránya mindhárom fajta esetében meghaladja a 60 százalékot, az őszi állapotminősítések a tavalyinál sokkal jobb évet vetítenek előre - jegyezte meg. Elmondta, hogy a sertésállomány jelenleg mélyponton van, a létszáma hárommillió alá esett 2012-ben, ebben a magas takarmányáraknak nagy szerepük van. Hangsúlyozta, hogy a tárca óriási erőfeszítéseket tesz, hogy megállítsa és visszafordítsa a zuhanást.

(MTI-fidesz.hu)

Puskás: Az államadósság 2010 óta folyamatosan csökken

Burány Sándor állításával szemben a szocialisták alatt elszabaduló államadósság 2010 óta folyamatosan csökken, amely egyedülálló az Európai Unión belül is - hangsúlyozza szerdai közleményében Puskás Imre, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke.

Ahogyan az köztudott, az államadósság mértékét mindig egy befejezett költségvetési év végén szokás összevetni az előző év adataival, ahogy a focimeccseknél is a végén hirdetünk eredményt, nem az első negyedben - szögezi le.

A szocialisták helyében az államadóssággal való vádaskodást törölnénk a szótárunkból, tekintettel arra, hogy ők azok, akik ilyen helyzetbe hozták az országot: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok vezetésével hazánk államadóssága csaknem megduplázódott, veszélybe sodorták az országot, a magyar embereket, a településeket. A szocialisták alatt legyengült Magyarország, ellenben az elmúlt két évben megerősödött, az államadósság csökken, a GDP-hez viszonyítva az általuk felhalmozott 81százalék helyett a 77százalékot sem éri el. Nincs szükségünk az IMF gyámkodására és a megszorításokat ösztönző tanácsaira. Bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok bíznak Magyarországban, bíznak a magyar kormányban, biztos befektetésnek tekintik a magyar államkötvényeket - zárul a fideszes politikus közleménye.

(fidesz.hu)

Takács: Hazánknak segítenie kell a fejlődő országokat

Magyarországnak határozottabban kell részt vennie az EU fejlesztéspolitikájának alakításában, a fejlődő országok segítésében, az ország különösen Afrikában, a szubszaharai térség támogatásában kaphatna nagyobb szerepet - mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek.

A helyettes államtitkár azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfőn és kedden részt vett az EU nemzetközi fejlesztésért felelős minisztereinek dublini informális ülésén, amelyen megvitatták az ENSZ úgynevezett millenniumi fejlesztési céljainak helyébe lépő, a 2015 utáni globális fejlesztési és fenntarthatósági célokra vonatkozó várakozásokat. Takács Szabolcs kiemelte: a nemzetközi közösség a fejlesztéspolitikában 2015 után arra helyezné a hangsúlyt, hogy a tavalyi Rio+20 ENSZ-csúcstalálkozó szellemében a gazdasági-társadalmi fejlődést hangolják össze a környezetvédelmi szempontokkal. Az ENSZ Közgyűlése szeptemberben vizsgálja felül a 2000-ben megfogalmazott millenniumi fejlesztési célokat - emlékeztetett. Hozzátette, a világszervezet szegénységet csökkentő törekvései komoly eredményeket hoztak, mert az elmúlt években jelentősen mérséklődött a napi 1,25 dollárnál kevesebből élők száma.     Hangsúlyozta, Magyarország aktívan hozzá akar járulni az ENSZ és az EU fejlesztéspolitikai erőfeszítéseihez. Örvendetesnek nevezte, hogy az Országgyűlésben folyamatban van olyan határozat előkészítése, amely Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiájának kidolgozására kéri fel a kormányzatot. Az EU a világon a legnagyobb segélyező, elsősorban az afrikai és a karibi térség országait igyekszik támogatni. Magyarország évente 4-5 milliárd forinttal járul hozzá az EU fejlesztési alapjához - mondta a helyettes államtitkár. Kifejtette, hogy Magyarország elsősorban a szubszaharai térséggel kialakított együttműködésben szeretne nagyobb szerephez jutni, ez megfelel a külpolitikában megfogalmazott globális nyitásnak is. A régióban jelenleg csak két magyar nagykövetség működik, Kenyában és Dél-Afrikában, továbbá egy utazó nagykövet felel a nyugat-afrikai térségért, ezért a magyar diplomáciai jelenlétet érdemes lenne újragondolni - mutatott rá.     Felidézte, a dublini EU-miniszteri tanácskozáson arról is beszélt, hogy a vízhez való hozzáférésnek és a fenntartható vízgazdálkodásnak kiemelt szerephez kell jutnia a 2015 utáni fejlesztéspolitikában. Magyarország Kenyában és Etiópiában eddig is a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó projekteket támogatott, és ez továbbra is hangsúlyos lehet a magyar fejlesztéspolitikai szerepvállalásban - mondta. Kitért arra is, hogy a szubszaharai térség országaival a gyarmati rendszer megszűnését követő évtizedekben intenzívek voltak Magyarország kapcsolatai, több nagykövetség működött ott, és a diplomáciai jelenlét határozottabb volt. A rendszerváltozás után azonban az euroatlanti integráció vált hangsúlyossá, és az afrikai kapcsolatok "leértékelődtek", kevesebb magyar vállalat maradt a térségben - emlékeztetett.     A helyettes államtitkár szerint fel kell térképezni, hogy mi maradt meg a régi kapcsolatokból, és mely magyar vállalatokat érdekelhetnek az afrikai lehetőségek. Május végén afrikai fórumot rendeznek, hogy a szubszaharai térség figyelmét is felhívják arra: Magyarországnak szándékában áll a korábbi kapcsolatok újjáélesztése - közölte. Hangoztatta, egyértelművé kell tenni, hogy "Afrika nem csak a konfliktusokról szól", ásványkincskészletei és mezőgazdasági kapacitásai a megfelelő technológiával párosulva jelentős fejlődést tennének lehetővé, és ebből Magyarország ki akarja venni a részét.  Takács Szabolcs megjegyezte: a múlt héten Szudánba és Dél-Szudánba látogatott, és Magyarországnak fontos partnere lehet még Kenya, Etiópia, Uganda és Dél-Afrika is. (MTI-fidesz.hu)

Szakszervezeteket és alapítványokat támogatott tavaly a Miniszterelnökség

Tíz- és kétszázötvenmillió forint között mozogtak tavaly a Miniszterelnökség által kifizetett költségvetési céltámogatások, amelyeket többnyire érdekképviseletek, alapítványok és oktatási intézmények kaptak.

A kormányzati honlapon szerdán tették közzé a Miniszterelnökség által a 2012-es fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott céljellegű költségvetési támogatások listáját. Eszerint a legtöbb pénzt, 250 millió forintot, a Tihanyi Alapítvány kapta az általa irányított, az ország egyik vezető elitképző intézményeként számon tartott Mathias Corvinus Collegium tartozásának kiegyenlítésére, munkájának segítésére. A második legnagyobb, 200 millió forintos támogatásban a Liberty Science Center részesült a Rubik-kocka és ami mögötte van című kiállítás megvalósítására. Emellett több szakszervezet és érdekképviselet kapott támogatást tavaly a Miniszterelnökségtől - összesen 900 milliót, 25 és 100 millió forint közötti összegben. Ezeket a forrásokat egyrészt a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma feladatainak ellátására, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatására biztosították. Támogatásban részesült a Kommentár Alapítvány - a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű kőszegi közéleti találkozó rendezője -, az Antall József Politikai- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány, a Magyar Gasztronómiai Egyesület az idei Bocuse d'Or versenyre való felkészülésre és részvételre, a Batthyány Lajos Alapítvány a Hungarian Review folyóirat megjelenésének biztosítására, valamint a Magyar PEN Club a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj 2012-es kiosztására. A Gál Ferenc Főiskola egyház- és politikatörténeti kutatásokra, az Amely Előadóművészeti, Filmkészítő és Oktatási Kft. színházi tevékenységre, a Szegedi Tudományegyetem pedig a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet alapjain létrehozni kívánt Francia Egyetem célkitűzéseinek támogatására kapott pénzt a Miniszterelnökségtől tavaly. (MTI - fidesz.hu)

Javult Magyarország megítélése a világsajtóban

Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint az elmúlt időben javult Magyarország megítélése a világsajtóban, és nem csökkent az érdeklődés az ország iránt, ma már a külföldi médiumok inkább arra kíváncsiak, hogyan ért el az ország kedvező változásokat.

A Nézőpont Intézet Médiaműhelyének Magyarország a világsajtóban - 2012 című elemzését szerdán mutatták be Budapesten. Az eseményen Kumin Ferenc kiemelte: Közép-Európában, főleg Lengyelországban kifejezetten kedvező vélemények jelennek meg Magyarországról. Mint mondta, a tudósítások tartalma mindig attól függ, hogy éppen mi szerepel a politika napirendjén, és a szimbolikus ügyek, a külföldön is könnyen értelmezhető témák általában előtérbe kerülnek.
  
Az érdeklődés továbbra is nagy Magyarország iránt, miniszterelnöki interjút például ugyanolyan sokan kérnek most, mint egy éve, de az érdeklődés iránya más lett: már inkább arra kíváncsiak, hogy miként érték el a kedvező változásokat az országban - közölte. Hozzátette, negatív írások főként véleménycikkek formájában jelennek meg, de ezeknek az íróit egyébként is elsősorban az ösztönzi, hogy kritikát fogalmazzanak meg.
  
Beszélt arról is, hogy igyekeznek rendszeres tájékoztatást adni idegen nyelveken is azoknak a külföldi újságíróknak, akik folyamatosan foglalkoznak Magyarországgal, továbbá próbálják a közösségi média lehetőségeit is kihasználni. Gyakran tárgyi tévedések vannak a megjelent cikkekben, de ezeket igyekeznek mielőbb "helyretenni", csak a tárgyi tévedésekre koncentrálva, a szerző véleményét nem befolyásolva - mondta. Megjegyezte, minél több külföldi újságírót szeretnének Magyarországra hozni, és látogatásuk alkalmával egy-egy témát világítanak meg nekik.
  
Antal Zsolt, a médiaműhely vezetője kifejtette, a tanulmányban hét ország negyven médiumában vizsgálták meg a Magyarországról szóló tavalyi híreket, és 3659 cikkben figyelték meg az országról szóló hírek témáját és a cikkek hangnemét. Az elemzés megállapította, hogy az Egyesült Államokban foglalkoznak a legtöbbet Magyarországgal - tavaly összesen 840 cikket közöltek -, és ott jelenik meg a legtöbb kedvező cikk is az országról. A német sajtó 746, a brit pedig 656 anyagot tett közzé Magyarországról.
  
Antal Zsolt hozzátette: a Bloomberg és a Reuters hírügynökségek írtak a legtöbbet Magyarországról. A cikkek 46,5 százaléka tavaly kedvezőtlen, 47,7 százaléka semleges, és 5,8 százaléka íródott kedvező hangnemben - közölte. Úgy vélte, intenzív volt a nemzetközi figyelem az ország iránt, kicsit talán erősebb is, mint amilyen Magyarország mérete és nemzetközi súlya alapján indokolt lenne. A témákkal kapcsolatban kiemelte, a legtöbbet a kormány intézkedéseiről írt a világsajtó, és fontos ügy volt a magyar gazdaság helyzete, továbbá Magyarország és az EU viszonya is.
  
Hangsúlyozta, tavaly januárban jelent meg a legtöbb írás Magyarországról, több mint 700 cikk, ami még a megelőző időszak eredménye. Akkor az alaptörvény, a kötelezettségszegési eljárások, az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások és Békemenet volt a fő téma - emlékeztetett. Megjegyezte, utána a cikkek száma beállt egy átlagos 300-as szintre, ami "normális, kiegyensúlyozott" állapot, és azt mutatja, hogy konszolidálódik a helyzet.
   
 

(MTI - fidesz.hu)

Kocsis: Nyolcszáz hazai kisvállalkozás kap segítséget

A Fidesz teljesíti azt, amit a választási programjában vállalt: minden segítséget megad a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, a versenyképességük növeléséhez és a munkahelyteremtéshez - hangsúlyozza szerdai közleményében Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Mint írja, a Fidesz segély helyett munkát kínál az embereknek. A kormányváltás óta eddig közel ezer kis- és középvállalkozás részesült kormányzati támogatásban, és most újabb 10 milliárd forint áramlik az induló beruházásokhoz, ezzel 5200 új  munkahelyet teremtünk. A hátrányos helyzetű térségekben induló beruházások esetén a támogatás összege magasabb. A vállalkozások idén április 5-ig pályázhatnak új gépek, műszaki eszközök, technológiák beszerzésére, valamint új létesítmények építésére. A mostani munkahelyteremtő pályázati program annak a Fidesz által vállalt gazdaságpolitikának a része, amely a külföldi érdekek helyett, a hazai vállalkozások  érdekeit tartja mindig szem előtt.

Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a hazai vállalkozások adminisztrációs terhei csökkentek, a mikro, kis- és középvállalkozásoknál felére csökkent a társasági adó, és új kisvállalati adó segíti az 5-25 fős vállalkozásokat. Elődeinkkel ellentétben minden, az ország javára fordítható uniós forrást kihasználunk, és a hazai gazdaságba, a hazai vállalkozások javára fordítjuk. Magyarország  talpra áll! - zárul a közlemény.

(fidesz.hu)

Balog romaintegrációs kérdésekről tárgyal Bécsben

Balog Zoltán oktatási és romaintegrációs kérdésekről tárgyal Bécsben - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerdai közleményében.

A tárca arról tájékoztat, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. február 14-én Bécsbe látogat, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytat köz- és felsőoktatási, valamint társadalmi felzárkózási témakörökben az osztrák kormány tagjaival és nemzetközi szervezetek képviselőivel. A tárcavezető találkozik Dr. Claudia Schmied közoktatási és kulturális ügyekért felelős szövetségi miniszterrel, ezt követően bilaterális megbeszélést folytat Prof. Dr. Karlheinz Töchterle felsőoktatási ügyekért felelős miniszterrel, majd Andrzej Mirgával, az EBESZ romaügyi főtanácsadójával. A látogatást pódiumbeszélgetés zárja, ahol a magyar miniszter mellett az ENSZ, az EBESZ és az EU Alapjogi Ügynöksége képviselői értekeznek a magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia eredményeiről - zárul a közlemény. (OS/MTI-fidesz.hu)

Puskás: Törvényt sértett a Magyar Nemzeti Bank

Az ÁSZ jelentése szerint az MNB megsértette azt a törvényt, amely szabályozza a bankok működését – hívta fel a figyelmet szerdai sajtótájékoztatóján Puskás Imre. A politikus bejelentette, a Fidesz-frakció kezdeményezi, hogy a jövő héten az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága tűzze napirendi pontjára az ÁSZ Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnököt.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elvégezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatát, és az erről készült jelentés nyilvánosságra került, melyről Domokos László ÁSZ-elnök adott tájékoztatást. A jelentés legfontosabb megállapítása az volt, hogy az MNB törvényt sértett – mondta el Puskás Imre.   Puskás Imre sajtótájékoztatója Az ÁSZ jelentése szerint az MNB megsértette azt a törvényt, amely szabályozza a bankok működését. Miután Magyarország 2008-ban az IMF-hez és az unióhoz fordult hitelért, ezt követően a nemzeti bank éveken keresztül üzleti titok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legjelentősebb magyar bank tevékenységéről, állapotáról, gazdasági tevékenységéről  a Nemzetközi Valutaalapnak. A Fidesz-frakció kezdeményezi, hogy a jövő héten az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága tűzze napirendi pontjára az ÁSZ Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó jelentését. Az ülésre meghívjuk Simor András MNB-elnököt és az ÁSZ illetékes munkatársait. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy tudott-e a jegybankelnök a történtekről, milyen intézkedéseket tett, illetve kíván tenni - mondta el Puskás Imre. Fotó: fidesz.hu A képviselő arról is beszélt, hogy a jelentés számos olyan megállapítást tett, amelyek felvetik az ésszerű működés kérdését. Példaként említette az iratkezelés ügyét és a dolgozói fizetéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jegybank négy évig gyakorlatilag úgy működött, hogy nem volt jogszerű iratkezelési rendje, és a válságos években az MNB-nél dolgozók átlagjövedelme meghaladja a kereskedelmi bankoknál dolgozók fizetését. A számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke bízik abban, hogy a kérdésekre megnyugtató válaszokat kapnak, és az MNB működésében a jövőben nem kerül sor ilyen mértékű törvénysértésre, sőt kisebb súlyú szabályszegésekre sem. Újságírói kérdésre válaszolva Puskás Imre elmondta, az ország éppen a kiszolgáltatottsága okán fordult 2008-ban a nemzetközi szervezetekhez, melyet tovább növelt a Magyar Nemzeti Bank folyamatos adatszolgáltatása az IMF és az EU felé. A feljelentésre vonatkozó kérdés kapcsán a fideszes politikus hangsúlyozta, az ÁSZ-jelentés azt a megállapítást tartalmazta, hogy nem látnak okot büntetőfeljelentésre. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen kizárt lenne, a költségvetési bizottsági jövő heti ülése lehetőséget ad a tények alapos megismerésére, a vélemények ütköztetésére, ezzel a felelősség mértéke és a felelősök köre is megállapítható. Ezt követően érdemes a következményekről a továbbiakban beszélni – jegyezte meg. (fidesz.hu)

"Jobb, ha a szocialisták nem matekoznak többé"

A szocialisták jobban teszik, ha nem „matekoznak” a devizahitelesek ügyében, ugyanis korábbi számolgatásaikkal családok ezreit tették tönkre, köztük azokat a gyermekes családokat, akik – ha a Gyurcsány-Bajnai-kormányzáson múlt volna –  most földönfutók lennének - olvasható a Fidesz-frakció szerdai közleményében, amelyben Kórozs Lajos, az MSZP elnökségi tagjának szerdai sajtótájékoztatóján elmondottakra reagálnak.

A magyar lakosság devizaadóssága a szocialista kormányok legsúlyosabb és megbocsáthatatlan öröksége, amellyel 2010-ben, a kormányváltáskor szembe kellett nézni. A magyar baloldal által magukra hagyott devizahitelesek ezrei csaknem szociális katasztrófát jelentettek az egész társadalomra nézve. A Fidesz-kormány ezzel szemben otthont és esélyt nyújt számukra egy új élethez, nem engedte el és nem is fogja elengedni ezeknek az embereknek a kezét. Az ócsai lakópark a legnehezebb helyzetbe kerültek számára ad esélyt, olyanok számára, akik ezzel élni is kívánnak, olyanok számára, akik már elveszítették az otthonukat. Az MSZP, miután cserbenhagyta és tönkretette ezeket a családokat, nincs abban a helyzetben, hogy helyettük döntsön arról, hogy szükségük van-e ilyen segítségre, avagy sem. Az MSZP tudatosan vezeti félre a közvéleményt, amikor az ócsai házak felépítésének költségeit számolgatja, hiszen jól tudja, nem pusztán egy-egy ház felépítéséről, hanem gyakorlatilag egy teljesen új városrész létrehozásáról, közművesítéséről, útépítésről van szó. A beruházás emellett kiterjed Alsópakony település egészséges vízellátásának és szennyvízelvezetésének kiépítésére, valamint a leendő iparterület teljes közművesítéséhez szükséges munkálatokra. Felháborító, hogy a szocialisták ahelyett, hogy kiállnának a magyar emberek elé és vállalnák a felelősséget azért, hogy a magyar lakosságot lakáshitelekbe és adósságokba hajszolták, még most is folyamatosan semmibe veszik és megalázzák a bajba jutott devizahiteleseket. A mostani kormány intézkedéseinek köszönhetően több tízezer család helyzete stabilizálódott és került biztonságba. Minden harmadik jogosult, több mint 102 ezer devizahiteles élt eddig az árfolyamgát lehetőségével, korábban további 170 ezer hiteles élt a végtörlesztés lehetőségével, a Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt, idén pedig akár 10 ezer család megmentésére van keret a programban, sőt, a jogosultak köre is bővült.  Emellett a Fidesz-kormány az elérhető és kiszámítható otthonvásárlás érdekében visszaállította az otthonteremtési kamattámogatást, amelyet az előző szocialista kormányok szüntettek meg. (fidesz.hu)

"Nem gondolom, hogy ez egy rosszul feltett kérdés volt"

A parlament a 2010-es választásokat követően rendbe tette a kettős állampolgárság ügyét: megadta a lehetőséget a könnyített honosításra. Ma már el lehet mondani, hogy közel 400 ezer határon túl élő magyar folyamodott állampolgárságért – mondta Balla Mihály fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában szerdán.

Úgy fogalmazott, a kettős állampolgárság kérdése arról szólt, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek eredményeképpen könnyített módon juthassanak állampolgársághoz a határon túli magyarok. Én nem gondolom, hogy ez egy rosszul feltett kérdés volt annak idején - reagált Balla Mihály arra, hogy Mesterházy Attila január 16-án az MSZP nemzetpolitikai programját bemutató fórumon Kolozsváron, bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy a 2004. december 5-i népszavazáson “egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak. Most ott tartunk, hogy ezen a kérdésen túlléptünk; az elfogadott törvény arról szól, hogy aki felvállalja magyarságát, állampolgárrá szeretne válni, ezt megteheti – szögezte le Balla Mihály, hozzátéve, a Külügyminisztériumnak az a dolga, hogy a kérelmezők ügyeiben a konzuli szolgálatokon keresztül intézze az igények végrehajtását. 


Balla Mihály az m1 Ma reggel című műsorában

Balla Mihály Szanyi Tibor MSZP-s képviselő Gyulán tett kijelentéseire reagálva annyit mondott, nem tartja helyesnek, hogy bárkire identitása, vagy származása miatt bármiféle megjegyzést tegyenek. Balla Mihály arról is beszélt, az Európai Unió a gazdasági válság hatására több mint 50 milliárd euróval csökkentette a következő ciklusra tervezett, a tagországok között szétosztható költségvetési keretösszeget, ennek ellenére a nettó pozíciót tekintve Magyarország nagyon előnyös helyzetbe került, az előző hétéves időszakhoz képest jóval nagyobb keretet kapott.

(MTV-fidesz.hu)

"Nagyobb szabadsága lesz a végrendelkezőknek"

A polgárjogi kódex minimumszabályokat állapít meg, vagyis az élettársak esetében a gyermek érdekeire való figyelemmel határoz meg minimális szabályokat - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a köztévé Ma reggel című műsorában, szerdán.

Félremagyarázásra adhat okot az a változás, hogy az élettársak tekintetében, közös gyermek és egyéves együttélés esetén a tartás és lakáshasználat vonatkozásában úgy kell majd elbírálni az élettársak viszonyát, mintha házastársi kapcsolatban élnének – mondta az államtitkár, hozzátéve: ez az élettársi viszony intézményesülését jelenti, tehát mindazok, akik azt állítják, hogy az új Ptk. e státuszba beleavatkozna, „nem mondják el az igazság minden részét”.


Répássy Róbert az m1 Ma reggel című műsorában

Répássy Róbert ugyanakkor megjegyezte: természetesen az élettársak és a házastársak között van jogi különbség, hiszen a házassági vagyonjognak és köteléknek erősebbek a polgárjogi hatásai. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy ezt általában a felek is így akarják.

Kérdésre válaszolva kifejtette: kötelezően csak akkor kell betartani a törvényt, ha nem enged eltérést, márpedig a vagyoni viszonyok szabályozásában van lehetőség eltérésre a Ptk.-tól. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a polgárjogi kódex minimumszabályokat állapít meg, vagyis az élettársak esetében a gyermek érdekeire való figyelemmel határoz meg minimális szabályokat, ha nem állapodnak meg eltérően a felek.

A vita egy lényeges pontjára utalva, a KIM parlamenti államtitkára elmondta: el kellett dönteni, hogy az élettársi viszony a szerződéshez hasonló állapot, vagy a család fogalma alá esik. „A gyermektelen párok nem feltétlenül nevezik magukat családnak” – vélekedett Répássy Róbert, hozzáfűzve: ugyanakkor megtehetik, csak nem társul családjogi joghatás a kapcsolathoz.

A végrendelkezőnek nagyobb szabadsága lesz

E területen két szempontot kell összeegyeztetni; egyrészt a végrendelkező akaratát, másrészt pedig az öröklő jogát – fogalmazott. A korábbi szabályozás ezt úgy oldotta fel, hogy „a végrendelet köteles része szorította az örököst”, azaz ha mást jelöltek meg örökösként, a törvényes örökös akkor is a hagyaték felét megkapta – húzta alá, hozzátéve: ez az arány az új szabályozás alapján egyharmadra csökken, vagyis a végrendelkezőnek nagyobb szabadsága lesz abban, hogy kire hagyja vagyonát.

Az úgynevezett kitagadási okok kapcsán az államtitkár közölte: bővül az esetkör, mégpedig azzal, ha szabadságvesztés büntetését tölti az örökös, illetve azzal, ha nem nyújtott tőle elvárható segítséget a végrendelkezőnek. Elég gyakori élethelyzet, hogy érdemtelenné válik az örökös az öröklésre – jegyezte meg.

(fidesz.hu)

Munkahelyteremtő pályázatot hirdet az NGM

A korábbi évekhez hasonlóan az idén is meghirdeti a munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó pályázatát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely azt várja, hogy a támogatásoknak köszönhetően 5200 új munkahely jön létre a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál - jelentette be Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Czomba Sándor kiemelte: a 10 milliárd forintos keretösszegből 700-800 vállalkozásnál 5200 új munkahely jöhet létre, és további 10 ezer munkahelyet őrizhetnek meg 2013-ban. Hozzáfűzte, hogy a támogatás keretösszege az utóbbi években folyamatosan emelkedett: 2010-ben 2 milliárd, 2011-ben 5 milliárd, tavaly pedig az ideihez hasonlóan 10 milliárd forintos kerettel hirdették meg a pályázatot. Pályázni február 14-étől április 5-éig lehet, a támogatásokról május 31-éig születik döntés - ismertette Czomba Sándor.
   
A támogatás gépek, eszközök, berendezések vásárlására használható fel, a korábbi évek hasonló pályázataihoz képest pedig végrehajtottak néhány - részben adminisztratív - könnyítést. Idén 1,4 millióról 1,5 millió forintra emelkedett az egy munkavállaló után adható támogatást. Ez az alapösszeg félmillió forinttal bővül, ha a vállalkozás regisztrált álláskeresőt vesz fel, további 300 ezer forinttal, ha roma származásút, 200 ezerrel, ha hátrányos és 300 ezerrel, ha a leghátrányosabb helyzetű térségben hoz létre munkahelyet. Ha szabad vállalkozási zónában bővít a vállalkozás, további 400 ezer forint támogatásra jogosult, vagyis a maximális - vissza nem térítendő - támogatás 3 millió forint lehet munkavállalónként - hangsúlyozta az államtitkár.
   
Fontos változás, hogy már nemcsak legalább három éve működő vállalkozások pályázhatnak, hanem kétéves működés is elegendő. A pályázaton azok a vállalkozások vehetnek részt, amelyek utóbbi évüket pozitív szaldóval zárták - fűzte hozzá Czomba Sándor. Elmondta, hogy az elnyert összegből munkahelyet kell teremteni, amelyet legalább két évig, az ahhoz kapcsolódó gépeket és egyéb beszerzéseket pedig legalább három évig kell fenntartani.
   
Az utóbbi két évben 966 kis- és közepes vállalkozás kapott a munkahelyteremtést segítő pályázat keretében összesen 12,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást - ismertette az államtitkár. Hozzátette: ezzel több mint 7100 új munkahely jött létre, és további 21 ezer munkahely megőrzéséhez járult hozzá az NGM.
   
Czomba Sándor szólt arról is, hogy a tapasztalatok szerint a vállalkozások a létszámot és a berendezéseket nemcsak az előírt ideig tartották fenn, hanem tovább is.

(MTI-fidesz.hu)

Szijjártó: Ez egyértelmű elismerés a magyar gazdaságnak

Ha ma Magyarországra ránéz egy befektető, kifejezetten vonzó környezetet lát: a makroszámaink határozottan jók, a gazdaság idén beindul, adókörnyezetünk versenyképessé tesz bennünket a régióban, nem beszélve azokról a támogatási lehetőségekről, amelyek a Magyarországra betelepülni készülő vagy itt fejleszteni akaró cégek rendelkezésére állnak - jelentette ki Szijjártó Péter a köztévé Ma reggel című műsorában szerdán.     Már tavaly szeptemberben, amikor megindult a félmilliárd euróba kerülő, 60 ezer négyzetméteres, 800 embert foglalkoztató Opel Flex Motorgyár Szentgotthárdon, várható volt, hogy lesz folytatás, hiszen az Opel és a GM vezetői már akkor nagyon dicsérték a magyar munkások szorgalmát és hatékonyságát, a gyár termelékenységét – mondta az M1 reggeli műsorában a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A tempó azonban még a kormányt is meglepte, hiszen fél év sem telt el, az Opel újabb száz munkás felvételét jelentette be, és újabb, 1600 négyzetméteres, körülbelül 130 millió eurós beruházásra készül – hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki szerint mindez egyértelmű elismerés a magyar gazdaságnak, Szentgotthárdnak és az ott dolgozóknak is.   Szijjártó Péter az m1 Ma reggel című műsorában A beruházást egyébként versenyben nyerte el az üzem, amelynek jó esélye lehet regionális központtá is válni, de ehhez újabb beruházásokra van szükség - hangsúlyozta a politikus. A város ma elég nehezen érhető el például Budapestről, ezért elengedhetetlen a 8-as és 86-os út gyors és határozott fejlesztése, amelyről a kormányfő már a mai kormányülésen tájékoztatást kér a fejlesztési minisztertől. Az Opel újabb beruházása egyébként a többi cégnek is jó példa lehet, hiszen bebizonyosodott: egy autóipari beruházásnak nagyon komoly továbbgördülő hatása van, hiszen a közvetlenül alkalmazott létszám már most 3-4-gyel megszorozható, azaz a beruházás ennyi embernek ad munkát, biztos egzisztenciát - emelte ki Szijjártó. Ha ma Magyarországra ránéz egy befektető, kifejezetten vonzó környezetet lát: a makroszámaink határozottan jók, a gazdaság idén beindul, adókörnyezetünk versenyképessé tesz bennünket a régióban, nem beszélve azokról a támogatási lehetőségekről, amelyek a Magyarországra betelepülni készülő vagy itt fejleszteni akaró cégek rendelkezésére állnak – hangsúlyozta az államtitkár. Az Opel például 6 milliárd forintos kormányzati támogatást kapott a mostani beruházáshoz, annak végén pedig adókedvezményben is részesülhet –  emelte ki. Amikor a kormány gazdaságstratégiát alkotott, a cél az volt, hogy Magyarország Európa termelési központja legyen, csak ez adhat ugyanis erőt a válság után. Ezért vált kiemelt stratégiai céllá a nemzeti buszgyártás újraindítása is, amit legkönnyebben úgy lehet elérni, hogy a Rábát támogatják egy, a Volvóval kötendő stratégia megállapodásban - magyarázta a szakállamtitkár. A konstrukció lényege, hogy a jelenleg elérhető legmodernebb technológiát felhasználva Magyarországon készülnek majd a legkényesebb európai előírásoknak is megfelelő járművek. Ez a megállapodás ugyanúgy lehetőség a többi buszgyártó cégnek is, hiszen beszállítóként részt vehetnek majd ebben a partnerségben – segített megnyugtatni a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a konkurenciát. (hirado.hu-fidesz.hu)

Hivatalában fogadta Martonyi a svéd kereskedelmi minisztert

Martonyi János külügyminiszter 2013. február 12-én hivatalában fogadta Ewa Björling svéd kereskedelmi minisztert - közölte a külügyi tárca, szerdán.

Tájékoztatásuk szerint a felek aktuális nemzetközi kereskedelmi és Európai uniós belső piaci ügyeket tekintettek át. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Európának érdekében áll a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a tengeren túli partnereinkkel. Magyarország 2013. január elsejétől látja el a Közép-Európai Kezdeményezés és júliustól a Visegrádi Együttműködés elnöki feladatait, Svédország pedig idén az Északi Miniszteri Tanács és az Északi–Balti Együttműködés elnökségéért felel, a miniszterek megvitatták a régiók közti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Egyetértettek abban, hogy célszerű szorosabb kooperációra törekednünk a kereskedelemfejlesztés, az energetikai kapcsolatok, illetve a védelempolitika területén - zárul a közlemény (MTI/OS - fidesz.hu)

Németh: Párbeszéddel kell rendezni a székely zászló ügyét

Magyarország továbbra is a román-magyar párbeszédet tartja a legalkalmasabb módszernek a zászlóvita rendezésére - hangsúlyozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak adott, a szerdai számban megjelent interjúban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A Krónika utalt rá, hogy az államtitkár jelképes agressziónak nevezte a román hatóságoknak a székely zászló kitűzése ellen foganatosított intézkedéseit egy budafoki rendezvényen és megkérdezte, hogy akkor is ilyen keményen fogalmazott volna, ha előre tudja, milyen reakciókat vált ki Bukarestben. Németh Zsolt válaszában megjegyezte, hogy szeretett volna finomabban fogalmazni. Hozzátette azonban, hogy hónapok óta folyik a román kormány helyi képviselőinek a harca a székely zászló ellen, a fellépésük pedig tagadja a székelyek jogát a saját jelképeikhez, ami a mai Európában elfogadhatatlan és életidegen. "Egy nemzeti közösség nem attól létezik, hogy egy kormány azt akarja-e, vagy sem, hanem attól, hogy a közösség tagjai mit éreznek" - mutatott rá Németh Zsolt.    Az államtitkár megemlítette, nemcsak az Európai Unió más országaiban teljesen megszokott a regionális identitás és annak szimbólumrendszere, hanem Romániában is csak a székelyektől vitatják el ezt a jogot. Hozzátette, elképzelhetetlennek tartja, hogy Magyarországon valaki a román lakosságú községekben a hivatalos épületekre, iskolákra kihelyezett román zászlók leparancsolásáért szálljon síkra.    A Krónika felvetésére, hogy Bukarest tavaly Szerbia uniós tagjelöltségének a megakadályozásával próbálta elérni, hogy Belgrád tegyen konkrét lépéseket a Szerbiában élő román (vlach) kisebbség helyzetének javításáért, most meg az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a székely zászlóval kapcsolatos budapesti nyilatkozatokat, Németh Zsolt kijelentette: "a kettős mérce alkalmazása nem szép dolog, ráadásul a belügyekbe való beavatkozás vádja kicsit talán idejét múlta is. Én hiszek abban, hogy tudunk ebben az ügyben is párbeszédet folytatni a román barátainkkal."    A székelyföldi autonómiaigényre vonatkozó kérdésre az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Székelyföld autonómiája nem irányulna a románok ellen. "Attól, ha a magyar nyelv egyenrangúvá válik a románnal, ők még ugyanúgy boldogulhatnak anélkül, hogy beszélnének magyarul, a közigazgatásban a román nyelv nem veszti el a szerepét. Megszűnik viszont egy olyan dolog, ami ma mérgezi a kapcsolatokat, és amivel a magyarokat naponta szembesítik: nevezetesen hogy nyelvük, jelképeik alacsonyabb rangúak, idegenek szülőföldjükön vagy akár tiltottak, büntetést érdemlőek" - fogalmazott Németh Zsolt. Hozzátette, a jogegyenlőség, az otthonosság érzésének megteremtésével Románia nem lesz kevesebb, hanem több, gazdagabb, a kétoldalú kapcsolatok pedig tehermentessé válnak, ami kölcsönös érdek. (MTI-fidesz.hu)

Martonyi: Jobb hangulatban vihetjük tovább az uniós ügyeket

Nincsenek komoly politikai jellegű nézeteltérések Magyarország és az EU kapcsolataiban, így jobb hangulatban lehet tovább vinni a magyar ügyeket az unióban - mondta Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden.

tárcavezető kiemelte, az, hogy az Európai Bizottság a következő többéves (2014-2020) költségvetéssel kapcsolatban a kohéziós politika tekintetében az országnak "erősen kedvezőtlen" javaslatot dolgozott ki eredetileg, módszertani és objektív tényezők eredménye volt, nem "politikai büntetést" jelentett. Óriási hiba lett volna ezt annak tekinteni, mert "nem lett volna igaz" - hangoztatta. Úgy vélte, bár az elmúlt években bizonyos kérdésekben valóban érvényesült a kettős mérce Magyarországgal szemben, ebben a javaslatban "hátrányos megkülönböztetés, politikai ellenszenv" nem volt. Az, hogy Magyarország végül más országokkal összehasonlítva "kedvező elbánást kapott", annak köszönhető, hogy jó volt a magyar tárgyalási stratégia, és az egyeztetést az utolsó pillanatig folytatták - mutatott rá.
  
Hangsúlyozta, komoly politikai jellegű nézeteltérések jelenleg nincsenek Magyarország és az EU viszonyában. Vannak ugyan folyamatban kötelezettségszegési eljárások, de ezek száma és súlya nem haladja meg az uniós tagállamok átlagát, és "ezek nem politikai kérdések" - fogalmazott. Mint mondta, Magyarország folyamatos párbeszédet akar folytatni az uniós intézményekkel. Megjegyezte, remélhetőleg Magyarországon is jobb lesz a hangulat az EU-t illetően. Magyarország nagyon komoly sikert ért el a többéves költségvetés tárgyalásán a múlt héten - emlékeztetett. Hozzátette, az uniós tagság az országnak rendkívül kedvező, nagy előnyökkel jár, hiszen a közös agrár- és a kohéziós politika kedvezményezettje.
  
A többéves költségvetésről született megállapodással kapcsolatban kifejtette, bölcs kompromisszum jött létre, mert mindenki megértette, hogy fontos érdek a megegyezés. Lehetett volna tovább húzni a megállapodást, de akkor 2014-re nem lett volna többéves pénzügyi keret, ami "beláthatatlan következményekkel" járt volna, sokak szerint az integráció működését sodorta volna veszélybe, és "ezt a felelősséget senki nem merte vállalni" - vélekedett. A külügyminiszter szerint, bár nagyon erős támadások érték a kohéziós politikát, a felzárkóztatásban sikeres volt. A kohéziós politika céljának továbbra is a szegény régiók támogatásának kell lennie - közölte.
  
Az Európai Unió állam- és kormányfői múlt pénteken, kétnapos brüsszeli tanácskozás után döntöttek a közösség 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. Az elfogadott dokumentum szerint az EU történetében először csökken a szervezet büdzséje. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsot követő sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról számolt be, hogy Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása mindezek ellenére emelkedik, így Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.

Erősíteni kell a KEK-országok együttműködését

Martonyi János szerint alapvető magyar érdek, hogy szorosabbra fűzzék a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak gazdasági kapcsolatait, hiszen a magyar kivitel több mint 30 százaléka a szervezet országaiba irányul. A külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy idén Magyarország látja el a KEK elnökségi feladatait. Ez a szervezet hasznos szerepet tölthet be Magyarország Közép-Európa-politikájában - tette hozzá. A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük kilencen tagjai az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik.
  
A tárcavezető a magyar-orosz kapcsolatokat illetően hangsúlyozta, rendkívül lényeges cél az energiabiztonság megteremtése, és ennek érdekében az orosz gáz- és kőolajszállítás hosszú távú biztosítása a lehető legkedvezőbb áron. A Nabucco gázvezetékről nem kell lemondania Magyarországnak, hiszen minél több forrás áll rendelkezésre az energiaellátásban, annál jobb a helyzete az országnak az energiabiztonság és az áralku szempontjából - mutatott rá.
  
A magyar-szlovák viszonyról kijelentette, igen jó az együttműködés a Fico-kormánnyal, mert a két országot sok közös érdek köti össze. Ugyanakkor vannak viták is, főleg az állampolgársággal kapcsolatban - közölte. Hozzátette, a két ország között folynak a szakértői tárgyalások, és ezek "nem állnak olyan nagyon rosszul".
  
Martonyi János a Romániához fűződő kapcsolatokról beszélve, a székely zászló ügyéről kifejtette, Magyarországnak van egy elvi álláspontja, az emberi jogok felől közelítik meg a kérdést. Egy közösséghez tartozást nem kell eltitkolni, alapvető jog, hogy olyan szimbólumokat használjanak, amelyek a közösséghez tartozást fejezik ki - emelte ki. Mint mondta, Románia szerint ez azonban a középületekre nem vonatkozik, pedig ez nem lehet gond a 21. századi Európában.

(MTI-fidesz.hu)