Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás
csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki
benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 1-jétől
az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre
meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási
megbízás még aznap teljesül.
Az úgynevezett "4 órás szabály" szerint az átutaló bankjának július 1-jétől biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett tájékoztató szerint várhatóan ennél kevesebb lesz.
A "4 órás szabály" a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra, az úgynevezett klíringtagokra vonatkozik. A belföldi fizetési rendszerhez csak közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók (jellemzően a takarékszövetkezetek egy része és a szakosított hitelintézetek) esetében az előírt legfeljebb 4 órás teljesítési határidő 2 órával meghosszabbodik.
A napközbeni átutalás bevezetésének köszönhetően az elektronikus átutalásokat elegendő lesz a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló fél egy nappal tovább használhatja a pénzét. A másik előny az, hogy az ügyfelek egy átutaláshoz kapcsolódóan a jelenleginél több adatot tudnak közölni és fogadni, ami főleg a vállalatoknak kedvező.
A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.
A lehetséges átutalási típusok: egyszeri, csoportos és rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden pénzforgalmi szolgáltató maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét.
A "4 órás szabály" egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.
Elektronikus benyújtásnak az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés számít (a faxon benyújtott megbízás papíralapú megbízásnak minősül).
A pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást akkor fogadja be, ha az átutalási megbízás a teljesítéshez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, és a megbízás a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személytől származik, valamint, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, azaz megtörténik az átutaló fizetési számlájának a megterhelése, vagy legalábbis a fedezet elkülönítése.
Országosan egységes benyújtási határidő (cut-off time) nem lesz. A tárgynapi teljesítésre szóló tételek befogadása a reggeli óráktól várhatóan legkésőbb 16 óráig történik. Az esetek túlnyomó többségében arra lehet számítani, hogy az első ciklusban beérkező tételek jóváírása 10 óra körül, az utolsóké 18 óra körül megtörténik. Az aznapi teljesítésre meghatározott határidő után (jellemzően 15.30-16.00 óra után) beadott megbízások esetében másnap reggel teljesülnek a tételek.
A "4 órás szabály" alá eső tételek esetén naponta 5 elszámolási ciklus lesz, amelyek 8:30-tól 16:30-ig 2 óránként kezdődnek. A jegybank várakozása az, hogy hosszabb távon az elszámolási ciklusok száma tovább fog növekedni, és a bevezetéskori 2 óránkénti elszámolás helyett rövidebb időközönként lesz majd napközbeni elszámolás.
A kamat számításának kezdő időpontjaként azt kell figyelembe venni, amikor az átutalt összeg a kedvezményezett számlájára beérkezik. Az átutalónak arra a napra már nem jár kamat, amikor az általa indított átutalás miatt a (fizetési) számláját megterhelik.
A napközbeni átutalással kapcsolatos gyakori kérdések és azokra adott válaszok megtalálhatóak az MNB honlapján (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Penzforgalom/napkozbeni-atutalas-projekt/GYIK.pdf).
Az úgynevezett "4 órás szabály" szerint az átutaló bankjának július 1-jétől biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett tájékoztató szerint várhatóan ennél kevesebb lesz.
A "4 órás szabály" a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra, az úgynevezett klíringtagokra vonatkozik. A belföldi fizetési rendszerhez csak közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók (jellemzően a takarékszövetkezetek egy része és a szakosított hitelintézetek) esetében az előírt legfeljebb 4 órás teljesítési határidő 2 órával meghosszabbodik.
A napközbeni átutalás bevezetésének köszönhetően az elektronikus átutalásokat elegendő lesz a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló fél egy nappal tovább használhatja a pénzét. A másik előny az, hogy az ügyfelek egy átutaláshoz kapcsolódóan a jelenleginél több adatot tudnak közölni és fogadni, ami főleg a vállalatoknak kedvező.
A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.
A lehetséges átutalási típusok: egyszeri, csoportos és rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden pénzforgalmi szolgáltató maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét.
A "4 órás szabály" egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.
Elektronikus benyújtásnak az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés számít (a faxon benyújtott megbízás papíralapú megbízásnak minősül).
A pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást akkor fogadja be, ha az átutalási megbízás a teljesítéshez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, és a megbízás a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személytől származik, valamint, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, azaz megtörténik az átutaló fizetési számlájának a megterhelése, vagy legalábbis a fedezet elkülönítése.
Országosan egységes benyújtási határidő (cut-off time) nem lesz. A tárgynapi teljesítésre szóló tételek befogadása a reggeli óráktól várhatóan legkésőbb 16 óráig történik. Az esetek túlnyomó többségében arra lehet számítani, hogy az első ciklusban beérkező tételek jóváírása 10 óra körül, az utolsóké 18 óra körül megtörténik. Az aznapi teljesítésre meghatározott határidő után (jellemzően 15.30-16.00 óra után) beadott megbízások esetében másnap reggel teljesülnek a tételek.
A "4 órás szabály" alá eső tételek esetén naponta 5 elszámolási ciklus lesz, amelyek 8:30-tól 16:30-ig 2 óránként kezdődnek. A jegybank várakozása az, hogy hosszabb távon az elszámolási ciklusok száma tovább fog növekedni, és a bevezetéskori 2 óránkénti elszámolás helyett rövidebb időközönként lesz majd napközbeni elszámolás.
A kamat számításának kezdő időpontjaként azt kell figyelembe venni, amikor az átutalt összeg a kedvezményezett számlájára beérkezik. Az átutalónak arra a napra már nem jár kamat, amikor az általa indított átutalás miatt a (fizetési) számláját megterhelik.
A napközbeni átutalással kapcsolatos gyakori kérdések és azokra adott válaszok megtalálhatóak az MNB honlapján (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Penzforgalom/napkozbeni-atutalas-projekt/GYIK.pdf).
Korábbi műszaki vizsga, a fogyasztóvédelem vizsgálja a lakossági víz-számlákat
Ha a kocsit legfeljebb 30 nappal a műszaki vizsga lejárta előtt viszik el a következő vizsgára, az újabb ciklus csak a forgalmi engedély lejártától indul - egyebek mellett ez a szabály is július 1-jén lép hatályba.
A kulturális örökségvédelmi törvény módosításának egyes részei július 1-től hatályosak. Eszerint az engedélyhez nem kötött építéshez is szükséges - ha azt műemlék épületen végzik - az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye, az ott felsorolt esetekben. Ebbe a körbe tartozik a reklám elhelyezése, a műemlék funkciójának megváltoztatása, az épület körüli területen fa kivágása vagy telepítése, az egyes szerkezeti elemek elmozdítása, továbbá a műemlék jelleget befolyásoló fényforrás felszerelése.
Ugyancsak egyes részei lépnek hatályba a második félévtől a tavaly született víziközmű törvénynek. Így például a lakossági elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A hatóság kötelezheti a víziközmű-szolgáltatót az üzletszabályzata betartására, illetve kötelezheti a visszatérítés teljesítésére. Más jellegű szabály: víziközmű csak állami, települési önkormányzati, illetve ez utóbbiak által alapított társulás tulajdonában lehet.
A csődtörvény egyik múlt évi módosításába került be az az előírás, amely az Országos Bírósági Hivatal kötelezettségévé teszi július 1-től a még jogerősen el nem bírált csőd- és felszámolási eljárások jegyzékének a vezetését. A nyilvántartás elektronikus lesz.
Egy múlt év végi kormányrendelet tette kötelezővé - idén július 1-i hatállyal - azt, hogy az 50 főnél nagyobb központi költségvetési szervnek legalább egy belső ellenőrt kell foglalkoztatnia.
A versenyautók üzemeltetési feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter tavaszi rendelete tartalmazza. Eszerint a járművet bukócső kerettel kell felszerelni, legfeljebb három ülés lehet benne, és minden üléshez négypontos biztonsági övet kell beépíteni. Az ilyen jármű műszaki vizsgája egy évig érvényes.
A miniszter egy másik rendelete a járművek műszaki vizsgáztatási szabályait módosítja, ugyancsak július 1-től. A legfontosabb változás az, hogy ha a kocsit a műszaki vizsga lejárta előtt legfeljebb 30 nappal viszik el vizsgára, akkor nem a vizsga napjától, hanem a forgalmi engedély lejártától indul az újabb engedély érvényessége.
Ha a kocsit legfeljebb 30 nappal a műszaki vizsga lejárta előtt viszik el a következő vizsgára, az újabb ciklus csak a forgalmi engedély lejártától indul - egyebek mellett ez a szabály is július 1-jén lép hatályba.
A kulturális örökségvédelmi törvény módosításának egyes részei július 1-től hatályosak. Eszerint az engedélyhez nem kötött építéshez is szükséges - ha azt műemlék épületen végzik - az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye, az ott felsorolt esetekben. Ebbe a körbe tartozik a reklám elhelyezése, a műemlék funkciójának megváltoztatása, az épület körüli területen fa kivágása vagy telepítése, az egyes szerkezeti elemek elmozdítása, továbbá a műemlék jelleget befolyásoló fényforrás felszerelése.
Ugyancsak egyes részei lépnek hatályba a második félévtől a tavaly született víziközmű törvénynek. Így például a lakossági elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A hatóság kötelezheti a víziközmű-szolgáltatót az üzletszabályzata betartására, illetve kötelezheti a visszatérítés teljesítésére. Más jellegű szabály: víziközmű csak állami, települési önkormányzati, illetve ez utóbbiak által alapított társulás tulajdonában lehet.
A csődtörvény egyik múlt évi módosításába került be az az előírás, amely az Országos Bírósági Hivatal kötelezettségévé teszi július 1-től a még jogerősen el nem bírált csőd- és felszámolási eljárások jegyzékének a vezetését. A nyilvántartás elektronikus lesz.
Egy múlt év végi kormányrendelet tette kötelezővé - idén július 1-i hatállyal - azt, hogy az 50 főnél nagyobb központi költségvetési szervnek legalább egy belső ellenőrt kell foglalkoztatnia.
A versenyautók üzemeltetési feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter tavaszi rendelete tartalmazza. Eszerint a járművet bukócső kerettel kell felszerelni, legfeljebb három ülés lehet benne, és minden üléshez négypontos biztonsági övet kell beépíteni. Az ilyen jármű műszaki vizsgája egy évig érvényes.
A miniszter egy másik rendelete a járművek műszaki vizsgáztatási szabályait módosítja, ugyancsak július 1-től. A legfontosabb változás az, hogy ha a kocsit a műszaki vizsga lejárta előtt legfeljebb 30 nappal viszik el vizsgára, akkor nem a vizsga napjától, hanem a forgalmi engedély lejártától indul az újabb engedély érvényessége.
Létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében mától létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a kormánytisztviselők panasztestülete, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság.
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében mától létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a kormánytisztviselők panasztestülete, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság.
A
közszolgálati tisztviselői törvény július 1-jével hozza létre a
kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, szakmai,
érdekképviseleti köztestületét. A Magyar Kormánytisztviselői Kar
hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő
ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének
védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és
hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok
megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai
konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és
egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A kar állami
ellenőrzését az ügyészség látja el.
Az említett jogszabály ugyancsak a mai naptól hozza létre a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amelyhez közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.
Az említett jogszabály ugyancsak a mai naptól hozza létre a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amelyhez közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.
Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés júliustól több
jogszabályváltozás nyomán egyes szociális ügyekben, például a
rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, a táppénz, a
terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed), a baleseti
táppénz és az örökbefogadás eljárása esetén.
Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője korábban az MTI-vel azt közölte: júliustól a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás ügyében a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el, így egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai nem változnak.
Egyszerűsödik az ügyintézés egyes szociális ügyekben
A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló kormányrendelet módosítása értelmében júliustól jobb esetben 18 napon, de egyes adatok hiányában is 30 napon belül elbírálják a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelmeket. Egyszerűbbé válik a gyed kérelmezése is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken azt közölte: júliustól több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások, így már az idén több száz, örökbefogadást kezdeményező család számára válik könnyebbé az ügyintézés. Ezen túlmenően a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadásra és vér szerinti testvérekre vonatkozó kérdésekre, "erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse".
Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. Mindemellett a felbontott örökbefogadás után a gyermek újabb örökbefogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet. A KIM közleménye szerint további egyszerűsítések várhatók, különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárásokban.
Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője korábban az MTI-vel azt közölte: júliustól a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás ügyében a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el, így egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai nem változnak.
Egyszerűsödik az ügyintézés egyes szociális ügyekben
A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló kormányrendelet módosítása értelmében júliustól jobb esetben 18 napon, de egyes adatok hiányában is 30 napon belül elbírálják a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelmeket. Egyszerűbbé válik a gyed kérelmezése is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken azt közölte: júliustól több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások, így már az idén több száz, örökbefogadást kezdeményező család számára válik könnyebbé az ügyintézés. Ezen túlmenően a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadásra és vér szerinti testvérekre vonatkozó kérdésekre, "erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse".
Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. Mindemellett a felbontott örökbefogadás után a gyermek újabb örökbefogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet. A KIM közleménye szerint további egyszerűsítések várhatók, különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárásokban.
(MTI-fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése