"A chipsadó két célt szolgál. Egyrészt, hogy küldjön egy erős
népegészségügyi üzenetet, hogy mit nem szabad fogyasztani. A másik cél,
hogy ha valamilyen termékhez egészségtani hatások kötődnek, akkor
azoknak a fogyasztói járuljanak hozzá a költségekhez, tehát ez egy
forrásteremtési mechanizmus is" - magyarázta a népegészségügyi termékadó
tavaly szeptemberi bevezetésének okát az egészségügyért felelős
államtitkár, aki elárulta: dolgoznak azon, hogy bővítsék az érintett
termékek körét.
"A jelenlegi termékek közül csak azokat bolygatnánk, ahol egy ügyes
termékszerkezet váltással kitrükközték magukat az adó hatálya alól,
ilyenek az energiaitalok. Az egyik összetevőt úgy változtatták meg, hogy
kikerüljenek az adó hatálya alól. Megyünk utána" - fejtette ki az
államtitkár, aki azt is elárulta, hogy rövidesen nyilvánosságra kerül az
új termékek köre, amelyekkel kibővítenék a chipsadót. "Próbálunk olyan,
egészségteherrel járó termékeket bevonni a körbe, ahol a termék
fogyasztása és a betegség kialakulása közötti kapcsolat egyértelmű" -
nyilatkozta.
A kormány az idei költségvetésben 20 milliárd forintos bevételt remél a népegészségügyi termékadóból. Május végéig 7,4 milliárd forint folyt be chipsadóból.
Szócska Miklós beszélt arról is, hogy az idei egészségügyi béremelésre elkülönített 28 milliárd forintos tételt részben a népegészségügyi termékadóból, részben az átalakításokból származó megtakarításokból fedezik.
Átalakuló egészségügy
A július elsejétől átalakuló egészségügyi rendszerről szólva az államtitkár azt mondta, hogy a szereplők elkezdték tanulni az új rendszert. Elmondása szerint a kormány számos biztosítékot rakott a rendszerbe, hogy ellátási zavar semmiképp se jelentkezzen.
A magyar egészségügyben vasárnap életbe lépett az új ellátási rend. Ebben az - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) korábbi közlése szerint - oly módon határozták meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy az országban ne legyen lefedetlen térség. A betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe irányítják őket.
A kormány az idei költségvetésben 20 milliárd forintos bevételt remél a népegészségügyi termékadóból. Május végéig 7,4 milliárd forint folyt be chipsadóból.
Szócska Miklós beszélt arról is, hogy az idei egészségügyi béremelésre elkülönített 28 milliárd forintos tételt részben a népegészségügyi termékadóból, részben az átalakításokból származó megtakarításokból fedezik.
Átalakuló egészségügy
A július elsejétől átalakuló egészségügyi rendszerről szólva az államtitkár azt mondta, hogy a szereplők elkezdték tanulni az új rendszert. Elmondása szerint a kormány számos biztosítékot rakott a rendszerbe, hogy ellátási zavar semmiképp se jelentkezzen.
A magyar egészségügyben vasárnap életbe lépett az új ellátási rend. Ebben az - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) korábbi közlése szerint - oly módon határozták meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy az országban ne legyen lefedetlen térség. A betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe irányítják őket.
Az aktív vezetők esetében érvényes a 62 éves korhatár
Az egészségügyi ágazatban az aktív vezetők esetében érvényesíthető a 62 éves korhatár, a mostani igazgatói kinevezések is eddig szólnak - mondta Szócska Miklós.
Az elmúlt napokban több sajtóorgánum is írt a meghirdetett kórházvezetői posztokról, előbb az általuk vélt eredményt közölték, de azt az egészségügyi államtitkárság cáfolta. A Magyar Nemzet szerdán arról írt, hogy a kormány határozott szándéka, miszerint nyugdíjba küldi a 62 évesnél idősebb kórházigazgatókat is, átírhatja a fekvőbeteg-ellátók vezetői posztjaira kiírt pályázatok elbírálását.
Az egészségügyi államtitkárság szerdán közölte: döntöttek a fekvőbeteg-intézmények élére kiírt pályázatokról, ebből a listából kitűnik, hogy több 62 évnél idősebb pályázó nem nyerte el a posztot.
Szócska Miklós elmondta: több szempont volt, amelyeket figyelembe kellett venniük, amikor a végső döntés megszületett. Ennek eredményeképp most "úgy értékelik, hogy a 62 éves korhatár az aktív vezetők esetében érvényesíthető korhatár. Így a mostani igazgatói kinevezések is 62 éves korukig szólnak" - tette hozzá.
Az államtitkár emellett viszont kijelentette: ez a kérdés a teljes magyar közszolgálat esetében még egyeztetés alatt áll.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június közepén, a 2013-as költségvetésről tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy közszférában dolgozó 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezerrel csökken a közszférában alkalmazottak száma, és ebből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik.
Szócska Miklós azóta többször is hangsúlyozta: "nem megvalósítható", hogy minden, 62 évnél idősebb egészségügyi dolgozót kötelezően nyugdíjba küldjenek, ezért kiáll annak érdekében, hogy az egészségügyi ágazatot ne érintse a kötelező nyugdíjaztatás.
Az egészségügyi államtitkárság szerdán közleményében tudatta: az állami fenntartásba került egészségügyi intézmények intézményvezetői álláshelyeire a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) március 30-án írt ki pályázatot. A pályázati időszak lezárult, döntöttek a fekvőbeteg-intézmények élére kiírt pályázatokról. A lista szerint a 35 fekvőbeteg-intézmény vezetői posztjára kiírt pályázat közül 11 eljárás eredménytelenül zárult.
Az egészségügyi ágazatban az aktív vezetők esetében érvényesíthető a 62 éves korhatár, a mostani igazgatói kinevezések is eddig szólnak - mondta Szócska Miklós.
Az elmúlt napokban több sajtóorgánum is írt a meghirdetett kórházvezetői posztokról, előbb az általuk vélt eredményt közölték, de azt az egészségügyi államtitkárság cáfolta. A Magyar Nemzet szerdán arról írt, hogy a kormány határozott szándéka, miszerint nyugdíjba küldi a 62 évesnél idősebb kórházigazgatókat is, átírhatja a fekvőbeteg-ellátók vezetői posztjaira kiírt pályázatok elbírálását.
Az egészségügyi államtitkárság szerdán közölte: döntöttek a fekvőbeteg-intézmények élére kiírt pályázatokról, ebből a listából kitűnik, hogy több 62 évnél idősebb pályázó nem nyerte el a posztot.
Szócska Miklós elmondta: több szempont volt, amelyeket figyelembe kellett venniük, amikor a végső döntés megszületett. Ennek eredményeképp most "úgy értékelik, hogy a 62 éves korhatár az aktív vezetők esetében érvényesíthető korhatár. Így a mostani igazgatói kinevezések is 62 éves korukig szólnak" - tette hozzá.
Az államtitkár emellett viszont kijelentette: ez a kérdés a teljes magyar közszolgálat esetében még egyeztetés alatt áll.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június közepén, a 2013-as költségvetésről tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy közszférában dolgozó 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezerrel csökken a közszférában alkalmazottak száma, és ebből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik.
Szócska Miklós azóta többször is hangsúlyozta: "nem megvalósítható", hogy minden, 62 évnél idősebb egészségügyi dolgozót kötelezően nyugdíjba küldjenek, ezért kiáll annak érdekében, hogy az egészségügyi ágazatot ne érintse a kötelező nyugdíjaztatás.
Az egészségügyi államtitkárság szerdán közleményében tudatta: az állami fenntartásba került egészségügyi intézmények intézményvezetői álláshelyeire a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) március 30-án írt ki pályázatot. A pályázati időszak lezárult, döntöttek a fekvőbeteg-intézmények élére kiírt pályázatokról. A lista szerint a 35 fekvőbeteg-intézmény vezetői posztjára kiírt pályázat közül 11 eljárás eredménytelenül zárult.
(inforadio.hu-MTI-fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése