Mint mondta: nem tartja valószínűnek, hogy szeptemberig változtassanak a vonatkozó kormányrendeleten. Ha az első év azt mutatja meg, hogy súlyos problémák, vagy kétségek merülnének fel a szerződésekkel kapcsolatban, akkor természetesen változtatnak – tette hozzá az államtitkár.
Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a hallgatói szerződéssel büntetnék a diákokat. Ha valaki a közösség pénzén tanult, erkölcsi kötelessége, hogy azt a közösséget tanítsa, gyógyítsa. Ha nem tartja be a szerződésben foglaltakat, akkor vissza kell adnia azt, amit a közösség belefektetett – érvelt Hoffmann Rózsa.
Nagyon komoly pénzügyi válságban élünk, illúzió volna azt hinni, hogy százezrek ingyen tanulhatnak, ezért a döntéshozóknak mérlegelni kell azt a jövő, a társadalmi érdekek szempontjából, hogy mibe fektet be – emelte ki Hoffmann Rózsa.
Megemlítette: az 56-os magyar disszidensek Svédországban úgy tanulhattak tovább, hogy az államtól hitelt kaptak, és nyugdíjas korukig fizethették vissza, mégis éltek boldogan.
"Más struktúrában kezd a felsőoktatás működni, mint eddig”
A jövőben nem lesz sokkal kevesebb az államilag finanszírozott helyek száma a felsőoktatásban, mint tavaly volt – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A politikus az mr1 180 perc című műsorában elmondta, közel ötvenezer hallgató képzését finanszírozza az állam, ebből 33 ezernek száz százalékig, több mint 15 ezernek fele részben. Továbbá mintegy 19 ezer hallgató a mesterképzésben, 1300 pedig a doktori képzésben vehet részt teljes állami támogatással. "Ezek óriási számok" - mondta az államtitkár. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tisztségviselője hozzátette, azt akinek fizetnie kell tanulmányaiért diákhitelt vehet igénybe, így bárki tanulhat egyetemen, főiskolán, ha legalább 240 pontot ér el a felvételin. A hosszú lejáratú, kamattámogatott kölcsönt a munkába állás után kell elkezdeni törleszteni, úgy ahogy az a világban nagyon sok helyen megszokott. „Nincs korlátozva a továbbtanulás lehetősége, egy kicsit más struktúrában kezd a felsőoktatás működni, mint eddig” – mondta Hoffmann Rózsa.
Az államtitkár arra a kérdésre, miért döntöttek úgy, hogy vidéken megszűnik az államilag finanszírozott képzés, azt mondta, az állam azokat a képzéseket akarja több pénzzel támogatni, amelyektől azt reméli, a gazdasági élet motorjai lesznek. A természettudományos és műszaki, informatikai területen igen magas képzésszámot biztosít az új szabályozás. Az orvos és pedagógus képzés területén nem változtak a keretszámok, mert az onnan kikerülő szakemberek fontos állami feladatokat ellátó intézményekben dolgozhatnak majd. A jogászok esetében azért csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, mert ők, végzésük után viszonylag könnyen el tudnak majd helyezkedni és az átlagnál magasabb jövedelemre számíthatnak, és várhatóan nem okoz majd nekik problémát a komoly kamattámogatással nyújtott diákhitel visszafizetése – tette hozzá az államtitkár.
Korábban, keddi sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa a jogászképzés keretszámainak radikális csökkentését felvető kérdésre azt mondta, hogy "nehéz döntés volt, a kormány hozta meg", és százban határozták meg a teljes ösztöndíjjal, államilag támogatott keretszámot. "Nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE, és az növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés" - mondta, hozzátéve: a többi intézményben önköltséges formában folyhat a jogászképzés, és azt gondolják meg is fog maradni.
Az állami pénzen tanulók szerződést kötnek, amelynek értelmében vállalják, hogy időben megszerzik diplomájukat, majd Magyarországon vagy magyar érdekeltségű vállalatnál helyezkednek el. Hoffmann Rózsa szerint a szerződés szövege nagyon humánus lesz, de felelősségvállalást követel. Ennek kapcsán az államtitkár egyetértett azzal a felvetéssel, hogy semmi sincs ingyen. A diáknak vállalnia kell, hogy a diplomaszerzést követő húsz évből tizet, illetve a képzési idő kétszeresét Magyarország érdekében dolgozik - mondta Hoffmann Rózsa államtitkár a 180 percben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése