A Nagy-ausztriai Egyesült Államok című könyv egyik térképjavaslata az államok feloszlásáról.
Az első mondatok után azonnal kiderült: nem az Amerikai Egyesült Államokról van szó, hanem egy olyan közép- európai államszövetségről, melynek egyik, a többivel egyenrangú tagja a Székelyföld nevet viselő ország lenne.
A Lipcsében, 1906-ban német nyelven megjelent, Nagyausztriai Egyesült Államok címet viselő, térképmellékleteket tartalmazó könyv írója és a benne található tervezet kidolgozója Aurel C. Popovici, egy bánsági román történész, aki a kor nemzetközi vonatkozásban is számottevő szociológusává képezte ki magát. Popovici úgy véli, az adott történelmi helyzetben a monarchia föderalizálása kizárólag a németektől függ, Franciaország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok ugyanis túl távol vannak ahhoz, hogy közvetlenül beleszóljanak e terület történéseinek alakulásába. Ezt csak a császári Ausztria és a vele szövetségi viszonyban álló Németország teheti meg. Ez a célközösség határozza meg tehát a szerző elképzelését, aki 15 nemzeti alapú, az etnikai határokat tiszteletben tartó tagköztársaság létrehozását javasolja könyvében.
Nemzetiségi elv a precedens
Popovici érvelése szerint a nemzetiségi elv az egyetlen, melyre egy szabad állam felépíthető. Abban a pillanatban ugyanis, ha az egyik nemzetiséget a másik rovására előnybe helyezik, olyan feszültséggóc keletkezik, mely hosszú távon az állam széteséséhez vezet. Egy olyan társadalomban, melyben egy kisebbséget legitim eszközökkel háttérbe lehet szorítani, elsősorban a többség lesz az, aki ezt megszenvedi. Hiszen ha nemzetiségi alapon valakit mellőzni vagy elnyomni lehet, akkor a valóságban nincs is szükség ennek a létére, hogy ezt megtehessék, mert bizonyos sajátosságok alapján bárkit annak lehet minősíteni. A nemzeti hatalom birtokosai pedig – például a románok esetében – azt is eldönthetik, hogy ki a rossz és jó román, miközben saját politikai ellenfeleiket fogják elmarasztalni, nemzetárulónak nevezni. Ez a magatartás viszont a többségi nemzeten belül olyan törést okoz, mely előbb-utóbb a társadalmat is felrobbantja. Erre vezethető vissza a korrupció is, hiszen az mindig az összekacsintáson alapszik. A jó románok úgy érzik, nekik járnak azok az előjogok, melyek által az állam homogenizálását elvégezhetik.
Székelyföld állam
A szövetség 12. állama a történelmi Székelyföld lett volna, mely az általunk napjainkban autonómiára jogosultnak tartott területnél jóval nagyobb, ugyanis Aranyosszéket is magába foglalja. Magyar részről ennek ellenére elfogadhatatlannak tartották a Popovici-féle felosztást. Erdély többi részén ugyanis román fennhatóságú tagköztársaságot akart, melyben a magyar lakosság jelentéktelen, csak itt-ott fellelhető, előbb- utóbb beolvadó töredék- népcsoportnak kijáró bánásmódban részesül. Ugyanakkor a német támogatás megszerzése érdekében, az általuk lakott területeken nekik autonómiát ígért. Amint tehát a Bíró Béla előadásából is kiderült, a román nyilvánosság számára nem mi találtuk ki az autonómia fogalmát, de még a Székelyföldét sem, hanem ezek létezésük okán benne éltek a román köztudatban.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése