Több ponton is szűkítette a
Parlament hétfőn az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének
hatáskörét, átadva annak egy részét az Országos Bírói Tanácsnak (OBT).
Így például a jövőben nem az OBH vezetőjének, hanem az OBT-nek a joga
lesz, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles
körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek
soron kívüli intézését. Változás az is, hogy az OBH-elnök mégsem marad
hivatalban akkor, ha a megbízatása lejárt ugyan, de az Országgyűlés nem
választott új vezetőt. A jövő évtől sem terheli adó az öregségi
nyugdíjakat, miután a parlament felülírta azt az 1997-ben hozott
törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy az időskori juttatásokat
2013-tól személyi jövedelemadóval sújtsák. A képviselők döntése
értelmében meg kell vonni a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot
azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a
demokratikus értékrenddel. A jogosultságokat október végéig vizsgálják
felül. Az Országgyűlés támogatta azt a bizottsági módosító javaslatot,
amely a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek körébe
bevonná a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és kiterjesztené annak hatályát a
Magyar Államkincstár körében végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra is.
Az illeték fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint lehet.
Határozatban nyilvánították ki, hogy nem ért egyet a strasbourgi
vöröscsillag-perben hozott ítélettel, és kitart az önkényuralmi jelképek
használatának szankcionálása mellett. Az elfogadott jogszabály szerint a
magyar államra kirótt 6400 eurós kártérítést és perköltséget a pártok
költségvetési támogatásából fizetik ki.
|
A parlament 249 igen, 2 nem szavazat és 77 tartózkodás mellett fogadta
el a bírákról, valamint a bíróságokról szóló törvények kétharmados
többséget igénylő módosítását, amelyet Navracsics Tibor
miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azután
terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a Velencei Bizottság több kifogást
is megfogalmazott a jogszabályokkal kapcsolatban. A kormánypártok
igennel szavaztak a módosításra, az MSZP és a Jobbik tartózkodott, az
LMP képviselői pedig nem nyomtak gombot.
Az Európa Tanács keretein belül működő Velencei Bizottság javaslatait figyelembe véve törölték a törvényből azt a passzust, amely úgy rendelkezett, hogy ha az OBH elnökének megbízatása lejárt, és eddig az időpontig az Országgyűlés nem választott új elnököt, akkor a hivatal vezetője a jogköröket az új OBH-elnök megválasztásáig gyakorolja. Nem került be viszont a jogszabályba az a rendelkezés - amelyet Navracsics Tibor javasolt, de később visszavonta indítványát -, hogy a bírósági hivatal vezetője ne legyen újraválasztható. A képviselők döntöttek arról is, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke - aki jelenleg Handó Tünde - ezentúl csak az Országos Bírói Tanács által meghatározott elvek figyelembevételével jelölhet ki az illetékes helyett más, azonos hatáskörű bíróságot, ha az ügy elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható, és mindez nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. A perben érintett felek - akiket postai úton és hirdetőtáblán is értesíteni kell az eljáró bíróság kijelölésének kezdeményezéséről - fellebbezhetnek a kijelöléssel kapcsolatban, amit a Kúria bírál el. Eddig az OBH elnökének volt joga az, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Ezentúl azonban ez a jogkör az OBT-t - a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testületét - illeti meg. Újdonság az is, hogy az OBH elnökének a bíróságok és az OBT költségvetésére tett javaslatát a bírói tanács véleményének kikérésével kell összeállítania. A tanács költségvetése egyébként az OBH büdzséjén belül elkülönítetten jelenik meg, az OBT működésének technikai feltételeit pedig az OBH biztosítja. Változás továbbá, hogy OBH elnöke az OBT indítványára gyakorolhatja azt a jogkörét, amely szerint javaslatot tehet bíróságokat érintő jogszabályok megalkotására. Rögzítették azt is, hogy helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el. A hivatal elnökének ezentúl nemcsak az Országgyűlésnek, hanem a parlament szakbizottságának is be kell majd számolnia évente egyszer a bíróságok általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről. A törvény kimondja azt is, hogy a bírák alkotmányjogi panasszal élhetnek az OBH elnöke által alkotott szabályzattal szemben, ha fennállnak az Alkotmánybíróságról szóló törvényben az alkotmányjogi panasz benyújtására meghatározott feltételek. Az OBH elnökének a bírák szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bírák a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, kivéve, ha törvény alapján a szolgálati jogvita elbírálása a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik. Átalakul az OBT feladata személyzeti kérdésekben is, a szervezethez kerül ugyanis több ezzel kapcsolatos OBH-elnöki jogkör. Így ezentúl a tanács határozza majd meg azokat az elveket, amelyeket a bírói pályázatok elbírálásánál akkor kell figyelembe vennie az OBH és a Kúria elnökének, amikor a posztot a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval töltené be. Ezekben az esetekben egyetértési jogot is gyakorol az OBT, csakúgy, mint azoknak a bírósági vezetőknek a kinevezésénél, akik pályázásuk során nem kapták meg a véleményező hozzájárulását. Ezentúl az OBH elnöke helyett a tanács adhat felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetén. Átveszi a tanács a hivatal vezetőjétől azt a jogkört is, amely alapján a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő három hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól. Ezentúl az OBT ülésein tanácskozási joggal részt vesz - az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter mellett - a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke is. A megbeszélésekről azonban mostantól nem az OBH készíti majd a jegyzőkönyvet. Zárt ülés elrendelése esetén a tanácskozási joggal rendelkezők sem vehetnek részt a tanácskozáson, kivéve, ha az OBT másképp rendelkezik. Az új szabályok szerint az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bírák ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását. A törvénymódosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba. Adómentesek maradnak a nyugdíjak A képviselők 311 igen szavazattal, 14 tartózkodás mellett fogadták el a nyugdíjbiztosítási tárgyú jogszabályok változásait. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az előterjesztéshez fűzött indoklásában arra emlékeztetett, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, 1997-es törvény 2013-tól a jelenlegitől gyökeresen eltérő nyugdíjszámítási szabályt tartalmazott, így bruttó összegű nyugdíjakat állapított volna meg a bruttó keresetekből, és ehhez más léptékű, lineáris mértékskálát rendelt volna. A tárcavezető szerint mindez felvetné a nyugdíjak adóztatásának kérdését, ám a bruttó nyugdíjak megállapításához szükséges jogszabályokat nem hozták meg, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása után pedig indokolatlan az említett szabályok fenntartása. A most elfogadott javaslat ezért 2013. január 1-je után is érvényben tartja a hatályos nyugdíjszámítási szabályokat, azaz a nyugdíjak továbbra is személyijövedelemadó-mentesek maradnak. A kormányzati előterjesztésbe egy MSZP-s módosító javaslattal az is bekerült, hogy a nyugellátást forintban kell folyósítani. A szocialisták kezdeményezésüket azokkal a sajtóhírekkel indokolták, hogy a kormány a nyugdíjak egy részét Erzsébet-utalványban akarja kifizetni. A kabinet cáfolta, hogy ilyen szándéka lenne, és támogatta az indítvány elfogadását. Felülvizsgálják az állampárti tisztviselők nyugdíjpótlékait Az Országgyűlés hétfőn erről több más nyugdíjtárgyú változással együtt határozott, miután az ezt rögzítő módosító javaslatot a múlt héten a Fidesz-KDNP és a Jobbik mellett az LMP is megszavazta. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a jobbikos Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lorántné előterjesztése alapján az illetékes miniszternek akkor kell - 2013. január 1-jétől - megszüntetnie a nyugdíjpótlék folyósítását, ha az abban részesülő 1945 és 1949 között részt vett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik azokra, akik 1948 és 1990 májusa között végzett titkosszolgálati tevékenységük, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztségük vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) ellátott vezető tisztségük miatt érdemtelenek a nyugdíjpótlékra, továbbá érinti a felülvizsgálat az özvegyi jogon folyósított nyugdíjpótlékokat is. A megszüntető határozatot a nyugdíjfolyósító szervvel is közölni kell. A kormánypárti és jobbikos képviselők indoklása szerint noha huszonegy évvel ezelőtt már felülvizsgálták a nyugdíj-privilégiumokat, olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti állampárti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok rá. A jogosultság felülvizsgálatában öttagú szakértői bizottság vesz majd részt, ennek tagjait a miniszter jelöli ki, és döntéseit négy tag egyetértésével hozza. A testület a nyugdíj-kiegészítés megállapítására vonatkozó iratok vizsgálatán túl adatokat kérhet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól is. A parlament mostani döntésével azon a törvényen módosított, amely kimondta: nem részesülhet politikai indokú nyugdíjkedvezményben, illetve juttatásban az, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében. A Ház már két éve tárgyalni kezdett az állampárti vezetők nyugdíj-privilégumainak megszüntetéséről. A Jobbik 2010 júliusában azt javasolta: az előző rezsim állami és pártvezetőinek az e tevékenységükért járó nyugdíjuk megállapításakor havi jövedelmük egy százalékát vegyék csak figyelembe, a csökkentett nyugellátás azonban ne lehessen kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj felénél. A kiemelt nyugdíjak csökkentésével keletkezett többletforrásokat a szocialista rendszerek áldozatainak, illetve az áldozatok családtagjainak támogatására fordította volna az ellenzéki párt. Az indítványt a parlament 2010 novemberében tárgyalta, de a Jobbik azóta hiába kérte több mint kéttucatnyi alkalommal az Országgyűlésben a napirend kiegészítését és a vita folytatását. A kormány nevében Halász János államtitkár az akkori vitában arról beszélt: a javaslat céljait támogatják, de az indítvány alkalmatlan azok elérésére. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés már 1991-ben elrendelte a tényleges nyugdíj-privilégiumok visszavonását, lehetővé vált azonban, hogy egyes nyugdíj-kiegészítéseket pótlékká alakítsanak, s ez akár olyanok esetében is megtörténhetett, akiknek tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel. A most elfogadott javaslat e pótlékok felülvizsgálatát célozza. A parlament támogatta az illetékfizetés kiterjesztését a jegybankra és a kincstárra A változtatás alapján, amelyet a parlament költségvetési bizottsága kezdeményezett, és amelyet a kormánypárti képviselők szavaztak meg, nem terheli tranzakciós illeték a készpénzbefizetéseket. A javaslat emellett mentesíti a bankközi és az értékpapír-piaci műveleteket az illetékfizetési kötelezettség alól. Fizetni kell viszont a legalább egynapos, legfeljebb kéthetes jegybanki betételhelyezés után, a lekötés után a nemzeti bank teljesíti az illetékfizetési kötelezettséget. Az elfogadott módosító javaslat szerint az illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy a jegybank pénzügyi műveleteire, illetve az államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre is kiterjesztik a pénzügyi tranzakciós illetéket. Ettől száz-száz milliárd forintot vár a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításához. Simor András jegybankelnök hétfőn úgy nyilatkozott: az MNB nem tervezi az illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat-csökkentést jelentene. Ugyanakkor értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes javaslatnak minősítette, hogy a jegybankra is tranzakciós illetéket vetnének ki. Mint mondta, ez nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a csaknem százmilliárd forintos veszteséget, amelyet a nemzeti bank kénytelen elszenvedni jövőre, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie. A parlament szavazott az új biztosítási adóról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról is, támogatva, hogy továbbra is fennmaradjon a baleseti adó. A költségvetési bizottság ezt a javaslatot azzal magyarázta, hogy ha a jól működő balesti adó a kormány terveinek megfelelően beolvadna a biztosítási adóba, az piaci bizonytalanságot és jogvitákat okozna, valamint jelentős adminisztrációs teherrel járna. A pénzügyi tranzakciós illetékről és az új biztosítási adóról szóló jogszabályok elfogadásáról jövő héten dönthet a parlament. A pártok támogatásából fizeti ki az állam a kártérítést a vöröscsillag-perben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján azonban nemcsak a Fratanolo Jánosnak, a Munkáspárt 2006 korábbi elnökének megítélt kártérítés összegét vonják le a pártok költségvetési támogatásából, hanem a jövőben mindig a pártoknak kell állniuk a kártérítést, ha Magyarországot az európai emberi jogi bíróság elmarasztalja az önkényuralmi jelképek használatának tiltásáért. A határozati javaslat emellett kimondja, az Országgyűlés nem ért egyet a strasbourgi bíróságnak a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítéletével és a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával, azaz továbbra is kitart az önkényuralmi jelképek tiltása mellett, a Btk. erről szóló rendelkezését ugyanis a demokratikus társadalom védelmének és az emberi méltóság tiszteletben tartásának szándéka szülte, és azt az ország történelmi múltjára tekintettel fogadták el. Az európai emberi jogi bíróság márciusban véglegessé vált ítélete arra kötelezte az államot, hogy június 8-ig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak. A pervesztes magyar államnak a négyezer eurós kártérítés mellett kétezer-négyszáz euró perköltséget kell megfizetnie. Ennek előzménye, hogy a politikus egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a jelképet a nézők is láthatták. Emiatt 2007-ben büntetőeljárás indult ellene, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, és az - a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogának megsértése miatt - jogsértőnek minősítette elítélését. Korábban a parlament támogatta két kormánypárti képviselő, a fideszes Vas Imre és a KDNP-s Vejkey Imre módosító javaslatát, amely azt kezdeményezte: a pártok költségvetési támogatásából fizettessék ki a magyar államra a strasbourgi vöröscsillag-perben kirótt kártérítést és perköltséget. Navracsics Tibor zárószavazás előtti javaslatának megfelelően azonban nemcsak ebben az ügyben, hanem a jövőben is minden olyan esetben a pártok költségvetési támogatását csökkentik majd, amikor az emberi jogi bíróság elmarasztalja Magyarországot az önkényuralmi jelképek használatának tiltása miatt.
(MTI - fidesz.hu)
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése