Az illetékes albizottság szerdai ülésén megvitatta és pontosításokkal elfogadta a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okait, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló összefoglaló jelentéstervezetet, és döntött annak az Alkotmányügyi bizottsághoz történő benyújtásáról. Az albizottság jóváhagyott több, a kormány számára megfogalmazott javaslatot is. |
Papcsák Ferenc (Fidesz), az albizottság elnöke az ülésen kifejtette: a korábbi meghallgatások során kiderült, hogy mindenki szerette volna eltolni magától a felelősséget; az előző kormányzati ciklus szocialista kormányait jelentős felelősség terheli, amiért nem avatkoztak közbe. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy az állami kamattámogatás óriási hatást gyakorolt volna a költségvetésre, hiszen annak a GDP-hez mérten 2002-ben még 0,1 százalékos aránya 2010-re 0,7 százalékot tett volna ki, ezzel szemben a családokat terhelő, 2002-ben még 300 milliárd forintos devizahitel-állomány 2010-re 6.600 milliárd forintra, a GDP 24 százalékára duzzadt.
Ha egységes, erős pénzügyi felügyeleti rendszer lett volna, a családok nem kerültek volna a mostani nehéz helyzetbe. Nem véletlen, hogy tavaly év végén ő maga kezdeményezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetséges összevonását - mondta Papcsák Ferenc. A PSZÁF státusát, amely alkotmányos szerv volt, lényegében degradálták, kormányzati szervvé minősítették, ezáltal beavatkozási lehetőségei is csökkentek. Az MNB, bár többször jelezte a problémát a kormánynak, nem tudott megfelelő eszközökkel hatni - összegezte a jelentés nyomán.
Munkája során a Magyar Bankszövetség elnökeit is meghallgatta az albizottság. Ennek kapcsán Papcsák Ferenc kiemelte, hogy a szervezet jelenlegi elnöke, Patai Mihály lényegében elnézést kért a családoktól, ami "nagyon jólesett", de "késő bánat", mert ezt korábban kellett volna megtenni.
Nyilvánvalóan a polgároknak is van felelősségük, mert el lehet várni tőlük a nagyobb tájékozottságot, körültekintést - mondta az albizottság elnöke. A legnagyobb felelősség azonban az előző kormányzati ciklus pénzügyi ágazattal foglalkozó szereplőit terheli. Az állami pénzügyi fogyasztóvédelmi és a tisztességes versenyt vizsgáló állami szervezetek is súlyos mulasztást követtek el, ugyanis amikor látták, hogy a lakástámogatási rendszer megszűnésével az emberek belesodródtak ebbe a helyzetbe, összehangolt fellépésre lett volna szükség.
Az albizottság a kormány számára megfogalmazott javaslatok közül támogatta a magáncsőd jogintézményének bevezetését; a pénzügyi alapismeretek hangsúlyos beépítését az alap- és középfokú oktatásba; a pénzügyi felügyelet és a versenyhatóság fogyasztóvédelmi tevékenységének összehangolását; annak megvizsgálását, hogyan lehetne kiterjeszteni az állami segítségnyújtást azokra, akik nem pénzintézettel, hanem pénzügyi szolgáltatókkal kötöttek szerződést; képzettségi követelmények támasztását a hitelközvetítő társaságokkal szemben (szakirányú felsőfokú, egyetemi végzettség, szakmai gyakorlat); a jogi képviselet bevezetési lehetőségének megvizsgálását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése