A tárcavezető az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén
a feltételek között említette, hogy tiszteletben kell tartani az
átruházott hatáskörök elvét, vagyis azt, hogy minden olyan hatáskör,
amelyet a szerződések nem ruháztak át az EU-ra, a tagállamoknál marad.
Fontos a tagállamok egyenlősége is, ki kell zárni a kettős mércét -
mutatott rá. Kiemelte, meg kell őrizni az egységes piacot, amely az
integráció egyik legfontosabb vívmánya, továbbá nagy hangsúlyt kell
helyezni az uniós döntéshozatal legitimációjára.
Az eredmények még váratnak magukra
További lényeges feltételnek nevezte a nemzeti identitás tiszteletben tartását és a szubszidiaritás elvét, hogy csak olyan esetekben döntsenek uniós szinten, amikor a jó döntés kizárólag így születhet meg. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Európában az utóbbi időben ugyan változott a gazdasági filozófia, és a költségvetési fegyelem és a megszorítások mellett előtérbe került a növekedésösztönzés is, ennek eredményei azonban a legtöbb országban egyelőre váratnak magukra. Azt mondta, az adósságválság is tovább tart, nem csökkennek a versenyképességi különbségek az eurózóna tagjai között, bizonytalan az övezet helyzete és az EU jövőjének alakulása. A magyar szempontok világosan meghatározhatók - hangsúlyozta, kifejtve: az ország érdeke, hogy Európa erős, egységes és értékalapú legyen, és az értékek sorában különösen fontos a szolidaritás.
Nem szabad növelni a távolságot
Az EU egységére nézve kockázatot jelent, hogy ha az euróövezet bajba kerül, olyan sokk éri az uniót, amely az egész integrációt veszélybe sodorhatja - mondta. Véleménye szerint kérdéses továbbá, hogy a tagállamok együtt maradnak-e, megőrzik-e az egységes piacot, az egységes intézményrendszert. Az elfogadható, hogy az eurózónában szükség van bizonyos intézkedésekre a gondok megoldásához, de bármilyen új mechanizmust dolgoznak is ki, annak nem szabad növelnie az övezet tagjai és azon kívüliek közötti távolságot, és mindig lehetőséget kell adnia a csatlakozásra - hangoztatta. A következő többéves (2014-2020) költségvetési kerettel és az abban foglalt kohéziós támogatások csökkentésével kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak elfogadhatatlan a jelenlegi javaslat, és az utolsó pillanatig harcolnia kell álláspontja megvédéséért.
A valós gazdasági érdekeket nehéz felismerni
Mile Lajosnak (LMP), a bizottság alelnökének érdeklődésére a tárcavezető közölte, a jelenlegi elképzelés a kohéziós támogatásokról a balti államokat és Magyarországot érintené a leghátrányosabban. Balczó Zoltán (Jobbik) felvetésére, miszerint úgy tűnhet, éles ellentét van a miniszterelnök és a külügyminiszter kommunikációja között Európa jövőjét illetően, Martonyi János kiemelte, nem Magyarország az egyetlen, ahol a kormánypolitikusoknak "eltérő, vagy részben eltérő a véleményük, de ettől még az alapvető célokban egyetértenek".
Bebes István (Fidesz) érdeklődésére a tárcavezető kiemelte, remélhetőleg Horvátország zökkenőmentesen csatlakozhat az unióhoz, Magyarország pedig továbbra is nagy súlyt helyez a bővítésre. Horvátország 2013. július 1-jén válhat az unió tagjává. Káli Sándor (MSZP) arról kérdezte a külügyminisztert, elképzelhető-e, hogy "kívülről gerjesztett folyamat Európa megroppanása", Martonyi János elmondta, sok teória létezik arról, hogy kik lehetnek érdekeltek az euró térvesztésében, de a valós gazdasági érdekeket nehéz felismerni.
Az eredmények még váratnak magukra
További lényeges feltételnek nevezte a nemzeti identitás tiszteletben tartását és a szubszidiaritás elvét, hogy csak olyan esetekben döntsenek uniós szinten, amikor a jó döntés kizárólag így születhet meg. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Európában az utóbbi időben ugyan változott a gazdasági filozófia, és a költségvetési fegyelem és a megszorítások mellett előtérbe került a növekedésösztönzés is, ennek eredményei azonban a legtöbb országban egyelőre váratnak magukra. Azt mondta, az adósságválság is tovább tart, nem csökkennek a versenyképességi különbségek az eurózóna tagjai között, bizonytalan az övezet helyzete és az EU jövőjének alakulása. A magyar szempontok világosan meghatározhatók - hangsúlyozta, kifejtve: az ország érdeke, hogy Európa erős, egységes és értékalapú legyen, és az értékek sorában különösen fontos a szolidaritás.
Nem szabad növelni a távolságot
Az EU egységére nézve kockázatot jelent, hogy ha az euróövezet bajba kerül, olyan sokk éri az uniót, amely az egész integrációt veszélybe sodorhatja - mondta. Véleménye szerint kérdéses továbbá, hogy a tagállamok együtt maradnak-e, megőrzik-e az egységes piacot, az egységes intézményrendszert. Az elfogadható, hogy az eurózónában szükség van bizonyos intézkedésekre a gondok megoldásához, de bármilyen új mechanizmust dolgoznak is ki, annak nem szabad növelnie az övezet tagjai és azon kívüliek közötti távolságot, és mindig lehetőséget kell adnia a csatlakozásra - hangoztatta. A következő többéves (2014-2020) költségvetési kerettel és az abban foglalt kohéziós támogatások csökkentésével kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak elfogadhatatlan a jelenlegi javaslat, és az utolsó pillanatig harcolnia kell álláspontja megvédéséért.
A valós gazdasági érdekeket nehéz felismerni
Mile Lajosnak (LMP), a bizottság alelnökének érdeklődésére a tárcavezető közölte, a jelenlegi elképzelés a kohéziós támogatásokról a balti államokat és Magyarországot érintené a leghátrányosabban. Balczó Zoltán (Jobbik) felvetésére, miszerint úgy tűnhet, éles ellentét van a miniszterelnök és a külügyminiszter kommunikációja között Európa jövőjét illetően, Martonyi János kiemelte, nem Magyarország az egyetlen, ahol a kormánypolitikusoknak "eltérő, vagy részben eltérő a véleményük, de ettől még az alapvető célokban egyetértenek".
Bebes István (Fidesz) érdeklődésére a tárcavezető kiemelte, remélhetőleg Horvátország zökkenőmentesen csatlakozhat az unióhoz, Magyarország pedig továbbra is nagy súlyt helyez a bővítésre. Horvátország 2013. július 1-jén válhat az unió tagjává. Káli Sándor (MSZP) arról kérdezte a külügyminisztert, elképzelhető-e, hogy "kívülről gerjesztett folyamat Európa megroppanása", Martonyi János elmondta, sok teória létezik arról, hogy kik lehetnek érdekeltek az euró térvesztésében, de a valós gazdasági érdekeket nehéz felismerni.
(MTI-fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése