A miniszterelnök kifejtette: 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, de hozzátette: nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében - jelezte.
|
|
||||||||||||
|
Kulcskérdés az alacsony kamatszint A vállalkozói szektor hitelezéséről azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el. A jelenlegi feltételekkel nyújtott kölcsönöket ugyanis nem tudják kigazdálkodni - hívta fel a figyelmet. Ennek a szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket - mondta. A kormányfő a feladattal Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert bízta meg.
Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes
része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar
tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.
35 százalékos adó kellene a luxuscikkekre Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de - mint fogalmazott - erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani. A miniszterelnök kedvezőnek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Tréfálkozva megjegyezte: új elnök van a Magyar Nemzeti Bankban, és máris teljesült a jegybank inflációs célja.
Hosszan beszélt a "cselekvési szabadság" kérdéséről is, kifejtve: "az
egész IMF-probléma megoldása" sokkal többről szólt, mint a Nemzetközi
Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a
kormány be tudja-e bizonyítani, hogy "egy beszorított helyzetben is"
lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén "akárhány
ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (...) és saját lábon
talpon tudunk maradni"- mondta. Ezért szerinte az IMF-fel folytatott
vita az ország cselekvési szabadságáért folyó küzdelem is volt, és
megerősítette: "az IMF-hitel nélkül is képesek vagyunk megállni a saját
lábunkon". Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a
gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik.
A nemzetgazdasági miniszteri poszt után jegybankelnökké kinevezett Matolcsy Györgyről szólva megjegyezte: az ellenfelek azzal szokták "gyepálni", hogy egy fantaszta. "Nem véletlenül szokták ezt mondani, mert kétségkívül egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik", de 2010-ben Magyarországnak éppen egy új gazdasági modellre volt szüksége, kisebb reformokkal ugyanis nem ment volna semmire. Most pedig "az új magyar gazdasági modell boltját kell továbbvinni" - tette hozzá.
A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely
legyen, amennyi munkát kereső ember. "Nem vagyunk ettől nagyon messze",
és talán az év végére el is éri ezt a kormány - jelezte. Arról is szólt,
hogy a kormány "mesterterve" részeként az innováció a GDP-hez mérten
4-5 százalékra emelkedik a kabinet elképzelései alapján.
Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy mind az e-útdíj bevezetése, mind a pénztárgépek online összekötése megvalósul, ahogyan végigviszik a dohánykereskedelem átalakítását is. A foglalkoztatás bővítése a cél Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.
Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az
EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi
forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát
növeljék.
Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse; ebben Varga Mihály számít a kamarára is. Parragh László, az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a kamara a jövőben együtt akar működni a területi döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind elbírálásában.
(MTI-fidesz.hu)
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése