Kísérteties hasonlóság

Szentmihályi  Szabó Péter: A kétmilliós bírság jogszerűségét nyilván vitatni fogják, bár egy jó utcai pártrendezvény ennél biztosan többe kerül, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az önálló mondanivalóval és programmal alig rendelkező LMP máris kísértetiesen hasonlít a parlamentből 2010-ben kiesett két pártra, az SZDSZ-re és az MDF-re. A médiaszereplés szorgalmazása önmagában nem kelt bizalmat, sőt ellentétes hatást válthat ki, elég, ha bizonyos szocialista arcokra gondolunk, akik naponta feltűntek a megboldogult Nap-keltében, hogy felidegesítsék a közönséget. Nem azt kellene bebizonyítani, hogy lehet más a politika, hanem azt, hogy sokkal jobb is lehetne. Nem valószínű, hogy az LMP-nek ez sikerül, még akkor sem, ha a Parlamentben láncolják magukat össze ősszel. Hiszen úgyis összenő, ami összetartozik.

(Magyar Hírlap, 2012. július 13.)

Kísérteties hasonlóság

Szentmihályi  Szabó Péter: A kétmilliós bírság jogszerűségét nyilván vitatni fogják, bár egy jó utcai pártrendezvény ennél biztosan többe kerül, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az önálló mondanivalóval és programmal alig rendelkező LMP máris kísértetiesen hasonlít a parlamentből 2010-ben kiesett két pártra, az SZDSZ-re és az MDF-re. A médiaszereplés szorgalmazása önmagában nem kelt bizalmat, sőt ellentétes hatást válthat ki, elég, ha bizonyos szocialista arcokra gondolunk, akik naponta feltűntek a megboldogult Nap-keltében, hogy felidegesítsék a közönséget. Nem azt kellene bebizonyítani, hogy lehet más a politika, hanem azt, hogy sokkal jobb is lehetne. Nem valószínű, hogy az LMP-nek ez sikerül, még akkor sem, ha a Parlamentben láncolják magukat össze ősszel. Hiszen úgyis összenő, ami összetartozik.

(Magyar Hírlap, 2012. július 13.)

Változhatnak az öröklés és az örökbefogadás szabályai

A túlélő házastárs megváltozott öröklésjogi státusza egy régi igazságtalanságot próbál meg orvosolni. A Ptk. előkészítését felügyelő miniszteri biztos szerint az Országgyűlés ősszel elfogadhatja a törvényt, amely egy év múlva léphet hatályba.

Alapos és sokrétű egyeztetés, Magyarországon soha nem látott szakmai konszenzus előzte meg az új polgári törvénykönyv megszületését – mondta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Székely László, a Ptk. előkészítését felügyelő miniszteri biztos. Ez lesz az első olyan Ptk., amely demokratikus környezetben született, így valóban kedvezhet a magánjog intézményének – hangsúlyozta a szakember. A kódex több mint 1500 paragrafusból áll, amely lebontva több tízezer normát, „fogaskereket” tartalmaz, a normaanyag 65-70 százaléka változatlan, a maradék pedig az elmúlt évtizedek kikristályosult joggyakorlatára építve került be, emelkedett normaszintre – sorolta a miniszteri biztos, aki úgy számol, hogy a törvényt novemberig fogadhatja el a parlament, és az egy év múlva léphet hatályba, azaz a szakmának egy év felkészülés ideje van.

Székely a mindennapi ember számára legkézelfoghatóbbnak, legérzékelhetőbbnek az örökbefogadás, az öröklés szabályainak változását mondta. Az újdonságok közül kiemelte a túlélő házastárs megváltozott öröklésjogi státuszát, ami egy régi igazságtalanságot próbál meg orvosolni. Most a leszármazókkal, az örökhagyó gyermekeivel együtt öröklő özvegy haláláig vagy újabb házasságáig az egész hagyatékra nézve haszonélvezeti jogot kap, ami a gyakorlatban erősebb a tulajdoni jognál, miközben ma már az is gyakran előfordul, hogy az özvegy fiatalabb, mint a gyermekek, így hozzáférhetetlenné teszi az örökséget a számukra. Ezt a problémát az új kódex úgy próbálja orvosolni, hogy az özvegy haszonélvezeti joga csak az általa használ lakásra és a felszerelési tárgyakra vonatkozik, egyébként egy gyermekrészt örököl, és a gyermekek is kapnak a vagyonból.

(hirado.hu-fidesz.hu)

Orbán: Megszorítás helyett inkább újraszerveztük az országot + videó

A miniszterelnök szerint Magyarország megnyerte a válságkezelésről szóló, másfél évig tartó brüsszeli vitát, így a kormány a nyugdíjakat a jövőben is meg tudja védeni, béreket emelhet, és szociális adócsökkentéseket hajthat végre. Orbán Viktor ezt a Facebook-oldalán pénteken közzétett videoüzenetében mondta, amelyben egyúttal ismét kérte az embereket, küldjék vissza a nemzeti konzultáció kitöltött kérdőívét.

 Lezárult egy nagyon fontos vita, amely Magyarország és az Európai Unió között zajlott - jelentette ki a parlamenti dolgozószobájában rögzített, az elmúlt két évről és a gazdasági konzultációról szóló üzenetében a miniszterelnök, aki felidézte: az eurózóna komoly válsággal küzd, minden ország keresi a válságkezelés megfelelő módját, sok helyen nyugdíjat és béreket csökkentenek, megszorításokat hajtanak végre. Magyarország azonban más utat jár - folytatta -, "mi a nyugdíjakat megvédtük, a béreket nem csökkentettük, hanem emeltük, és megszorítás helyett inkább újraszerveztük az országot".

 


Orbán Viktor videóüzenete

Brüsszel azonban hosszú ideig kifogásolta ezt, "nem tetszett neki a bankadó, nem tetszett, hogy a nemzetközi cégeket is bevontuk a méltányos közteherviselés rendszerébe, nem örültek annak, hogy a devizahiteleseket rendhagyó intézkedésekkel megpróbáltuk kimenteni a bajból, és végül úgy gondolták, hogy a középosztályt adócsökkentésekkel erősíteni válság idején nem ésszerű dolog" - sorolta Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy bár hosszú volt a vita, de végül mindegyik kérdésben sikerült megvédeni a magyar álláspontot, és "Brüsszel minden, Magyarország számára kirótt büntetést, fenyegetést, megtorlási kísérletet, lebeszélést abbahagyott, visszavont, felhagyott ezzel". A kormányfő ennek alapján kijelentette: Magyarország megnyerte a válságkezelésről szóló másfél éves, brüsszeli vitát.

"Örülök annak, hogy így történt, és jó esélyt kaptunk arra, hogy a nyugdíjakat a jövőben is megvédjük, a béreket ne csökkentsük, hanem emeljük, a minimálbért is emelni tudjuk, sőt szociális adócsökkentéseket és munkahelyvédelmi akcióterveket hajthatunk végre" - mondta.

A videoüzenetben Orbán Viktor szólt az új nemzeti konzultációról is, és arra kérte az embereket, töltsék ki és küldjék vissza a kérdőíveket, mert azzal sokat segítenek az országnak, a kormánynak és személy szerint neki is. Könnyebb ugyanis meghozni és megvédeni a döntéseket, ha az ember tudja, hogy azok mögött ott áll a többség - tette hozzá. Az állampolgárok augusztus 20-ig küldhetik vissza a tizenhat, elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdést tartalmazó új nemzeti konzultáció kérdőíveit.

(MTI - fidesz.hu)

Gyurcsányék hibája miatt fizethet ismét a kormány

A Gyurcsány-korszak újabb terhes öröksége az Európai Bíróság minapi elutasító határozatából fakadó visszafizetési kötelezettség a Schengeni Támogatás felhasználásával kapcsolatosan - közölte a Kormányszóvivői Iroda pénteken.

Mint írják: a korábbiakhoz hasonlóan – mint például a tűzoltók elmaradt pótléka, az ÁFA - visszatartás, a kórházak adósságállománya – ez megint az előző kormány felelőtlen politikájának hagyatéka, amelyet a jelenlegi kabinetnek kell megoldania. Emlékeztetnek arra is, hogy már 2007-ben botrányt kavart a Gyurcsány-kormány azzal, hogy a Schengeni Támogatásból határellenőrzési eszközök helyett vízágyúkat vett. Közlésük szerint időközben az is kiderült, a szocialisták számos más esetben sem az uniós céloknak megfelelően használták fel az EU-s támogatást, ezért a hibáik miatt megint másoknak kell fizetniük. (MTI - fidesz.hu)

Nyikto nye atszsusztvujet?

Szalontay Mihály: Magyarként a génjeinkben hordozzuk a történelmi Magyarországot, soha nem fogunk egy külföldi közömbösségével nézelődni Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján vagy a Vajdaságban.

(Magyar Hírlap, 2012. július 14.)

Láncok és bilincsek

Forró Péter: Már az emlékezetes LMP-s, Parlament előtti leláncolási akciónál is – amelyre rutinosan rátelepedett Gyurcsány és csapata – látszott, hamarosan lesz igény jó minőségű vasárura, és ezt a sejtést a mostani közgépes akció csak megerősítette. Az önláncraverés birtokháborítás miatt ugyan fejenként százezerbe került a lehet másos képviselőknek, de bőven megérte, ha arra gondolunk, milyen szép publicitást kapott az eset. Még Vágó Gábor is bent volt a televízióban, akit végre nem arról faggattak, hogy miért is volt penetráns kudarc pártja népszavazási akciója, hanem arról érdeklődtek tőle, áthallatszott-e a demokrácia jajkiáltása a láncok csörgésén. Szóval a sikerre való tekintettel jó piacra számíthatna egy ilyen manufaktúra, amely hamarosan akár termékbővítésen is gondolkodhatna.

(Magyar Hírlap, 2012. július 14.)

Rabruha és mundér

Haraszti Gyula: Az állampolgárok vélhetően inkább azon gondolkodnak majd el, hogy miközben ők adósságcsapdába kerültek Juhászék országlása alatt, hogy lakást vásárolhassanak néhány tíz millió forintért, másoknak ezért luxuslakás dukált, mert a szekrényükben ott pihent a molyrágta mundér. Nem fognak könnyet ejteni, ha Juhászra és Fapálra rabruha kerül.

(Magyar Nemzet, 2012. július 14.)

Összefüggő lesz a Velencei-tó és a Bakony közötti kerékpárút-hálózat

Összefüggővé válik a Velencei-tó és a Bakony közötti kerékpárút-hálózat, miután elkezdődött a még hiányzó, Székesfehérvárt Iszkaszentgyörggyel összekötő szakasz építése.

Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere elmondta, nemcsak a turisták, hanem a munkába igyekvők szempontjából is fontos a fejlesztés. Jelezte, elkészült a belvárosi kerékpárút-hálózat fejlesztési terve. Úgy vélte, amennyiben a Budapestet a Balatonnal összekötő kerékpárút is megvalósul, akkor a város "közép-európai méretekben mérve az élmezőnyben lesz bicikliutak tekintetében".
   
Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy független polgármestere kiemelte, a korábban megépült, településről kivezető kerékpárút sokáig a "semmibe vitt". Annak építésekor kötelezték őket a hiányszó szakasz megtervezésére, amely most valósul meg.
   
A projekt két részből áll: az egyik helyszínen, a 8202-es számú közút mellett önálló vonalvezetésű kerékpárút épül, míg a másik szakasz Székesfehérvár belterületén valósul meg, nagyobb részben önálló nyomvonalú kerékpárútként. A beruházás összköltsége 169 millió forint, amelyhez a két település mintegy 144 millió forintot nyert uniós pályázaton.
   
A fejlesztés eredményeként 3,4 kilométer kerékpárút épül meg szeptemberig, a létrejövő kerékpárút-hálózat hossza 37 kilométer.

(MTI-fidesz.hu)

Varga: Magyarország tudja magát finanszírozni biztonságosan

Egyelőre nem kommentálja a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitel-megállapodásról tárgyalna. Varga Mihály azt mondta, megvárja, hogy hivatalosan is tájékoztassák. 

Továbbra is alapvetően elővigyázatossági jellegű hitel-megállapodásról egyeztetne az IMF-fel a magyar kormány - közölte a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Varga Mihály az InfoRádióban a Nemzetközi Valutatalap illetékesének készenléti megállapodásra vonatkozó kijelentéséről azt mondta: megvárja, hogy erről hivatalosan is tájékoztassák.

Magyarország tudja magát finanszírozni biztonságosan, vagyis az a hitel lenne előnyös, amely a kockázatokat csökkenti, de nem jár azzal, hogy a lehívás megtörténjen - fejtette ki.

A tárca nélküli miniszter megismételte: jövő kedden érkezik Budapestre az IMF és az Európai Unió küldöttsége és továbbra is úgy vélte, hogy őszre megállapodást köthetnek.

Varga Mihály szerint a tárgyalásokon várhatóan az IMF felveti majd az egykulcsos adó kérdését is, de azt kérik majd a szervezettől, hogy várja meg, 2013-ban, egy teljes esztendő után ez az adórendszer mit tud teljesíteni. Annak látná esélyét, hogy 2013 első féléve után az addigi tapasztalatokat mérlegelve foglalkozzanak ezzel a kérdéssel - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy az IMF-tárgyalásokon a kormány nem enged az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdésében.

Varga Mihály beszélt arról is, a tárgyalások elején azt tartja fontosnak, hogy Magyarország, a Valutaalap és az Európai Unió közös nevezőre tudjon jutni abban, hogy mit gondol a jövőről, és az eddig megtett magyar intézkedések hatásáról.

(inforadio.hu)

"A Fidesz elismert az európai jobbközép pártcsaládban"

Vasárnap kezdődik Sopronban az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének éves kongresszusa, melynek házigazdája a Fidesz ifjúsági tagozata, s a fő témák között lesz az európai gazdasági válság és a schengeni övezet jövője.

Veress Áron, a Fidesz ifjúsági tagozatának elnöke szombaton az MTI-nek elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy a több napos rendezvényt a német CDU párt alapítványával, a Konrad Adenauer Alapítvánnyal közösen szervezhették meg. Hozzátette: "ez is bizonyítja, hogy a Fidesz és annak ifjúsági tagozata is elismert az európai jobbközép pártcsaládban, s megbíznak bennük".     A Fidesz ifjúsági tagozata jelölte ki a tanácskozás fő témáit is. Veress Áron ezekkel kapcsolatban azt mondta: a tagozat támogatja Magyarország szomszédjainak, így Horvátországnak az Európai Unióhoz, a schengeni övezethez való csatlakozását. Továbbá támogatják a vízumliberalizációt, amely megkönnyíti a volt szovjet tagköztársaságok, például Ukrajna és Grúzia vízumhoz jutását, az "európai gazdasági vérkeringésben" való erősebb részvételét.     Továbbá úgy vélik, hogy a schengeni övezet bővítésével a piacok is kinyílnak, ez pedig erősíti a versenyt, a gazdasági szereplőket jobb teljesítményre sarkallja, amely hozzájárul ahhoz, hogy versenyképes maradhasson Európa, és ezen belül Magyarország is - tette hozzá.     A hivatalos témák mellett Sopronban, a páneurópai piknik helyszínén megemlékezéseket is tartanak majd.     A csütörtökig tartó kongresszuson felszólal többek között Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, Szájer József, az Európai Parlament képviselője és Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi vezetője, továbbá Michael Stübgen, a német Bundestag képviselője.     A rendezvény keretében az Európai Néppárt ifjúsági szervezete kedden és szerdán tartja tisztújítását. A kongresszus végén pedig egy olyan nyilatkozatot is elfogadnak, amelyben "felvilágosítják az európai közvéleményt a magyarországi sikerekről" - közölte Veress Áron. (MTI-fidesz.hu)

Répássy: Bűn nem marad büntetlenül

Nem okoz gondot a jogalkalmazásban a jogos védelem büntető törvénykönyvbe foglalt lehetőségének kiterjesztése - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, aki hangsúlyozta: tudatos döntés, hogy a támadásból fakadó következményeket az elkövetőnek vállalnia kell.

 A közvéleményben felmerülő lehetséges esetek nagyon extrémek, a tipikus elkövetési szituációkban nem fog gondot okozni a szabályozás; száz esetből egyszer vezethet az eljárás olyan eredményre, ami nem volt a törvényalkotó célja - reagált a lap szombati számában megjelent interjúban arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy ingoványos talajra viszik a jogalkalmazókat a jogos védelem értelmezésében.
   
A büntethetőségi korhatár leszállítását is teljesen indokoltnak látja bizonyos esetekben. A tizenkét-tizennégy év közötti elkövetők által megvalósított bűncselekmények áldozatai is elsősorban gyermekek. Évente három-négyezer bűncselekményt követnek el tizennégy év alattiak, ebből nagyjából száz erőszakos és egy élet elleni bűncselekmény - ismertette.
   
Ezek a számok elég komolyak ahhoz, hogy a büntetőjog reagáljon rájuk - jelentette ki, hozzátéve: amikor úgy döntöttek, hogy támogatják ezt az elképzelést, az a felismerés vezette őket, hogy "bűn nem maradhat büntetlenül". De az új Btk. alapján nem lehet börtönbe küldeni egy tizennégy év alatti elkövetőt, legfeljebb négy évig tartó javítóintézeti nevelést írhatnak elő számára. Nem hiszem, hogy egy emberölés esetében ez aránytalanul eltúlzott szankció lenne - vélekedett.
   
Az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatos Velencei bizottsági kritikákról azt mondta: sikerült egészséges kompromisszumot kötni a testülettel. 
   
Az ír gázoló ügyéről szólva az államtitkár kijelentette: az, hogy az ír legfelsőbb bíróság egy "belső jogi feltételre hivatkozva" akadályozta meg a kiadatást, uniós jogot sért.
   
A második fél év legfontosabb feladataként a polgári törvénykönyv parlamenti menedzselését és elfogadását nevezte meg a politikus.

(MTI-fidesz.hu)

Czomba: Erőn felüli feladatot vállalt és teljesít a kormány

Munkahelyteremtő beruházáshoz nyert támogatást az üdítőital-gyártással foglalkozó  Fogatos-Drink Kft., a kisvállalkozás támogatási szerződését kedden írták alá Izsákon, ahol jelen volt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is.

Czomba Sándor ismertette, hogy a szaktárca az idén a múlt évi forrás dupláját fordítja mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására. Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból rendelkezésre álló 10 milliárd forintos keretre országosan 750 pályázatot nyújtottak be, összességében 10,3 milliárd forintos támogatási igénnyel. Bács-Kiskun a legsikeresebben pályázó megyék egyike - jegyzete meg. Az államtitkár a közelmúltban meghirdetett munkahelyvédelmi program kapcsán hangsúlyozta: erőn felüli feladatot vállalt és teljesít azzal a kormány, hogy egy válságtól sújtott időszakban 300 milliárd forinttal támogatja a munkahelyteremtést és a meglévők megőrzését.
  
Zombor Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója az eseményen elmondta: az izsákihoz hasonlóan fejlődő kisebb méretű vállalkozások hatékony támogatásának is köszönhető, hogy 2011 májusa óta egy év alatt közel négyezerrel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Bácsban. A megyéből az idén 65 pályázó közül 45 részesült összesen mintegy 450 millió forint munkahelyteremtő támogatásban. Ebből 253 új álláshely jön létre, míg további 437 megőrzésére nyújt lehetőséget az állami forrás. Az igénylők közül 2012-ben az üdítőital-gyártással foglalkozó izsáki Fogatos-Drink Kft. nyerte el a legmagasabb, csaknem 61 millió forintos támogatást a megyében. A technológiafejlesztésre szánt pénzből a cég 33 új dolgozó felvételével szeptember végéig több mint két és félszeresére bővíti eddigi létszámát.
  
A 2010-ben alapított, és tavaly óta működő társaság főként  szénsavas üdítőket gyárt és értékesít, 95 százalékban hazai piacra. A múlt évi termelése elérte a 10,5 millió palackot.

(MTI-fidesz.hu)

Czerván: Ösztönözni kell a termelői összefogásokat

Remek búzatermésre számít az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy miért érdemes az állattartóknak összefogniuk.

Jelenleg a csapadékhiány a legfőbb gond a mezőgazdaságban, de az őszi árpatermés jobb lett a vártnál - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol kifejtette, hogy a várt 3,7 helyett hektáronként 3,8 tonna átlagtermésre lehet számítani. Az őszi búzát vetésterülete több mint felén már betakarították, minősége pedig kiváló - hangsúlyozta Czerván György, hozzátéve, hogy az ország kenyérmag-, vetőmag- és takarmányszükséglete továbbra is biztosított, sőt, az exportból még komoly bevétele is lehet Magyarországnak. Czerván György beszélt arról is, hogy az állattartóknak össze kell fogniuk önköltségük leszorításához. Az állattartásban az önköltség jelentős részét a takarmány teszi ki, amely folyamatosan drágul, de ha a gazdák összefognak, olcsóbban tudják beszerezni - magyarázta. Nincs más választásuk. Egyedül, összefogás nélkül a gazdáknak rövid távon lehet szerencséjük, de hosszú távon ez nem pálya - fogalmazott Czerván György, aki beismerte, a termelői összefogások nem alakulnak ki egyik napról a másikra, ösztönözni kell azokat. Erre jó eszköz lehet az, hogy az unió is támogatja a termelői összefogásokat. (inforadio.hu - fidesz.hu)

A tanyaprogramra is juthat a növekvő áfabevételből

Agrárcélokra - így a tanyaprogramra és a földalapkezelő létszámbővítésére -, a fertődi Esterházy-kastély műkincseinek megvásárlására és helyreállítására, valamint a pécsi Zsolnay negyed támogatására is fedezetet biztosítana a jövő évi költségvetésben a parlament szakbizottsága az eredetileg vártnál nagyobb áfabevételből.

A költségvetési bizottság kedden nyújtotta be módosító javaslatait a 2013-as költségvetési törvényjavaslathoz, azokról és a büdzsé fő számairól csütörtökön szavaz az Országgyűlés. A testület minden többletkiadást az áfabevétel növekedéséből fedezne. Így 8,8 milliárd forinttal - 43,4 milliárdra - emelné a január 1-jével létrejövő járási kormányhivatalok támogatását. A pénz nagy részét személyi juttatásokra és a munkáltatói járulékokra fordítanák, nagyjából egymilliárdot pedig dologi kiadásokra.

A bizottság 350 millió forintot adna a fertődi Esterházy-kastély komolyzenei programjaira, valamint a kastélyban található Apolló-terem 1700-as évekből származó bútorzatának megvásárlására és helyreállítására. Az indoklás szerint a pótolhatatlan, kultúrtörténeti értékű műkincsek restaurálása és kiállítása rendkívüli jelentőségű örökségvédelmi szempontból és turisztikai vonzereje miatt is.

Emellett a költségvetési bizottság az ideivel megegyező, félmilliárd forint támogatást juttatna a pécsi Kodály Központ és a Zsolnay Kulturális Negyed üzemeltetésére, programkiadásaira. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az eredetileg tervezett 1,1 helyett 1,74 milliárd forintot kaphat jövőre, mivel az indoklás szerint 145 fős létszáma nem elég feladatainak teljesítésére. Ötszázmillió forinttal emelkedhet a tanyafejlesztési program támogatása is, így csaknem kétmilliárd lehet 2013-ban.

A tavalyi összeg dupláját, kétmilliárd forintot adna a költségvetési bizottság az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás megrendezésére. Emellett a kormány javaslatában e célra elkülönített 15,7 millió helyett ötvenmillióval több juthat a határon túli magyar gazdaszervezetek segítésére. Szintén növekedhet, méghozzá 338 millió forinttal a Nemzeti Együttműködési Alap költségvetési támogatása, amit a civil szféra munkahelyteremtő és -megtartó képességének javítására fordíthatnak.

A bizottság 35 millió forintot juttatna az erdei kisvasutak üzemeltetésének támogatására - ezt korábban Harrach Péter KDNP-frakcióvezető kérte -, illetve a fideszes Tapolczai Gergelynek, a parlament egyetlen siket képviselőjének javaslatával megegyezően 46 millió forinttal növelné a siketek, az értelmi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, a vakok és az autisták szervezeteinek támogatását. Most azért a költségvetési bizottság nyújtotta be ezeket a módosító javaslatokat, hogy fedezetük - a kormánypárti képviselők által korábban megjelölt források helyett - egyaránt az áfabevétel legyen.

Ugyancsak a forgalmi adóból finanszírozhatják a szúnyogirtást a kiemelt turisztikai övezetekben, erre további 150 millió forintot különítene el a testület, valamint ez lehet a forrása a Ferihegyi út meghosszabbításának is, amelyre előzőleg a fideszes Tilki Attila és Riz Levente indítványozott 670 millió forintot. Szintén az áfabevétel növelése biztosíthat újabb egymilliárd forintot a még aszfaltozatlan budapesti földutak burkolására, amire így összesen másfél milliárd juthat.

Egy további bizottsági javaslat a Magyar Export-Import Bank Zrt. forrásbevonási lehetőségét növelné, megengedve, hogy az Eximbank által elfogadott betétek és felvett hitelek, kölcsönök, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya a jövő év végén 320 milliárd helyett 1200 milliárd forint legyen.

(MTI - fidesz.hu)

A novemberi nyugdíjemelés az inflációs mutatóktól függ

A novemberi nyugdíjemelés a várhatóan az ősz elején megismerhető inflációs mutatóktól függ - erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális államtitkársága kedden tájékoztatta az MTI-t, jelezve: a novemberi emelés előkészítése a kormány második féléves munkatervében szerepel.

A Napi Gazdaság kedden azt írta, hogy a tervezettnél magasabb infláció miatt az idén is lesz rendkívüli nyugdíjemelés. Az erről szóló előterjesztést a kormány szeptemberben már elfogadhatja, így a törvény szerint a kifizetés novemberben megtörténhet. Nem nagy emelésről van szó, hisz 1,1 százalékpont körüli kiegészítő nyugdíjemelés történhet, de - mint írták - ez is negyede az év eleji 4,2 százalékos emelésnek.

A szociális államtitkárság erre reagálva az MTI megkeresésére azt közölte: a novemberi nyugdíjemelés előkészítése a kormány második féléves munkatervében szerepel feladatként. A januári nyugdíjemelést a költségvetési törvényben a tárgyévre tervezett infláció mértékével azonos mértékben kell végrehajtani. A novemberi emelés pedig attól függ, hogy az infláció tervezett és az év végéig várható mértéke között van-e eltérés, és ha van, az milyen mértékű.

Hozzátették, ez utóbbi viszont jelenleg még nem tudható. Ugyanis az év első nyolc hónapjának (januártól augusztusig) tényadatai alapján állapítják meg, hogy év végéig várhatóan mekkora lesz a fogyasztói árnövekedés. Ezeket az adatokat viszont csak szeptemberben teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

A közlemény szerint a tervezett mértéket összehasonlítják a várható mértékkel. Ha a kettő között legalább 1 százalék az eltérés, vagyis januártól legalább 1 százalékkal magasabb nyugdíjemelés járt volna, akkor novemberben a nyugdíjakat a különbséggel azonos mértékkel fel kell emelni, és az év első 10 hónapjára (januártól októberig) visszamenőlegesen, egy összegben kell kifizetni a különbözetet. Ha 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor novemberben a januártól decemberig járó különbözetet szintén egy összegben kell kifizetni, vagyis a teljes évi, 12 havi különbözetet kapják meg a nyugdíjasok.

A következő évi januári nyugdíjemeléskor pedig először a novemberben kifizetett összeg egytizenketted részével fel kell emelni a nyugdíjakat, hogy a novemberi emelés beépüljön a nyugdíj összegébe, majd az így felemelt összeget alapul véve történik meg a januári emelés - írta az államtitkárság.

A kormány tavaly novemberben egy összegben, 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat. Akkori közleményében a Miniszterelnökség azt közölte: a kormány a nyugdíjas-társadalomnak tett ígéretét betartva 2012-ben is folytatja a nyugdíjak emelését. A 2012. január 1-jétől folyósított nyugdíjak 4,7 százalékkal emelkedtek meg, így havonta átlagosan 4400 forinttal kaphat többet mintegy másfél millió öregségi nyugdíjas.

(MTI - fidesz.hu)

"Vannak olyan kérdések, amelyekhez nem lehet hozzányúlni"

Az eurózóna megmentése nélkül az Európai Unió megmentése sem lehetséges - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter szerdán az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A tárcavezető a műsorban azt mondta, az euróövezet válságának megoldásához szükséges konkrét cselekvési tervet elfogadták az Európai Tanács legutóbbi csúcstalálkozóján, már csak az kell, hogy mindenki azonosan értelmezze, és valóban megvalósuljanak a tervben foglalt azonnali, illetve közép- és hosszú távú lépések.

Kifejtette, az unióban a tagállamok csak a szuverenitásból fakadó jogaik egy részét adják át a közösségnek, maga a szuverenitás mindig az országoknál marad. Nem vitás, hogy ha meg akarják oldani a jelenlegi válságot, "akkor bizonyos területeken most határozottan előre kell lépni", és "ebben mindenki egyetért", erre az eurózóna megmentéséhez mindenképpen szükség van - hangsúlyozta.

Martonyi János szerint ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyekhez "nem lehet hozzányúlni", mert azt az országok polgárai nem fogadnák el, így mindig lesz egy "sajátos nemzeti identitás", amelyet nem lehet és nem is szabad a "közösbe tenni". A külügyminiszter arról is beszélt, kedvezőtlen lenne, ha többszintű Európa jönne létre a jelenlegi, "még egységes" unió helyett. Fontos cél, hogy ne legyenek törésvonalak, és ha mégis megjelennek, ne intézményesüljenek - hangoztatta.

Kiemelte, ha azonban ez bekövetkezne, Magyarországnak "Európa szívéhez" kell tartoznia, hiszen mindig is oda tartozott. Úgy vélte, minél jobban kettészakad Európa, annál inkább erősödne a kettős mérce a tagállamok megítélésénél, és azért kell küzdeni, hogy a mérce egységes legyen.

(MTI - fidesz.hu)

A 2013-as büdzsé fő számairól is szavaz a Ház a nyári szünet előtt

A jövő évi költségvetés fő számainak elfogadásával érhet véget jövő héten az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszaka. A Ház hétfőn és csütörtökön külön ülésnapokat tart, ezeken összesen huszonhét előterjesztést fogadhatnak el a képviselők, az elsők között például a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetését, míg a hét második felében a 2013-as büdzsé fő számait.

 

 

A hétfői ülés a megszokott időpontban, 13 órakor kezdődik, ám a napirend előtti felszólalások után rendhagyó módon nem lesznek interpellációk, azonnali kérdések és kérdések, azokat a házelnök javaslatára ugyanis csak csütörtökön mondhatják el a képviselők. A Ház napirendjén így csak határozathozatalok szerepelnek, valamint három, korábban tárgyalni kezdett javaslat részletes vitája. Több nemzetközi szerződés kihirdetése után az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítását fogadhatja el az Országgyűlés. Ezt követően a víziközmű-szolgáltatással, a szakmaközi szervezetekkel és az agrárpiaci szabályozással, továbbá a szőlőtermesztéssel és a borgazdálkodással, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal összefüggő jogszabályokon változtathat a Ház.

A pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adó bevezetéséről szóló kormányzati javaslatról is hétfőn tartanak zárószavazást. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek egy szerdán benyújtott módosító indítványa alapján a hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére nem vonatkozna majd a tranzakciós illeték, amely alól azonban mégsem mentesülnének a postai sárga csekkes készpénzbefizetések. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában közölte, a pénzügyi tranzakciós illeték biztosít költségvetési forrásokat a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéhez. A kormányfő pénteki rádióinterjújában arra is kitért, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és ez alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem lehet kivétel. A jegybank ezzel kapcsolatban korábban arra figyelmeztetett, az illeték miatt keletkezett veszteségeit a hatályos törvények alapján a magyar államnak kell majd megtérítenie a következő évben. A teher MNB-re történő kiterjeszthetőségéről az Európai Központi Banktól (EKB) kért vizsgálatot a magyar kormány.

A kabinet a 2013-as költségvetésben 283 milliárd forintos bevételt remél a jövő évben bevezetni kívánt tranzakciós illetékből. A biztosítási adó szintén 2013. január 1-jén léphet hatályba, és a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézményi különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást válthatja ki. Az egyesített összegű adónem jövő évi előirányzata 52,5 milliárd forint.

Csütörtök reggel kilenc órakor ugyancsak napirend előtti felszólalásokkal indul a nap, majd a pótolt interpellációs blokk után várhatón délután fél egykor kezdődhet az utolsó parlamenti szavazás a nyári szünet előtt. Ez alatt a parlamenti szokásoknak megfelelően kétszer szavaznak a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról, először a több mint háromszáz képviselői módosító javaslatról döntenek, majd az Országgyűlés költségvetési bizottsága visszavonul, hogy kiszámítsa, az esetleges változtatások miként érintik a fő számokat. A testület ülése alatt hat olyan indítvány záróvitáját bonyolítják le, amelyeket még az ülésnap végén szintén elfogadhat a Ház.

A jövő évi költségvetést a miniszterelnök javaslatára kezdte a hagyományos őszi, téli időpontnál jóval korábban tárgyalni az Országgyűlés. Orbán Viktor mindezt azzal indokolta, hogy így kiszámíthatóbb, stabilabb alapokon állhat az ország pénzügyi gazdálkodása. Matolcsy György június 15-én benyújtott előterjesztése alapján az államháztartás - önkormányzatok nélküli - bevétele jövőre 3,2 százalékkal növekedhet az ideihez képest. A javaslat szerint a kiadások 10.492,4 milliárd forintot tesznek ki 2013-ban, így a hiány 643,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka lehet. A nemzetgazdasági miniszter június végén jelentette be, hogy az általa írt 1,6 százalék helyett akár 2 százalékos gazdasági növekedés is elérhető jövőre a kormány munka világát érintő, tehercsökkentő csomagjának köszönhetően. A 2013-as büdzsé fő számai mellett csütörtökön megszavazhatják még a kormány Erzsébet-programról, illetve a hulladékról szóló törvényjavaslatát, de módosíthatják a tankönyvpiac rendjéről, valamint a köznevelésről és a felsőoktatásról szóló jogszabályokat, továbbá elfogadhatják azokat a változtatásokat, amelyek egységesítenék a rendészeti feladatokat ellátók tevékenységéről szóló szabályokat, és a rendőrséget is bevonnák az iskolakerülés elleni fellépésbe. A nap végén a levezető elnök feladata lesz összehívni az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülését, amelyet várhatóan szeptember 10-én tartanak.

(MTI-fidesz.hu)

Magyar Gripen is részt vesz egy angliai légi bemutatón

A magyar honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászgépe is részt vesz szombaton az angliai Fairfordban rendezett légi bemutatón - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel.

A közlemény szerint a magyar Gripent Ugrik Csaba alezredes és Tősér Péter százados mutatja be a világ legjobb vadászrepülőgépeit felvonultató eseményen.        A több százezer látogatót vonzó "airshow" kiemelkedő látványossága lesz a Royal Air Force hatvan gépéből álló égi kötelék, amely a királynőt köszönti majd. (MTI-fidesz.hu)

"Elértünk a csúcsig"

A belügyminiszter szerint lesznek személyi és szervezeti változások a rendőrségnél, de ezek nem feltétlenül állnak majd ok-okozati kapcsolatban a közelmúltban kirobbant korrupciós üggyel.

Pintér Sándor a Népszabadság szombati számában megjelent interjúban azt mondta: a várható változások többségének semmi köze a történtekhez. Lesznek rendőri vezetők, akiknek azért kell távozniuk beosztásukból, mert nem megfelelő a teljesítményük, de ilyesmire korábban is volt példa - tette hozzá.   A miniszter szerint nem maradhat meg a jelenlegi keretek között a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sem, amely megalakítása óta létszámát, feladatait és jogosítványait tekintve is jelentősen bővült, "de ez nem párosult a hatékonyság javulásával" . Úgy vélte, szükség van az NNI-re nagy horderejű, országos vagy több megyére kiterjedő bűnügyekkel foglalkozó nyomozó hatóságként, ehhez azonban nincs szükség saját bevetési egységre, figyelői és más titkosszolgálati eszközöket alkalmazó csoportokra.   A lapnak arra a kérdésére, hogy milyen magasra értek a rendőrségi korrupciós ügy szálai, azt mondta: "Elértünk a csúcsig. Addig folyt a titkos felderítés, amíg el nem értük az ügyben érintett legmagasabb szintű vezetőket is."  Pintér Sándor szerint az éveken át tartó korrupciót lehetővé tévő állapotok kialakulása "a más típusú parancsnoki irányítással is magyarázható".   Megjegyezte: nem véletlen, hogy a kormányváltáskor azonnali személycserét hajtottak végre az országos és a budapesti rendőr-főkapitányi poszton. A lap kérdésére, hogy a korábbi rendőri vezetők benne voltak-e az ügyben, azt mondta: nem tartja valószínűnek, az eddigi adataink nem erre utalnak.   A miniszter elmondta azt is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak voltak információi a korrupciós ügyben érintett rendőri vezetőkről, ám annak nincs írásos nyoma, hogy ezt megosztották volna az érintettek feletteseivel, vagy az ORFK, illetve a BRFK vezetőjével. Nyilvánvalóan ez sem maradt következmények nélkül - tette hozzá. (MTI-fidesz.hu)

"Azt várom és elvárom tőletek, hogy szeressétek a hazátokat" + képek

A honvédségi rendszer átalakításának komoly eredményei közé sorolta a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia felállítását a szaktárca vezetője szombaton a budai Várban, ahol esküt tettek a végzős altisztek. Az eseményről készült képeinket itt tekintheti meg.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a rendezvényen azt mondta: két esztendeje keményen dolgozik a honvédség minden tagja, hogy a honvédelem rendszerét megújítsák, és az első komoly eredmények lassan beérnek. Ezek közé tartozik a katonai vezetőképzés megújítása és az altiszti akadémia felállítása is - tette hozzá.

Fotók: fidesz.hu

Közlése szerint az akadémia fontos küldetése, hogy megteremtse a honvéd altiszti kar "testületi azonosságának kialakításához szükséges alapokat".
  
Hende Csaba az altisztekhez szólva úgy fogalmazott: "azt várom és elvárom tőletek, hogy szeressétek a hazátokat, szeressétek az érte szolgáló honvédséget, és szeressétek a rátok bízott honvédeket".

A helyszínen kiosztott tájékoztató szerint 182 végzőst avattak altisztté, közülük 17 nőt.
  
Az altisztek összekötő kapcsot jelentenek a tisztek és a legénységi állomány között, olyan alapegységet alkotnak, amely más állománycsoportoktól elkülönülő feladat- és hatásköri jellemzőkkel bír.

Az altiszti kar fő tevékenysége a kisalegységek közvetlen vezetésében, kiképzésében és nevelésében, továbbá a bonyolult technikai rendszerek üzemeltetésében határozható meg.

(MTI-fidesz.hu)

"A honvédelem a nemzeti értékek védelmére is kiterjed"

„Szellemi honvédelem zajlik az országban” – hangsúlyozta dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a XIV. Lovasi Napok megnyitóján, június 6-án, pénteken este, a Balaton-felvidéki Lovas községben.

Simicskó István szerint a hagyományokat, a kultúrát ápolni kell és ez a tevékenység „minősít egy közösséget”. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte: ez az esemény ilyen tekintetben példa értékű. Hozzátette: a hazát nem csak katonai értelemben kell védeni, mert a honvédelem egyben „a nemzeti értékek védelmére is kiterjed és ez mindenkinek saját felelőssége.” „A globalizált világban akár nemzeti értékek is eltűnhetnek, ezért minden olyan közösség, amelyik menti a hagyományokat, az szellemi értelemben a hazát védi. Az egész országban egyfajta szellemi honvédelem zajlik és ez helyes, mert hazánkat a megőrzött értékekre és hagyományokra lehet építeni” – mondta Simicskó István. Ferenczy Gáborné, a település polgármestere köszöntőjében kiemelte: a XIV. Lovasi Napok rendezvénysorozat programjainak összeállításakor a változatosságra törekedtek. Ebben a két napban a Balaton-felvidéki községbe látogatók megtekinthetik többek között a Hunyadi Huszár és Betyár Hagyományőrző Egyesület és a Sándor Huszárok Lovas Klubja bemutatóját is. (honvedelem.hu-fidesz.hu)

Megjelentek a képzési támogatások részletes szabályai

A Magyar Közlönyben pénteken megjelentek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészéből a kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások részletes szabályai.

 alaprésze, a támogatás formája pedig nem működési célból nyújtott, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.
  
A képzési támogatás maximális támogatási intenzitása (a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60 százaléka, speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25 százaléka, és az elszámolható költségek 80 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető: a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal; középvállalkozás esetén 10, mikro-, vagy kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal.
  
Ötven és ötszáz fő közötti munkahelyteremtést eredményező beruházás esetén legfeljebb 1 millió euró összegben nyújtható képzési támogatás, ötszáz fő fölött pedig legfeljebb 2 millió euró összegben az Európai Bizottság előzetes engedélye nélkül.
  
A fejlesztési támogatás mértéke tanulónként legfeljebb 8 ezer eurónak megfelelő forintösszeg azzal, hogy a támogatás kedvezményezettenként a 2 millió eurót nem haladhatja meg. A fejlesztési támogatás esetében a kedvezményezettnek legalább 27 százalékos saját forrással kell rendelkeznie.
  
Képzési támogatás akkor ítélhető meg, ha a kérelmezővel munkaviszonyban álló, támogatással érintett képzésben részt vevő munkavállalók tervezett létszáma nem több, mint az újonnan létesített munkahelyek, munkakörök száma, s a kérelmező a képzésben részt vevők legalább 60 százalékának – a képzés befejezését követően – munkaviszonyban és teljes munkaidőben történő foglalkoztatását legalább 12 hónapon keresztül vállalja.
  
Fejlesztési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező a tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók létszámát a létrehozandó tanműhelyben tervezett gyakorlati képzésben legalább ötven fővel növeli a támogatási kérelem benyújtását követő második iskolai tanév végéig, és ezt a létszámot legalább öt évig folyamatosan fenntartja.
  
A képzési támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, míg a fejlesztési támogatás más támogatással nem halmozható.
  
A kérelmezőnek a támogatásra vonatkozó igényét cégszerűen aláírt szándéknyilatkozatban kell bejelentenie a minisztériumhoz. A miniszter a kérelmező szándéknyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül, a támogatási célra rendelkezésre álló keret figyelembe vételével írásban állást foglal a támogatási kérelem benyújthatóságáról.
  
Ha a támogatási kérelem benyújthatóságát a miniszter visszaigazolta, a támogatási kérelmet a visszaigazolás kézhezvételétől számított egy éven belül kell benyújtani a miniszterhez. Ha a kérelmező a támogatási kérelmet nem terjeszti elő határidőn belül, azonban a támogatásra
vonatkozó igényét fenntartja, a szándéknyilatkozatot ismét be kell nyújtania. A támogatás odaítéléséről a kormány dönt, a kormánydöntést követően a támogatási kérelem nem módosítható.
  
A támogatónak és a kedvezményezettnek a kormány döntésétől számított 180 napon belül szerződést kell kötnie. A kedvezményezett által benyújtott beszámolók elfogadásáról és a teljesítés igazolásáról a támogató dönt, továbbá szükség esetén intézkedik a visszafizetési kötelezettség elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket, és ellenőrzi a támogatás felhasználásának jogszerűségét.
  
A kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatást lehívni. Ha a támogatási szerződés alapján a folyósítás több részletben történik, a támogatás utólag, teljesítés- és forrásarányosan folyósítható. Támogatási előleg a támogatási projektre nem nyújtható.
  
A képzési támogatás iránti kérelem adatai és az elszámolásban feltüntetett tényköltségek – a támogatott projekt megvalósítása során jelentkező, előre nem ismert körülményekből fakadóan –
mutathatnak eltéréseket. Ha például a képzési projekt megvalósítása során a képzésben részt vevő munkavállalók összlétszáma a támogatási kérelemben megjelölt létszámhoz viszonyítva 1.000 fő alatti munkahelyteremtés esetén nem éri el a 90 százalékot, a támogatási összeget a tervezett létszám 90 százalékához viszonyított tényleges létszám figyelembevételével arányosan csökkentik;  ha 1.000 fő feletti munkahelyteremtés esetén nem éri el a 80 százalékot, a támogatási összeget a tervezett létszám 80 százalékához viszonyított tényleges létszám figyelembevételével arányosan csökkentik.
  
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(MTI-fidesz.hu)

Közzétette második féléves munkatervét a kormány

A biztosítókat, a pénzügyi konglomerátumokat, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát szabályozó új törvényjavaslatok kerülnek a többi között a kormány elé az év második felében, a kabinet Magyar Közlönyben pénteken közzétett munkaterve alapján.

Az Orbán Viktor kormányfő által ellenjegyzett dokumentum alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) már júliusban a kabinet elé viheti a Magyar Vöröskeresztről szóló jogszabálytervezetét, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pedig az egyes közutak használatáért fizetendő díjak beszedésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet-tervezetet mutathatja be.
  
Szeptemberben a "nyugellátások és a baleseti járadék novemberi intézkedéséről" mutathatja be előterjesztését az Emmi, az NFM pedig a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszerről szóló jogszabálytervezetét ismertetheti. A Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) még ebben a hónapban beszámolhat a kormánynak a dohányboltokban forgalomba hozható termékekről, valamint a dohánytermékek kiskereskedelmével közvetlenül összefüggő szolgáltatásokról szóló kormányrendelet tervezetéről, míg a Vidékfejlesztési Minisztérium a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításának és nyilvántartásának rendjéről szóló kormányrendelet-javaslatát terjesztheti elő.
  
A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatot a Belügyminisztérium ismertetheti októberben, és ekkor számolhat be a választási eljárásról szóló törvény tervezett módosításáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is. Az NGM ugyancsak októberben terjesztheti a kormány elé a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot, valamint a gazdaságbiztonsági törvénynek nevezett jogszabály tervezetét.
  
A kabinet novemberben a pénzügyi konglomerátumokról és a felnőttképzésről szóló törvényjavaslatokat tárgyalhatja, mindkét előterjesztésért a gazdasági tárca a felelős.
  
Decemberben egyebek mellett a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása kerül napirendre, de a Vidékfejlesztési Minisztérium bemutathatja javaslatait a mosószerekben és a mosogatószerekben használt foszforvegyületek korlátozásáról szóló kormányrendelethez.

(MTI-fidesz.hu)

Rogán: A kormány kész megvédeni az érveit + videó

ogilag nem lehet megtámadni semmilyen fórumon a tranzakciós adót, melynek bevételei részben fedezetül szolgálnak a munkahelyvédelmi akciótervhez – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Rájátszás című műsorában.

Nem sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, hogy a kereskedelmi bankok mellett a jegybanknak is fizetnie kell tranzakciós illetéket  – jelentette ki a műsorban Rogán Antal.

 
Rogán Antal a Hírtv Rájátszás című műsorában

Kiemelte, hogy amennyiben szóba kerülne az IMF-tárgyalások során, meg tudják védeni álláspontjukat, hiszen jogilag be vannak biztosítva. Megemlítette, hogy a bankadót is minden fórumon meg tudták védeni. A Fidesz frakcióvezetője párhuzamot vonva a két adónem közt azt nyilatkozta, a tranzakciós adót is az elsők között kívánja bevezetni Európában a magyar kormány.

Rogán kiemelte, hogy alapjában véve a tranzakciós illetékből kívánják finanszírozni a miniszterelnök által bejelentett munkahelyvédelmi akciótervet. Hozzátette, hogy a fennmaradó források költségvetésből való előteremtésére „van kész elképzelésünk”. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány volt egyedül képes tartani a hiánycélt az elmúlt időszakban.

Felpörgetik a gazdaságot

A munkahelyteremtés mellett a gazdaság felpörgetését alapvetően uniós forrásokból kívánják megoldani. Ezért hoztak létre egy 50 milliárd forintos önerőalapot az önkormányzatok számára, hogy ezáltal hozzá tudjanak férni az EU-s forrásokhoz. Emellett a kormány 30 százalékos előleget fizet ki az uniós projekteknél, mely a legmagasabb a kontinensen - ismertette a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette, hogy mindezt egy új döntéshozatali struktúra gyorsítja. Folyamatosak a tárgyalások a gazdaság szereplőivel, hogy minél több munkát tudjanak adni az embereknek – jelentette ki Rogán Antal.

Hazánk saját erejéből kívánja megoldani problémáit

A rokkantak felülvizsgálatával kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője elmondta: az európai átlaghoz képest Magyarországon sokkal több ember minősült ellátásra jogosultnak, és felmerült a gyanú, hogy e téren voltak visszaélések. Hozzátette: aki ténylegesen fogyatékkal él, semmitől nem kell félnie, járandóságai juttatásai meg fognak maradni.

Újságírói felvetésre válaszolva kifejtette: berlini látogatásakor tárgyalta a Bundestag a spanyol hitelcsomag ügyét, és ekkor vetette fel a német politikusoknak, hogy „Görögország az elmúlt két és félévben körülbelül ötször akkora segítséget kapott, mint amiből a teljes magyar államadósságot ki lehetne fizetni”. Hangsúlyozta: hazánk saját erejéből kívánja megoldani problémáit, de ehhez képest sokszor kap kritikát a magyar gazdaságpolitika. Ennek kapcsán a fideszes politikus rámutatott: a magyar kormány arra törekszik, hogy ne a német vagy osztrák adófizetők pénzéből mentse meg a nemzetgazdaságot. Talán e téren több tiszteletet vagy pozitívabb hozzáállást érdemel hazánk – vélekedett Rogán Antal. Ez a problémamegoldás sikeresebb, mint az EU más országainak válságkezelése – fogalmazott.

(mno-fidesz.hu)

Szócska: Ez egy forrásteremtési mechanizmus is

Hamarosan nyilvánosságra kerül az új termékek köre, amelyeket bevonna a kormány a népegészségügyi termékadó (közismertebb nevén chipsadó) hatálya alá - árulta el Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a HírTV Rájátszás című műsorában.

"A chipsadó két célt szolgál. Egyrészt, hogy küldjön egy erős népegészségügyi üzenetet, hogy mit nem szabad fogyasztani. A másik cél, hogy ha valamilyen termékhez egészségtani hatások kötődnek, akkor azoknak a fogyasztói járuljanak hozzá a költségekhez, tehát ez egy forrásteremtési mechanizmus is" - magyarázta a népegészségügyi termékadó tavaly szeptemberi bevezetésének okát az egészségügyért felelős államtitkár, aki elárulta: dolgoznak azon, hogy bővítsék az érintett termékek körét.

"A jelenlegi termékek közül csak azokat bolygatnánk, ahol egy ügyes termékszerkezet váltással kitrükközték magukat az adó hatálya alól, ilyenek az energiaitalok. Az egyik összetevőt úgy változtatták meg, hogy kikerüljenek az adó hatálya alól. Megyünk utána" - fejtette ki az államtitkár, aki azt is elárulta, hogy rövidesen nyilvánosságra kerül az új termékek köre, amelyekkel kibővítenék a chipsadót. "Próbálunk olyan, egészségteherrel járó termékeket bevonni a körbe, ahol a termék fogyasztása és a betegség kialakulása közötti kapcsolat egyértelmű" - nyilatkozta.

A kormány az idei költségvetésben 20 milliárd forintos bevételt remél a népegészségügyi termékadóból. Május végéig 7,4 milliárd forint folyt be chipsadóból.

Szócska Miklós beszélt arról is, hogy az idei egészségügyi béremelésre elkülönített 28 milliárd forintos tételt részben a népegészségügyi termékadóból, részben az átalakításokból származó megtakarításokból fedezik.

Átalakuló egészségügy

A július elsejétől átalakuló egészségügyi rendszerről szólva az államtitkár azt mondta, hogy a szereplők elkezdték tanulni az új rendszert. Elmondása szerint a kormány számos biztosítékot rakott a rendszerbe, hogy ellátási zavar semmiképp se jelentkezzen.

A magyar egészségügyben vasárnap életbe lépett az új ellátási rend. Ebben az - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) korábbi közlése szerint - oly módon határozták meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy az országban ne legyen lefedetlen térség. A betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe irányítják őket.

Az aktív vezetők esetében érvényes a 62 éves korhatár

Az egészségügyi ágazatban az aktív vezetők esetében érvényesíthető a 62 éves korhatár, a mostani igazgatói kinevezések is eddig szólnak - mondta Szócska Miklós.

Az elmúlt napokban több sajtóorgánum is írt a meghirdetett kórházvezetői posztokról, előbb az általuk vélt eredményt közölték, de azt az egészségügyi államtitkárság cáfolta. A Magyar Nemzet szerdán arról írt, hogy a kormány határozott szándéka, miszerint nyugdíjba küldi a 62 évesnél idősebb kórházigazgatókat is, átírhatja a fekvőbeteg-ellátók vezetői posztjaira kiírt pályázatok elbírálását.   

Az egészségügyi államtitkárság szerdán közölte: döntöttek a fekvőbeteg-intézmények élére kiírt pályázatokról, ebből a listából kitűnik, hogy több 62 évnél idősebb pályázó nem nyerte el a posztot.   

Szócska Miklós elmondta: több szempont volt, amelyeket figyelembe kellett venniük, amikor a végső döntés megszületett. Ennek eredményeképp most "úgy értékelik, hogy a 62 éves korhatár az aktív vezetők esetében érvényesíthető korhatár. Így a mostani igazgatói kinevezések is 62 éves korukig szólnak" - tette hozzá.   

Az államtitkár emellett viszont kijelentette: ez a kérdés a teljes magyar közszolgálat esetében még egyeztetés alatt áll.   

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június közepén, a 2013-as költségvetésről tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy közszférában dolgozó 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezerrel csökken a közszférában alkalmazottak száma, és ebből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik.   

Szócska Miklós azóta többször is hangsúlyozta: "nem megvalósítható", hogy minden, 62 évnél idősebb egészségügyi dolgozót kötelezően nyugdíjba küldjenek, ezért kiáll annak érdekében, hogy az egészségügyi ágazatot ne érintse a kötelező nyugdíjaztatás.   

Az egészségügyi államtitkárság szerdán közleményében tudatta: az állami fenntartásba került egészségügyi intézmények intézményvezetői álláshelyeire a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) március 30-án írt ki pályázatot. A pályázati időszak lezárult, döntöttek a fekvőbeteg-intézmények élére kiírt pályázatokról. A lista szerint a 35 fekvőbeteg-intézmény vezetői posztjára kiírt pályázat közül 11 eljárás eredménytelenül zárult.

(inforadio.hu-MTI-fidesz.hu)

Orbán: Az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás + hang

Fotók: Máthé Zoltán, MTI

 

A kormány nem vesz részt a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése körül kialakult vitában - jelentette ki Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.
 A kormányfő szerint még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNB-re való kiterjesztéséről - amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása -, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el.

 
Orbán Viktor miniszterelnök az MR1 180 perc című műsorában

"Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.
  
Hamarosan elkezdődhetnek a tárgyalások

Az MNB-vel összefüggésben közölte azt is, hogy a nemzeti bankról szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás megszavazása után "pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól", azt felelte: "nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól". Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.
  
A munkahelyvédelmi terv időzítésére kitérve a kormányfő azt mondta: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja "a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket". Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, "folyamatosan fenyegettek bennünket, részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. (...) Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük", most pedig egy következő szakasz kezdődik - fejtette ki.
  
Cél a munkahelyek stabilizálása

Hozzátette, a meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várja. Külön kiemelte a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatását, véleménye szerint ugyanis ma Magyarországon ezeknek az embereknek a kelleténél jóval kisebb a megbecsültségük, ezért a munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tisztelik őket, megbecsülik őket. Megjegyezte azt is, hogy a hatmillió forintnál kevesebb éves adóbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.
  
"Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még" - mondta Orbán Viktor, példaként említve, hogy a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
  
Azzal kapcsolatban, hogy meddig megy el a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta: ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és "kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt".
  
Kiszámíthatóság és rugalmasság

A jövő évi költségvetésről szólva a kormányfő azt mondta, a büdzsével két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Utóbbit azért, "mert csak a jóisten tudja, hogy mi fog történni és mi nem az eurózónán belül, amire nekünk azonnal reagálni kell". Így a 2013-as költségvetés főszámai nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani - emelte ki, megjegyezve, hogy összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz, mint a korábbiakban.

Ortodox álláspont

Orbán Viktor nem örül annak, hogy technikai eszközökkel segítenék a bíráskodást a labdarúgásban.  A miniszterelnököt péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjújának végén kérdezték meg, mi a véleménye, hogy a labdarúgás szabályalkotó testülete úgy döntött, engedélyezi a játékvezetőket segítő technikai találmányok alkalmazását. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ortodox álláspontot képvisel ebben a kérdésben, és nem támogatja ezt az ötletet.
   
A labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) csütörtökön Zürichben döntött úgy, hogy engedélyezi a játékvezetőket segítő technikai találmányok alkalmazását a sportágban. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) márciusban nyolc technikai vívmány közül kettőt tartott további vizsgálatra érdemesnek, és az IFAB most mindkettőnek szabad utat adott. Előbbi a teniszből is ismert kamerás megfigyelő rendszer, az úgynevezett sólyomszem segítségével, utóbbi a labdába épített chipnek köszönhetően tudja megállapítani, hogy áthaladt-e a gólvonalon a labda. Az új technikákat először a decemberi, Japánban sorra kerülő klubvilágbajnokságon, majd a 2013-as brazíliai Konföderációs Kupán és a 2014-es vb-n alkalmazzák élesben.

(MTI-fidesz.hu)

Módosíthatják a jegybanktörvényt

Az Országgyűlés akár már a mai ülésén elfogadhatja a kormánynak a jegybanktörvény módosításáról szóló javaslatát, ami lehetőséget teremthet a Nemzetközi Valuataalappal (IMF) és az Európai Unióval kezdeményezett hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. A képviselők a nap második felében, összesen nyolc órában értékelhetik a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokat.

A parlament ülése reggel 8 óra 30 perckor napirend előtti felszólalásokkal indul, majd várhatóan 9 órától határozathozatalok kezdődnek.    A Ház ennek során várhatóan elfogadja a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló jogszabály változtatását, ehhez arra van szükség, hogy a parlamenti többség az indítványhoz benyújtott egyetlen módosító javaslatot se szavazza meg. Erre meg is van minden esély, mivel az előterjesztő kormány egyetlen változtatási kérelemmel sem ért egyet. Korábban Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter és londoni felzárkózó térségi elemzők is úgy vélekedtek, a jegybanktörvény módosítása után megkezdődhetnek a hivatalos IMF-tárgyalások, mivel arról az Európai Központi Bank kedvező véleményt adott.    Nem ez az első jegybanktörvény-módosítás a parlament előtt, a kormány az általa kezdeményezett előző változatot azonban június közepén visszavonta, és helyette újat nyújtott be. E szerint változnak a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok; a tanácsnak nem kell megküldenie a napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vehet részt a testület ülésein. Az MNB az új indítványról azt közölte: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták.    A szavazásokat követően elsőként az állattenyésztésről szóló törvénynek a kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosításáról tartanak általános vitát. Ezután következhet a 2013-as büdzsé részletes vitája, amelyben a kormányoldalnak és az ellenzéknek négy-négy órája lesz értékelni az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatokat. Az Országgyűlés - Orbán Viktor kormányfő javaslatára - kezdte el nyáron tárgyalni a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot a megszokott őszi ülésszak helyett, és már a következő héten el is fogadhatja az abban szereplő főszámokat. (MTI-fidesz.hu)

Megkezdődött az egyeztetés az új földtörvény-tervezetről

Megkezdődött az egyeztetés Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és az ellenzéki pártok szakpolitikusai között az új földtörvény-tervezetről kedden a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM).

A szaktárca az egyeztetés kezdetén kiadott közleményében hangsúlyozza: arra törekszik, hogy az egyik legfontosabb nemzeti kincs, a termőföld jogi szabályozását és védelmét tartalmazó törvény megalkotása során minél szélesebb konszenzus jöjjön létre az országgyűlési képviselőcsoportok között is.     Fazekas Sándor a frakcióknak a témáról írt levelében jelezte, hogy a törvényjavaslat benyújtását követően a parlamenti vita megkezdése előtt újabb egyeztetéseket kezdeményez, ahol már a konkrét normaszöveg esetleges változtatásairól tudnak tárgyalni az érintettek.     A találkozóra az ellenzéki pártok szakpolitikusaikat küldték, megjelent Gőgös Zoltán (MSZP), Szabó Rebeka (LMP) és Varga Géza (Jobbik) országgyűlési képviselő.     A minisztériumi delegációban helyet kapott Fazekas Sándor mellett Budai Gyula, Czerván György és Kardeván Endre államtitkár, valamint Szabó Csaba földügyi kormánybiztos.     A megbeszélések várhatóan délután négy óráig tartanak. (MTI-fidesz.hu)

Martonyi: A lényeg, hogy megmaradjon az együttműködés

Martonyi János külügyminiszter szerint az elmúlt két évben kedvező tapasztalatokat hozott, jól működött a brit modell alapján kidolgozott rendszer, amelyben az Információs Hivatal a Külügyminisztérium irányítása alá tartozott.

A tárcavezető az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén azt mondta, várhatóan jól működik majd az a megoldás is, hogy a Miniszterelnökség irányítása alá kerül a hivatal, hiszen az általa szerzett információkra több tárca is igényt tarthat, ami indokolhatja a központi irányítás alá vonását.    Úgy fogalmazott, a lényeg, hogy az eddig kialakult szoros együttműködés a hivatal és a Külügyminisztérium között megmaradjon, és ennek adottak a feltételei. Mivel alapvetően külső információkat szerez a hivatal, elsőszámú "megrendelője" a Külügyminisztérium, annak idején ezért került a hivatal a tárcához - emlékeztetett. Megjegyezte: a Külügyminisztérium maga is folyamatosan gyűjt információkat, a különbség a tárca és a hivatal között a felhasznált eszközökben van.    A törvény értelmében a hivatal a tevékenységét önállóan végzi, a külügyminiszter beavatkozási köre eleve korlátozott volt - hangsúlyozta. Kiemelte: az elmúlt két évben a hivatal szigorúan a jogszabályi keretek között, szakmai alapon látta el feladatait, magas színvonalú munkát végzett. Hozzáfűzte, a tárca soha nem lépte túl törvényi kereteket, tiszteletben tartotta a hivatal önállóságát.    Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére a külügyminiszter közölte, az átalakításnak nincsenek személyi összefüggései. A tárca feladata az elmúlt két évben az volt, hogy a lehető legjobban működtesse az eddigi struktúrát, és "rendben mentek a dolgok".    Mile Lajos (LMP) érdeklődésére elmondta, megfelelően előkészített volt a döntés, és semmilyen hatása nincs a hivatalnak a szövetséges államok hasonló intézményeivel kialakított együttműködésére.    Mirkóczki Ádám (Jobbik) a szíriai harcokkal kapcsolatos fejleményekről kérdezte Martonyi Jánost. A tárcavezető kifejtette, Magyarország damaszkuszi nagykövetsége továbbra is működik, eltérően az Európai Unió tagállamainak többségének követségeitől. Damaszkuszban elsősorban közép-európai és skandináv országok működtetik továbbra is külképviseletüket - tette hozzá.    Arra is kitért, hogy továbbra is mindent megtesznek a magyar túszok kiszabadításáért, akik az eddigi információk szerint "politikától független csoportok" kezében vannak.    Szíriában április végén raboltak el két magyar állampolgárt, akkor Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt közölte, hogy rablótámadás történt egy cég telephelyén az ország északkeleti részén. A túszok kiszabadítása érdekében a helyszínre utaztak a Terrorelhárítási Központ munkatársai. (MTI-fidesz.hu)

"Fontos az uniós Közös Agrárpolitika megőrzése"

Magyarország az EU mezőgazdaságának mindössze 2 százalékát adja, de ennél jóval nagyobb arányú támogatást kap, így haszonélvezője a támogatásoknak - vélekedett Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Budapesten egy konferencián.

Az államtitkár az agrártárca és a Külügyminisztérium által a Közös Agrárpolitikáról rendezett konferencián kijelentette: jó esély van arra, hogy ez a jövőben - azaz a várhatóan 2014-től életbe lépő változások után is - így marad.    Hangsúlyozta, fontos az uniós Közös Agrárpolitika megőrzése a következő többéves költségvetési keretben, hogy Magyarország mezőgazdasága ennek révén továbbra is jelentős forrásokhoz jusson.    V. Németh Zsolt, a VM vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárca aktívan készül a 2014-2020 közötti időszakra, és az akkor életbe lépő változásokra, és ebbe a munkába a vidéket is igyekszik bevonni. Hozzátette: ezzel az agrárium és a vidék javát akarják szolgálni a következő tervezési időszakban.    Hörcsik Richárd (Fidesz), az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke fontosnak nevezte, hogy a KAP-pal kapcsolatos kérdéskörökben a szaktárca, az agrárdiplomácia és az Országgyűlés szakbizottságai folyamatosan egyeztessék álláspontjukat azért, hogy a magyar érdekeket következetesen és összehangoltan lehessen képviselni az unióban.    Emlékeztetett: az országgyűlési képviselők folyamatosan igényt tartanak a KAP-pal összefüggő tájékoztatásra és egyeztetésre. Lehetőségeik szerint pedig segítik a magyar álláspont megismertetését és érvényre juttatását az EU-ban.    Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyar gazdák támogatottsági szintje csak jövőre éri el az EU 15-ökét. Ez a versenyhátrány nem ismétlődhet meg újra, véleménye szerint ezért kell összefogni, és közösen minden magyar érintettnek azért dolgoznia az unióban, hogy a most folyó KAP-refom semmilyen módon ne érintse hátrányosan a magyar gazdákat, hanem megtartható legyen Magyarország mostani, relatíve kedvező pozíciója továbbra is ezen a területen. (MTI-fidesz.hu)

Csángó zarándoklatot szerveznek Magyarországra

Első alkalommal szerveznek csángóknak csoportos zarándoklatot Magyarországra, a részvevők a szakrális szempontból fontos helyszíneket keresik fel az augusztus 20-ai nemzeti ünnephez kapcsolódóan; a rendezvény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke - jelentették be a szervezők kedden Székesfehérváron.

Nagy Sándor, az egyik szervező a sajtótájékoztatón elmondta, a cél az, hogy a csángók magyar identitását erősítsék, valamint kérjék Szent István szakrális erejének segítségét a nemzet újraegyesítésében, aki a legnagyobb tiszteletnek örvendő szent a csángók körében. Hozzátette, Szent István miatt az ország történelmi fővárosa, Székesfehérvár lesz a végállomása a csángó zarándoklatnak.
  
Két busszal csaknem százan érkeznek Magyarországra, a program a szó szoros értelmében vett zarándoklat lesz - mondta Nagy Sándor. "Szeretnénk, ha a legtávolabbi magyar népcsoport, a csángó is visszatalálna a gyökerekhez és folyamatos, élő kapcsolatot építene ki az anyaországgal és Székesfehérvárral" - fogalmazott.
  
A zarándoklat a csángóföldi Klézséről indul, érinti Pusztinát, Gyimesbükköt, Gyimesközéplokot, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt, Segesvárt, Aradot, majd augusztus 18-án éri el Szegedet, ahol Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus megyés püspök fogadja a menetet. A zarándokok másnap Ópusztaszeren megtekintik a Feszty-körképet, majd Lakitelken találkoznak Lezsák Sándorral, a Nemzeti Fórum elnökével, az Országgyűlés alelnökével.
  
A zarándokok augusztus 20-án Székesfehérváron részt vesznek a hagyományos ünnepi szentmisén és ünnepi körmeneten, majd a Nemzeti Emlékhelyen megtekintik Szent István szarkofágját. A következő napon a Parlamentben fogadja a zarándokokat Kövér László házelnök. Az Országház és a Szent Korona megtekintése utána a zarándokok a Szent István-bazilikában tisztelegnek a Szent Jobb előtt.
  
Nagy Sándor kiemelte, hogy a csángó zarándoklatot Csíksomlyó mintájára szeretnék hagyománnyá tenni, évente megismételni.

(MTI-fidesz.hu)

Járóka: A legszegényebbeknek meg kell találniuk a helyüket

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő kedden, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: nincs tudomása róla, hogy mikorra várható a roma magyar állampolgárok hazatérése Kanadából. A feladat most az, hogy tudassák velük, európai és hazai szinten is elindítják azokat a programokat, amelyek a hazatérésük utáni beilleszkedést segítik. A kormánynak olyan kezdeményezéseket kell tennie, amelyek biztosítják az egyenlő és jó minőségű iskoláztatást a gyerekeknek, munkahelyeket kell teremteni, lakhatási segítséget kell adni.

Hangsúlyozta: a kormánynak, a civil szervezeteknek, az egyházaknak és a gazdasági szereplőknek elő kell segíteniük a szemléletváltást. Ennek célja, hogy magyarok megértsék: a legszegényebbeknek meg kell találniuk a helyüket a társadalomban. Az EP-képviselő szerint azonnal indítható, komplex programokkal kell felkészülni, amelyek biztosítják, hogy a Kanadából visszatérőknek legyen mire hazajönniük, életperspektíva legyen a szemük előtt.

A helyi közösségek, az önkormányzatok, a polgármesterek tudják, hogy kik azok az emberek, akik visszavárhatók, s a települések vezetőinek fel kell venniük a kapcsolatot a kormánnyal. Járóka Lívia utalt rá, Balog Zoltán, az emberi erőforrásokért felelős miniszter határozottan állította, a kormány készen áll, hogy a hazatérőknek megfelelő reményt és segítséget adjon az induláshoz.

Az európai romastratégiával kapcsolatban Járóka Lívia elmondta, Magyarországon, uniós forrásokból, már zajlanak azok a programok, amelyek segítségével megindul a cigánytelepek felszámolása. Hangsúlyozta: lényeges, hogy ezek komplex programok legyenek, öleljék fel az oktatást, a munkahelyteremtést, a képzést, az egészségügyi mutatók javítását. Ha most nem élünk ezzel a lehetőséggel, az óriási elszalasztott alkalom lesz, hiszen most a legszegényebb negyvenmillió európainak van egy működő, financiális, ellenőrző rendszerrel, európai irányítással rendelkező, kormányok által elfogadott szegénységfelszámoló terve - adott hangot véleményének a politikus.

(hirado.hu-fidesz.hu)

Navracsics: Szeretnénk ezt a félelmet eloszlatni

Olyan képzési programokat kíván indítani a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az ősztől, amelyek révén a fiatalok megismerhetik az igazságszolgáltatás rendszerét - jelentette be a tárca vezetője kedden Budapesten.

Navracsics Tibor a témában rendezett szakmai konferencia megnyitóján azt mondta: az áldozattá váló gyerekek számára traumatikus lehet a bírósági intézménnyel való találkozás, ezért szeretnék ezt a félelmet eloszlatni.
  
A kormányzat a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtésével azt a célt tűzte ki, hogy a gyermekek számára komfortosabb jogszabályi környezetet és barátságosabb körülményeket teremtsen, ezzel könnyítsék az őket ért traumák elviselését - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tanácskozáson.
  
Navracsics Tibor az igazságügyi szervezetek képviselői előtt arról is beszélt, olyan képzéseket is tartanának, amelyek a "modellértékű családi élettel" ismertetnék meg a gyermekeket. Szólt arról is, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő gyerekek már az idén olyan idézéseket, tájékoztatókat kapnak majd, amelyek a számukra is érthetővé teszik, mit vár el tőlük a hatóság.
  
Az igazságügyi miniszter elmondta, eddig négy, úgynevezett gyermekbarát meghallgató szobát alakítottak ki, és 2014-ig el akarják érni, hogy minden megyeszékhelyen legyen legalább egy ilyen szoba, ahol az áldozattá váló gyermekek "nem traumatikus környezetben" tudnak beszámolni elszenvedett sérelmeikről a szakembereknek.   

Arról is beszélt, hogy Európában a felmérések szerint öt gyermekből egy valamilyen szexuális bűncselekmény áldozatává válik, és gyakran éppen az ismeretségi, "bizalmi" körből éri sérelem. Elmondta, Magyarországon 24 ilyen jellegű bűncselekményből mindössze egyre derül fény, mert a gyermekek nem merik jelenteni azt. Utalt arra, a kormányzat azért indította el korábban a Te légy a hangja - elnevezésű médiakampányát, hogy az ilyen bűncselekményeket a gyerekek környezetében élők jelezni tudják, vagy meg tudják előzni azokat.
  
Kónya István, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője az igazságszolgáltatás legkritikusabb és legmegrázóbb eseményének nevezte, amikor gyermekkorú áldozatokkal vagy gyermekbűnözőkkel kerülnek kapcsolatba. Arra hívta fel a figyelmet, a bírák felelőssége, hogy az igazságszolgáltatás felnőttekre kitalált kemény és szigorú törvényeit miként alkalmazzák, hogy "aki sérült, ne sérüljön jobban, aki bűnt követett el, ne kövessen el többet, mentsük a menthetőt, és ne rontsuk tovább, azt, ami elromlott".
  
Elmondta, ha gyermekekre kell jogszabályokat szabni, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy olyan emberekről van szó, akiknek a személyisége még nem forrt ki, és nem lehet elfelejteni azt sem, hogy "az emberpalánták még nem lehetnek teljesen romlottak".
  
A kollégiumvezető az egyes bűncselekmények büntethetőségének 12 évre történő leszállításával összefüggésben gyakorlati problémaként felvetette, miként szövegezzék meg az ítéletet, hogy azt az érintett, esetleg olvasási nehézségekkel küszködő gyerekkorú elkövető is megértse.

(MTI-fidesz.hu)

"Különösen fontos a katonadiplomácia területe"

A szabadalmi hivatallal kötött megállapodás értelmében a bejegyzett találmányokat is figyeli a honvédség, és ha használhatót talál, akkor felveszi a kapcsolatot a feltalálóval - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt tartott beszámolójában.

Hende Csaba elmondta: a magyar hadiipar újjászervezése már megkezdődött; elsősorban a járműgyártásra, a lőszergyártásra és a kibervédelmi képesség fejlesztésére összpontosítanak.

Szavai szerint a szabadalmi hivatallal is jó kapcsolatot alakítottak ki, így szűrhetik a honvédség számára fontos szabadalmakat.
    
A miniszter bejelentette azt is, hogy szerződést kötöttek egy magyar céggel, amely katonai kiegészítőket gyárt. A Lebák-féle málhamellény ügye - a tárcavezető szerint - már évek óta húzódik; a mellényből - amely nagyon népszerű a katonák között - 300 darabot máris megkapott a honvédség - tette hozzá.

(MTI-fidesz.hu)

Szijjártó: Van fedezete az adócsökkentésnek + videó

A tranzakciós illetékből fedezi a kormány a miniszterelnök által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi program egy részét. A költségek harmadát, mintegy százmilliárd forintot, a jegybank befizetései adják – mondta el Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsorában.

Szijjártó Péter kiemelte a Hír TV műsorában: természetes, hogy nem kerül beterjesztésre olyan akcióterv, adócsökkentés, melynek nincsen fedezete. Hozzátette, hogy már jelezték az Európa Tanács múlt heti ülésén: hazánkban az adórendszer fókusza továbbra sem a munkán, hanem a forgalmon és a fogyasztáson alapul.      Szijjártó Péter a HírTV Rájátszás című műsorában A kormány munkahelyvédelmi akciótervének célja, hogy a hazai vállalkozásoknak megkönnyítsék a foglalkoztatást, és így védjék a munkahelyeket. Az idősek és a fiatalok utáni járulékot megfelezi a kormány, a gyesről visszatérő anyák és a korábban tartós munkanélküliek után pedig az első két évben egyáltalán nem kell fizetniük a cégeknek. A miniszterelnök emellett hétfői viszonválaszában a szocialistáknak kifejtette: érthetetlen, hogy védeni próbálják a 2002 és 2010 közötti kormányzást, hiszen arról az emberek véleményt mondtak, mikor „kidobták önöket az ablakon”. A Parlament hétfőn támogatta azt a bizottsági módosító javaslatot is, amely a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek körébe bevonná a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és kiterjesztené annak hatályát a Magyar Államkincstár körében végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra is. Az illeték fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint lehet. Simor András korábban kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank nem tervezi a rá kivetendő tranzakciós illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat-csökkentést jelentene. (hirtv.hu - fidesz.hu)

Hazánk sikere is, hogy fennmarad a közös agrárpolitika

Részben magyar sikerként értékelte az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) fennmaradását a unió soron következő költségvetési időszakában, 2014 és 2020 között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, kedden Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.

A vidékfejlesztési miniszter a "KAP reform 2014-20 - agrárgazdasági kihívások" című konferencián elmondta, 2011 első félévében a magyar EU-elnökség kimagasló eredménye volt, hogy sikerült megvédeni a Közös Agrárpolitikát, így a gazdák a jövőben is kapnak támogatást.    Hozzátette: voltak ugyanis olyan tagállamok, amelyek meg akarták szüntetni az agártámogatások rendszerét, illetve markánsan, például 30 százalékkal csökkenteni akarták a Közös Agrárpolitika költségvetési keretét. Ám a magyar elnökség ideje alatt a tagországok nagy többséggel a KAP folyatása mellett szavaztak - fejtette ki. Fotó: MTI - Földi Imre A konferenciát, amelynek témája az 50 éves KAP és a KAP jövője, a vidékfejlesztési tárca és a Külügyminisztérium közösen szervezte.    Sikertörténet a KAP A miniszter kitért rá: az elmúlt 50 év alatt a KAP – minden kritika ellenére – az egyik legerősebb és legeredményesebb közösségi vívmánnyá vált. A második világháborút követő évtizedekben, az élelmiszerhiánnyal és az újjáépítés terheivel jellemezhető Európában megteremtette az élelmiszer önellátást, hozzájárult az életszínvonal növekedéséhez.    A KAP-nak köszönhetően sikerült megőrizni a vidéki tájak sokszínűségét, a termelési hagyományokat, a genetikai örökséget. A Közös Agrárpolitika segített az agrármodernizációban, megteremtette az élelmiszerbiztonságot, ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy fenntartható pályára állítsák a mezőgazdaság fejlődését - fejtette ki.    Az első 30 év után az agrártermelés meghaladta a belső piac felvevőképességét, és így a fejlődés eredményeként szükségessé vált a KAP reformja. Ez 1992-ben indult el, és gyakorlatilag a mai napig tart.    Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, így nyolc éve működik a magyar mezőgazdaság a KAP keretei között. Nyolc éve állnak rendelkezésre a közösségi források a gazdálkodók támogatására. Ebben a nyolc évben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek az érintettek a KAP-pal kapcsolatban. Egyúttal kikristályosodtak azok a stratégiai célkitűzések, amelyek mentén tovább lehet haladni - mondta a miniszter.    A jövőre vonatkozó elképzelések közül Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország természeti és éghajlati adottságai magas színvonalú és változatos élelmiszertermelésre ösztönzik a magyar gazdálkodókat. De az ország még számottevő mezőgazdasági potenciállal rendelkezik - például ilyen az édesvíz-készlet -, amit ki lehet használni.    Sokszínű mezőgazdaságra van szükség A miniszter úgy vélte, Magyarországnak és a magyar vidéknek olyan erőteljes és sokszínű mezőgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepe van. Emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban van, a helyben előállított áru érték, miközben a gazdasági és környezeti szempontok is fontos jellemzői a gazdálkodásnak. E tekintetben a KAP, a Nemzeti Vidékstratégia és a Darányi Ignác Terv célkitűzései gyakorlatilag egybe esnek - húzta alá.    Utalt arra: a 2010 őszén megjelent bizottsági közlemény óta ismert az a hármas célkitűzés-rendszer, amelyet a 27 tagállam egyhangúlag fogadott el a KAP közös irányaként. Az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása az EU legfontosabb prioritásai. Megjegyezte: a Nemzeti Vidékstratégiában is elsőbbséget élveznek ugyanezek a célkitűzések.     Emlékeztetett: a KAP 2014 és 2020 közötti kereteiről már több éve folyik az eszmecsere. A mostani konferencia is azt a célt szolgálja, hogy a tanácskozás résztvevői megismerjék a jogszabálytervezetek tartalmát, a vitás kérdéseket, valamint a magyar álláspontot.    Ez utóbbi szerint a KAP a funkció- és feladatkörét kizárólag akkor tudja ellátni, ha forrásai nem csökkennek.    További határozott álláspont az is, hogy a KAP már ma is jelentős környezetvédelmi előnyöket garantál. Ezért ezek erősítésével Magyarország is egyetért, de álláspontja szerint azt mindenképpen el kell kerülni, hogy a gazdálkodók tevékenységében vagy anyagi helyzetében törést okozzon ez a változtatás. A támogatási felsőhatár bevezetése régi közösségi igényt elégít ki, amit Magyarország is támogat.    Magyarország üdvözli a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét is, ami itthon várhatóan több tízezer gazdálkodó életét fogja megkönnyíteni.    Fazekas Sándor hozzátette: a piaci beavatkozások köre ugyan szűkülni, intenzitása várhatóan mérséklődni fog, ám bővülnek a kockázatkezelési eszközök, s új elemként megjelenik egy jövedelemstabilizációs mechanizmus is.    Hozzátette, a vidékfejlesztés területén a magyar intézkedési lehető Fontos a kohéziós és a közös agrárpolitika megőrzése A következő több éves (2014-2020) uniós költségvetési keretben Magyarországnak fontos a kohéziós és a közös agrárpolitika megőrzése, mert ezek olyan növekedést szolgáló eszközök, amelyek azonnali eredményeket hoznak - fejtette ki Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára kedden Budapesten egy konferencián. Az államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Külügyminisztérium által a közös agrárpolitikáról rendezett keddi konferencián elmondta, célszerű lenne, ha ezekre a jövőben sem jutna kevesebb forrás. Hozzátette, nem kellene csökkenteni a költségvetés főösszegét sem, hiszen ha vannak közös céljai, közös politikái az uniós tagállamoknak, akkor "nevetségessé" válnak, ha nem teszik hozzá az elérésükhöz szükséges forrásokat.    A költségvetésről először az Európai Bizottság készített javaslatot, amellyel minden tagállam elégedetlen, és a bizottság szerint ez azt jelenti, hogy jó elképzelést dolgoztak ki - fogalmazott Győri Enikő. Emlékeztetett, az uniós állam- és kormányfők múlt heti csúcstalálkozójukon elhatározták, hogy az év végéig megállapodnak a költségvetésről.    Az államtitkár úgy vélekedett, nem a kohéziós politika kudarcát jelentik az EU perifériáján a közelmúltban tapasztalt problémák; a keleti tagállamokban gyakran hatékonyabban használták fel a támogatásokat. Magyarország esetében a bizottság javaslata komoly csökkenést irányoz elő, de az elmúlt egy évben többeket sikerült meggyőzni, hogy minden tagállamnak fontos a kohézió, amely a külső versenyképességet is segíti - hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a kohéziót támogatók csoportjához jelenleg tizenöt tagállam tartozik.    A közös agrárpolitikáról azt mondta, a már ötven éve létező eszköz az európai polgárok számára "a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer garanciája".    Dacian Ciolos mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a konferencia résztvevőinek küldött üzenetében kiemelte: az európai mezőgazdaság erőssége a termelési módszerek sokszínűsége, ezért olyan agrárpolitika kell, amely figyelembe veszi a nemzeti és regionális sajátosságokat.    A biztos hangsúlyozta az élelmiszerellátás biztosításának, a természeti erőforrások megőrzésének és a területi egyensúly fenntartásának fontosságát. Úgy vélte, az EU vezető szerepet tölthet be a jövő élelmiszerellátásában, amelynek feladata a jelenleginél több áru előállítása a környezetet kevésbé terhelő módon. (MTI - fidesz.hu)